Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-06-26 / 62. szám

„BÉKÉSMBOYBI KÖZLÖNY,* IB79. 62. SZÁM. — A mint Brodból távirják a Száván átvezető vasúti hid felszerelése ós mázolása teljesen befejeztetett. A vonatoknak a bidon át való közlekedése legkésőbb julius 1-én fog megkezdődni, mire a Boszniába való szállítás jóval olcsóbbá ós gyorsabbá fog válni. Könyvismertetés. ii. II. Vezérfonal a méhészetről, avagy rövid értekezés hogy kelljen a méhek körül okszerűen bánni, ön és mások tapasztalata után irta Sebes Károly. 24 ábrával. Ára 50 kr. Budapest stb. Lauffer Wilmos tulajdona. E hasonlóul figyelemre méltó füzet 50 §-on adja elő a méhekkel való bánásmódot inkább kezdő mint már gyakorlott méhészek számára. A helyett hogy kritikai szempontból bocsátkoznánk e füzet ismertetésébe, legezélravezettőbbnek véljük, ha tartalmát adjuk egész bőséggel. 1. §. Hasznos-e a méhészet ? 2. §. Mire kell ügyelnünk, ha méhet akarunk tartani ? B. §. Mi haszna van annak, ha a méhes nem egy, hanem két éghajlatnak épül ? 4. §. Ha méhesünket építjük, mire szükséges hogy ügyeljünk ? 5. §. Mivel fedjük a méhes tetejét? 6. §. Mire kell ügyelnünk, ha méhet veszünk, méhgazdászatot akarván kezdeni ? 7. §. Mint kell bánnunk a méhekkel, ha idegen helyen vesszük, s kocsin kell hazavinni ? 8. §. Mikor kell tavasszal a zárt méhest felnyitni ? 9. §. Ha télen át el voltak zárva a méhek, mit kell a tavasz beáltával tenni ? 10. §. Mit tegyünk, ha az első kirepülés után az idő hidegre fordul? 11. §. Mire ügyeljünk ha az idő tartós melegre fordult és méheinket bízvást kiereszthetjük ? 12. §. Ha anyátlan maradt egyik vagy másik kaptárunk, mit kell azzal tennünk? 13. §. Mi még akkor a teendőnk, ha az idő jó, és a méhek legelőre szálhatnak ? 14. §. Még egy rövidebb és biztosabb ut, mely által az anyátlan méhcsaládon segithetünk. 15. §. Mire kell folyvást figyelmünket fordítani ? 16. §. Mikor áll be a rajzásnak ideje? 17. §. Némely jelek, melyekről a rajzásra következtetni lehet. 18. Mely időtájban jönnek ki a rajok ? 19. Mielőtt a rajt befognók, mit tegyünk a kaptárral? 20. §. A rajzás ideje alatt, mit kell eltávolitanunk a méhestől? 21. §. Hogy segítsünk magunkon, nagyobb méhesben, több raj kijön ugyanazon időben ? 22. Más ujabb bánásmód mely által a rajok összerepülését akadályozhatni. 23. § Tanácsos-e kétszer, háromszor, vagy épen négyszer egy kaptárt rajoztatni? 24. §. Lehet-e a rajzást akadályozni és miként? 25. §. A rajok befogásánál mik a teendők? 26. §. Mikor lehet bizonnyal következtetni, hogy a raj befogásnál az anyaméh a kaptárban van? 27. §. Ha a raj visszamegy az anyakaptárra, mielőtt valamely helyre letelepedett volna, mit kell tennünk? 28. §. Mit kell az unokarajokról tartanunk ? 29. §. Nem lehetne-e az ilyféle unokarajnak hasznát venni, ha meghagynók ? 30. §. Habár nem akarjuk is hogy méheink harmadrajt ereszenek, nem történik-e meg, hogy akadályoztatásuk daczára is, harmad vagy utórajok jönek ki? 31. Mire kell ügyelnünk a rajok elhelyezésénél? 32. § Mire kell tovább vigyáznunk az elhelyezésnél? 33. §. A rajok elhelyezésénél mit tegyünk még? 34. §. Mire ügyeljünk a rajok tisztogatásánál? 35. §. Ha másod-rajok egy és ugyanazon időben jöttek ki és a rajzás közt olvadtak össze mit kell tenünk? 36. § Minő kaptárok a legczélszerübbek? 37. §. Hogy kell a mi kaptárunknál az etetést véghezvinni ? 