Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-11-11 / 121. szám

VI. évfolyam. 1879. 108. szám. GYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. n^/fegrjelern-Ils: hetenként háromszor: vasárnap, Ised-d. (féliven) és cs-iltörtöl^ön. Előfizetési dij : helyben házhoz h'jrdva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és liladó-lilvatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ara 10 kr A keddi száin ára 5 kr kapható Bienor B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál I? -Csabau. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „ííyilttér"-ben egy sor közlési d'ja 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és Takács Árpád ur nyomdajábar, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés, felolvastatott Békésmegye törvényhatóságának nov. hó 3-dikán tartott közgyűlésén. (Folytatás.) III. Közutak é 8 hidak. 1. A szarvasi járási szolgabíró jelentése szerint a báboczkai uttöltés, ha esős idő nem jő közbe, okt. havában kiépül ; mig a szarvas-szt.-andrási és szentandrás-öcsödi utak kiépítése csak azon esetre tétetik kilátásba, ha a szolgabíró munkaerőt kap, jóllehet, elegendő pénzösszeg adatott rendelkezésére. Az endrőd-szarvasi kisfoki uttöltés tárgyában a közmunka s közlekedési magyar kir. miniszter úrhoz még szept. havában intézett felterjesztésre válasz nem érkezett: ezen uttöltés kérdése még folyvást függőben van. — A gyoma-dévaványai útnak N. Szabados Antal vállalkozóra bízott feltöltése iránti szerződés a t. közigazgatási bizottság folyó évi 1295. kb. számú határozatához képest felbontatván : ezen útnak járható állapotba helyezése a gyomai és endrődi közmuukaerővel nagyobb részt eszközöltetett, a most fel nem tölthetett szakasz kiépítése kedvezőbb helyi talaj-viszonyok alakulásáig elhalasztatván, a meddig a közlekedés folytonossága az uradalom által átengedett területen biztosítva van. A szeghalmi járásbeli utvonalaknak a tényleges viszonyok és körülmények igényelte felépíttetése iránti folyó óvi 1200. kb. számú határozat nyomán a helyszínén eljárván, szerzett tapasztalataimat a megyei államépitészeti főmérnök úrral közlöttem, kinek azonban október 29. beterjesztett határozati javaslatát idő rövidsége, s egyéb el nem odázható sürgős dolgaim miatt ülésen kivül elintézni képes nem lévén, az csak a jelen ülésben nyerhet elintézést. — Annyit egyébiránt jelenthetek, hogy némely útszakaszoknak az előirányzott költségvetés alapján a községi elöljárók által foganatosítandó kijavítását és feltöltését a dolog sürgőssége tekintetéből a szemle alkalmával elrendeltem, melyek az óta munkába is vétettek, és csak a közbejött huzamos esőzés miatt nem fejeztethettek be. — A védtöltések vizsgálatakor tapasztalván, hogy a gyula-dobozi töltésmenti megyei ut a védtöltés körüli munkálatok folytán nagymérvű megszükitést szenvedett: a járási szolgabírót felhittam, hogy a megyei államépítészeti hivatal és a szab. társulat képviselőjének közbenjöttével az ügyet megvizsgálui, s a társulatot az elfoglalt ut megfelelő kiszélesítésére felszólítani siessen; — mely tárgyban a társulat elnökének érkezett válasz nyomán jelenthetem, miszerint a társulat a foglalás tényét beismervén, annak orvoslását kilátásba helyezte. Végre el nem mulaszthatom megemlíteni, hogy miután Gyula városa a gy.-peeli országút kihomokolása iránti kötelezettségének mind oz ideig eleget nem tett, mely munkára a közmunkaváltsági pénztérból 1000 frt előleget nyert: ezen mulasztás igazolására a polgármester utasíttatott. 2. A hidakra vonatkozólag a következőket jelentem. A k.