Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám
1879-10-05 / 105. szám
•Ee'késmegyei Közlöny" 1879. 110. szám. Van azonban még egy oka a nők ferde nevelésének. Ez nem egyéb mint a mai korban oly igen jó talajra talált nőemanczipáczió átkos eszméje. Nem volna káros következménye, ha a szépnem fel tudná annak valódi értelmét fogni, s ne arrogálna magának az emanczipáczióval oly jogokat és előnyöket, melyek foganatosítása már a természet örök törvénye szerint csaknem határos a lehetetlenséggel. Nagyon hosszura terjedne czikkem, •— ha most ennek fejtegetésébe akarnék bocsátkozni, azért czélszerübbnek tartom ezt egy jövő önálló czikkre hagyni. Azonban nem hagyhatom el azon észrevételt, hogy csakis azon nemzet lehet nagy és boldog, melynek leányai birják nemünknek szép erényeit, hol a nőnek legnagyobb büszkesége férje és ennek szeretete, — hol a nő nem ismer magasztosabb hivatást — mint gyermekeik zsenge szivébe beleoltani a hazafiúi és nemzeti erkölcsöket. Azon nő, melyben ezen erény, a valódi nőiesség megvan — de csak is az — boldog és vele boldog férje és egész családja. Legyenek nőink ilyenek, akkor vissza fog térni a jólét, s férfiaik imádni fogják őket. Egy férfi a javából. — A magyar országgyűlés okt. 2-kán nyilt meg újra. — Az afgán harcz térről jelentik, hogy Jakub kán, főparancsnokával és födözetével Roberts tábornok kiséretében fog bevonulni Kabulba. Hirlik, hogy az afgán fővárosban fejetlenség uralkodik. A lázadók kirabolták a békés kereskedőket, AZ afgánok nem tesznek készületeket Kabul védelmezésére. — Az 1880-iki osztrák állam költségvetésben a bevételek mintegy 8 millió frt többlettel fognak az ez ideinél előirányoztatni. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye törvényhatóságának folyó hó 15-kén tartott közgyűlésén. (Folytatás.) III. Közmunkaügy, községi körgátak. Általánosan jelezvén azt, hogy közutaiuk a tartósszáraz időjárás mellett a forgalmat a lehetőségig kielégitőleg közvetítették, a megyei közigazgatási bizottságnak, a f. évi közmunkaelőirányzat megállapítására vonatkozó f. évi 429. kb, szám alatti határozata mikénti végrehajtása tekintetében következőket terjesz tem elő. Az útjavítások és műtárgyak épitése járásonkint az itt előadott arányokban létesíttetett. 1. Gyula rendezett tanácsú város területén és határában. a) A városon keresztül vonuló kőut fentartásárn szükséges szilárd fedanyag beszállittatott. b) A gyula-kétegyházi, valamint a gyula-kigyósi útba eső átereszek kijavíttattak. 2. A gyulai járás területén. a) A doboz gyulai útnak a csatorna töltése mellett elvonuló része felemeltetett és kiszélesittetett. b) A doboz-sarkadi- illetőleg vésztői útban a Fekete-Körös holtmedrén az 1878. évben épült tégla áteresz töltése felemeltetett. c) A gyula-békési ut Gerláo keresztül vonuló része kellő méretek szerint kiépíttetett. 3. A gyomai járás területén. A gyoma-dévaványai országút kiépitése-a költségvetés c) 1. 2 3. 4. tételei szerint, s/intén vállalkozás alá bocsáttatott. Minthogy ;izonban ezen utvoualnak a belvizek által tetemesen megrongált részének feltöltése egyedül a gyomai uradalom részéről átengedett távolabb tekvő helyről eszközölhető, mire a vállalkozót, az árlejtésileg leütött munkabér mellett kötelezni nem lehet, e tekintetbe ujabb mérnöki felvétel és költségvetés készítésének szüksége állott elő. Egyébiránt, a közigazgatási bizottság ez útvonal helyreállításának iirgőssége tudatában, f. évi szept. hó 1-ón 1180. sz. latt hozott határozata szerint, megtette az intézkedéseket arra nézve, hogy ezen útvonal, még ez év folytán kiépíthető legyen. 4. A békési járás területén. a) A békés-csabai-borosgyáni útban a belvizek által elborított útrészek felemelése az előirányzott földmozdítással foganatosíttatott. b) A bókés-m-berényi útban, a költségvetés d) 2. tétele alatt előirányzott uj áteresz, valamint : c) A mező-berény-k.-tárcsái útban a költségvetés d) 3. tótele alatt felvett áteresz felépíttetett. 