Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-02-27 / 17. szám

9 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" I879. 20. SZÁM. tek csak rendes körülmények közt valósíthatók* meg. De mondhatja-e valaki, hogy a lefolyt há­rom esztendőben nem merültek fel rendkívüli és előre nem látható tehát el sem hárítható kö­rülmények? (Ugy van! jobbról.) Alig hiszem. Az igazságos biró nem mellőzheti ezeket a rendkívüli körülményeket, mint a melyek minden polgári és politikai tervet vagy jótékonnyá vagy kárhozatossá tehetnek. Hiszen ha zavaró körül­mények nem jönnének közbe, ha oly könnyű volna tenni, mint a mily könnyű tudni azt, hogy mi a teendő, akkor mint egy híres an­gol író mondja — minden szegény ember kuny­hója fejedelmi palota volna és minden apró ká­polna nagy dómmá változnék. (Helyeslés.) Gr. Nemes Nándor t. képviselő ur, minthogy nincs bizodalommal a kormány iránt, nem fo­gadja el a költségvetést általánosságban sem, de csatlakozik Simonyi Lajos báró javaslatához, a ki pedig, a költségvetést általánosságban elfo­gadja. Én ellenkező véleményben lévén, elfoga­dom a költségvetést, de nem vagyok azou hely­zetben, hogy elfogadhassam b. Simonyi Lajos képviselő ur javaslatát. Elmondom, miért. (Hall­juk! Halljuk!) Nemcsak azért nem fogadhatom el a javas­latot, mert már volt egy ily bizottság kiküldve, melynek feladata volt az ország sanyarú anyagi helyzetét tanulmányozni és annak orvoslására ve­zető módozatokat felkutatni, hanem különösen azért nem, mert a dolog érdemére nézve a mos­tani viszonyok közt ennek, kézzel fogható ered­ményét nem vagyok képes belátni. Mert ugyan kik készítenék ezen javaslatot? országos képvise­lők. Kiknek számára? A t. ház számára, vagyis oly képviselők számára, a kiknek nagyobb része már itt van e házban az alkotmányos aera kez­dete óta, a kik között némelyek mint miniszterek is működtek, a kiknek tehát nem csak alkalmuk, de kötelességök is volt gondolkozni az ország dolgairól és a tapasztalt bajokon segíteni. Ily kö­rülmények között a bizottság kiküldésének javas­lata egy óriási önvádat foglal magában. (Ugy van! Ugy van!) T. képviselőház! Én ki merem mondani, hogy ha van itt e házban oly képviselő, ki az ország jelenlegi nehéz helyzetében nem vett magának annyi fáradságot, hogy az ország helyzetét ko­molyan tanulmányozza, ha van oly képviselő, akinek hazaszeretete nem terjedt odáig, hogy éj­jeleket, nappalokat, sőt ha kell, hónapokat is for­dítson ezen munkára, a haza boldogitására szol­gáló eszközök felkeresésére, az olyan képviselő erkölcsileg elvesztette azon jogot, hogy itt a kor­mánynak éles leczkéztetést adjon és hogy a ház többségét lelkiismeretlenséggel vádolhassa. (Ugy van jobb felől.) Én azt gondolom, hogy ha gr. Nemes Nándor tegnap felállíthatott egy dilemmát a kormány ellenében, mely igy hangzott : vagy lehetséges volt az egyensúly helyreállítása vagy nem; ha lehetséges volt, akkor kötelessége volt azt a kormánynak megcselekedni; ha pedig nem volt lehetséges, akkor nem volt szabad reá vál­lalkozni ; most