Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-09-21 / 99. szám

»BAKésMBsrai KÖZLÖNY" i870. OO. SZÁM. mentség logalább részben meg van, hiányzik ugyanis az alkalom némely ujabb tantárgy helyes előadásának elsajátítására. Mert lehet-e józan észszel kívánni, hogy a mely egyház a fuvart tanítóitól megtagadja, azok per pedes apostolorum kutyagoljanak egyik községből a másikba, levén ők helyben kevesebb számban, mint a mennyi egy fiók-egylet alakítására (10 tag) szükséges ? Prot. egyházak s tanítók 1 az idézett előterjesztés mindkettőtőkre vonatkozik. Gryult ház az, mely öngazdájára ég. Ne tagadjátok meg tanulni szerető tanítóitoktól a gyűlésre mehetés kellékeit, sőt ellenkezőleg a tán vonakodókat lelkesítsétek. Ti pedig lelkiismeretes tanítók, mossátok le magatokról a megtörtént degradacziót. Mindkét tantárgy a mily fontos s nehéz, ópoly nólkülözhetlen is Amaz kezdet, alap a helyes előadásra ; ez tetőz, t helyes, szabatos leírására megismert vagy feltalált tárgyaknak. Ne feledjétek csak egy pillanatra is ama nagy szavakat : nyelveben él a nemzet! S csak azért vonakodni valamely intézménytől, mert az nem általunk kezdeményeztetett, feltéve hogy az hasznos, sem az egyházak, sem a tanítóság részéről nem indokolt! Árgus. — A novibazári szandsákból jelentik, hogy Prijepolyében kedden délelőtt végleg megállapodott Württemberg herczeg Huszni pasával az osztrák-magyar s a török csapatok elszállásolását s hadállását illetőleg. Ezután pedig Pripojon és Visegrádon át Szerajevóba indult a üerezeg. A prjepolyei helyörségen kívül kedden délután mentek Killics tábornok vezérlete alatt a csapatok Pleviyébe vissza, hova ma érkeznek. E csapatokhoz csatlakozott Könik altábornagy is az 1. hadosztály törzskaiával együtt. A megállapodás értelmében egyelőre vegyes helyőrség lesz a megszállott tárosokban. Ezelőtt télre visszavonultak a Lim vidékéről a török csapatok, most is a porta belátásától függ, vájjon vissza akarja-e vonni csapatait tóire. — Az ügyvédi munkadíjra vonatkozólag a legfőbb ítélőszék legújabb döntvénye igy hangzik : Az ügyvédi munkadíj nem az ügyvéd aatalmában nem álló eredmény, hanem az általa kezelt ügynek fontossága s abbani pontos s törvényszerű eljárás s fáradozása szerint mórlegezendő, tehát tekintettel különösen az ügyvéd által kezelt jogügylet ós eljárásának jelentékenyebb minőségű tárgyaira. Az ügyvéd ugyauazon fél részéiől reá bízott többrendbeli ügyben járván el, abból, hogy az minden egyes ügyben eljárási dijait felszámítani, és bíróilag mrgállapittatni elmulasztotta, korántsem következtethető, ho^y azokat utólagosan többé nem is követelheti. k röpiiiésről. Bacon le akarta szoktatni a filozófiát a röpülésről, de a gépészek ós mérnökök folyvást rajta vannak, hogy legalább a íilozófok röpüljenek. Mindig ujabb számítás, mindig ujabb koinbináczió merül föl, mely kiakarja mutatni a léghajozas lehetőségét, vagyis a jól alkotott léghajó kormányozhatóságát. Mert jól megjegyzendő, a csupa gázzal-töltött gömb vegleg lejarta magát, végleg meghaladott álláspont ; ezt az exkluzív rendszert egyszer mindenkorra áthelyezték a többé-kevésbbé veszélyes játékszerek közé. Pár évvel ezelőtt az angol „Tudományos nemzetközi könyvtáriban érdekes munka jelent meg dr. Bell Pettigrewstői, — melyről el lehet mondani, hogy kijelölte a raczionáJis léghajózás egyedüli módját, ámbár ebben nem ő volt az első. Csaknem ugy tűnik föl a dolog, mint a Kolumbus tojása, ha olvassuk az angol tudósnál, hogy az ember, ha röpülni akar, menjen tanulni a madárhoz. A léggömb fizikuma és mechanikája mesterkélt szülemény, esetlen, nehézkes találmány, melylyel csak emelkedui és alászáliani lehet a légben, míg ellenben a madár mozog fel s alá keresztül-kasul, össze-vissza, tetszése szerint; úszik a levegőben, mint a hal a vízben, ugy jár a magasban, mint ember és állat a földszinén. Pettigrews egyszerű tételei egyszer mindentorra sutba vágják Montgolfiéret és a röpülés technikáját rendületlen