5. A csabai járás területén. a) A csaba-bókósi útban az élőviz-vezető csatorna töltésének kiszélesítése ugy a költségvetés e) 1. mint a felosztási tervezet hason fejezete ós tétele szerint munkába vétetett. b) A Csaba-dobozi uton. a major átellenében lévő domb a lapos útrészre lehordatott. (5. Az orosházi határban lévő utaknál csupán utegyengetési munkálatok lóvén előirányozva, azok annak idején foganatosíttattak. 7. A szarvasi járás területén. Szarvas város közmunkaváltsága még előző határozat folytán, a Szarvas-mezőtúri szárnyvonal építési munkálatainak fedezésére. Az Öcsöd ós Szentandrás községi f. évi közmunkaváltság pedig a f. évi 429. kb. sz. alatti határozat 7. és 8. pontjai értelmében a községi védgátak kiépítésére átengedtetvén, ezen községek az átengedés feltóteléhez képest, a határukban lévő körutakat saját erejükön kellőleg gondozzák. A Szarvas-szentandrási útvonal felemelésére vonatkozó terv és költségvetés elkészíttetvén, ezen terv és költségvetés a közigazgatási hizottság f. évi szeptemb hó 1-én 1088. sz alatt hozott határozatával elfogadtatot: miért is a kérdéses útvonalnak a legnagyobb árvizén felül 0 333 méter magasságban 20 méter szélességben kellő domborítással s egy két méter szélességű gyalog úttal leendő kiépítése, az előirányzott 6747 frt 68 krnyi költbégnek egy harmadrésze erejéig elrendeltetett. A báboczkai töltés, továbbá a Szentandrás-öcsödi országútnak a mogyorós halomtól a horgas gátig terjedő részének kiépítésére nézve a terv- és költségvetés szintén elkészülvén, ezen utré-zek a legmagasabb vízállás felett 0-32 méterrel szándékoltatnak felemeltetni. Ugy ezen munkálatok mint a Szarvas-szentandrási útvonal felemelési munkálatai f. évi szept. 14-én nyilvános árlejtés tárgyává tétettek. 8. A szeghalmi járás területén, az ut- és hídépítési munkálatok az ottani vizáradások miatt szakértőileg csak most vétettek fel ; miért is ezen munkálatok végrehajtása a jövő teendőit képezik Egyébiránt ugyanezen járás területén, a Szeghalom-vésztői útban a Sebes Körösön átnyúló ördögárki hid felépítésének befejezése rövid idő alatt meg fog történni. Az illető vízszabályozási társulat részéről e hídépítési költségeire felajánlott 2000 frt a megyei letéti pénztárban kezeltetik. A mennyiben azonban, a hid jelen méretei mellett, a feljáró töltés emelése szükségessé vált, az ide vonatkozó s a közigazgatási bizottság f. évi szeptember hó l én 1228 8a. alatt hozott határozatával helybenhagyott terv és költségvetés alapján, a kérdéses munkálatokra az árlejtés e hó 14-ón megtartatott. Szintén á közmunkaügyi költségvetés mikénti végrehajtásának keretébe esik a közigazgatási bizottság f. évi 1180. sz. alatt kelt határozatával is helyeselt azon intézkedésem, mely szerint a halásztelki gáttársulatot utasítottam, hogy a Szarvas endrődi országút vonalán létező kisfoki uttöltéssel párhuzamos védtöltését annál inkább helyreállítani igyekezzék, mert a záros határidő sikertelen leteltével, a kérdéses müvelet, a társulat költségére és veszélyére közigazgatási uton fog végrehajtatni. Ezen fejezetnél nagy horderejénól fogva, kiváló figyelemre tarthat igényt a községi körgátak kérdése. A közigazgatási bizottság ugyanis beismervén azon intézkedések fontosságát és sürgősségét, melyek a Körösök mentén fekvő községeknek az évenkint fokozottabb mértékben jelentkező árvizek elleni megoltalmazása czóljából szükségesek ; s ezen intézkedések <özöl, a körösmenti községeknek körgátakkal való kö riilvételót tartván első sorban foganatositandónak : f. évi május hó ő-én 538. sz. alatt hozott határozatával, az érdeklett községek részint meglevő, részint ez után felépítendő körgátjaira nézve a helyszint felvételt elrendelte. A helyszíni szemle eredményét feltáró küldöttsógi jelentés alapján, Gyula város, továbbá : GyulaVári, Doboz, Békés, Mező-Berény, K-Tarcsa, K.-Ladány, Vésztő, Szeghalom, F.