talán nekem is szabad hasonlóan egy dilemmát felállítani. Vagy ismerik azon t. kép­viselő urak, kik a bizottság kiküldését javasolják, az országnak jelenlegi súlyos helyzetét és annak valóságos okait, vagy nem ismerik. Ha nem is­merik, azon esetben kimondhatták önmaguk fe­lett az Ítéletet és nincsenek jogosítva másokat kárhoztatni; ha pedig ismerik és mégis bizottsá­got indítványoznak, hogy az oktassa ki őket, ez nem komoly eljárás, akkor t. ház! szemfény­vesztő játékot űznek a nemzettel, oly komoly pillanatokban, midőn játékra senkinek kedve nem lehet. (Helyeslés.) Minthogy tehát én ezen bizottság kiküldé­sétől nem várhatom a baj orvoslását, azért nem is járulok hozzá. Simonyi Ernő t. képviselő ur a meggyőződés erős hangján fejezte ki beszédé­ben azt, hogy Magyarország mindaddig nem fog kibontakozni jelenlegi szomorú helyzetéből, mig azon közjogi alapon állunk, melyen most va­gyunk ; mig tehát Magyarország teljesen önálló és Ausztriától független állammá nem lesz. (Fel­kiáltás : Ugy is van az! a szélsőbalon). Ez a tétel gyakran volt már felhozva a házban és tud­juk, hogy ez sarkalatos pontját képezi a függet­lenségi pártuak. De minthogy már számtalanszor voltak itt elmondva az ellenészrevételek, azért én azok ismétlésével a t. házat untatni nem fo­gom; csak azt mondom, hogy ezen állitásnak, ugy a mint itt tétetett abban van a gyengesége, hogy az ellenkezőjét is körülbelül ugyanazon alapossággal lehet felállítani; t. i. hogy semmi­féle ország és igy Magyarország sem lehet tel­jesen független s önálló mindaddig, mig adóssá­gaitól meg nem szabadul, a mig tehát azon jö­vedelmeket, melyek az ország anyagi és szellemi érdekeinek emelésére volnának fordíthatók, ka mátok fejében máshová kénytelen adni. (Felkiál­tások a szélsőbalon : Minek csinálták az adóssá­got?) Azt mondják a t. képviselő urak : hogy minek csinálták az adósságot! Én is azt kérdez­létném, ha az ma valamit használna; de mivel e kérdés nem változtat a szomorú valón, mivel az adósság ténye előttünk fekszik, alig hiszem, logy az által, ha ma papiroson vagy szóval ki­mondanók, hogy Ausztriától teljesen függetlenek vagyunk, a meglevő adósságtól megszabadulnánk. (Vége köv.) Egy kis hiriapstatisztika. (Szarvas, febr. 23.) A „Vasárnapi Újság" nagy szolgálatot tesz a statisztikának, vagyis azon tudománynak, mely megismertetni törekszik valamely állam és né­peinek társadalmi állapotát, midőn évenkint id Szinnyei József szakavatott bibliographusunk be­cses összeállítását nyitja a magyar kir. lapiro­dalornról. Ugy hiszem azonban, hogy ez össze­állítás ránk nézve csak akkor lesz gyümölcsöző, ha alkalmul szolgál arra, hogy valamint ott az egész magyar hírlapirodalom képe tárul fel sze­meink előtt, ugy a vidéken egyes avatottak a városok vagy egész megyék ujságaratásának sta­tisztikáját állítják össze, hogy kitűnjék a hírlap­karzatot, egy párnak kitartó nehéz küzdelem s nagy ellentállás után sikerült a nézők közül egy-egy virágszál­lal szaporítani a tánezosnők koszorúját. Jól esett tapasztalni, hogy az egész