Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-03-23 / 24. szám

",BBKÉ3ME&YEI KÖZLÖNY" I879. 24. SZÁM. Merem tehát ismételten hangoztatni, hogy ma, midőn hisz Ausztriávali közjogi viszonyunk 67. óta a kölcsönösség a réginél bizonyára biztosabb alapján nyugszik, s igy potitikai ós nemzeti függetlenségünk egy folyton fenyegetett pontjának védelmétől megszabadultunk, ma és ilyen szervezet mellett a régi megye feleslegessé és a parlament vált hivatottá és képessé ugy a nemzeti egység, mint a 'politikai szabadság biztositására. És ez volt állitásom első része. (Vége köv.) Rácz Imre. — Konstantinápolyból jelenti a Neues Wiener Tagblatt: A porta köreiben hirlik, hogy Karatheodory pasa ós Zichy gróf abban állapodtak meg, hogy a porta ós az osztrák-magyar kormány tizenkót-tizenkót ezer emberből álló hadsereget fog tartani a novibazári kerületben, A török táborkar Novibazárban fog szókelni, az osztrákmagyar csapatok főhadiszállássá pedig Mitróviczában lesz. Egyelőre kételkedünk ezen czifra megállapodás hitelességében. — Berlinből jelenti a Standard tudósítója: Biztos forrásból értesülök, vagy Bakuból ós Petropavlovszkból 20,000 embert szállított át az orosz kormány a Kaspi tongeren, ós hogy e sereggel Merv ellen akar operálni. A pótervári értesült körök is azt hiszik, hogy az orosz csapatok legközelebb megkezdik a hadjáratot Merv ellen. A hálószoba, — ísmeret-terjeBztő czikk. — I. Valamennyi lakhelyiségeink közt a hálószoba az, melynek legnagyobb szüksége van jó levegőre, s ez épen ott találtatik igen ritkán. A kinek alkalma van idegen hálószobákba léphetni, mielőtt takarítottak és szellőztettek, — az bizonyára elisszonyodik attól, a mit ott „levegő" helyett talál, és ha aztán, a friss reggeli levegőn át saját hálószobájába visszatér, akkor talán felfödözi, hogy nála sincs valami ámbraillatú, ozon tartalmú lég, a mit addig, mig benne időzött, csak azért nem vett észre, mert a megromlás csak lassankint s bennléte alatt ment véghez. Ha meggondoljuk, hogy minden alvó egyén nyolcz éjjeli órán át átlag mintegy háromszáz liter szénsavat, úgyszintén tetemes mennyiségű vízgőzt és többé vagy kevésbbé erős szagú egyéb páraanyagokat lehel ki is párologtat testéből, és hozzá a hálószoba ajtaja és ablakai, mint rendesen az egész házban is, ezen idő alatt folytonosan csukva vannak, — többé nem csodálkozhatunk azon; s ha aztán az illető az feleli: „de nálam egésznap nyitva van az ablak", — bátran elmondhatjuk neki, hogy az körülbelül annyit használ, mintha cselédje azon figyelmeztetésre, hogy a vizet ne öntse a theára vagy kávéra, ha nem forr, — azt feleli: „Már forrt 1" „Hiába áll ez a bosnyák ellenünk, Uhaczius ágyú a mi fegyverünk, Knebel baka mellette a Bedekung, Megállj bosnyák, még téged megtanítunk." Erre a nagy önbizodalomra volt is némileg okunk, mert utunkon végig a határőrvidékiek felszabaditókként vártak bennünket s kézdörzsölve mondogatták egymásnak, no már se baj, itt vannak a magyarok, s biztosítottak bennünket, hogy a bosnyákok nagy ijjedelemben vannak megérkezésünk miatt. Bámulatraméltó is volt az a kitartás és a folytonos erőfeszítések között is vigan fellobogó jó kedv, mely marsolásunk közben mindenkivel elfelejtette a fáradalmakat. Vállalkozó nr'ndig akadt, a ki népmeséket mondjon s ha a beszéd tárgya elfogyott egészen, felhangzott újra a dal, vonatkozással az emiitett riadásra: „Ejfólután egyet ütött az óra, Minden legény ébred a paskaszóra, Ezredes ur fujatja a trombitát, Minden baka gyorsan fel a ristongját." Mikor már vagy 36 kisebb-nagyobb ágyú Zavaljeban volt, az elejtett hadmüveletek fonala újra felvétetett. Szeptember 15-ikén becsaptunk bosnyák területre. Bihácstól északra háromnegyed órányira egy Szacsics nevü falu van ; az lett támadási pontul kiszemelve. Balszárnyon az Ernestek, jobbról egy vadászzászlóalj és ezredünk 4-ik zászlóalja, a czentrumban az 5-ik zászlóalj: ez volt a felállítás. A fensikon egy magányos vámház állott, ott megszólaltak hegyi ágyúink, mikor Szacsicsot minden oldalról körülfogó tendencziával a hadoszlopok megindultak. Egy pár perez múlva vérvörös láng csapott fel a 2000 lépésre fekvő faluban. A golyók gyújtottak, itt volt a roham ideje. Szakaszom csatárOrvosok és az egészségtannal foglalkozók már nagyon sokat