38. §. A röpdeszka vagy is kasalja szüksége. 39. §. Mit kell tartanunk, a mesterségesen eszközlött rajokról ? 40. Mit lehet tennünk, kiváltkép oly vidékeken hol a nyári szorosság gyakran beáll, a méhészet előmozdítására? 41. §. Még néhány a méhészethez hasznos növények. 42. §. Melyik hónapok adnak leggazdagabb mézanyagokat? 43. A méhek ellenségeiről. 44. §. A rablóméhek. 45. §. A méhek betegségeiről. 46. §. A rothasztó fiasitás betegségek. 47. §. A méhek körüli mérgezés egy neme. 48. §. A viaszkészitésről, vagyis a sejtek kifőzéséről. 49. §. Mikor történjék a viasszüret, hogy bánjunk vele? 50. Mit tegyünk a temencze melege által kiszivatott sejttel, melyben még méz találtatik? Függelék : Nemely eszközökről, melyek a méhészetnél szükségesek. A szükséges havi foglalkozások januártól-deczemberig, Dzierson-féle kaptárak. A ki e tartalmat figyelmesen keresztülolvassa, boánál látni fogja, hogy e könyvecske a gyakorlati utasítások könyve, főleg kezdő méhészek számára. Tekintve tehát az országos érdeklődést a méhészet iránt, s a megyénkben is szép fejlődésnek indult tevékenységet véleményünk szerin ; hasznos dolgot cselekedtünk, midőn a még nem valami gazdag, sőt talán nagyon is szegény méhészeti irodalom e termékét, megyénk közönségével is megismertetni kívántuk. Még csak ezt emiitjük meg, hogy szerző vadkerti ev. lelkész (Pest stb. megye) a kinél e vezérfonal szintén kapható. Ajánljuk e füzetet az érdeklettek figyelmébe. x. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott a közigazgatási bizottság, f. hó 9-ón tartott gyűlésén. [Folyt, és vége.] VI. Vegyesek. 1. A megyei és központi árvapénztárak az elmúlt aóban és váratlanul megvizsgáltatván: rendben találtattak. 2. Az ötvenes években elárusított megyei épületek fejében a nagymélt. m. k. belűgyrainister ur leírása szerint megyénknek földtehermentesítési kötvényekben 18 frt esvén : e kötvények az alapigazgatóság részéről az alispán elismervényére megküldetnek, minek következtében a megyei tartalékpénzalap számlája, mely a megyei közmunka-váltsági pénztárnak több ezer frttal adós, kiegyenlítethetik. 3. A mezőtúr-szarvasi másodrendű vasút közigazgatási bejárása mult hó 26-án foganatositatván : ez alkalommal a megye közönségét felhívásom folytán a szarvasi járás szolgabirája, a közigazgatási bizottságot pedig Haviár Dániel bizottsági tag ur képviselte; mely bejárás által megyénk területére nézve a tervezett átjárok, átereszek ós indóház belybenhagyatták. Végre: 4. Mult havi jeletósem kapcsán felkérem a tek. közigazgatási bizottságot, hogy miután a nagymólt. földmivelés- ipar- és kereskedelmi m. kir. miniszter úrtól, a hozzá intézett azon kérdésemre: „vájjon a marhalevelek hátlapjára irt azon záradékokért, melyekben a marbalevélre feljegyzett marha iránti tulajdonjognak a verőre törtónt átruházása a vásár helyén illetékes közeg által igazoltatik, átírási dtj egyátalában szedhető-e" — felvilágosítást mind ez ideig nem nyertem, — az e részben fenálló különböző gyakorlat szabályozása végett a gazda közönség érdekében a rendelkező minister urat a válasz megadására feliratilag felkérni méltassák. Gyulán, junius 8-án 1879. Jancsovits Pál, alispán. LEVELEZÉS. Vésztő, junius 20. Elolvastam Jancsovits István ur válaszát, melyből megtudjuk, hogy találmánya teljesen elüt Csizmazia sorvető gépétől. 