farsangon, de különösen ez estélyen a főszerep a csárdásnak jutott; lehetetlen leirni azt a kitörő kedvet, melylyel azt rakták. Kifáradt a vonó, ők nem. Hogy volt ?! újrázták szüntelen, s ha az ország lapjainak hinni lehet, örömmel mondhatjuk, hogy a min den tekintetben a többiek felett álló nemzeti tánezunk a csárdás iránt már-már múlni kezdő kedv napról-napra nö. Bukás volt elég; ez a figyelmes ügyes rendezők ér­deme, kik jég-simává csiszolták a termet; igaz, hogy az ilyen bukás mellett a fiskálisnak szép kevés haszna van. s talán ezért is közülök sokan nem jöttek el, mondva • „was kaim ich dabei verdienen." Hogy a rendezők nem buktak, ez a minden szép és jó iránt lelkesülő közönség érdeme, mely a rendezőség fáradtságát tömeges látoga­tásával hálálta meg, annyira, hogy 378 frt kiadás mel­lett 143 frt haszna maradt. Mi tudjuk, de hogy a vidék is tudja mily nagy számú szép hölgyekkel dicsekedhetünk, engedje meg a t. szerkesztő, hogy becses lapjának egy részét a hölgyek névsorával igénybe vegyem, bizonyos vagyok benne, hogy e névsor elolvasása után csak ugy özönleni fog a vidék fiatalsága „háztüz"-et nézni. Nem hasonlítom a hölgyek termetét a Libanon lábainál legelésző őzikéhez, nem jártam azon a vidéken, nem tudom milyen; szemük sugárit nem a naphoz vagy a gyémánthoz, többet ér egy termet a világ összes őzikéinél, egy szemsugár annak összes gyémántjánál; irom a szép hölgyek neveit a mint az még emlékemben megmaradt: Áchim Irma, Bartóky LÁszlóné, dr. Báttaszéky Lajosné, Blaskovits Bi'dáné, Bauer Mórné, Bajcsy Mariska, Biener Etel, Dobrova Mari, Déessy Márta, Epstein Berta, Fikker Teréz, Fuchs Gyu­lánó, Freund Zsigmondné, Friedmann Mórné, Frieden­stein Eóza, Fischer Róza, Júlia és Emilia, Gally Giza, Hungerleider Zsenny, Kristóffy Ida, Kubek Mari, Kraso­vácz Matild, Kaisch nővérek, Klein Józsefné, Léwy Sá­muelnó, Launer Ida, Liptay Linka, Laszky Jaquesné, Levy Linka, Lővy Fáni, Melczer Kálinánnó, Michnay Mari és Terka, Moszkofcsák Károlyné, Németh Lajosné, Petrovszky Mari, Rcseuthal Zsigmond és Ignácznó, Rim­ler Nina, Rácz Ilonka, Reisnerné (Gyuláról) Roeenthal Liza, Reis H., Reis Jetti, Sonnenfeld Henrikné, Szemián Giza, Sztampa Berta, Seheiermann Etel, Such Ilonka, Sonnenfeld Róza, Singer Ignácznó, Silberstein Ignácznó, Taub Miksáné, Teván Julía. Takács Ida, Yeidinger Ella, Weisz Róza, Weisz Janka, Veiiich Mari, Zeller testvérek, Ziglerué, Taffler Beinátné és Udvardy Jolán úrhölgyek; lehetetlen említés nélkül hagyni a karzat szépeit Bartóky irodalomból mi és hány példányban jár hozzájok, vagyis mutassák ki, mily mérvű megyéjük vagy városuk érdeklődése a szellemi termékek iránt? Nem csekély világítást fog ez nyújtani ahhoz, hogy azon vidéknek, ugy mondhatnók szellemi képét szemeink elé állítva láthassuk. Én jó pél­dával óhajtok szolgálni, felsorolom a városunkba járó újságok és folyóiratokat, s felkérem megyénk többi városainak érdeklődő férfiait, tegyenek ha­sonlóan, s pár hét múlva előttünk állhatnak az adatok, melyekből Békésmegye közönségéhez járó