prédikáltak arról, szóval és írásban, mennyire szükséges fris levegő az alvónak, egalább is annyira szükséges, mint a nemalvónak, és hogy a hálószobának jó levegője az egészségnek egyik igen lényeges féltételét képezi; hanem, fájdalom! ezen prédikácziók még igen keveset használtak. Az emberek legnagyobb száma úgyszólván semmi sem, vagy igen keveset tud a levegő szükségéről ; talán azért nem becsülik a levegőt, mert ingyen kapják. Hiszen bölcs törvényhozók már azon gondolatra is jöttek, hogy az ablakokra adót kell vetni, mintha a ilevegő és világosság valami könnyen nélkülözhető tényüzési czikk volnál Mások azonban nagyon jól tudják, mennyire szükséges az ember jólétének fentartására a tiszta levegő, de hogyan szerezhessék meg azt, — az a legtöbb ember előtt meg nem lejtett rejtvény. A hálószobák tágasak, magasak és szellősek legyenek, — de ezen igényeknek igen ritka esetben felelnek meg azon helyiségek, melyeket hálószobáknak használnak, különösen nagyobb városokban, hol a lakások szűkek, drágák, és a lakdolgózó-, üzleti helyiségek és az annyira „szükséges" (!) „szalon- vagy elíogadó-helyiségek" a legjobb és legnagyobb tért foglalják el. Aztán a hálószoba rendesen a legkisebb, néha valami szük, bűzös udvarra nyíló ablakú helyiség vagy egy úgynevezett alkoven-fülke, mely épen nem érintkezik sehol a külső levegővel. Hogyan lehet e bajon segíteni, és pedig az alvóknak veszélye ós nagy költség nélkül, legalább csak annyira, a mennyire ? A legelső itt is, mint mindenütt, hol a jó levegő fentartásáról és előállításáról van sző, — az, hogy az éló benlakokon kivül, ne tűrjünk a hálószobában semmiféle levegőt-rontó forrásokat, s legalább nappal azon kell lenni, hogy a mult éjjel minden nyomai eltöröltessenek ós kitakaríttassanak. Ehhez tartozik, hogy az ágynt ne vesse meg rögtön a felkelés után, hanem hagyják kihűlni, és aztán ablakok és ajtók legyenek nyitva, mikor azt rendbehozzák, hogy a fris levegő átjárhassa az ágynötnüt, háJóruhát sat. Mindent, a mit éjjel és reggel használtak, mielőbb ki kell hordani és künn alaposan kitisztítani. Előnyős, ha lehet, minél kevesebb bútorzat a hálószobában, hogy a romlott, azaz elhasznált levegőnek minél kevesebb buvhelye legyen. Legczélszerűbbek a hálószobában a nádszékek ós minél kevesebb szőnyeg és függönyfélék, mert ezek leginkább magukba szívják a jromlott levegőt. Különösen ha a hálószabát betegszobának használják, különféle ragályos betegségeknél, úgymint kanyaró, vörhenláz, himlő, roncsoló toroklob hagymáz sat, — akkor a ruhákon és ágyneműn kivül a párnázott bútorok, szőnyegek és gyapju-szövesű függönyök buv- és gyülhelyekül szolgálnak lánczba oszolva egy majdnem a falu szólóig terjedő kukoriczán törtetett át. A falu házaiból, sövényei mögül megeredt a golyózápor. Sájátságos érzelem fogott el, aminő azt hatja át, aki jéghideg vizű fürdőbe száll, majd ismét nem épen kellemetlen zsibbadozás fogta el tagjaimat. De ez csak addig tartott, mig első lövésem eldördült ; a csata heve magával ragadt mindenkit. Berontottunk az utczákra. A golyók keresztül-kasul hasították a levegőt, nem tudtuk merre forduljunk. Egy ház mellett állottunk, melynek sövénye mögött 4—5 karó volt a földbe ütve végén ló- vagy ökörfej-csontvázzal, amint azt bosnyák falukban több helyen láttuk. A rendeben magasan rápülő golyók csörögve beléjük ütődtek, akkor a tüzelés egy perczig szünetelt. Az utczán távolabbra lobogó ingükben futó bosnyákokat láttunk, nyomukban az Ernestek. A felkelők tehát ki voltak verve a faluból. De nem volt időnk körültekinteni, vájjon ki hiányzik sorainkból, már újra kezdődött a üarcz. A falut mély völgy választá el az átellenes hegygerincztől, melynek tetején egy famosó állott. Annak a puskapor felhőiből kilátszó falát pillantottuk meg, mikor kerítéseket zúzva, utczaajtókat törve a falu keleti szélén megjelentünk. Csatárlánezunk, melyet eddig a fedett talaj szétszaggatott és elrejtett, most előtűnt egész hosszában. Jobb szárnyunk lent a menedék természetes kőmellvértjei között már kúszott a hegyre. Sietnünk kellett, egy-kettő elbukott, de kitörődött volna evvel ? Egy öt perczig tartó inszakasztó futás s már döngött a puskatusok lökéseitől a fatemplom ajtaja A felkelők lóhalálában futottak; mielőtt az ily esetekben szokások sortűzre