Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-09-14 / 96. szám

„BBKÉSMBOYEI KÖZLÖNY" I87E. OE. SZÁM. megalakításában Megalakulásakor csoportosultak körülötte a legkülönbözőbb osztályok, a gazda és tudós, főúr és kézműves, stb, s a társadalomban mutatkozott is hajlam a társulásban rejlő erő által fejleszteni a honi ipart. Az egyesület főczélja volt iparviszonyaínkat megismerni, a szerzett iparstatisztika alapján a hátrányok, gátak elhárításáról gondoskodni, s valóban csak ha e téren bírunk biztos adatokat, lehet szó az ipar érdekeknek megfelelő keresk. vagy vámpolitika sürgetéséről. Fontos valamely állam iparára nézve mindazon tényezők ismerete, melyek felvirágzásában gátolják. Mi szükséges tehát a kormány részéről? adórendszerünk átalakítása, az adókezelés lehető egyszerűsítése, bölcs mérsék, ut a pénzviszonyok rendezésében, a közlekedés könnyítése, a Lajthán tuli országok kereskedelmi miniszterével egyetórtőleg oly vámszabályzatok alapítása, melyek a mi kivitelünket emelik, s számunkra uj piaczot nyit, Földmivelő országok nem számithatnak magasabb fejlődésre, jólétre. Tudni való, hogy se törvények, se kormányrendeletekkel ipart előteremteni nem lehet. Nem túlságos védvámokkal plántálni az üvegházi plántákat, de éppen az akadályokat elhárítani kell, kereskedelmi oktatásról gondoskodni; a soczialis téren mutatkozó törekvéseket az ipar előmozdítására elősegíteni; a keletkező iparvállalatokat védeni; hitelpónzintózetek felállítását, melyek az iparnak hitelt nyújtanak s olcsó pénzt szereznek, könnyíteni, stb. ha ezek kellőleg meg fognak oldatni, akkor a feladatok legnagyobb része meg lesz oldva. E feladatok megoldásához az iparegyesületek is járulhatnak. I)e az valóban csak szívós munkásság, lankadatlan erély és munkakörének okszerű beosztása által oldható meg. Elsőbben csak a hazai piaczot bírjuk visszaszerezni saját termelőinknek, s csak a belszükségletet bírjuk fedezni, addig ne is tekintgessünk nyugat felé, nézzünk keletre, s iparkodjunk közvetlen szomszédaink szükségletét fedezni. Annyi bizonyos, hogy az ipart semminemű mesterkélt eszközökkel behozni nem lehet. Azon országok és nemzetek szárnyaltak tul bennünket leginkább, melyek kormányai kellő időben felfogták, hogy a művelődés benső akadályairak elhárítása, a haladási ut egyengetése s az egyéni fejlődés szabadsága viszi tökélyre a njmzetet! K. ~ A büntető törvénykönyv 1880. január 1-én lép életbe. Ez időpontot szándékoznak felvenni az életbeléptetési törvény első §-ába. — A temesvár-orsovai vasút műszaki felülvizsgálatát a közmunka- és közlekedési magy. kir. miniszter ur elrendelvén, a bizottság- vezetésével Gyöngyössy János miniszteri titkárt birta n:eg. — A felülvizsgáló bizottság, melyben a vasuttársuiatoa kivül a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség is képviselve lesz, f. hó 25-kén kezdi meg a helyszínén működését. íVliért van hazánkban annyi ügyvéd és mi módon apadna számuk ? A községi jegyzői hivatal is mai nap már igen fontos szerepet játszik, ennek a munkaköre olyan, a mely alapos készültséget ós jogismeretet igényel. Es vájjon van-e arra gond fordítva, hogy ezen hivatal is arra való emberekkel töltessék be? Ha közelebbről vizsgáljuk a dolgot, bizony itt is sok ki nem elégitő körülménynyel kell találkoznunk. A jegyzői szigorlat törvénnyé lett, és ez meg is tartatik, ugy a hogy; minden megyének meg van a maga saját szabású jegyző-szigorló bizottsága, és ez meg is vizsgálja a megvizsgálaudókat, de az egyik megye bizottsága előtt