Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám
1879-10-09 / 107. szám
•Ee'k ésmegyei Közlöny" 187 9. 11 0. szám. Beöthy Algernou 153. Márkus István 152, Mednyánszky Árpád br. 144 és Ruhído-Zíchy Rezső 151 szavazattal. Házaagynak Kovács László választatott meg 163 szavazattal 189 szavazat közül. — A római osztrák-magyar nagykövetségben, gróf Ludolf madridi követ fogná helyettesíteni b. Haymerlet. Ludolf grófok vannak Nápolybau is, kik madridi követünkkel közel rokonságban állanak, — A c z á r a télen meglátogatja Francziaországot. Ez utazásnál a czár czélja első sorban mindenesetre az, hogy a czárevnát Kannesban fölkeresse, hazakísérje ; de azok, akik komolyan veszik Oroszországnak Németországgal váló veszekedését, ugy értelmezik az utazást, hogy annak politikai és tüntető jellege is van. R e (' o r m o k. Magyarországban ismét feltant egy egyén, ki nem törődve előítéletekkel, nem törődve az ellene felhozott kifakadások kai; oly cselekményt létesített, mely cselekmény nemcsak Magyarország, de a müveit külföld bámulatát és úgyszólván irigységét felköltötte. Ezen férfiú nem más mint gróf Zichy Jenő, az általa létesített cselekmény pedig a székesfehérvári kiállítás. E nemes gróf, mint maga is mondja, két és fél évet szentelt a kiállítás eszméjének megtestesitésére; két és fél év, igaz, szép idő de a kiállítást létre hozni oly előzmények után, mint a minők a székesfehérvári kiállítást megelőzték, nemcsak hogy nem könnyű dolog, de sőt nehéz, s még hozzá küzdenie kellett az előítéletekkel s megdöntenie azon felhozott nézetet, hogy a gróf eszméje halva született gyermek. És a gróf megmutatta, hogy eszméje a kivitelben nem volt halva született gyermek; mert a kiállítás megfeszített munkája és fáradozása által annyira sikerült, hogy nemcsak itthon, mint fentebb megjegyeztük, de külföldön is, a hol az ipar sokkal fejlettebb, előre haladottabb, mint nálunk, — jó és szép elismerésben részesült s jobb nevet szerzett honi iparunknak. Nem tartjuk itt szükségesnek felemlíteni s mintegy részletezni a kiállításnak különféleségeifc; de igen is helyén van megemlékezni pár szóval azon egyénről, ki önfeláldozó buzgósággal, rettenthetetlen és fáradhatatlan kitartással egy hazánk díszére és jó hírnevünk megállapítására váló müvet teremtett. Tagadhatatlan, hogy bár nem ismertük előbb Gróf Zichy Jenőt, de ezen egy tette elég bizonyíték arra, hogy szavait ezután készpénz gyanánt vegyük. A gróf a kiállítás befejezése után egy levelet irt volt Károlyi Gyula grófhoz, melyet a fővárosi lapok szebbnél-szebb megjegyzésekkel közöltek. A levélben azt említi, hogy neki egy terve van, melyet ha kidolgoz az őszre, ugy közzé teszi, s felhivja a fiatalabb mágnások legtekintélyesebbjeit, hogy czéljának kivitelében őt támogassák és segítségére legyenek. Terve pedig nem volna más, mint „kereskedelmünk és iparunk, nemkülönben gazdasági viszonyaink teljes és gyökeres átalakítása." Oly eszme ez ismét, melynek szükségességéről bár mindenki lelkében megvan győződve, bár tudja azt mindenki, hogy egy teljes és gyökeres reformnak kell bekövetkeznie az említett téren; de nem ismerik az eszközöket, melyeknek segítségével létesíthető volna ezen eszmének kivitele, megtestesithetése. Gróf Zichy Jenő ígéri, hogy ő ezen szükséges reformnak keresztülvitelére nézve a módot megadja, ad egy tervet, melynek üdvös következménye leendene kereskedelmi és ipari, nemkülönben gazdasági viszonyainknak gyökeres átalakítása, csak támogatásban részesüljön azon helyekről, mely helyeken a támogatáshoz szükséges eszközöknek birtokában vannak. Ha valami szükséges nálunk, ugy kétségtelen az, miszerint a kereskedelem, ipar és gazdászat, gazdálkodás reformja égető szükség, ugy szólván ettől függ létkérdésünk