alapra helyezik. E tételek igy hangzanak : „Bármily paradox állitásnak tessék is, a röpüléshez suly ós a vizben való úszáshoz könnyüség kell. (A léggömb eltávolította a súlyt és ez által mestersegesen emelkedett föl.) A madár súlyánál fogva tudja szabályozni röptét, tudja kormányozni a röpülés irányát ; a szárnycsapások beszüntetése ós saját teste súlya levonják a földre, ha le akar szallani. — A madár élő ereje vagy súlya rahat a szárnyképezte sík ós ferde lapra, mely e ráható erőt horderővé ós szarnyalássa valtoztatja at. — Suly, mozgás és erő a ropülósnól bizonyos inervben azonos fogalmak. A röpülés titka az aktív és passzív erő egyesitéseben látszik rejleni eo röpülő gépet mindaddig nem hoz létre az emberiség, mig ra nem jon erre az álláspontra es nem készít gépet a fönti elv alapján. Ugyan e nézetnek adtak kifejezést, hogy csak egypárt említsünk, kik komolyan foglalkoztak az emberi szárnyalás iohetősegóvel, YVeilner tanár Brünnből, Lippert, bécsi mérnök, ki teljes röpülő apparátust készített és legutóbb Platté Ágost, szinten becsi mérnök, ki épen most adta ki „Elmélkedéseit" a kormányozhato röpülőgep fölött. Platté fejtegetései oly világosak s oly határozottan körülírják a tárgyát, hogy a ieghajózás kérdése megoldva áll előttünk s azzal a meggyőződéssel tesszük le a könyvet, hogy az elmélet íme megvan, már most csak a gyakorlati kivitelt kell szép nyugodtan bevárnunk. A mi időnkben nem kell bálámon de Oaus-től Dyonisius Papimg egy szazadot s Papintői Jámes W attig megint egy szazadot várnunk, — mig a raison des forces mouvantes Papin-fóle fazékka s végre rendes gőzgéppé változik át. Az orák most gyorsabban járnak. Platté mechaniko-theoretikus eszinemenetót vázoljuk a következőkben : A madárnak, hogy föl szárnyalhasson, — szüksége van segéderőre; kell, hogy szarnyai bizonyos nagyságúak legyenek s különböző síkokban verődjenek össze ; végre szüksége van izomerőre. A szárnysikok arányban kisebbednek a madár növekvő súlyával. — Azért lehetséges ez, mert az izomerő nő a sulylyal s mert a suiy kevesbíti a munkát, miheiyt a röpülő test elhagyja a föld szinót. Szárnysik, testi suiy és izomerő közt bizonyos meghatározott arány áll fönn. A madárnak, hogy legyőzze önsúlyát, bizonyos szárnynagyságra és bizonyos izomerőre van szüksége. Ha ismerjük a súlyt és a szárnysíkokat, kiszámíthatjuk az izomerőt. Legnagyobb izomkifejtést igényel a fölszárnyalás; ha a madár már a levegőben van, akkor a mozgás momentuma arra a közre terjed, mely a szárnak első csattogtatását kiséri. Ha a madár lebeg, aükor már csak annyi izomerő fejlik, a menynyit a súlya ós hordkópessége közti differenczia föltételez. Ha a madár föld felé sülyed, kiterjesztett szárnyait használja hulló ernyő gyanánt. E. (Vége köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Fel olvastatott Békésinegye törvényhatóságának f. hó 15-én tartott közgyűlésén. „Tekintetes megyebizottsági közgyűlés!" A megye állapotáról és a folyó óvi májusi közgyűlés lefolyása óta a mai napig közbeeső időtartamában tetí nevezetesebb intézkedéseimről szóló rendszerinti jelentésemet, az 1870. évi XL1I. t.-czikk 58. §. a) pontja éríelmében következőkben van szerencsém tisztelettel előterjeszteni. I. Közegészségügy. A közegészségügy, a roncsoló torok lob szórványos ese tein s a gyom»i vörheny járványon kívül járványos kó, alakok által meg nem zavai tátott. A roncsoló toroklob esetei K.-Ladány községben jelentkeztek ; azonban a betegülési esetek bejelentésének kötelezettsége, a betegek elkülönítése s az utczai biztosok felállítása iránt tett szigorú intézkedések a jelzett kór jái ványnyá fajulását megakadályozták elannyira, hogy az utolsó nyolezadnapi kimutatás szerint most már csak 6 beteg van gyógykezelés alatt. á Nagyobb terjedelmet ötlött a gyomai iskolás gyermekek között uralkodó vörheny-járvány, mely miatt a községi tanodákban az iskoláztatás megkezdésének idejét, a járvány teljes megszűntéig az 1876. óvi XIV. t.