Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-10-09 / 107. szám

•Ee'k ésmegyei Közlöny" 187 9. 11 0. szám. Beöthy Algernou 153. Márkus István 152, Mednyánszky Árpád br. 144 és Ruhído-Zíchy Rezső 151 szavazattal. Házaagynak Kovács László választatott meg 163 sza­vazattal 189 szavazat közül. — A római osztrák-magyar nagykövetségben, gróf Ludolf madridi követ fogná helyettesíteni b. Hay­merlet. Ludolf grófok vannak Nápolybau is, kik mad­ridi követünkkel közel rokonságban állanak, — A c z á r a télen meglátogatja Francziaorszá­got. Ez utazásnál a czár czélja első sorban minden­esetre az, hogy a czárevnát Kannesban fölkeresse, ha­zakísérje ; de azok, akik komolyan veszik Oroszország­nak Németországgal váló veszekedését, ugy értelmezik az utazást, hogy annak politikai és tüntető jellege is van. R e (' o r m o k. Magyarországban ismét feltant egy egyén, ki nem törődve előítéletekkel, nem törődve az ellene felhozott kifakadások kai; oly cselekményt létesített, mely cselekmény nemcsak Magyaror­szág, de a müveit külföld bámulatát és úgy­szólván irigységét felköltötte. Ezen férfiú nem más mint gróf Zichy Jenő, az általa létesített cselekmény pedig a székesfehérvári kiállítás. E nemes gróf, mint maga is mondja, két és fél évet szentelt a kiállítás eszméjének meg­testesitésére; két és fél év, igaz, szép idő de a kiállítást létre hozni oly előzmények után, mint a minők a székesfehérvári kiállítást megelőzték, nemcsak hogy nem könnyű dolog, de sőt ne­héz, s még hozzá küzdenie kellett az előítéle­tekkel s megdöntenie azon felhozott nézetet, hogy a gróf eszméje halva született gyermek. És a gróf megmutatta, hogy eszméje a kivitelben nem volt halva született gyermek; mert a kiállítás megfeszített munkája és fára­dozása által annyira sikerült, hogy nemcsak itthon, mint fentebb megjegyeztük, de külföldön is, a hol az ipar sokkal fejlettebb, előre hala­dottabb, mint nálunk, — jó és szép elismerésben részesült s jobb nevet szerzett honi iparunknak. Nem tartjuk itt szükségesnek felemlíteni s mintegy részletezni a kiállításnak különfélesé­geifc; de igen is helyén van megemlékezni pár szóval azon egyénről, ki önfeláldozó buzgóság­gal, rettenthetetlen és fáradhatatlan kitartással egy hazánk díszére és jó hírnevünk megállapí­tására váló müvet teremtett. Tagadhatatlan, hogy bár nem ismertük előbb Gróf Zichy Jenőt, de ezen egy tette elég bizonyíték arra, hogy szavait ezután készpénz gyanánt vegyük. A gróf a kiállítás befejezése után egy leve­let irt volt Károlyi Gyula grófhoz, melyet a fővárosi lapok szebbnél-szebb megjegyzésekkel közöltek. A levélben azt említi, hogy neki egy terve van, melyet ha kidolgoz az őszre, ugy közzé teszi, s felhivja a fiatalabb mágnások legtekin­télyesebbjeit, hogy czéljának kivitelében őt tá­mogassák és segítségére legyenek. Terve pedig nem volna más, mint „keres­kedelmünk és iparunk, nemkülönben gazdasági viszonyaink teljes és gyökeres átalakítása." Oly eszme ez ismét, melynek szükségessé­géről bár mindenki lelkében megvan győződve, bár tudja azt mindenki, hogy egy teljes és gyökeres reformnak kell bekövetkeznie az em­lített téren; de nem ismerik az eszközöket, melyeknek segítségével létesíthető volna ezen eszmének kivitele, megtestesithetése. Gróf Zichy Jenő ígéri, hogy ő ezen szük­séges reformnak keresztülvitelére nézve a módot megadja, ad egy tervet, melynek üdvös követ­kezménye leendene kereskedelmi és ipari, nem­különben gazdasági viszonyainknak gyökeres átalakítása, csak támogatásban részesüljön azon helyekről, mely helyeken a támogatáshoz szük­séges eszközöknek birtokában vannak. Ha valami szükséges nálunk, ugy kétség­telen az, miszerint a kereskedelem, ipar és gaz­dászat, gazdálkodás reformja égető szükség, ugy szólván ettől függ létkérdésünk megoldása. Ki