megoldása. Ki volna az a ki megtagadná támogatását egy oly eszmének keresztülvitethetésétől, melynek czélja az emberiség, főkép önhazája fiainak — sőt önmagának boldogulhatása ? Ha ilyen kérgesszivü, az emberiség boldogulhatásáért nem lelkesülő keblű egyén találkeznék, ugy az szomorú jelensége volna korunknak. A tizenkilenczedik század vége felé közeledünk, ezen kor pedig kétségtelenül a haladásnak kora; hogy haladhassunk, arra nézve jólét s rendezett viszonyok kívántatnak. Jólétet szülnek a rendezett viszonyok, ezt pedig a korszerű eszmék felkarolása és a kivitelben lehetőképeni elősegítése által tehetjük elérhetőkké. Jelenben korszerűbb eszme alig létezik az említett szükséges reformoknál, egyesitett erővel tehát azon kell lernünk, hogy midőn a módozat fel lesz tárva előttünk, siessünk erőnk és tehetségünkhöz képest segédkezet nyújtani a kivitelre, mely által ugy mi, mint általa hazánk s hazánkban annak fiai boldogulást nyernek. Megyénkben elég szép tér van az iparnak lehetőképeni kifejtésére, lesz még alkalmunk azon iparágakat kiemelni, melyeknek üzése, a melyekkel való foglalkozás igen elősegítené megyénk anyagi viszonyainak emelését. Történtek már is olyanok, a melyek tisztes jövőt ígérnek megyénknek ; de mennyi van még hátra, a mit kellőképen megfontolva a dolgot, — szepen keresztül lehetne nálunk is csak ugy vinni, mint más helyeken! De ne előzzük meg a dolgok folyását, szem előtt tartván eme mondás igazságát: hogy a természetben nincsen ugrás. A szellem működik, teremt, alkot, ne hagyjuk alkotásait pusztulni s az anyagot a szellemmel s a szellemet az anyaggal segítsük, hogy működésűk kölcsönösen egymást támogatva kielégítő eredményt nyújtsanak. T. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye törvényhatóságának folyó hó 15-kén tartott közgyűlésén. (Folytatás.) IV. Vízszabályozási ügyek. A Vargazugnál kitört Berettyó árvizének levezetése körüli állapotok megvizsgálása végett a közigazgatási bizottság folyó évi 1005. számú határozata folytán az árviz által elborított területet, a járási szolgabíró s a kir. foiyammérnökség egyik tagja kíséretében bejárván és megszemlélvén, tapasztaltam, hogy a Sis kás-gát környékéről az árviz annyira lehúzódott, hogy csak némely laposabb erek telvék vízzel, — a miért is a környéken létező vizek levezetése végett a siskási gát kinyitásának szüksége most már fenn nem forog ugyan ; ha azonban az árvizek levezetése körül a kormánybiztosság részéről követett módok hosszadalmasságát s eredménytelenségét tekintem, lehetetlen, hogy ne helyezkedjem magam és a megye által a kormány* biztossal szemben folyton vitatott azon álláspontra, — hogy a kérdéses vizek legtermészetesebb s leggyorsabb levezetési iránya nem a kormánybiztos és szakközegei által megjelölt csurgói és ágéri irány, hanem egyenesen a siskási gát megnyitása lehetett volna. Egyébiránt a kormánybiztos meg bizatása időközben véget érvén, a még függőben maradt víziügyek elintézése e megyei halóságra bízatott Miből folyólag, egyfelől a szeghalmi járás szolgabiráját utasítottam, hogy a levezethető víztömegnek a holt Berettyó medrébe való lefolyását gátló akadályokat az érdekelt felek aránylagos hozzájárulásával és erejével nyomban elhárítani igyekezzék, s a kir. folyammérnökséget e körüli eljárásában hatékonyan támogassa ; — másfelől Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye alispánját megkerestem, hogy a bogárosi ós riheli gátakon lehuzódé árvíznek a csurgói töltésan keresztül a holt Berettyó medrébe való mielőbbi lebocsáthatása czéljából, — a kellő mélyítéseket szintén foganatosíttassa. E fejezetben fel kell még említenem, hogy miután a pél gyula csabai élővizvezetö csatorna társulat a csatorna felső torkolatán építendő zsilip létesítésére nem vállalkozott - nehogy a társulat ezen vonakodása Békés várost végzetes eshetőségek áldozatává tegye : a közmunka és közlekedési in. kir. miniszter ur folyó óvi aug. 22. 