-cz. 157. §. e) pontja alapján f. óvi szept. hó 7-én 4860. sz. alat kelt rendeletemmel elhalasztottam ; s ezen mtézkedesemről a hivatolt törvény cziüfc 32. §-a értelmében ugy a bel- mint a közoktatási miniszter urakat értesítettem. A helyszínén több ízben megjelent megyei főorvosnak, a járási szolgabiróval és a községi egészségügyi bizottsággal egyetertőleg telt intezKedései mellett, remelni lebet, hogy a járvány mielőbb kedvező ielolyast nyerend. A hasznos házi állatok állomanyában a f. óv májusaugusztus bavában következő kóresetek merültek fel: aj a lova* közölt lép lene 2, taknyosság es bőrfóreg 5, lujasenyv 1, rüh 1, összesíu 9 esetben; b) a s/aivasmarhak kuzott lépfene 19, száj- és körömi ijas 1, verüas 3, vizkórsag 1, összesen 24 esetben ; c) a juhok kuzott rnetely 89 esetben ; d) a sertések között lépfene 4, szaj- és körömfájás 1, összesen 5 esetben. A többi feljeientest igénylő betegségnemektől, u. m. a himlő, tüdővész, es veszettség járványaitól az ailatállomany ment maradt. Az allategeszsegügyuek, a közlött adatok szerint megnyugtató állapota a mult bó végen különösen aggasztó jelleget oltott Tot-Komlós ós Orostiáza közsegekben, hul is a szarvasmarhák között a lépfene vagy talyog járványosán kiütvén, annak előbbi községben eddigelé 6, az ulóbbi közsegben pedig 3 szarvasmarha esett aldozatul. Minthogy pedig a beiegedesi esetek egyre szaporodnak, i. uvi szeptember hó ö-an 5039. sz. a^att keit rendeletemmel ugy a jarasi szolgabírót, miut a megye állatorvosat utasítottam, hogy az 1859. évi 32,592. sz. alatt Kibocsátott ullaljárvány szabályzat 59 —61. §§-aiban előirt oviutezkeüeseket haladéktalanul leptessek eletbe s saját uataskorühben is tegyenek meg minden intézkedést, mi a jelzett járvány korlátozása es elfojtása tekintetéből szükségesnek mutatkozik. (Folyt. köv.) Külföldi esemenyek. * Jelenet eyy vasúti háló-kocsiban. Az indianapolisst.-louis-vasut egyik vonatamu üálótermében festői ecsetre méltó jelenet tölyt le múltkor. Ejlél utan két órakor sz utasokat egy nő segelykialtasa ébresztette föl. A kocsi közepén, ágyának széien egy üatal nő ült, s könyezve beszélte el hogy egy férfi akait az ő ágyába mászni. Azt iiiszi, monda, hogy ugyauaz, ki előtte való este mindtni.-lfcKép magara akarta vonni ügyeimét. A lórii ugy adta eto a dolgot, hogy lelkeit vi..et inni s a kocsi zökkeuese a nő ágyalua dobta. E mentséget a közönség természetesen nem togaüta el. A liatal nő e közben vani.oaa alá nyúlt, onnan egy revolvert liuzott elő, s a íórüt kenyszeríte, hogy terden állva, hálóingben kérjen tőle uucsanatot, szinten a hálóingben körülálló közönség nagy mulatságára. * Leégett muzeum, A legnagyobb s leghíresebb boucztani muzeum, a Hasuer féle, Charkowban f. hó lÜ-én teljesen leégett. A milliókba került muzeum nem voit biztosítva. * Cotta Bernát, Németország legnagyobb geologja, kedden, 1. uó 16-an hunyt el Freibergen, Szászországban, hul a bányász-akadémiában tauárkent működött. * A spanyol király menyegzője november 29-én lesz Madridban, hová Izabella királynő is megerkezik. A menyekzó napjául eleinte a király születése napját november 28-át tűzte ki, de Krisztina lőherczegnő ellenezte ezt, mert e nap péntekre esik. * Nagy tiízvész. íáalonikiből távirják, hogy Koricsa népes város teljesen leégett s ezernél több család jutott koldusbotra. A nyomor rendkívüli. Azt állítják, hogy a cserkeszek gyújtották volna föl a várost. Ausztriai hirek. * Zichy Jenő gróf gyermekei Ischlben néhány nap előtt nagy veszélyben forogtak. A gróf négy gyermeke ugyanis nevelőnöjük kíséretében sétálni menvén, egy szük utczában egy nyitott üres hintó szélsebességgel vágtatott utánok. Kitérni már nem lehetett, miért is a nevelőnő a lathoz nyomta a gyermekeket, maga pedig mintegy védőül elejökbe állt. Ennek következtében a kocsi őt magát elgázolta, mivel azonban a jármű szerencsére könnyű volt, daczára, hogy kerekei keresztülmentek a nevelőnő lábán, u csonttörést nem, csupán nagyobbmórvü zuzódásokaí