nyert oklevéllel, a képesített jegyző egy másik megyében alkalmazást nem nyerhet, minden megyében — habár talán törvényellenesen is — meg kívánják azt: hogy a jegyzői állomásra páh ázó egyének azon megye jegyzői szigorló bizottság által nyert oklevéllel bírjanak. És vájjon miért van ez, igy kell-e ennek lennie ? Azt hisszük nem, de még ez időszerint hiányzik erre vonatkozó törvényünk, maga a törvényhozó testület — ugy látszik — kevés gondot fordít erre, a jegyző-szigorló bizottság pedig ugy jár el e tekintetben a hogy akarja. — Felveszi a jegyzői szigorlatra sokszor az olyan egyéneket is és képességi oklevéllel látja el, a kiket még a vizsgára sem kellene bocsájtania. — Nincs tekintet arra, hogy minő kellékekkel, mitiő iskolai végzettséggel bírjon a vizsgázandó egyén, nem keresik annak előéletét, hanem ha épen véletlenül valaki mint napdijas valamely rokonjegyző oldala mellett egy rövid ideig dolgozott, egy kis protekczió kell hozzá, és meg van a jegyzői oklevél, s nemsokára a jegyzői hivatal is. — Nagyon természetes dolog különben azután az, hogy az illető egyén, legtöbbször nem képes hivatalát pontosan betölteni, és jön reá egy kis fegyelmi vizsgálat, s egy kis hivatalátóli végleges elmozdítás stb. Mi természetesebb már most annál, hogy a csak félig képzett egyénekből betöltetni szokott — más különben igen fontos ilyen és amolyan, községi és állami hivatalnokok iránti idegenkedés sokak kebelében gyökeret ver, és méltán, mert egy jogvégzett egyén, ki életének felét a tudományok tanulására szentelte, méltóságán alólinak tartja ezen hivatalokat elfogadni mivel látja, hogy azok nem arra való egyénekkel töltetnek be, és igy arra van utalva, hogy az eléggé önálló és függetlennek látszó ügyvédi pálya elnyerhetése iránt törekedjék. Itt van tehát a dolog bibéje és nem másutt! És már most nem habozunk kimondani azt, hogy a mig ezen nem iparkodk segiteni a törvényhozás, s amignem lesz törvényünk arra, hogy az oly nagy fontossággal bíró hivatalok csakis szakképzett ós alapos jogismerettel, tudománnyal biró egyénekből tölthetők csak be s a mig nem igyekezik a jogvégzett egyénekkel a különféle fontosabb hivatalokat bizonyos intézkedések által megkedveltetni; addig bár miként igyekezzenek is megszorítani a jogi pályát, az ügyvédi oklevél megnyerhetését: még mindég szaporodni fog az azon pályvra lépni óhajtók száma, még mindég szaporodni f ; az ügyvédek száma, s azok tekintélye ós anyagi , helyzete utóvégre hova tovább, annál inkább j vithatlanná lesz. Nagyon hisszük ós erősen állítjuk azonban a.:t, ha a törvényhozásnak előbb egy hivatalnok képző, a jogi és államtudományok tanulmányozásával s a különféle közigazgatási stádiumokkal foglalkozó intézet felállításáról, fogna gondoskodni, és törvényhozásilag oda hatni, hogy a különféle nagyobb fontossággal biró s e czikkünkben is megemlített hivatalok csak i s a z ezen intézetből kikerült s képesítést nyert egyénekből legyen csak betölthető: hogy akkor fogyni fog a jogi tanfolyamra lépők száma, fogyni az ügyvédeké, ós ezzel együtt gyarapodik azoknak tekintélye és anyagi helyzete is. Nem lesz szükség a jogi tanfolyamot hajmeresztő módon megszorítani. Elegendő lesz az is, ha az állam- és jogtudori vizsgák fognak csak szigorúan vétetni, és bizonyára mégis lesz képzett és tekintélyes ügyvédi karunk, — a melynek nem lesz alkalma a meg nem ólhetés miatt panaszkodni. Es nem is fognak vidéki jogakadómiánk tökre menni, mert jogtanulóink nem lesznek épen egyedül csak arra utalva, hogy tanulmányaikat egyedül csak az egyetemeken végezzék, bizonyára, — különösen a szegényebb sorsuak óvakodni fognak — a nagyon is költséges fővárosi egyetemre sietni, s nem is fog az egyetem túlnépesedni mint most, s az egyetemi tanári kar sem lesz kénytelen idejének két harmad részét csupán csak a vizsgázásokra fordítani, mint most, hanem vissza lesz adva nemesebb feladatának, a tanításnak, s több gondot fordíthatván erre, jogászaink is alaposabb kiképeztetésfc nyerendenek. Alakítsunk tehát — hivatalnokot képző intézeteket, s ne riadjunk vissza a kezdet nehézségeitől. Miként a költő mondja: „Hass, alkoss, gyarapits! s a haza fényre derül!" s mi azt mondhatjuk: „a hazai ügyvédek kar tekintélye fényre derül." M. (V é g e.) Leírása, a b.-csabai országos vásár rendezettnek, egyes iparágak árulási helyeinek kijelelése szempontjából. A. Altalános rendszabályok. 1. A vásári közlekedés könnyű tentartása szempontjából, mindenütt elég tágas utak és utczák alkotandók: a főtéren és gabna-téren hoszban 12 m. széles közlekedési ut hagyandó ki. 2. Egynemű iparczikkek árulása együvé helyezendő, a sátraknak szemközti felállításáról, melyek között utcza fut el. Kivételt csupán a mézeskalácsosok képeznek, kiknek sátraik a vásárban szórványosan is felállithatók, — továbbá a kötélverők, belső ós külső vásárban is árulhatnak. 3. A templomtéren egyidő óta szokásba jött állandó otthagyása a kis sátraknak és különféle sátor állványoknak, továbbá meg sem türedk. Ezen sátor állványok minden vásár után vagy haza viendők vagy pedig a Schwarcz-ház végiben létező utczazugban helyezendők el. 4. A járdák vásárok alkalmával üresen hagyandók s áruczikkekkel el nem foglalhatók. 5. A vásárrendezósnek részletezése ironnal dolgozandó be a térképbe, hogy abban, a gyakran szükségelt változatos, — egyszerű törléssel könnyen eszközelhető legyen. B. Részletes beosztás. 1. Belvásár. 1) Városház és bankház előtti fő keresztjárdától jobbra Fiume vendéglő sarkáig a főtéren. 1. Czipészek, egy sor sátor 2 öl. 2. Kész rulia árasok 3 utczában. 8. Czukrászok 1 utczában. 4. Divatárusok 1 utczában. 5. Órások és tajtpipások 1 utczában. 6. Két mézeskalács sátor vasút utcza szegletén. 7. Rézművesek, vasárusok elöbbeni sátrak végiben a kőutmentében. 2) Bartóki háztól Apponyi utcza keresztjárdáig elöbbeni vonal folytatása. 8. Pano'rámások. 9. Komédiások. 10. Gyürü játék (Ringelspiel.) 8) Apponyi keresztjárdától, Kesjár magtárig. 11. Timárok. vargák. 12. Nyers bőr árusok. 4) Városháza és bankház előtti keresztjárdától balra Onuai felé, a Széchenyi utcza keresztjárdáig. 13. Czipészek 4 utcza. 14. Rőfösök sátrat ban 3 utcza. 15. Pántlikások 1 utcza. 16. Földön gyékényen árucok 1 utcza. 17. Gyolcsos tótok 2 utcza. 18. Szitások 1 utcza. 19. Szappanosok 1 utcza. 20. Üvegesek Széchenyi ketesztjárda mindkét oldalán. 5) Szeberényi keresztjárdától Szeberónyi parochiáig. 21. Asztalosok. 22. Kárpitosok. 23. Fonott székárusok. 24. Nyers kender árulás. 6) Városháza ós bankház közti fokeresztjárdától jobbra a városháza oldalon, — Apponyi utcza keresztjárdáig. 25. Esztergályosok. 26. Gyermekjáték árusok. 27. Lakatosok. 28. Rézöntők. 29. Papucsosok: Schwarcz. 7) Apponyi keresztjárdától Michnai házig 1 árva utcza. 30. Csizmadiák 1 vagy 2 utczában. 31. Patkoló lakatosok a csizmadiák utczájában. 8) Városháza és bankház közti fő keresztjárdától a a kath. templom sarkáig 32. Norinbergi ós diszmüárusok szemközt 1 utcza. 33. Ropkárok a kath. paróchia kezdetóig 1 utcza. 84. Rezesek előbbeuiek, oldalán a kőuttól,