Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-10-14 / 109. szám

VI. évfolyam. 1879. 114. szám. B.-Csaba, október 14C)-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. IMlegjelenlls: hetenként liáronciszicr: -vasárnap, ked-d. (féliven) és csütörtökön.. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség Ó8 lclaöó-iiivatal: Főtér, Scrchwaz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr A keddi szám ára 5 kr kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál B -Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-liivalalban, Biener B. urnái é» Takács Árpád ur nyomdajában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Emlékirat*) tartós eső, nagyobb havazások s a folyók melletti töltések mentén felszaporodott s a földek használatát megsemmisítő úgynevezett csapadék vizeknek, az adóelengedés alapjaul szolgáló elemi knrok közé leendő felvétele és az adóelcngcdési törvény alkalmazásánál tapasztalt szabálytalanságok tárgyában. Békésmegyének főleg lapályosabb részei a téli nagyobb havazások tartósabb esőzések, s a folyók melletti védtöltések alatti szivárgások folytán, gyakran az úgynevezett csapadék vizekkel annyira megtelittetnek, íiogy a termő réteget követő anyagon keresztül át nem mehetvén, a felső réteget részint huzamosabb ideig nyirkosságban tartják, részint víz alá rneritik, mely a földeket még junius havában is elborítani szokta, s csakis a nap heve által párolog el Ezen elemi csapás következései, hogy az ily vizekkel sújtott földek a nyirkosság és viz állás miatt szántás és vetés alá nem használtathatnak, a kaszállók füvei elvadulnak, s átalában a viz elvonulása után, pusztán, kopáron maradnak a nélkül, hogy tulajdonosuk hasznukat vette volna, sőt a mennyiben a hosszabb vízállás a földet rosszabbá s nehezebb miveletüvé teszi, tulajdonosuk gyakran évekig vesződik, mig földjeit, előbbeni állapotba hozhatja. A körülmények ily helyzetében, midőn az 1876 ki XV. törvény 49 §-* elemi csapások által okozott rendkiviili károk eseteiben adóelengedést engedélyez, igen lesújtó, hogy az eső. havazás és védtöltések alatti szivárgás által okozott vízkárokat elemi károk közé nem sorozta, és ennek folytán Békésmegyének igen sok földbirtokosai oly földektől adóznak évek óta, melyeket részint nedves voltuk, részint a rajtuk állott csapadék vizek miatt, a igy ön hibájukon kivül, se felszántani, se bevetni, — se másként jövedelmezővé tenni nem lehetett. Ezen, sem az igazsággal, som a méltányossággal össze nem egyeztethető elbánás annál kiáltóbb, mert tagadliatlan, hogy az eső, hó és töltések alatti szivárgások által előidézett vizek, szinte oly károkat tesznek, mint más elemi csapások, sőt a jégeső, fagy és szárazságnál még sujtóbbak ; mert midőn emezeknél rendesen a termés csak részben semmisül meg, az eső. hó és szivárgó vizek már magát a termesztést és veteményezést is lehetlenné teszik, miután ezen ekként sújtott földeken a szántás-vetés nem lehetséges, ezen kivül az ily nemű vizek a földeket gyakran évekig elborítva tartják a nélkül, hogy levezetni,-vagy haszonvehetővé tenni lehetne. Minthogy pedig az adózás a földek jövedelmére van [fektetve, és ott hol a jövedelem elemi csapások által megsemmisíttetik, adóelengedésnek van helye, s mert tagadhatlan, hogy az eső. hó és védtöltések alatti szivárgások által előidézett vízkárok szinte oly elemi csapások következményei, mint azok, a melyek a törvényben előszámlálva vannak, sőt részben még nagyobbak, mert tartamuk gyakran évekre terjed : felkérendő lenne a m. kir. pénzügyminiszter, hogy az eső, hó ós védtöltések alatt szivárgó csapadék vizeket a törvényhozás utján azon elemi csapások közé fölvétetni méltóztassék, melyek után adóelengedésnek van helye Ezzel kapcsolatban azon felette nagy kevesebbséget, mely az elemi károk községi felvétele s az adófelügyelői felülvizsgálatok folytán megállapított ilynemű károk közt létezik, a f. évi 1026. sz. megbízatásunkhoz képest szinte vizsgálat alá vévén, ennek okait abban találtuk, hogy a kir. adófelügyelőség a fennálló törvényt s az 1877-ki 27945. sz. pénzügyminiszteri utasítást, másként magyarázza ós alkalmazza, mint a hogy azt a kárt felvevő községi bizottság értelmezi, s az adófeliigyelőségi közegek