8 ezért nyilatkozatát elfogadni kénytelenek vagyok. De néhány megjegyzést el nem hallgathatok, hogy az ügy világosabb színben tűnjék fel, miután J. I. ur felelete épen nem volt kielégítő s nem eléggé tárgyilagos. Jancsovits ur beismeri, bogy egyes géprészek hasonlók „lehetnek' a vésztői gépész találmányához, de aztán odavetőleg megjegyzi, hogy ez sem tagadhatja el, hogy már sorvető gépekhez hasonlít gépe. Ez nem áll I mert lebet, hogy egy ily féle rud, kerék stb. elő is fordul más gépnél, de maga a találmány eredeti, uj, külöDben alig kapott volua mint „találmány" szabadalmi jogot. Ezt épen olyan furcsa állítani, mint ráfogni egy írás műre, hogy egy másikhoz csak azért hasonlít, mert mind a kettőben ugyanazon szavak fordulnak elő. A vésztői gépész a nagyobb vetőgépektől csak a csoroszlyát kölcsönözte, mint a sorvetós nélkülözhetetlen kellékét a többi mind eredeti, uj. Uj eszme, uj felfogás, uj kidolgozás, szóval uj munka! Tudtunkkal az eketalyigára illeszthető sorvető gép feltalálója épen Csizmazia Kálmán. Továbbá állítja Jancsovits ur, hogy onnan is kitűnik munkájának eredetisége, mert az eketalyigával egy testet képez. Engedelmet, ebből nem tűnik ki. Eihisszük, hogy eredeti, de nem tudjuk. Ebből sem lehet kitudni, miután, ha Csizmazia gépét az eketalyigára csavarta volna, ugy az is „egy testet képezne." „Sokkal ildomosabbnak tünt volna fel" J. I. ur (hogy az ő szavaival éljez,) ha hosszú ömlengései helyett egyszerűen leirja a gép szerkezetót s avval minden további válasz vagy értekezés útját elvágja. A mit a leírás állítólagos hosszúsága ellen felhoz, azt nem fogadhatjuk el, miután e lapok, melyek a megyei élet minden lüktetését élénk figyelemmel kísérik és tárgyilagos állást foglalnak el, szívesen helyet adtak volna , hosszú leírásának." Hogy czélszerübb gépe, annak örvendünk ós üdvözöljük, de azért mégis el kell ismernie, hogy megalkotásában egészen a vésztői gépész találmánya lebegett szeme előtt, bár ennek találmányát, mint komplikált, nehéz, drága" gépet elitéli, mig a magáét hasznos, czélszerü epithetonokkal czifrázza fel. Legyen szabad az igazság érdekében kijelenteni, hogy Cs. K. gepe épen nem komplikált, ópen nem nehézkes ; s szerkezete oly egyszerű, hogy egy iskolás diák, ki a fizikában, az egyszerű s összetett gépek ismeretével bir csak, könnyen felfoghatja; mig kezelését a legegyügyübb pór is az első mutatkozásra elsajátítja. Nem nehézkes, nem komplikált de drága. Es ez a nagy hibája, hogy olcsóbban nem tudja előállítani. Ez hibája, nagy hátránya I Ezt is az igazság érdekében mondom. „A biharinegyei gazd. egyesület" épen egyszerűsége miatt dicsérte meg, pedig talán bir a gazdasági gépek ismeretével annyira, mint J. I. ur. Talán I Hogy a vésztői gépész munkája nem lényegileg, csak szerkezetre uj találmány, áll'tja J. I. ur! Hát szabad kérdenem, a lényege, nem maga a szerkezet! ! Mi egy munka lényege ? A tartalom, a miből áll ? Hát szerkezete ? Azon jegyek ós összekötő részek, melyekből áll! E szerint, ha Jancsovits ur gépe szerkezetileg uj, akkor lényegileg is annak kell lennie! Hogy a vésztői gépész találmánya mind lényegileg vagy szerkezetileg, mind rendeltetésére nézve uj, tudja mindenki, a ki ismeri gépét. Rendeltetése is uj, mert mig más vető- ós sorvető gépek rendeltetése a vetés, vagy sorvetés, az övé a „szántva-vetés", mely