hírlapok és folyóiratok kimutatása állitható össze. Szarvasra járnak a következő magyar lapok: 1. Politikai napilapok. „Pesti Napló" 8 példány. A vHon" 9 p. „Budapesti Közlöny" 2 p. „Magyar Állam" 1 p. „Ellenőr" 2 p. „Egyetértés" rendes 3 p. és el­árusitásra 8 p. „Nemzeti Hírlap" 3 p. „Közvé­lemény" 1 p. „Magyar Hírlap" rendes 4 p. és elárusitásra 15 p. „Budapest" 2 p. „Magyar Korona" 1 p. „Független Hírlap" 4 p. „Magyar­ország 2 p. „Pesti Hírlap" 5 p. Jár tehát hoz­zánk minden fővárosi politikai napilap az egy „Magyar Lapokat" kivéve. „Alföld" 1 p. „Bihar" 1 p. „Szegedi Napló" 1 p. 2. Politikai hetilapok. „Politikai Újdonságok" 32 p. „Békésme­gyei Közlöny" 8 p. 1) Újvidék 1 p. 3. Vegyes tartalmú képes hetilap. „Vasárnapi Újság" 29. p. „Magyarország s a Nagyvilág" 1 p. 4. Egyházi és iskolai lapok. „Protestáns Egyh." és „Isk. Lap" 1 p. „Néptanítók Lapja" „Kis Lap" 3 p. „Kath. He­tilap" 1 p. „Hasznos Mulattató" 3 p. „Kisdedne­velés" 1 p. „Általános Tanügyi Közlöny" 1 p. „Protestáns Hetilap" 2 p. 5. Szépirodalmi és vegyes tartalmú lapok. „Családi Kör" 2 p. „Fővárosi Lapok" 11 p. „Budapesti Bazár" 1 p. „Hölgyek Lapja" 1 p. „Képes Családi Lapok" 13 p. „Csöndes Órák" 1 p. 6. Humorisztikus Lapok, „Üstökös" 3. p. „Borsszem Jankó" 1 p. „Bolond Istók" 5 p. 7. Szaklapok. „Gazdasági Lapok" 2 p. „Orvosi Hetilap" 1 p. „Vadász és Versenylap" 1 p. „Gyógysze­részeti Hetilap" 2 p. „Magyar Themisz" 1 p. „Földmivelési Érdekeink" 3 p. „Mercur" 5 p. „Építési Ipar" 1 p. „Az Élet" 4 p. „Alföldi Iparlap" 1 p. „Községek és Jegyzők Lapja" r 1 p. „Magyar ipar- és kereskedelmi központi Érte­sítő" 1 p. 8. Vidéki Lapok (nem politikai tartalommal.) „Debreczen-Nagyváradi Értesítő" 1 p. „Ma­') Bizony lehetne több is, megyénk ez ügyesen szerkesztett egyetlen politikai lapja megérdemelné azt. M. J. Istvánnét, Gártner Adolfnét, Sárcsevics Betti és özv. Farkas Jánosné úrhölgyeket. Minden dicséret nélkül mondhatjuk, hogy a far­sangnak ez volt a legsikerültebb bálja; dísztermünk kezdettől íogva egyforma, lehet mondani kitörő, fesztelen kedvnek tanyája volt egész reggelig, a midőn bucsut vettünk egymástól, légyottot adva az iparos-ifjak báljára. Vigan, tárt karokkal fogadtuk a farsangot, vigan temettük el az iparos-ifjak bálján, a üol közönségünk újból megmutatta az egylet iránti rokonszenvét, tömeges látogatása által. Hogy mostak, szidtak bennünket a farsang ele­jén! .. . Nem szabad oly hamar valakit elitélni, hogy lássák, mily jók vagyunk mi férfiak s bogy nagysámékra semmiféle körülmények között haragudni nem is tud­nánk; ezen igazán meg nem érdemlett bántalmukat meg­bocsátjuk; hogy kíméletlenül bántak el velünk, igazolja az elmúlt farsang, a melyben elkövettünk mindent, hogy minél többet legyünk kedves körükben, s Ígérjük, hogy a jövőben is a már beköszöntött böjtben, műkedvelőt elő­adás, felolvasás s más összejövetelek által társas életün­ket felelevenítsük, kérve becses — különösen a most alakult „lányok egylete" támogatását? Ficzkó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom