Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-11-06 / 119. szám

•Ee'késmegyei Közlöny" 1879. 110. szám. A békésiuegyei orvos-gyógyszerész egylet közgyűlése. » Békésmegye közegészségügyi személyzete közel 12 éve a fentebbi czim alatt egyletet alkotott, melynek czélja szűkebb értelemben az orvosi, tágabb értelemben általában a természettudományok mivelését ápolni; a megyét közegészségügyi szempontból minden irányban beható tanulmány tárgyává tenni ; az ügytársi viszonyokat saját körében szabályozni; az orvos- és gyógyszerészi kar érdekei felett őrködni; szóval oda működni, hogy az orvosi s gyógyszerészi kar hivatásához illő elismerésben részesüljön. E czélját az egylet, bizonyos meghatározott időkbeni összejövetel, ezeken tartandó tudományos felolvasások tartása, jelesebb orvosi s természettudományi müvek ösmertetése, — s ezekből alkotandó könyvtár létrehozása, nevezetesebb kóresetek bemutatása, vizsgálódás s eszmecsere által igyekszik elérni. És bár e tisztán szaktudományi jeleggel biró egylet közgyűlései első sorban a szakembereket érdeklik, a megyei sajtónak feladata figyelemmel kiserni ez egylet működését, és annyival inkább, mert a közegésszségügy fontossága mai nap már általánosan el van ösmerve. S miután az orvs- gyógyszerészi szaktudomány a müveit közönség előtt napjainkban nem mint megfejthetlen talány, vagy mint elvont eszmék czélzatos alkalmazása, hanem ugy fogatik fel, mint természettudományi alapra fektetett kutatások összeredménye, csak kötelességet vélünk teljesíteni, midőn a czimzett egylet közgyűléséről alábbiakban részletes tudósítással szolgálunk e lapok olvasóinak. Az orvos- gyógyszerész egylet ez idő szerinti elnöke Dr. Kovács István megyei főorvos október 30. délelőtt 10 órakor nyitotta meg a csabai városháza dísztermében a közgyűlést. — Megjelent 26 egyleti tagból 17 ; kevés számú hallgató közönség, s mint a sajtó képviselői, a csabai két lap szerkesztői. Az első értekezést Dr. Imre József Gyoma városa volt tiszti orvosa tartotta: „Néhány uj orvos-szerről szerzett tapasztalatok" csim alatt. — Rokonszenves külső, megnyerő hang, gyakorlott irály, széles olvasottság s beható tanulmány, mindezek fokozták s ébren tartották az érdeklődést, melylyel a közgyűlés a felolvásót kisérte. AZ elmélet és gyakorlat emberei közt vont párhuzam a mily jellemző, ép oly komoly birálat volt. És bár hallottuk is, hogy az emberiség „még most" aránylag kevés hasznot huz az orvosi tudományok elméleti részéből,"— de meggyőződiünk, hogy oly gyakorló orvos mondja ezeket, ki az elméleti uton nyert eredményeket a gyakorlat jótékony mezején megfontoló bírálat s ovatos tanulmány mellett hasznosítani tudja és akarja is. A gyakorló orvos főfeladatának azt mondja értekező : a gyógyítás tudományában való folytonos önképzést; az adja meg neki az irányt, mily részt adjon idejéből és igyekezetéből az okos íontoló empirismusnak, s mennyit az elméleti tudománynak. A gyógyszerek becse és hatása iránti hit, csak azok gyakorlati alkalmazása s józan bírálata mellett fejlődhetik ki az orvosban; s innen van az, hogy oly egyének kik csak irodalmilag foglalkoznak bizonyos szerekkel, nem birnak elég meggyőződéssel a gyógyszerek iránt, s készséggel elfogadnak bármely uj szert, ha mindjárt a gyógyszerváltozás nincsen is indokolva. Különösen korunkban, hol a feltalálásoknak oly sok mellékes rugója van, tanácsos az uj szerek irányában tartózkodó állást foglalni el. Például miért használnók a duboisint — a „legújabb" szemészi gyógyszert, midőn annak hatása az atropin hatásával csaknem teljesen megegyez, — de kellemetlen hatás tekintetében meg felülmúlja az atropint s rendkívül drága ? Az uj szerek hatásának bírálatánál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy e különböző gyárakban készült szerek, hatás tekintetében is különböznek; igy a Duquesne féle párisi gyárból származzon eserin 4-szerte hatásosabb a Merk-féle darinstadti készítménynél ; s innen a roppant külömbség a hatás tekintetében. Ajánlatos ennél fogva az uj szerek használatával addig várni, mig a legjobb készítmény kitudható és megszerezhető. Saját tapasztalásábólismerteti értekező némely uj szereket : a cicutinum bromatum, a chinnium bromohydratum; a lithium bromatum, az eserin, abórsav és benzoesavas nátront. Az utóbbi szerhez kötött várakozás még nincsen teljesen beigazolva, bár reményekre jogosít. A bórsavnak nagy jövőt jósol értekező a szemészetben; ezen szer van hivatva sajátságainál fogva, a szemészetben mint fertőzés ellenes szer, ugy a váladékkal járó köthártya bajoknál borongatásra, mint műtétek után kötözésre szerepelni. Dr. Kovács István elnök méltó köszönetet nyilvánított az értekezésért; mert irányadóul szolgál ez az egylet tagjainak az óvatos utánkisérletre és a nevezett gyógyszerek használatára. Dr. Molnár Antal „Atüdőlégdag pneumatikus gyógykezelését" tárgyalta; de miután pneumatikus készüléke ép az átszállítás alkalmával hasznavehetlen állapotba jött, sajnálattal nélkülöztök annak gyakorlati bemutatását. Igy is érdekes dolgokat hallottunk azonban a nevezett baj gyógytanának e századbani fejlődéséről, s a betegség lényegéről; valamint a sűrített és ritkított levegő belégzésével tett gyógykisérletekről, s azok ajánlatos sikeréről. Az első pneumatikus kabinet 1850-ben állíttatott fel; e kabinetben sűrített levegőt lehelt be a beteg; de a kabinetek hátránya az, miszerint sűrített levegőben kell a betegnek ki is lehelni. Ezen hátrányon segitett Hauke bécsi mechanikus 1870-ben feltalált hordozható pneumatikus készülékével, melyben a levegő tetszés szerint sűríthető s ritkítható volt; és igy el lőn érve az eredmény, miszerint sűrített levegőt leheltetett be a tüdőié^ dagos beteg, s igy vére jobban élenyülvén a szénsav, felhalmozódás kellemetlen tüneményei nála enyhültek; ritkított levegőben lehelvén pedig ki, ez által a petyhüdt tüdősejtekben pangó levegő mintegy nmlegesen kiszivatott, mi által a gyógyulás legkedvezőbb viszonyok közé helyeztetett. Értekező ur nemcsak a substantiv tüdőlég dagnál, de asthmánál és jó sikerrel használta a sűrített levegő belégzését; s hivatkozik Ziemssen és Waldenburg-ra, kik asthmánál a pneumatikus gyógykezelést, mint igen rationalist, és az esetek legtöbbjénél kitűnő gyógy-eszközt, melegen ajánlják. Dr. Hajnal István, ki 12 év óta az egylet minden közgyűlésén mint felolvasó szerepelt, ez alkalommal is megjelent a felolvasó asztalnál, értekezést olvasván ily czim alatt: „Adatok a sebkezelés tanához". Nagy fontosságú napi kérdésre hivta fel a közgyűlés figyelmét, midőn az ujabb sebkezelési eljárást részletesen ismertette, s jelezte az álláspontot melyet a fertőztelenitő sebkezelési eljárás, a tiszta L i st e r- féle kötés irányában b. Dumreicher bécsi és Kovács József budapesti egyetemi tanárok elfoglalnak. A Lister-féle kötés, mely fercőzés ellenes szerekkel készült kötszereknek körülményes alkalmazásából áll, a legújabb időben minden nagy városban, kórházakban és kórodákon jóformán kizárólag alkalmaztatik. Feladata a sebváladék bomlását megakadályozni, s azt eszközölni hogy a bomlási termények eredménye, az az : élő mikro-organisinusok, u. m. bacteriumok a vérbe ne jussanak, s igy a járulékos sebbajok, mint a genyvér, orbáncz, kórházi üszök elkerültessenek. Valóban, ki a fent nevezett bajokat a magok pusztító voltukban megismerni elég szerencsétlen volt, méltányolja és áldja az ujabb sebkezelési eljárást, mely mellett hasonló bajok nem fejlődnek. De viszont, ha azt hallja, s statistikai adatokkal látja bizonyitva, hogy p. o. Dumreicher kórodáján a régi sebkezelési eljárás szerint is csak olyan kedvezők vagy talán kedvezőbbek is a gyógyulási viszonyok mint az uj sebkezelés mellett: méltán gondolkodóba esik a sebész, elhagyja-e a régi sebkezelést, mely olcsó és könyü volt, s forduljon-e az