Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-10-12 / 108. szám

•Ee'késmegyei Közlöny" 1879. 110. szám. és lemond tanulmánya érvényesítéséről, akkor boldogtalanná lette férjét és férjével önmagát is, mert férfiúnak solia sem tetszhet oly nő, kiben a valódi nőiesség és ezzel elválaszthatlan összefüggésben levő háziásság hiányzik. Hogy legyen oly nő gondos anya és jó háziasszony, ki egész életét a könyvek mellett töltötte, kinek soha sem volt alkalma az élettel közelebbről megismerkedni s kinek fogalma sincs a gazdasszonykodásról ? Pedig lehet a férj bármily gondos és takarékos, ha neje nem ért a fillérek megtakarításához, okvetlen el kell pusztulnia. Ne tessék azt gondolni, hogy azon elfogult nézetet tápláljuk, miszerint a nő neveltetésére elég, ha a főzőkanalat jól tudja forgatni. Öli nem! — A nő szellemi kiképeztetése okvetlen szükséges, csak hogy azon kiképeztetés ne legyen egyoldalii. A szellem nevelése legyen egy arányú a házias neveléssel, akkor soha sem fognak hölgyeink oly követelésekkel lépni fel, melyeket férjeik kielégíteni képesek nem volnának. Legyen a nő mindenkor méltó élettársaférjének, kinek homlokáról a gondok ránczait gyengéd kézzel oszlassza el. Ossza meg a férj gondjait, ne pedig azon elv által vezéreltesse magát, hogy miután férjhez ment, férjének kötelessége minden kivána át teljeseteni, és a nő szeszélyeinek rabja lenne. De végre mit nyertek a hölgyek ha a jelenkor viruló eszméi szerint egészen szabad szellemben neveltettek? A fölény melyet a höl gyek a férfivilágra gyakorolnak, — korántsem személyi, hanem nemi alappal bir, mely ismét a férfiaknak a gyenge nem iránti köteleségszerü lovagiasságában gyökerezik. Vessék le hölgyeink a nőiességet, okvetlen meg fog szűnni az eddigi lovagiasság kötelességérzete, de megöli a tiszteletet és a nőnem iránti magas fogalmat. Félre tehát e félszegséggel és az exczentrikus nézetekkel. Maradjanak meg hölgyeink annak, minek őket a természet teremte, — mert csak is igy lesznek képesek a rózsalánczokat mindenkor elszakithatlan bilincsekké varázsolni. Egy férfi. — Bécs, okt. 8 A hivatalos lap közli ő felségének Andrássy grófhoz intézett, 8-áról kelt kéziratát, mely igy hangzik: „Midőn, noha sajnálattal és fájdalommal teljesítem is kérését, felmentem önt. házam és a külügyminiszteri hivatal vezetése alól, szolgáljon az önnek bizonyságul arra nézve, hogy minő becset helyez k egészségének fentartasára. Ön egy eseményekben gazdag és emlékezetes korszakban, évek során át bátorsággal, erélyességgel, sikeirel és a legnehezebb felelősség súlya alatt viselte a terhet; teljes megelégedettséggel iá ozhatik eddigi működési köréből, hol annyi kitűnő szolgálatot tett a monarchiának és házamnak I Felmentéséi azonban semmikép sem tekinthetem mint államférfiúi működésének berekesztését, sőt inkább biztosítékot találok személyem irányában annyiszor tanúsított hódolatában és feláldozó odaadásában, hogy ön készséggel fog engedni meghívásomnak, akárhányszor is s bármily téren fogom ismét — igénybe venni kipróbált szolgálatait Legteljesebb bizalmamat továbbra is bírja, valamint leghálásabb el ismerésemet.* ő felségének, Haymerle báróhoz intézett kézirata, kinevezi Haymerle bárót a császári ház és a külügyek miuiszterévó és megbizza a közös minisztertanács elnökletével. A inuukii pénz — a pénz hatalom. i. E folyó századot a haladás korának nevezik ; mivel a tudomány jutotr felszínre mindenek felett, bár őszintén mondva sokszor látási csaló dásnak tekinthető. Mindenütt azt hangoztatják : „A tudomány hatalom," szép, nagyszerű, de sajnáttal, bár becses engedelmüket kénytelenitteteni kérni akkor, a midőn én ezt mondom : a pénz hatalom. Sajátságos állítás igaz, de sok esetben mégis igaz. Nem pénzért leledzik-e már az öntudatlan gyermek is, ha látja édes atyját számlálgatni az asztalfőn ? nem pénzszerzésre tanittatja-e az állam az iskolás gyermekeket, midőn azt mondja : hogy