a boronálás munkáját feleslegessé teszi. Ennyit az ügy érdemleges megvitatásához. Legyen most szabad —s—n-nek néhány sort magáról is irnia. Ildomosabbnak tünt volna fel—s-n Jancsovits ur előtt, ha magánúton szerzett volna tudósítást az ügy mibenléte felöl. Szép! Erre —s—n-nek az a megjegyzése van, hogy ha magánúton értesül J. ur találmányról, ugy magánúton szerez tudomást, de mert ő is sajtó utján szerzett, sajtó utján kórt felvilágositást. A mi meg azt illeti, hogy —s-n jelzett mögé bujt, ez állítás igaztalan ! Ha ismerné a sajtóviszonyokat, tudhatná, hogy egy név kezdő- vagy végbetüi nem álnév ós épen nem búvóhely! Hogy pedig kérdi, vájjon Cs. K. megbízásából \agy kíváncsiságból tettem kérdést, erre is néhány szóban áll feleletem. A megbízás gyanúját visszautasítom ; a kíváncsiságét megmosolygom, mert jó lélekkel elmondhatom, hogy más körülmények közt épen nem tudakoltam volna, vájjon eredeti-e a találmány vagy nem ? Egyedül az igazság felderítése volt czólom, hogy avval egy kényes ügy lebonyolítására pár sorral hozzájáruljak és a homályban rejtett dolgokat világos színben, valóságban tüntessem fel s hogy igy egy netán megcsonkított jog helyreállíttassák, mely jogot mindenki tiszteletben tartson. Tettem szabad elhatározással, sőt elmondhatom, hogy a kinyomott czikkel épen a „megbízónak" gondolt gépészt leptem meg. Tettem jó kedvvel, hogy a munka eredetiségét tiszteletben tartassam, mely munka hosszas tanulmányok, fejtörések, éjjeli töprengések után jött létre. íme u volt szándékom, más minden gyanúsítást, bárhonnan és bárkitől eredjen is, visszautasítok. S miután megjegyzem még Jancsovis urnák hogy válasza után elhiszem munkájának eredetiségót; s az ügy érdeméhez kellőleg hozzászólván, kijelentem, hogy arra visbzatórni többé nem fogok. Mészáros István. Külföldi események. * London, jun. 23. Ausztria-Magyarország külügyi kormánya az e^yptomi ügyben angol-franczia szövetséghez csatlakozását kijelenté. * Berlin, jun. 23. Manteuffel tábornagy augusztus elején foglalja el Elszasz-Lotharingiában helytartói állását. Vele együtt megy államtitkárja és alállamtítkárja. * Miért halt meg Napoleon herczeg ? A „Magyar Állam" ezeriut azért, mert felavatatta magát szabad kőművesnek ! Hazai hirek. * Szeged, junius 24. Tisza kormányelnök az éjjeli gyorsvonattal lejött. Az éjszakát waggonban töltötte. Délelőtt meglepte a biztosi hivatalt. Azután megjelent a becslések helyszínén. Csekájt az alföldi vasutat, szivattyúzást megtekintette. Megelégedését fejezte ki az eddigi intézkedésekkel. * Br. Bibra altábornagyot, ki Szolnokon hirtelen meghalt, Bécsben f. hó 21-ón temették el a Garnisonkorházból, a szokásos katonai ünnepélyességekkel. * József főherczeg Székesfehérvárott, József föherczeg Nyáry báió kíséretében 23-án reggel Alcsuthról Székesfehérvári a jött. A főherczeget a főbejáratnál Zichy Jenő gróf, Pauer püspök, Holán tábornok, Szögyényi-Marich László, Havranek, Léderer Sándor s Rubin fogadták. Pauer püspök üdvözlő beszédjére a főherczeg röviden válaszolt s rögtön a kiállítás mogtekintésére sietett. * Bányalég gyuladás történt folyó hó 22-én Pécs mellett a dunagőzhajózási társulat „Károly" aknájában. Három ember súlyosan megsérült. Fővárosi hirek. * A budapesti állatkertbe 12 főből álló nubiai csapat jön ós hazájából, Afrikából, hogy bemutassa pagát