a felülvizsgálatnál belátásuk szerint határozván, a közbenjáró községi elöljárók felszóllalásai iílusoriusak, s igy aztán adóelengedés alá az vétetik, a mit az adófelűgyelői közeg jónak talál Ily különböző, s az elemi károkkal sújtott adózókra igen súlyos magyarázatok a következők, u m.: l-ször. Az adófelügyelőség a bevetve nem volt •zántóföldeket árviz és földári vizekkel károsodottaknak nem tekinti, 8 rendesen a kár felvételből kitörli, habár tulajdonosaik árviz és földárja miatt sem nem szánthatták, sem be nem vethették, s átalában önhibájukon kivül haszon vehetőkké nem tehették, holott ily esetekben az 1876-ki XV. törvény 49. §-a értelmében adóelengedésnek van helye. Igy p. o. Szeged városában az idén a földek legnagyobb része árviz miatt szántható ') Megyénk alispáni hivatalától küldetett be hozzánk közléa végett. Szerk. és bevethető nem volt, azonban ezen okból azokat mégis az adóelengedésből kizárni nem lehet 2-szor. Az adófelűgyelői közegek azon parczella földeket, melyek nem egészen, hanem csak egyrészben estek árviz, vagy vizárja áldozatává, legtöbbnyire a kárfelvételből kitörlik, holott a fent hivatolt törvény 50. §-a az adóelengedést egy-két hamvadban, vagy egészen, a kát mérvéhez képest, kiszabatni rendeli. 3-szor. Az adófelűgyelői közegek árviz, vagy földárja által elpusztított földeket, mihelyt a vizek elvo nulása után felszántattak, habár az idő késő volta miatt veteményezés alá használhatók nem is voltak, ugar ürügye alatt a kár felvételből kizárja, holott az idézett törvény adó elengedés tekintetében a fősúlyt a jövedelem megsemmisítésére, vagy megszűnésére fekteti, s a fekete ugarlási rendszer, a sárréti községeket kivéve, Békésmegyében nem divatozik. 4 szer. Az adófelügyelőség azon lapályosabb és gyakran nagyobb teriileteket, melyekre az árvizek, vagy földárja lehúzódni, s ott huzamosabb ideig vejztegelni szoktak, a katasztralis kiigazításra utasítja, s adó elengedés alá nem veszi, azonban a kataszterbe jelenleg mint haszonhajtók fölvéve vannak, s mint néha jövedelmet hozók adózás alól ki nem vonhatók, sőt éppen a katasztralis felvételkor oda lettek utalva, hogy a mennyiben vízzel elboríttatnának, úgyis adóelengedésben részesittetni fognak. Ezeket tehát azon okból, mert huzamossabb id^ig vizekkel elborítva vannak, és mintegy tavakat, adóelengedésből kizárni nem lehet. 5-ör. A földáljának vagy máskép fakadóvizeknek minősége szabatosan körvonalozva nem lóvén, az adófelügyelőség a földárja által károsított földeket esőzések által kárositottaknak tekinti, tulajdonképpen reá fogja, 8 adóelengedésből kizárja, holott a földárja által okozott károkat alaptalan réfogások czimo alatt adóelengedésből kirekeszteni nem lehet. 6 szor. Az adófelügyelőség az általános jövedelmi adót adócleugedésuól csak a következő évben számittatja le, addig pedig a kárositottakkal fizetteti épen akkor, midőn fizetniök legterhesebb. Ezekből immár kitetszik : mik okozzák, hogy a megyebeli nagy árvizek ós földárja által okozott károk után az adózóknak csak igen kevés mérvben nyujtatik adóelengedés, mely odáig terjed, hogy több községek felvett károsodásai, minden okadatolás nélkül, semmi szócskával, vagy keresztül húzással felére, harmadára sőt ennél is kevesebbre leszálittatnak ugy, hogy a figyelmes vizsgáló alig hiheti, hogy a megyét valami érzékeny vízkár érte volna, holott az árvizek és földárja az idén is tengerhez hasonlítottak, és az adózóknak nemcsak a vetésekben, hanem a pusztán vetetlenül maradni kellett földek nem használhatásával s ezeknek évekre terjedő megrontásával is, tömérdek kárt okoztak s adóelengedést alig nyervén, az ugy is eléggé sújtott földtulajdonosokat még adófizetéssel is terhelték oly földekért, melyeknek semmi hasznát sem vehették Mindezek tekintetbe vételével tehát sürgető szükséggé vált hogy a m kir. pénzügyminiszter ur felkéressék, miszerint az árviz ós földárja által okozott károk felvételére nézve az adófelügyelőség a törvénnyel megegyező oly szabatos utasítással láttassék el, hogy az adózok adóelengedési igényei egyformább, méltányosabb és törvényesebb megoldást találjanak, s különféle ürügyek alatt meg ne hiusittassanak. Kelt B.