takarékpénztárak állittassanak föl ? Nem pénzért dolgozik, munkálkodik-e a föld kerekségén mindenki ? bár ezt ritkán találja meg. Igen, a pénz az, melyért mindenki él, hal, és méltán, mert egyedül a pénz az, melylyel mindent lehet produkálni e világon. Vehetsz pénzen mindent, földet, házat, feleséget, doktori, ügyvédi és más diplomákat, vehetsz áltudományt, elannyira, hogy ha ezeket vizsgálod, ugy látszik, mikép a jelenkor intézője, imádottja a pénz. Vehetsz rajta mindent, csak munkakedvet nem, ez az, a melyen a pénz hatalma megtörik. A munka tehát az, mely az embert képes fenntartani a világban. Nem munkássága által verte meg a franczia nemzet a hatalmas Poroszországot ? Ez édesiti az embernek nyugvását, legyen az szellemi vagy testi munka. Mily jól esik a munkás apának az éji nyugalom, midőn a terhes munkában elfáradt! Mily édesdeden alszik a kis gyermek, midőn házacskáját elkészítette ! Mily nyugodtan térnek szórakozást keresni az államféfiak, midőn abban ringathatják magukat, hogy a haza jólétét előmozdították. Mindezeket igen jól fejezi ki e közmondás: „Munka után édes a nyugalom." A munkálkodásnak főeredménye, illetőleg főczélja a vagyonosodás, vagy a pénzesedés, melyet elérni minden ember főóhajtása, de fájdalom bizonyos okoknál fogva nehezen lehet benne czélt érni, nem pedig azért, mert a mai kor által hangoztatott „takarékosságot" sokan nem tudják körükben meghonosítani, mások pedig azért, mivel nincs miben takarékoskodni. Igy van az ugy az egyes embereknél, mint az államoknál, mert p. o. csekély hasznot hozó takarékosságot követhetnek el most Magyarszág pénzügyviszonyainak a rendezésénél, azon okbol, mivel akkor, a midőn kellett volna takarékoskodni, pazarlók voltunk. Épen igy hasztalan takarékoskodik azon ember, kinek csak a mindennapia van, nem lesz takarékosságának semmi eredménye. Takarékosság csak ott képzelhető, hol a mindennapra okvetlen szükségeseken kivül van valami, ha mindjárt csekélység is. Igy vagyunk mi most, vájudás észlelhető mindenhol az emberek között Ezen vajúdást egy fokkal előbbre kell vinni, hogy a határozottság körébe lépjen. Igaz az, hogy az állam se pénzt, se fekvő vagyont nem adhat azért, hogy valamihez kezdjünk, hanem igenis igyekszik felébreszteni bennünk a munkakedvet, mely, hogy minél magasabb fokra emelkedhessél?, saját szorgalmnnkra, az iparczikk fogyasztóinak számára és a kormány támogatására van szükségünk. Saját szorgalmunkra csekély mondani valóm van, mert nincs oly ember, kinek ha önszorgalma hiányzik, valamely dologban eredményt érjen el, mindazáltal átvive a dolgot p o. a kisebb iparosokra, sok esetben magukban kereshetik a hiányt; mivel ha versenyképes czikket állítanak elő, és a fogyasztó közönség minden igényeit szem elől nem tévesztik, ugy nem lesz okuk panaszkodni a munkahiányról. Nincs munka ? tégy ugy mint a jó házi gazda, ki ha nem talál dolgot „szalmát szór el udvarán, hogy azt szedegesse." L. J. (Vége köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye törvényhatóságának mult hó 15-kén tartott közgyűlésén. (Vége.) Összehasonlítva ezen adatokat az 1877 évi osztályozás eredményével, kitűnik, hogy jóllehet az 1887. évben összeirt lovak száma 4812 darabbal kevesebb volt, mégis az alkalmasnak osztályozott lovak száma a folyó évben osztályozottakét 606 hátas, 444 hámos és 20 málhás lóval felülhaladta; vagyis a hadjutalék, a fenntebb megjelölt kivetési kulcs mellett az 1877. évi osztályozás alapján 869 darab lóval magasabb. 4. A megye területén a jövő szervezendő lófedeztetési állomások iránt, a mezőhegyesi méntelep parancsnokság illető közegével e hó 12-én az értekezlet megtartatván, azon alkalommal a megyei községek közöl fedeztetési állomások a következők jelöltettek ki : u. m. Gyula város, Kétegyháza, Doboz, Békés, Mező-Berény, Uj-Kígyós, Orosháza, Tótkomlós, Csorvás, Szarvas, Szent-András, Öcsöd, Füzes Gyarmat, Vésztő és KörösLadány. Ezen fedeztetési állomásokra 53 állami mén jegyeztetett elő. 5. Az állami egyenes adóknak a mult május-julius honapokban törtónt befolyását a következőkben tüntetem elő : május hóban befolyt .... 