-tárcsái híd építési munkálata az október 19-én megtartott nyilvános árlejtés következtében Veres, Scultéty és Kerepeczki társ-vállalkozóknak 25650 frton, tehát a 30712 frt 77 krra előirányzott áron alul kiadatott oly feltétel alatt, hogy a község által telje sitett feljáró töltések biztosítása czéljából a hídfők még az idén, a hid pedig a jövő tavasz kezdetétől számítandó négy hó folyama alatt felépítessék. A Szeghalom alatti Ördögárki hid N. Szabados Antal vállalkozó által felépíttetvén, a befejezett vizépitmény Orosz János kir. főmérnök ur által, a járási szolgabíró s köz ségi elöljáróság jelenlétében személyes vezetésem mellett felülvizsgáltatott, és csekély kivétellel tervszerüleg felállitottnak találtatott, mely a hid töltéseinek felépítése után a közforgalomnak át fog adatni Sajnos azonban, hogy a töltési munkálatok a Közbejött esőzések miatt megakadtak, és ha az idő jobbra nem fordul, az idén el sem készülnek, jóllehet a pénzerő a járási szolgabírónak rendelkezésére átadatott! — A Gyula sarkadi országúton, a Fekete körözsön tervezett úgynevezett „remeteházi" hid újbóli felépítése az alsó Fehér-Körös és a hosszufoki szab. társulatok hozzájárulásával Biharmegyével közösen eszközlendő lévén: ezen okból a megkívántató lépések részemről megtétettek. — A helytelenül „hortobágyinak" elnevezett karczag-p.-ladányi vizvezető csatorna hídjára vonatkozólag, melynek építészeti hivatal által Jásznagykun megyével közös felépítése hozatott javaslatba, a következőket van szerencsém előterjeszteni. — Mindedenek előtt megjegyzem, hogy a gyula- karczagi országúton Füzes-Gyarmat és Karczag határán létező Karczag-P.-Ladányi vizvezető csatornát a járási szolgabíró és Petry Sándor f.-gyarmati községi jegyző társaságában felkeresvén : a mjta volt fahidat felbontva, s ennek anyagait a helyszínén elszórva találtuk. A csatornahíd felbontása által megszakított közlekedés egy karczagi lakos által rögtönzött ideiglenes átereszen folytattatik. Ennek előrebocsátása után, a csatorna eredetére nézve részint a megyei levéltárban létező, részint a f.-gyarmati községi levéltárból szerzett adatokból annak jöttem tudomására, hogy ezen csatorna ásatása 1863. évben Karczag városa által indíttatott meg terv és engedély nélkül önliatalmilag azon okból, hogy a hortobágy medrének Sz. Ágothán alul a karczagiak által meggátolt belvizek Karczag határa hosszában az 0 Berettyóba levezettessenek. Ezen törvény ellenes cselekvény a bucsai földbirtokosság és F.-Gyarmat lözség részéről emelt óvás és kifogás következtében beállittatott ugyan, — később azonban 1865. évben a volt helytartótanács 30491. számú intézvényével különösen a P.-Ladányí vallás alapítványi birtok és Karczag városa érdekében a vadvizek levezetése czéljából megigazitatni s tervszerüleg felépítetni rendeltetett; melynek kivételére Karczag városának, és szükség esetében Turkevi és Kisújszállás községek közmunkaereje Egert József tiszaszabályozási osztálymérnök rendelkezése alá bocsáttatott, de miufán ezen egész intézkedésnek Karczag városa volt okozója — ugyan az a szükséges közmunkaerőváltságát az orsz. épitészetí alapba befizetni köteleztetett, miben a város bele is nyugodott. Minthogy pedig a vizvezető csatorna építésénél nem lehetett szorosan a határvonalhoz alkalmazkodni hanem a viz-mütan irányadó szabályait kellett szemelőtt tartani, a volt helytartótanács 1865. 56202. sz. a. Békésmegyéhez intézett rendeletében kimondatott, miszerint ha részint Karczag városa, részint F.-Gyarmat községe s a bucsai puszta közti határvonaltól eltérés történt, ez határ sértésnek nem tekintendő s az eddigi határvonalok mind addig épségükben megmaradnak, mig az illetők a csatorna által kettészelt birtokrészek czélszerübb miveitetése, vagy más tekinteteknél fogva azok kölcsönös kicserélését, illetőleg a törvényhatósági határvonalnak megállapithatása tekintetéből a birtokcsere törvényes engedélyezését ki nem eszközlendik. — S miután kétségen kivül állt az, hogy az e részben folyt műszaki tárgyalások fonalán a bucsai pusztabeli, s a füzesgyarmati községi területek ha nem is a kérdéses csatornán át felárandó vizek káros kiöntésének azon esetben nagymértékben lennének kivéve, ha a kérdéses csatornának Békésmegyei oldalrésze védtöltéssel el nem láttatnék, ez okból az idézett kormányszéki rendeletbnn intézkedés tétetett az iránt, hogy a bucsa-f.