volna az a ki megtagadná támogatását egy oly eszmének keresztülvitethetésétől, mely­nek czélja az emberiség, főkép önhazája fiainak — sőt önmagának boldogulhatása ? Ha ilyen kérgesszivü, az emberiség boldogulhatásáért nem lelkesülő keblű egyén találkeznék, ugy az szo­morú jelensége volna korunknak. A tizenkilenczedik század vége felé köze­ledünk, ezen kor pedig kétségtelenül a hala­dásnak kora; hogy haladhassunk, arra nézve jólét s rendezett viszonyok kívántatnak. Jólétet szülnek a rendezett viszonyok, ezt pedig a korszerű eszmék felkarolása és a kivi­telben lehetőképeni elősegítése által tehetjük elérhetőkké. Jelenben korszerűbb eszme alig létezik az említett szükséges reformoknál, egyesitett erővel tehát azon kell lernünk, hogy midőn a módozat fel lesz tárva előttünk, siessünk erőnk és tehet­ségünkhöz képest segédkezet nyújtani a kivi­telre, mely által ugy mi, mint általa hazánk s hazánkban annak fiai boldogulást nyernek. Megyénkben elég szép tér van az iparnak lehetőképeni kifejtésére, lesz még alkalmunk azon iparágakat kiemelni, melyeknek üzése, a melyekkel való foglalkozás igen elősegítené megyénk anyagi viszonyainak emelését. Történtek már is olyanok, a melyek tisztes jövőt ígérnek megyénknek ; de mennyi van még hátra, a mit kellőképen megfontolva a dolgot, — szepen keresztül lehetne nálunk is csak ugy vinni, mint más helyeken! De ne előzzük meg a dolgok folyását, szem előtt tartván eme mon­dás igazságát: hogy a természetben nincsen ugrás. A szellem működik, teremt, alkot, ne hagy­juk alkotásait pusztulni s az anyagot a szellem­mel s a szellemet az anyaggal segítsük, hogy működésűk kölcsönösen egymást támogatva ki­elégítő eredményt nyújtsanak. T. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye törvényhatóságának folyó hó 15-kén tartott közgyűlésén. (Folytatás.) IV. Vízszabályozási ügyek. A Vargazugnál kitört Berettyó árvizének leveze­tése körüli állapotok megvizsgálása végett a közigaz­gatási bizottság folyó évi 1005. számú határozata foly­tán az árviz által elborított területet, a járási szolga­bíró s a kir. foiyammérnökség egyik tagja kíséretében bejárván és megszemlélvén, tapasztaltam, hogy a Sis ­kás-gát környékéről az árviz annyira lehúzódott, hogy csak némely laposabb erek telvék vízzel, — a miért is a környéken létező vizek levezetése végett a siskási gát kinyitásának szüksége most már fenn nem forog ugyan ; ha azonban az árvizek levezetése körül a kor­mánybiztosság részéről követett módok hosszadalmas­ságát s eredménytelenségét tekintem, lehetetlen, hogy ne helyezkedjem magam és a megye által a kormány* biztossal szemben folyton vitatott azon álláspontra, — hogy a kérdéses vizek legtermészetesebb s leggyorsabb levezetési iránya nem a kormánybiztos és szakközegei által megjelölt csurgói és ágéri irány, hanem egyene­sen a siskási gát megnyitása lehetett volna. Egyébiránt a kormánybiztos meg bizatása idő­közben véget érvén, a még függőben maradt vízi­ügyek elintézése e megyei halóságra bízatott Miből folyólag, egyfelől a szeghalmi járás szolgabiráját uta­sítottam, hogy a levezethető víztömegnek a holt Be­rettyó medrébe való lefolyását gátló akadályokat az érdekelt felek aránylagos hozzájárulásával és erejével nyomban elhárítani igyekezzék, s a kir. folyammérnök­séget e körüli eljárásában hatékonyan támogassa ; — másfelől Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye alispánját meg­kerestem, hogy a bogárosi ós riheli gátakon lehuzódé árvíznek a csurgói töltésan keresztül a holt Berettyó medrébe való mielőbbi lebocsáthatása czéljából, — a kellő mélyítéseket szintén foganatosíttassa. E fejezetben fel kell még említenem, hogy mi­után a pél gyula csabai élővizvezetö csatorna társulat a csatorna felső torkolatán építendő zsilip létesítésére nem vállalkozott - nehogy a társulat ezen vonakodása Békés várost végzetes eshetőségek áldozatává tegye : a közmunka és közlekedési in. kir. miniszter ur folyó óvi aug. 22. 