236,133 frt 64 % kr. június „ „ 48,882 „ 58% „ julius „ „ 54,193 „ 72 % „ Összesen : 339,209 frt 95 kr. vagyis az idei befizetési eredmény, a tavalyi hason időszaki befizetésnél 61,522 frt 61 krral kedvezőbb. Itt meg kell még jegyeznem, hogy B.-Gyula és Bekós városok tetemes adóval lévén hátralékban, ezen városokra nézve, a közigazgatási bizottság, legutolsó ülésén az 1876. évi XV. t. cz. 62. §-a szerinti felelősséget kimondotta akként, hogy ha az adóhátralékok e hó végéig be nem hajtatnak, a felelősség elve alkalmazásba fog vétetni. 6. A megyei központi választmány, az országos képviselőválasztók 1880 évi névjegyzékének kiigazítása körül törvényileg szabályozott működését e hóban teljesen befejezvén, a névjegyzékek állendósittattak. Összeiratott pedig a gyomai választókerületben 3378, az orosházi választókerületben 2916 választó; vagyis az összeirt választók száma a folyó évi választókét a gyomaiban 127, az orosháziban 68, együtt 195 fővel meghaladja. 7. Hogy a megyebeli községek részéről a f. évi költségvetések és a mult évi zárszámadások bemutatása körül az 1871. évi XVIII. t cz. 115. s illetve 129. §§ aibau reájuk rótt kötelességöknek mily mérvben feleltek meg, kitűnik a következőkből. A megye területén 1 rendezett tanácsú város és 28 nagyközség közöl költségvetését beterjesztette 28, melyek mindnyája számvevőileg megvizsgálva, a jelen közgyüiés elé fog terjesztetni. Hátralékban van P.Szent-Tjrnya község, és pedig azért, mert azon kérdés felett, vájjon e község továbbra is megtartsa-e nagyközségi szervezetét, vagy más községhez csatlakozzék ? a folyó hó 15-ére kitűzött képviselő testületi közgyűlés határ.•zand. A községek által kezelt alapokról vezetett 132 szániadástest közöl beérkezett 114. Ebből számvevőileg megóizsgálva, a jelen közgyűlés határozatára vár 112; számvevői vizsgálat tárgyát képezi 2, hátralékbau 18. Ezen hátralékból terheli Békés várost 6 számadástest, Gyoma „ 2 Kétegyháza községet „7 B Bsorvás » 3 „ 8. Közérdeke miatt megykell itt említenem azon körülményt, hogy miután a gyulai országos vásárok alkalmával a marháslevelek átíratásáért 10 kr. dij szedetett, holott a város erre sem szabályrendeletileg feljogosítva nincs, sem az ily díjazásnak a földmivolésipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 1875. évi 4220. sz. alatt kicsátott körrendeletével szemben helye nem lehet, ínég mult 1878. évi julius hó 10-én 623. eln. sz. alatt kelt rendeletemmel G)ula város polgármesterét utasítottam, hogy a Gyula városban lábrakapott említett visszaélést azonnal szüntesse meg. Gyula város polgármestere ezen rendelkezésem felfüggesztéseért a megye főispánjához folyamodván, miután innen ezen felhívást vettem, hogy hivatolt rendeletemet méltányossági tekintetből ideiglenesen felfüggeszszem : minden további kétség eloszlatása tekintetéből az illető szakminiszter úrtól felvilágosítást kértem arra nézve

) vájjon a marháslevelek hátlapjára vezetett azon záradékokért, melyekben a marháslevelen jegyzett marha iránti tulajdonjognak a vevőre történt átruházása a vásár helyén illetékes közeg által igazoltatik, átírási dij egyáltalán szedhető-e ? Minthogy azonban az illető miniszter ur a megjelölt irányban mindezideig nem válaszolt; a megyei közigazgatási bizottság pedig, ezen kérdést a törvényhatósági bizottság elé tartozónak jelenté ki : tekintettel, hogy a fenforgó átiratási dij iránt sem a törvény, sem miniszteri rendelet, sem megyei szabályrendelet nem intézkedik : tisztelettel felkérem a tek. közgyűlést, hogy a felvetett nyilt kérdés felett szabályrendeletileg intézkedni, vagy pedig országos egyöntetű intézkedés tétele végett, a földmivelésipar és kereskedelmi m. kir. miniszter úrhoz kérelmi feliratot intézni móltóztas

f

i«

t