összeverődhettünk volna, eltűntek egy 150 lépésnyire fekvő erdőben. Honvédek voltak az utócsapat, azokra nézett a rombolás szomorú műve. a ragály-anyagoknak, s olyan esetben szükséges azoknak alapos megtisztítása és fertőztelenitése kónkőfüsttel, s erős chlortartalmu lúggal való mosás által. Nagyon czélszerü, ha a hálószoba talaja festett; — a legolcsóbb olajfesték a legjobb e czélra, mert könnyen lehet tisztán tartani. Nagyon csekély fáradság az, ha minden reggel nedves ruhával feltöröltetiií, — akkor csinos is, meg az egészségnek is szolgál, mert nem poros; a deszkázat hézagait is be kell tapasztani vagy ragasztani, különösen olyan helyen, hol a földszinti laüás alatt pincze s főleg ha pinczelakás van, — mert annak minden egészségtelen gőze, romlott levegője keresztülszürődik a boltozaton is, s annálinkább a fából és vakolattal bevont nádból álló tetőzeten; és épen ugy van, ha a földszinti lakásokban egészségtelen gőzök fejlődnek, — azok ismét behatolnak az első-emeleti lakásokba. Es épen ezen okból sem ajánlható a szőnyegekkel bevont szabatalaj, mert a szőnyeg valóságos rakhelye mindennemű egészségtelen, ártalmas anyagoknak. A kinek az a szerencse jutott, hogy saját házában lakhatik, az nagyon bölcsen teszi, ha szobáit vagy legalább a hálószobának falait legalább egyméternyi magasságban faburkolattal láttatja él, melyet szintúgy, mint a talajt, viz- és gőzhatlanná kell tenni. Nagyon jól tudjuk, hogy a városi bérházakban nem igen alkalmaznak ilyen egészségi óvszereket, s az illető lakó természetesen nem verheti magát olyan nagy költségbe, — de legalább igyekezzék, saját érdekében, a bajon némileg segíteni'; gyapju-szőnyeg helyett viaszos-vászon-szőnyeggel lassa el a talajt és a falnak legalább azon részeit, melynek leginkább ki vannak téve a megnedvesedésnek és bemocskolásnak, ós a hol az ágyak állnak. Magától értetődik — vagy legalább értetődnék, hogy hálószobának ne válaszszunk olyan helyiséget, melybe kívülről romlott levegő hatul be, — mint például pinczékből, szük, bűzös udvarokból s egyéb tisztátlan helyekről, hol a levegő megromlását épen nem lehet meggátolni. A hol ilyen levegőt nem lehet kikerülni, ott fölötte szükséges más lakás után nézni, vagy legalább más helyiséget rendezni be hálószobának. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott a közigazgatási bizottság f. hó 17-én tartott gyűlésén. (Folytatás.) III. Közutak, átereszek és közmunka ügy. A Közlekedés a közutak járhatlansága miatt átalában megnehezittetett; sőt néhol a bel- és kitört árvizek Folytatás a mellékleten. Hallottuk később, hogy 12 szekér gabonát s egyéb czikkeket gyűjtöttek össze, aztán felgyújtottak mindent; 500 lóptsnyire a falu előtt egy nagy tarlón megtörtént a rallürozás. Dél felé egy szóles völgymedencze nyílott meg közepén egy magasra emelkedő halommal. Szemmelláthatúlag az egész kiürült faluból oda menekült a lakosság s a leikelő nép. Mielőtt az uj hadállás ostromlásához fogtunk volna, szükséges volt, bogy az Ernesztek a bal&zdrnyon egy nagy kerülőt téve csapataink felállításának átfogó alakút adjanak. Ezalatt pihenhettünk. A „Marczi" hadnagy harsány kiáltása „Hanzli herbringen," fokozó volt az általános falatozásra, mert enni nagyon szerettünk s mint csapataink előtt az idegen tartomány határai ugy étvágyunkra nézve már rég nem léteztek a természetes korlátok. Végtelen bensőséggel szorította markába a kinek volt valami sajt vagy szalami-darabja s világért sem törődött volna azzal, hogy evésközben, mint pecsétviaszba a nyomó, saját testének borjúval áldott része plastikus homormüvet hagyott lágy agyagban. Csak „Hatizlr 1cvunk szerencsés megérkezése okozott pillanatnyi általános telserkenést és derültséget. Az alatt ugyanis, hogy a falun keresztül törtünk, „Hanzli" lassanként utánunk czammogott a tiszti inassal. Egy égő ház mellett azonban ledöntve a fonott kerítést, iszonyú bőgéssel hirtelen egy kiszabadult tehén rontott elő. Hanzlinak inába szállott a bátorsága, megijjedt s neki a nagy világnak tüskén-bokron át a merre látott. Hivta, sz

;dta az inas, Hanzli meg nem állott addig, míg véletlenül valami verembe nem buko't bele előtestóvel. Ott az inas ufóiérte. Egy gyújtogató vadász segítségével aztán szerencsésen kiemeltek a lyukból, (Folyt, köv.)