11018. sz. alatt kelt rendeletével engem, a zsilip felépítése s az ezzel kapcsolatos óvintézkedések létrehozása czéljából kormánybiztossá nevezett ki. Ezeu megbízatást elfogadtam ugyan ; feladatom azonban, a rendelkezésem alá adott szakközegek késedelme miatt, — a kívánatos gyors megoldásban leküzdendő akadályokra talált. V. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a törvény rendelkezésének megfelelöleg havonktut megvizsgáltatván, mindannyiszor rendben találtattak. A vizsgálatról szóló jegyzőkönyvek az egyes pénztárak állását részletesen is kitűntetvén, elégnek tartom itt csak azt felemlíteni, hogy az utolsó vizsgálat alkalmával, az összes megyeileg kezeli pénztárak átlaga: 137,598 frt 31 kr. kötvónybeli, — 138,275 frt 7 és fél kr. készpénzbe[i s igy összesen 305,873 frt 38 és fél krt. tett ki 2. A 14. számú Wladimir orosz nagyherczegről nevezett cs. és kir. huszárezrednek jelenleg B.-Csabán elszállásolva lévő százada, valamint az osztálytörzs az 1880. óvi márezius 1. 1882. évi aug. 31. terjedőleg a megye más községébe lóvén áthelyezendő, a mint azt már a májusi közgyűlésen előadott jelentésemben is érintém, — az ujabbi elszállásolás helyeül Tót-Komlós községet tűztem ki. — Minthogy azonban Tót-Komlóa község ugy a katonaság mint a honvédelmi m. királyi miniazter ur részéről elszállásolásra alkalmas helynek nem találtatott, — közös megegyezés folytán, a huszárság kérdéses százada Szarvason fog elhelyeztetni ; mire nézve, a szükséges intézkedések már megtétettek. 3. A folyó év tavaszán megtartott lóosztályozás alkalmával a megye területén összeirt 46 516 darab lóból alkalmasnak osztályoztatott 641 hátas, 633 hámos és 1 darab málhás ló. — Ha a jelenleg követett kivetési kulcs szerint a lójutalék a hátas lovak után 69 százalék — a hámosok után 100 százalók a rnálhások után pedig 43 százalékkal vettetik ki: a megye lójutalóka 448 hátas, s 633 hámos vagyis összesen : 1081 db. leend. (Vége köv.) Külföldi hirek. * A játék szenvedélye. Páris úgynevezett nagyvilági hölgyeit már annyira vitte, hogy többé nem találnak elég izgelmat a roulettben s a trente-et-quarante-ban, hanem a tőzsdén játszanak, még pedig mesés összegekben. Legközelebb egy ily höly a párisi börzén két millióra menő magyar rentét jegyeztetett á la hause, és nyert rajta nyolcz százalékot, vagyis 400,000 frankot. * Amerikai humbug. Amerikai lapok újra egy kacsát bocsátanak világgá. Egy pennsylvaniai kisasszony almát evett, az alma mag odvas fogában maradt, a mag kikelt 8 már látszott is az apró levél. A dologban az az érdekes, hogy e tliema felett két new-yorki lapban folyik polémia. Fővárosi hirek. * Emléktábla Virágh Benedeknek. A fővárosi tanács kebelében mozgalom indult meg, — hogy irodalmunk jeles munkásának, a Tabán egykori lelkészének s volt pálos szerzetesnek emlékét emléktáblával örikitsék meg. Virágh Benedek ugyanis, miután a Pálosok pesti rendházát József császár eltörölte, tabáni lelkész lett s egyideig abban a házban lakott, hol most az .arany szarvasihoz czimzett péküzlet van, később, még a most is róla nevezett Virágh-utczában telepedett meg, mely ház azonban az 1875-iki árvíznek esett áldozatául. Hazai hirek. * Postakocsis mint rablógyilkos. A SzékesFehérvár és Veszprém közt közlekedő kocsiposta szombaton, egész délelőtt nem érkezett meg, holott reggel félhétre kellene ott lennie. A „Veszprém" szerint a palotai uton levő csárdában a korcsmáros ós a postakocsin utazó egyént, kinél a kocsis nagyobb mérvű pénzt vett észre, meggyilkoltak, s ez lenne oka a posta elmaradásának.