-Gyulán, 1879. oktober 3. Kalmár Mihály, küldöttségi elnök. Hajóssy Ottó, m. főjegyző, küld tag. Farkas Béla, küld tag. Szánthó Albert, küld tag MEGYEI HIREK. * Előfizetési felhívás a „Békésniegyei Közlöny'' czímü hetenként háromszor megjelenő politikai, társadalmi, gazdászati s vegyes tartalmú lap 1879-diki VI. évfolyamának utolsó negyedére. Előfizetési dij: 1 frt 50 kr. mely legezélszerübben postautalványnyal küldendő be. Azon t. cz. előfizetők, kiknek előfizetése e hó végével lejár, kéretnek annak minél előbbi megújítására, hogy a szétküldésben fennakadás ne történjék. A kiadóhivatal. — Figyelmeztetés. A „Békésmegyei Naptár" szerkesztősége figyelmezteti a t. cz. hirdető közönséget, hogy a naptárnak, mely az egész megyében szét fog küldetni, hirdetési része is leend. — Egy egész oldal hirdetés a kincstári illetékkel együtt 4 frtba, fél oldal 2 Írtba, egy harmad oldal 1 frt 50 krba számíttatik. Mindazon kereskedő, iparos és vállalkozó urak, kik czégüket ily hirdetés által is a megyében ismertté akarják tenni, felkéretnek, hogy azt legfeljebb folyó évi októberhó 25-ig alólirott szerkesztőséghez, a hirdetés világos jelölésével és a fentirt megfelelő hirdetési dij csatolásával beküldeni szíveskedjenek. A „Békésniegyei Naptár" szerkesztősége. * A legilletékesebb helyről érkezett helyreigazításból látjuk, hogy lapunk egyik utóbbi számában közlött azon hir, mely szeriut Tisza Kálmán miniszterelnök ur ő nagyméltósága itt Csabán járt, és megyénk főispánját valamint Beliczey Rezső urat, meglátogatta volna, tévedésen alapul. * Hajóssy Ottó megyei főjegyző lemondása képezi most beszédtárgyát megyénkben. Mindenki azon véleményben van, hogy az adott körülmények között ez volt a legtapintatosabb mit tehetett. Nyílt titok volt ugyanis az, hogy a főjegyző hivatalának teendőit a lehető leghanyagabb módon végzi és például most sem készítette még el a jövő évi megyei költségvetéshez a minisztériumhoz a felterjesztést, habár már a szept. 15 közgyűlésen intéztetett el. Főispán ur ő méltósága személyesen meggyőződni szokván a megyei tisztviselők munkásságáról, pénteken délután fél négy órakor váratlanul megjelent a főjegyzői irodában de a megyei főjegyzőt nem találta ott. Előkérte a jegyzők előadói könyveit, s mig megyei aljegyző Márki Lnjosnál alig talált a legutolsó napon lefolyt ügyekből 3—4 hátralékot, az időközben felhivatott főjegyző előadói könyvében több százra menőnek észlelte azok számát; többek közt még februárhavi beadványok is elintézetlenek voltak. Eziránt kérdőre vonatván főispán ur ő méltósága által, ki tudvalevőleg hivatalálát nem hiu méltóságnak, hanem szigorúan teljesítendő kötelességekkel járó tisztségnek tokinti, kérdőre vonatván : a legilletlenebb nyomtatásban vissza sem adható feleletet adott és az engedelmességet feljebb valójától megtagadta • Minthogy ily nyilt ellenszegülés fegyelmi eljárás utján okvetlen elmozdittatását vonta volna maga után : jobbnak látta lemondását beadni, mit még ugyanaz este tett. Főispán ur Márki Lajos aljegyző urat helyettesitette, e helyett ifj. Jancsovits Pál urat, az árvaszéki jegyzőségre pedig Terényi Lajos ügyvéd urat. * A gyulai lap sajnálatát fejezi ki Hajóssy Ottó volt megyei főjegyző ur lemondása fölött és azon „reményt," hogy a megyebizottság az „egyén kellő méltánylásával" fogja „a megye érdekében" határozatát hozni ez ügyben. Mi ugy tudjuk, hogy a törvény értelmében ezeu ügy mint bevégzett tény fog csak a niegyebizottság elé kerülni és ennek csak a megürült helyre leendő egyén megválasztása lesz a feladata, — mert Hajóssy ur maga lemondván, minden fölűlbirálás vagy bíráskodás szüksége és lehetősége megszűnt, a főispán ur és közte folyt szóvita fölött pedig épen nincs hivatva határozni a megyebizottsága. Az tagadhatlan tény, hogy a főjegyző tehetséges ember, — de mily méltánylást érdemel az oly tehetség, mely ott hol érvényesiti magát, az egyetértés felbontására törekszik ós ármányok szövésére irányul, mely azonban ott hol kötelességszerüleg kellene napfényre lépnie — -vagy 400 restancziát mutat fel : azt megítélni bátran minden józan, higgadt gondolkozású emberre bizhatjuk s igy ama lap pajtáskodó nyilatkozatát tartjuk a megye érdekével meg nem egyezőnek és a helyzet nem ismeréséből folyó indokolatlan sajnálkozásnak. A ki a