-Gyarmat, Gyoma, Endrőd, Szarvas, Szent-András és Öcsöd jelöltettek meg oly községekül, melyek árvízveszélyes helyzetüknél fogva, a községi körgátak sürgős felepitésére vannak utalva. Miért is a nevezett községek közöl, az építési leírások kiadása mellett Gyula város. Békés, Mező-Berény, Szeghalom, Füzes-Gyarmat, Gyoma, Endrőd és Szarvas város, községi körgátjaik tervezete és költségvetésének f. évi augusztus hó 15 ig leendő benyújtására utasíttattak, a többi községek leírását pedig, ugyancsak a tervek és költségvetések elkészítése végett a kir. építészeti hivatalnak kiadattak. Azon gondolkodással szemben azonban, mely e kérdés körül a közigazgatási bizottság részéről a községek irányában nyilvánult, saját jól felfogott érdekük ellenére, a községek és az illető szakközegek megrovást érdemlő késedelmet tanúsítottak; elannyira, hogy a a mai napig, mindössze is Mező-Berény, Békés, Doboz, Szeghalom, és Gyoma községek műszaki munkálatai érkeztek be; melyek közöl Mező-Berény és Doboz községek tervei és költségvetései, a f. évi 1146. és 1221. sz. alatt hozott közigazgatási bizottsági határozatokkal helybenhagyattak : s intézkedés tétetett, hogy ugy ezen, mint az előleges tárgyalás alá vett békési körgátak veszélyesebb helyei, haladéktalanul kiépíttessenek (Folyt, köv.) LEVELEZÉS. Szeghalom, okt. T. szerkesztő ur I Országgyűlési képviselőnk t Zsilinszky Mihály ur körutat tevén, minket is meglátogatott, ecsetelve az országgyűlésen történt dolgokat. Az unalomig emlegetett Berettyó falu felőli partja (jobb part) nagyban erősíttetik, magasabb lesz mint némely alacsony háznak a gerincze. A folyó e partján nem levén gátul felhasználható föld, az a tulpartól hordatik a folyó felett több mint 15 hidon át. Nagyszerű munkálat. Akár panorámába illenék S ha készen lesz, nygodtan alhatik a község, habár — mint állítják — a Kálló vize is e folyó medrébe leend vezetve. Takarókoskodási szempontból nálunk eddijí az a hibás szokás volt, hogy a járdák fenyőfadeszkákból kerültek ki, 8 igy minden 3-dik nem ritkán 2-dik évben ujakkal kellett felcseréltetniök, levén azok u<;y lerakva, hogy alsó részök nemcsak hogy a földön feküdt, sőt épen a földbe betemetve volt s igy a korhadás annál hamarébb beállt. Most belátva az elöljáróság, hogy ha bár egyszerre több pénzt fektet is be a keményfa-deszkákba, de azok két vagy három annyi ideig eltartanak mint a puha fenyőfa-deszkák, — elhatároztatott, hogy a mennyire erszényünk engedi, főleg a jártabb helyekre tölgyfa-deszkák fognak lerakatni. Még egyet nem hagyhatok említés nélkül, ugyanis: községünkben egy méltánylandó eszme pendittetett meg t. i. egy „Leány-koszorú" alakitása. Saját helyisége nem levén e leánytársulatnak, hanem hol itt. hol amott gyűlnének össze a tagok — de csak is tagnál — s a megrendelendő lapok olvasása által valóságos önképző körré alakulnának, megtoldva mintegy az eddigi „kötőké" összejöveteleket szellemi foglalkozással, mi az ízlést finomítja, a lelket miveli. Nagyon természetes, hogy a kedves mamák minden összejövetelnél, mint afóle örökös elnökök, e természetadta jogukat gyakorolni fogják, ellenőrizve mintegy a társalgás menetét. Vajha szépirodalmi lapjaink kellő figyelmet fordítanának lapjaik erkölcsi oldalára, hogy ne foglaltatnának azokban a fiatal női lelkületet tévútra vezető regények ! Szüretünk vége felé jár. Borunk jó lesz. S hol a viz el nem ölte a kerteket, ott volt is mit szűrni. Ára ? Oíi az a mint mutatkozik, nem lesz magas, mert a szomszédos helyeken annyi az eféle szivvidámitó, hogy ha valaki 5 akós hordót köcsönözhet, annyi mustot kap a hordó használatáért, sőt szükségből — mint beszélik, — még petroleumos hordóba is szűrik. De inkább hihető, hogy csak a törkölyt teszik az eféle edényekbe Maholnap a hordókkal való kereskedés, egy uj keresetforrá&sá növi ki magát. r. 1. Külföldi hirek. * Tiz éves gyilkos. Nem régen történt Kobonszkaja faluban, a pétervári kormányzóság Nowoladoga kerületében, hogy egy tiz éves fiúcska játszadozott az ottani lelkész négyéves leányával. Játtékközben összevesztek A vad fiu erre földhöz verte a leányt, koponyáját összezúzta egy nagy kővel s azután elhurczolta a holttestet s ugy elrejtette, hogy még máig sem akadtak reá.