-gyarmati oldalnak biztosítása végett egész Berettyóig Karczag városa által védmunkálatok hajtassanak végre. Megjegyzendőnek tartom, hogy miután F.Gyarmat községe s a bucsai pusztai birtokosok által a Karczag-püspökladányi vizvezető csatorna iránya ellen ismételve panaszok emeltettek : ezen csatornaügynek az 1840. X. t. cz. értelmében leendő rendszeres tárgyalására és elintézésére a volt helytartótanács 1865 nov. 24. 84861 sz. a. kelt intézvénye által bold. br. Wenckheim Béla akkori főispán kir biztosul küldetett ki, a ki e tárgyban 1866 év febr. 4. Pesten az érdekelteket értekezletre gyűjtötte össze, mely értekezlet lefolyásáról — azonban tudomást nem szerezhettem. .Tancsovits Pál, alispán. (Folyt, köv.) MEGYEI HIREK. (i) A békési rendőrséget figyelmeztetjük, legyen szives és súgja meg a város gazdájának, miszerint a Fekete-Körös hídjának karfáit szegeztesse meg , mert nem sokára elhordják tüzelni. Mellette járnak naponta tudja isten hányszor s még sem jut egyiknek is eszibe, hogy segítsen rajta. Rendesen azt szokták meglátni a mit nem kellene s a mi figyelemreméltó, azt szem elől tévesztik. * Megyénk főispánja, Beliczey István és Rapaics Radó urak a „Gerje-perje" szab. társulat kormánybiztosa f. nov. 2-án ós 3-án Szolnokon időztek, mint Moisisovics Vilmos kir. folyainfőméraök vendégei, kivel a Jász-Nagy Kun-Szolnok, Pest-Pilis és Békésmegy ót közösen érdeklő különféle vizi ügyekben értekezletet tartottak. A „Gerje-perje" szabályozási müvelet nevezett kir. főmérnök felügyelete alatt fog végrehajtatni. * Az aradi m. kir. pénzügyigazgatóság, 1880. évi januárlió 1-vel feloszlattatik, és ezen naptól kezdve a pénzügyi teendőket Aradmegye területére nézve a temesvári, Békés megyére nézve a debreczeni, Csanádmegye területét illetőleg pedig a szegedi m. kir. pénzügy igazgatóság fogják végezni. — Békésmegyébeil a megélhetési viszonyok, daczára az idei rosz búzatermésnek, ez időszeriut még meglehetősen jók, ugy hogy eddig az ínségnek semmi jele sem mutatkozott. A buzahiány, az árpa, de leginkább a kukoricza által van pótolva, mely utóbbi czikk legtöbb gazdánál jól, kivételesen pedig gazdagon termett. Ez mérsékelni fogja a buzakenyér drágaságát és szolgáltat alkalmat a legszegényebb; kézimunkásnak is egy-két sertés hizlalására, mely ez idén rendkívül olcsó volt. Legnagyobb küzdelmük lesz ez idén az iparosoknak, kiknek rosz keresetük van, és a kisebb földes gazdáknak, mert ezeknek saját gazdaságuk körül legkevesebb a jövedelmük és legtöbb a kiadásuk. A kézi munkások, ha folytonosan munkát és keresetet kapnak, a milyenben mostan a Körös szabályozásnál a szarvas m.-turi vasútnál és a szegeditöltések erősítésénél részesülnek, köztük ínség nem fog mutatkozni. — Békésmegyei orosházi szttletésü Madarász János akasztásáról budapesti levelezőnk a következőket irja : „Budapest, nov. 6. Jóllehet a fővárosi lapok eleget írtak már Madarász kivégeztetéséről, azonban becses lapjában helyet foglalhat e pár sor, melyeknek írója szemtanuja volt a bünhődésnek s a bonczolásnak, annál is inkább mert a gjnosztevő békésmegyei volt. Épen „Halottak napján," mely nap rá nézve csakugyan a halál napja volt, hajtották végre az Ítéletet. Reggel hét órakor 140 —150 érdeklődő 8 a hivatalos személyek elé lett vezetve a kerepesuti fegyház udvarán — Tompa nyugalommal lépdelt Győry Vilmos karján. — Csak pillanatra látszott a lelki rázkódás sima arczán.