ujabbhoz mely mindesetben drága, és körülményes? Értekező ur már 1877-ben nyilvánította, miszerint az ujabb időben erélyesen követett, de drágasága s körülményességénél fogva a vidéki gyakorlatban nem egy könnyen meghonosulható L i s t e r-féle kötés nélkül, a régi sebkezelési eljárás szerint is érhető el kedvező gyógyeredmény. S a nélkül hogy a fertőztelenitő sebkezelés érdemét tagadni akarná, ma is azon véleményben van, miszerint a vidéki gyógygyakorlatban a drága és körülményes sebkezelésnek jövője nincsen; de nálunk szüksége sem forog fenn, mert körültekintü tisztaság, mindenre kiterjedő gondosság, figyelem, szorgalom mellett a sebek gyógyulása mindig kielégítő. A közlött kóresetek, mind nagyobb fokú sebzések voltak, s tisztántartás, langyos vizzeli mosás, tépés és ragtapasz mellett gyorsan gyógyultak; különösen nevezetes egy 38 éves czigány esete, ki öngyilkossági szándékból nyakán, fején és hasán sebesített© meg magát, s kinél a legkedvezőtlenebb viszonyok közt gyorsan s jól gyógyult a seb. Dr. Hajnal Albert jelentést tesz az egylet tagjairól, működéséről, s az utóbbi közgyűlés jkönyveinek egyes pontjairól. Ugyancsak ennek folytán Dr. Kovács tudatja, miszerint a néhai Dr. Lux Jakab hagyatékában megtalált s a z uj szülöttek ápolásáról szóló értekezés sajtó alá rendezni lehetetlen. Dr. Bende Albert bemutatja s kiosztás végett átadja egylet könyvtárának kinyomott kazalogusán. A könyvtár 244 művei tartalmat, s B.-Csaba város kórházának egyik szobájában van a városi képviselő testület lekötelező szívessége folytán elhelyezve. A könyvek kötve és rendezve vannak. Kis Ferencz pénztárnok jelenti miszerint 96 frt 5 kr. pénztári felesleg van, mely a hiányzó szaklapok és lolyóiratok előfizetésére, a maradvány pedig egy színkép elemzési készülék megszerzésének alapjára, mint tőke, a békésmegyei takarékpénztárba leendő elhelyezésre utalványoztatik. Elnök köszönetet mond B.-Csaba város tanácsának a diszterem átengedéséért, s bucsut véve az egyleti tagoktól s hallgató közönségtől — a közgyűlést bezárja. B.-Csabán, 1879. október 30-án. Dr. Hajnal Albert, egyleti jegyző. LEVELEZÉS. Szeghalom, nor 4. T. szerkesztő ur 1 Nem képzelheti mily kritikus a rendes levelező állása ily esemény-szegény községben mint ez a miénk, kivált ősszel, midőn a természet komolysága oly lehangolólag hat érzékeinkre. Magányunkból kibontakozandók, szórakozást keresüuk. Igen, de ha 10 napig csaknem folytonosan esik az eső, kinek volna kedve a barátságos kemenczéhez hűtlen lenni ? kivált ha még mellé oly köd is utunkat állja, hogy orruukon tul alig látunk. Aztán, kivált itt a sárréten, az is igaz ám, hogy : véka eső, köböl sár. Igy telt el tőlünk október utófele. Utaink ? Oh azok ott hol nem javíttattak, jók, vagy legalább járhatók; a hol pedig domborittattak, ott csaknem járhatlanok. Igy emlékeztet minket a természet amaz igazságra, hogy : az ember a körülmények által korlátoltatik. Ha ama könnyelmű, bosszuvágyó suhanczot is, ki volt gazdája istálóját akarta felgyújtani, nem a körülmény vitte-e e meggondolatlan lépésre ? Ez helyi leverő njdonságunk. Szerencsére a bosszúból eredt gonosz tény idejekorán felfedeztetett, az elrejtett gyuanyag lángralobbanás előtt megtaláltatott S a gonosz szándékú suhancz átadatott a kir. járásbíróságnak. — Kérdés: hová jutunk, ha az elbocsátott rosz cseléd igy akarja elbocsáttatását megbőszülni ? Érdekelve várjuk a vizsgálat eredményét. Általános a panasz a cselédek hűtlensége miatt. Vajha lesz-e oly idő. hogy a cseléd oly lelkiismeretesen dolgozzék gazdájának mint önmagának ? 1 A ki e nehéz problémát megoldaná, gazdag jutalmat érdemelne 1 r. 1. Külföldi hirek. — Poroszországban egy császári rendelet betiltotta a szőlővenyigék behozatalát. — A piazenczai püspökre a templomban rálőttek. A tettest elfogták; elmeháborodottnak mondják. — A Kaukázus fővárosa Tiflis nagyobb része lángok martalékja lett.