11018. sz. alatt kelt rendeletével engem, a zsilip felépítése s az ezzel kapcsolatos óvintézkedé­sek létrehozása czéljából kormánybiztossá nevezett ki. Ezeu megbízatást elfogadtam ugyan ; feladatom azon­ban, a rendelkezésem alá adott szakközegek késedelme miatt, — a kívánatos gyors megoldásban leküzdendő akadályokra talált. V. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a törvény rendelkezésének megfelelöleg havonktut megvizsgáltatván, mindannyiszor rendben találtattak. A vizsgálatról szóló jegyzőköny­vek az egyes pénztárak állását részletesen is kitűntet­vén, elégnek tartom itt csak azt felemlíteni, hogy az utolsó vizsgálat alkalmával, az összes megyeileg kezeli pénztárak átlaga: 137,598 frt 31 kr. kötvónybeli, — 138,275 frt 7 és fél kr. készpénzbe[i s igy összesen 305,873 frt 38 és fél krt. tett ki 2. A 14. számú Wladimir orosz nagyherczegről nevezett cs. és kir. huszárezrednek jelenleg B.-Csabán elszállásolva lévő százada, valamint az osztálytörzs az 1880. óvi márezius 1. 1882. évi aug. 31. terjedőleg a megye más községébe lóvén áthelyezendő, a mint azt már a májusi közgyűlésen előadott jelentésemben is érintém, — az ujabbi elszállásolás helyeül Tót-Komlós községet tűztem ki. — Minthogy azonban Tót-Komlóa község ugy a katonaság mint a honvédelmi m. királyi miniazter ur részéről elszállásolásra alkalmas helynek nem találtatott, — közös megegyezés folytán, a hu­szárság kérdéses százada Szarvason fog elhelyeztetni ; mire nézve, a szükséges intézkedések már megtétettek. 3. A folyó év tavaszán megtartott lóosztályozás alkalmával a megye területén összeirt 46 516 darab lóból alkalmasnak osztályoztatott 641 hátas, 633 há­mos és 1 darab málhás ló. — Ha a jelenleg követett kivetési kulcs szerint a lójutalék a hátas lovak után 69 százalék — a hámosok után 100 százalók a rnál­hások után pedig 43 százalékkal vettetik ki: a megye lójutalóka 448 hátas, s 633 hámos vagyis összesen : 1081 db. leend. (Vége köv.) Külföldi hirek. * A játék szenvedélye. Páris úgynevezett nagy­világi hölgyeit már annyira vitte, hogy többé nem ta­lálnak elég izgelmat a roulettben s a trente-et-quaran­te-ban, hanem a tőzsdén játszanak, még pedig mesés összegekben. Legközelebb egy ily höly a párisi börzén két millióra menő magyar rentét jegyeztetett á la hau­se, és nyert rajta nyolcz százalékot, vagyis 400,000 frankot. * Amerikai humbug. Amerikai lapok újra egy kacsát bocsátanak világgá. Egy pennsylvaniai kisasszony almát evett, az alma mag odvas fogában maradt, a mag kikelt 8 már látszott is az apró levél. A dolog­ban az az érdekes, hogy e tliema felett két new-yorki lapban folyik polémia. Fővárosi hirek. * Emléktábla Virágh Benedeknek. A fővá­rosi tanács kebelében mozgalom indult meg, — hogy irodalmunk jeles munkásának, a Tabán egykori lelké­szének s volt pálos szerzetesnek emlékét emléktáblá­val örikitsék meg. Virágh Benedek ugyanis, miután a Pálosok pesti rendházát József császár eltörölte, tabáni lelkész lett s egyideig abban a házban lakott, hol most az .arany szarvasihoz czimzett péküzlet van, később, még a most is róla nevezett Virágh-utczában telepedett meg, mely ház azonban az 1875-iki árvíz­nek esett áldozatául. Hazai hirek. * Postakocsis mint rablógyilkos. A Székes­Fehérvár és Veszprém közt közlekedő kocsiposta szom­baton, egész délelőtt nem érkezett meg, holott reggel félhétre kellene ott lennie. A „Veszprém" szerint a palotai uton levő csárdában a korcsmáros ós a posta­kocsin utazó egyént, kinél a kocsis nagyobb mérvű pénzt vett észre, meggyilkoltak, s ez lenne oka a posta elmaradásának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom