Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-12-30 / 142. szám

„Békésmegyei 1 izlöny " 1879. 142. szám. mezőgazdasággal, megkezdett müvét tovább fogja foly­tatni, alkalmat nyújtván a földmivesnek arra, hogy ügyeimét és munkálkodását fokozottabb mérvben az állattenyésztésre, a hústermelésre fordítsa. Mindennek nagy előnyeit és szükségességét nem kell e h lyütt tovább indokolnunk; itt csuk ínég annyit, hogy e té­ren az állam a legáldásosabb munkásságot fogja ki­fejthetni mindennemű áldozat és teher néikül, csupán a létező eszközöket kell átadnia valóságos rendelteté­sének. Az országos közgazdasági alap, mely különben is igen csekély oly sokatmondó nevének jelentőségé­hez képest, csak nevet kell hogy cseréljen és átválto­zik „országos marhatenyésztőéi alappá " A létező 250.000 forintnyi összeg kezdetben teljesen meg fog felelni e czélnak. A megkezdett marhatenyésztés a 3-ik évben már teljes eredményeket hozván, elég leend, ha az első évben rendelkezésre bocsáttatik a meglevő 250.000 frt, a 2 ik évben ugyanily összeg, a 3 ik és 4-ik évbeni visszitéritések teljesen elegendők lesznek az e téreni szükségletek fedezésére. Ezen, tenyészmarha beszerzésére szolgáló előle­gek, a fentiek szerinti kamatozás és visszafizetés sze­rint 3 évi törlesztésre adatnak és biztosításuk ugyan­ugy fog történhetni, mint a fenti előlegeknél, — meg­jegyezvén, hogy azon földmr-esn'd, ki állatállományá­nak szaporítására vesz fel pénzt, az előleg még betáb­láztatás nélkül is biztosítva van. És igy a fentiek szerint alapítandó „talajjavitási és birtokfelszerelési," nemkülönben az utóbbi mód sze­rinti „marhatenyésztési alap" együttvéve lesz való­sággal az országnak megfelelő és mezőgazdaságához méltó „országos közgazdasági alapja." A/, eddig tisztelettel előadottak anyagi érdekeink javítására czélzó azon intézkedések, melyek pénzbeli gyámolitást igényelnek, ezek mellett égető szükséget képeznek oly intézkedések is, melyek törvényhozási uton eszközlendők. Alkalmat veszünk itt arra, hogy rámutassunk ama külföldi intézkedésekre, melyek nyers­terményeink értékesítésére határozottan káros hatással vannak és maguk irányában csakis méltányosuk vagyunk midőn minden ily állam ellen megfelelő torló, prolii­biti v intézkedéseket kívánunk életbe lépteti i. A nyersterményeink értékesítésére károsan kiható intézkedések között reánk nézve legsérelmesebb, mert legigazságtalanabb, a külföld azon intézkedése, mely a huspiaczot zárja el tőlünk és ez — eltekintve a né­met birodalmi intézkedéseket szülte roszakarattól — abban leli első magyarázatát, hogy a keleti marhavész gyakori fellépése miatt minden európai állam bizal­matlankodó lőu ellenünkben. És ha még most időelőt­tinek is tartjuk a keletről, Rumenia és Oroszországból „""••" — ' 'sz elleni teljű3 határzár felállítását, — az irányunkban jóakaratot tápláló államok bizal­mának visszanyerése szempontjából első sorban szük­ségesnek tartjuk as 1874 XX t. cz. 11. es 13. §§ nak módosítását E szakaszok, — melyek azt rendelik, hogy az emiitett tartományokból a kérődző állatok és azok nyersterményeire nézve csak akkor zárandók el határaink, midőn azokban határainkhoz 8 mértföldnél közelebb is uralg már a marhavész — olyképen mó dositandók, hogy, ha nevezett a tartományok bárme­lyikében, határainktői bármily távöl is, kitör a mar­havész, határaink azok irányában egész a vész teljes megszűntéig elzárandók. Különben pedig az irányunkban tanusitott rosz­akarattal szemben minden eszköz, ha kell, repressiv rendszabályok is vétessenek igénybe, nehogy a mar­havész ürügye alatt a piac/.ok előttünk elzárassanak. Szükségesnek tartjuk továbbá az 1875. VII. a földadó szabályozásáról szóló törvényczikk 19 ik §-nak megfelelő módosítását. E szakasz rendelkezése szerint ugyanis a tiszta jövedelem megállapításánál az — 1867—1872-ig terjedő átlag árak veendők alapul, miután azonban a sajnosan megváltozott közgazdasági helyzet folytán igen természetos, hogy az ezen árak átlagának alapján megállapítandó tiszta jövedelem épen nem fog a valóságnak megfelelni: kérjük a tisz telt képviselőházat, miszerint e törvényt akként mó­dosítani méltóztassék, miszerint a földbirtok tiszta jö­vedelmének megállapításánál ezen változott közgaz­dasági helyzet is figyelembe vétessék. Ép igy, a legutóbbi évek adta tapasztalatok nyo­mán, megváltoztataudóaak tartjuk a belvizek leveze­téséről szóló 1874. XI. törvényczikket és pedig oly­formán, hogy a belvizek levezetéséről szükséges elő­munkálatok hatóságilag megtétetvén, a társulatok megalakítása ugyancsak hatóságilag foganatosítandó, nemkülönben a vizek lefolyásának meggáilása és utai­nak megnyitásával szükségessé váló intézkedések a közigazgatási legalsóbb forumok által, lehető leggyor­sabb eljárás mellett keresztülvihetők legyenek. Végű! kötelességünknek ismerjük a t. képviselő­ház figyelmét felhívni azon komoly aggodalmakat mél­tán kelthető körülményre, mely szerint különösen a vidéken a vagyon és személybiztonság mind kevésbé kielégítő. — Ha megkívánjuk, hogy a külföld rende­zett államnak tekintsen bennünket és bizalommal vi­seltessék intézményeink és saját magunk iránt, ugy mindenesetre gondoskodnunk kell, hogy különösen az ily irányú jogos panaszok és sérelmek minél gyorsab­ban és hathatósan orvosoltassanak. Ezek kapcsán utalunk azon, békés megoldást alig érhető súrlódásokra és visszásságokra, mik czélszerü Imin) ./\runk igényeinek megfelelő mezőrendőri törvény folytán rendszeresen és mindinkább nagyobb mérvben előállanak. Az e téreni orvoslás pedig annál könynyebben és olcsóbban eszközölhető, mivel nem kíván hosszabb törvényszerkesztési munkálatot és pe dig azon oknál fogva, mivel mi az 1840. IX. t.-czikk általános rendelkezéseit egészben véve helyesnek és mai viszonyainknak is megfelelőknek tartjuk, csupán az eljárást véljük elkerülhetlenül módositandónak és pedig olykép, hogy az a közigazgatási közegek eljá­rása alá rendeltessék. Ezek, mélyen t. képviselőház, mindazon javaslatok és kívánalmak, melyek előterjesztése végett mi tiszte­lettel alólirottak, Magyarország gazdaközöusége által kiküldettünk. . . Annak tudatában, hogy e javaslatok közvetlenül szeretett hazánk felvirágoztatására irá­nyulnak, örömmel fogadtuk el e megbízást és hisszük, hogy a t. képviselőház ép oly sürgősen megteendi a kért intézkedéseket, mint a milyen komolyan fenyege­tők az általunk elősorolt bajok. Budapest, 1879. November hó 1-én. A végrehajtó bizottság nevében : Gr. Dcssewíf'y Aurél, a, végr. bizottság elnöke. Gr. Széchényi Pál, a végr bizottság tagja. Gr. Zichy Jenő, a végrehajtó bizottság tajja. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" politikai, társadalmi, Lözgazdászati és vegyes tartalmú hetenként ötször megjelenő hirlap hetedik év fo 1 v a ni ára. frt — kr. 4 0 Egy évre Félévre Negyedévre . Az előfizetés vidékről postautalványnyal, helyben szokott módon történhetik. MEGYEI HIREK. — A „Békésmegyei Közlöny" kiadói joga jövő 1880. évre tisztelettel alólirottra szállott. Midőn ezt a t. cz. megyei ós csabai közönség tudomására hozom: bátor vagyok ezen már most a hetedik évfolyamába lépő hírlapra nézve a t. cz. közönség becses anyagi támogatását kérni. Nem kimélendek fáradságot, hogy a lap technikai kiállítása a mai kor igényeinek min­denben megfeleljen, pontosan szétküldessék és széthordassék, s habár a t. cz. megyei közön­ség. hétfőt és pénteket kivéve, mlnclen­n=3/p kap lapot: annak előfizetési dij ít mégis csak S frtra, szállítom le egy évre, -5= frt félévre, 2 írt egy negyedévre, SO lsr_ egy hóra, holott más hetenként 5-ször megje­lenő lapok ára 12—15 frt. Magamat a me­gyei és csabai t. cz. közönség jóindulatába ajánlva, teljes tisztelettel Csabán, 1879. évi de­czemberhóban. Takács Árpád, nyomdatulaj­donos. * Békésen a városi főpéuztárnoki állás betöltése karácsony második napján ejtetett meg. Megválaszta­tott Varga György békési tanitó ur 124 szavazattal, ifj. Lavatka. József 27, és Nagy Lajos szentesi lakos 4 szavazata ellenében. A legutóbbira nézve azt hirdették a „Békésmegyei L." hogy a „közbizalom benne össz­pontosul." A választást vezető szolgabiró urnák mind a szavazás előtt, mind pedig utána baja volt egy pár jó hangú" polgártárssal, kik neki a törvényt minden áron magyarázni akarták, mely törekvést azonban szol­gabiró ur tőle megszokott tapintattal meghiúsított. — A szarvasi nőegylet és kisdedóvoda saját pénztáraik javára a „Bárány" vendéglő nagytermében Szarvason, 1880. évi januárhó 17-én, tombolával össze­kötött tánczvigalmat rendeznek. Belépti-díj : szemé­lyenként 1 frt, családjegy 3 frt, tombolajegy 20 kr. Felülfizetések köszönettel vétetnek. Belépti- es tombola­jegyek előre válthatók : Réthy Sándor, Nyácsik Soma, Melis Lajos és Mázor József urak kereskedésébea; a tánczvigalom estéjén pedig a pénztárnál kaphatók. Kezdete 8 órakor. — Kórelem! Midőn a két humá­nus czélu egylet tombolával összekötött tánczvigalom rendezésére egyesült; azt azon óhaj által is vezérelve tette, hogy a két egylet pénzalapja, mely az egyleti czélok gyakorlásával telette igénybe van véve — gya­rapodjék. A multak sikere folytán e részben a tom­bolajáték czélszerünek mutatkozván, azt ismét foga­natba vesszük : a két egylet részéről főnyereményekül, i két irodalmi, diszmüvet, még pedig Vörösmarthy Mihály „Összes müveit" (bolti ára 13 frt 20 kr.) és Schakes­pearenak Arany által fordított „Szentiváréji álom" czimü színmüvének illusztrált kiadását (bolti ára 9 frt) tűzvén ki. Egyszersmind felkérjük a közönséget mint a humánus czélok lelkes pártfogóját, miszerint kegyesked­jék a tombolára bármi csekély tárgyat adományozni, hogy ekkép annak sikere teljesen bi/.tositva legyei A szives ajándékok 1880 évi januárhó 15-ig tekintetes Pól Dánielné úrhölgyhöz Szarvasra küldendők. Tisztelettel: Özv. Sípos Gáborné, nőegyleti alelnök. Marcsek Itsván, óvodai alelnök. — Tegnap este Gyulán műkedvelői előadás tartatott a következő programmal : Műkedvelői előadás a Wenckheim emlék javára. Gyulán 1879. deczemher 29-én a „Korona" vendéglő nagytermében í. ükedvelők által adatik : A nők hibája. Vígjáték 1 felvonásban. Irta : Flóra. Szemóly/et : Dárday Menyhért Hajnik Béla ur. Ilonka, leánya W'inkler Elvira k. a. Klára, Dárday második neje Kovács Szidi k. a. Dárday Bódog, Meny­hért testvér öcscse Vangyel Sándor ur. Pali, fia Grems­perger József ur. Pillangós, dandy Terényi Aba ur Kapzsy Bauer Lajos ur. Ügyvéd Gremsperger János ur. Rostás, ispán C/.égényi Géza ur. Szidi, komorna Zöldy Rózsa k. a. János, inas Plank Géza ur. Szakács Joncz Ferencz ur. Lőrinc?, kertész fiu Kiskéry Béla ur. Cse­lédek, egy törvényszolga. Ezt követi : A másé. Vígjá­ték 1 felvonásban. Irta : Schirley Brooks, angolból fordította : Fáy J. Béla. Személyzet: Honeybau Kis László ur. Katalin, neje Lukács Ilona k. a. Margit, buga Bak Mariska k. a Swoppington, barátja Hajnik Béla nr. Census Jeremiás C/.égényi Géza nr. Eliz ko­morna Rombay Ilona k. a. Történik Iloneyba házában, egy kis városban. Az előadás a megyei törvényhatósági közgyűlés folytán igen látogatott volt. * Micskó Gusztáv ur eltiltotta pinczéreinek az újévi gratulácziókat. Ugyanígy tett mint halljuk ILimza Sámuel ur már régebben. * Szabó Endre, az ismert fiatal költő, karácsony első napján tartá eljegyzését B.-Gyulán, Nogáll Janka kisasszonynyal, lapunknak szorgalmas munkatársával. * A földiisivelés ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter Csabán egy 4 és Uj Kígyóson egy 2 ménből álló fedeztetési állomás szervezése engedélyez­tetett az 1880-ik évi fedeztetcsi idényre. — Békésniegye tegnapi törvényhatósági közgyű­lésén közigazg. bizottsági tagokul a következő urak választattak meg : Ambrus Lajos 49, Kalmár Mihály 47, Szucsu Béla 47, Haviar Dániel 45, Keller Imre 40 s Ormós János 33 szavazattal. — A csabaiak kórvénye egy állandó kaszárnya építése iránt általános pártolásra talált és egy bizottságnak adatott ki tanulmányozás és előkészítés végett. — A gyomai ref. templom kerítés­nek ügyében, a községi képviselőtestület határozata hagyatott helyben és az egyháznak a telekkönyvi át­írásra is az engedély megadatott. — A gyomán szer­vezendő két orvosi egy rangú, 600 frt fizetéssel ellá­tott állomásra nézve az egészségügyi bizottság határo­zata hagyatott helyben. — Tegnap délután volt B.-Csabán Donner Lajos nőképző-iskolai tanitó urnák esküvője Haari Ida kis­asszonnyal. Boldogságot kívánunk a frigyhez. — Miskovics Száva gyulai tszéki biró ur elleni ügyben a vizsgálat megojtésével Kovács Zs. aradi tszéki biró bízatott meg ÍDt.* ' íörvény sí t-e mi * Jegyzéke a gyulai kir tszknél 1-S79. évi decz. 29. és köv. napj előadott polg. ügyeknek. Előadó: Dobosfy. 14216 79. Sehvindenwe n és Kubasta felperesnek Barna János alperes elleni rendes pere 770 frt könyv kivonati tőke és j iránt. 14249. Özv. Kvasz Mihályné felperesnek Kvasz Mihály alperes elleni birtok pere. 13940 Drjenovszki Judith felperesnek, Drjenovszky András alperes elleni pere örökösödés iránt. 14150. Szóké ^tván és társ. felpereseknek Sehr ffert Bonaventura alperes elleni pera 2784 frt 41 kr és jár iránt. 14253. Rataj János felperesnek Bócz János alperes elleni pere birtok iránt­Legújabb hirek. * Pri'/rendben levő konzulok Mukhtár basának azon meghívását, hogy Guzinje átadását tolmácsaik által képviseltessék magukat, elutasítottak. — A szerb sknpstina egy millió frankuyi hitelt szavazott meg az ínségesek segélyezésére. — Dixon angol történész meghalt. — Kabul előtt Roberts és Gough tábornok egyesült haderejenek sikerült az afgán fölkelők főhad­erejét szétrobbantani és roppant sok foglyot ejteni. — Gróf Nyár iné Szlavy Julianna asszony meghalt Po­zsonyban. Felelős szerkesztő : t§r. (§áttaszéki .Lajos. B.-Csabán, 1879. Nyomatott Takács Árpád könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom