Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-03-16 / 22. szám

.BFELDISMBGYEI KÖZLCNY" 1876. 22, SZÁM. Engedje meg mélyen tisztelt nagyhazánkfia, hogy ez alkamat megragadva, örömemet nyilváníthassam legutóbbi betegségébőli szerencsés kigyógyulása felett; adja isten, hogy soká, igen soká élhessen a magyar haza és mindnyájunk örömére teljes jó egészségben; hogy láthassa még e haza jobb napjainak felderülését is. Engem pedig tartson meg jóemlókezetében, mely nekem holtig legbecsesebb kincsem leend stb. A nagy száműzött erre következő levelében válaszolt: N. Asszonyom ! „A halál kényszerűségével szemben az ember vigasztalást keres azon gondolatban, hogy a sir menedékház, mely háboritlan nyugalmat ád. Nekem, megvallom, nehezemre esnek a nyugalom megháboritásának eszméjével megbarátkozni. Nincs okom attól tartani, hogy ha inajd porrá leszek, valakinek eszébe juthat poraimat kizavarni akarni a sírból melybe végnyugalomra fognak tétetni ott, ama tengerfokon, a hol nőm és leányom hamvai oly régóta várnak reám. De az ily kizavartatás eszméje oly kellemetlenül hat érzelmeimre, hogy ha legkisebb okom lehetne ily esélytől tartani, bizonyosan e szavakat rendelném sírkövemre vésetni: „hagyjatok békében! ne hántsatok !" Ekként érzek magamra nézve. Szegény jó atyámra nézve pedig a gondolat, hogy hamvainak ki kell zavartatniok a sir nyugalmából, melyben 40. év óta nyugszanak, megvallom, annál inkább nehezemre esik, mert e hamvaknak, melyeket nagyságod általam soha eléggé megnem hálálható kegyelete feledéstől megóvni vállalkozott, most annyi évek után felszedése már csak azért is bajos feladat, minthogy az egyszerű fakoporsó melybe zárva voltak, már rég alkalmasint porrá korhadt. Azonban nagyságod arról értesít, hogy a temető, melyben atyám sírja van, már közel időben más czélokra fog forditatni. Ez döntő körülmény, mely választást nem hagy fel s érzelmeimnek resignatiót parancsol. Még is csak jobb a nagyságod kegyeletes gondviselése mellett most eszközlendö átszállítás, mint azon kilátás, hogy e temetőnek más czélokra fordításával vagy atyám hamvai az ott nyugvó többi halottak főldimaradványával vfgyesen valamely közös sírba jussanak miként a csatákban elessettekkel történik, mégha a „névtelen félistenek" közé tartoztak is, vagy p^dig az ásó és ekevas szórja szét a földporaval összevegyült hamvakat. Hát én e tekintetben is egészen szabad kezet hagyok nagyságod kegyes jóindulatának. Méltóztassék legjobb belátása, ós szivének csak nemesre képes sugallata szerint cselekedni. Nagyságod engem örvendésének kijelentésével tisztel meg legutóbbi betegségembőli felgyógyulásom felett. Szives érdeklődését a legszívesebben köszönöm, ajóegészség bizonyai nagy áldás az életben s én annak becsét annál jobban érzem, minél több szenvedés jutott osztályrészemül ; nagyon kinos állapot, ha ez még testi szenvedéssel is tetóztetik. Hanem megvallom, sokszor azon Kérdésen kapom rajta magamat, ha nem volt volna e jobb, ha leküzdött kinos betegségem kigyógyít ama másik még kínosabb betegségből, melyet életnek neveznek ? . . Nagyságod pedig már nekem hosszú életet is kiván 1 Ugyan kérem, minek? . . A kinek életczélja meghiúsittatott, annak élete: neki nehéz teher s másnak nem használ ; hát ugyan minek? Ön azt mondja, annak, hogy „a haza jobb napjainak fe'derülését láthassam." A mint a dolgok állanak, bizony soká kellene élnem, hogy ezt láthassam, ha ugyan még valaha látható lesz ! Nem mondom, hogy nem lesz. Nemzetek élete nagyon SZÍVÓS, igen nehezen halnak meg, még ha a — — — — — — — — — — — — maguk, állanak is be sírásónak saját sirjoknak megásásához. És nem mondom, hogy nem lesz, mert a történelem néha igen váratlanul kizőkkeu a kerékvágásból. — — — — — — — — — — — Egy perez viharszele évek szemetjét seperheti el. Néha még szazadókét is; volt példa reá. Hát Isten tartsa meg nemzetünkben a reményt a jobb napok felderüléséhez. S a remény legyen anyja az önbizalomnak s ez az erős akaratnak, melyből a cselekvés születik. D" a mennyire az adott helyzetből következtetni lehet, tartok tőle, hogy e derű nagyon sokáig fog magára váratni. Engem hát annak a késő derűnek problematicus reménye bizony nem engesztelhet ki a tehetetlen élet únott terhével. Ugy érzem, hogy vagy-e kor nem nekem való, vagy ón nem vagyok e korba való. Én halálommal nem hagyok űrt magam után. Hát bocsánatot kérek, de a hosszú élet kivánatát nem köszönöm. Szerencsére a 77-ik év nyomja vállaimat s ez meglehetősen biztosit, hogy e kívánat nem is teljesül. De kérem,, legyen nagyságod meggyőződve, hogy az önkénytes, keresetlen, nemes kegyelet, melyet atyám emlékének szentelt önt hálás emlékezetemben, a mig csak élek, mindig kiváló helyen fogja tartani. Méltóztassék szivesen fogadni e biztosítást s vele nagyrabecsülésemet s tiszteletemet. Golegno (al Baracone) Italia, Február 22. 1879. Kossuth 8. k. TÁVIRATOK. * Szeged, márcz. 13. H8t ezer épületből tegnap és ma összedűlt négy ezer épület, ezek közt kétezer hétszáz lakóház. Felső városon és Rókus városon egyetlen ház sem áll. Rókus és felső városban, alsó város nagy részében két öl három öl magas viz. Az ár nő mindig. Iszonyú vihar délután ést este. Reggelre attól félnek alig marad pár száz épület. Szól és viz iszonyúan zug, mentés nehéz. Tiszaparti töités még mindig tele van menekültekkel, betegekkel. Asszonyok, gyerekek százan, ezeren halálos betegek ijedség hideg, fagy miatt a várban, Szöregen. — Halottak száma megközelítőleg sem tudható. Eddig négyszáznál több honvédekkel, katonákkal együtt. Szöregeu voltam, menekülők fele betegen fekszik. Szöregiek panaszkodnak, hogy segélyezés bizonytalan, nem ellenőrzi senki. Makkos erdőben menekülők közül sokan harminezhat; óráig nem ettek, nem ittak. Marosi nevű menekülő beszéli, hogy a fákról szeme láttára esett három nő és gyermek vízbe és elmerült. Erős hideg van. Ruha kellene leginkább. Szapári gróf pénzügyminiszter ideérkezett. * Szentes, márcz. 13. Három nap, két éjjel folyvást dühöngő orkán ostromolja védgátainkat. A katasztrófa minden pillanatban várható. Minden emberi erő végkép kimerőlt. Katasztrófa esetén Szentes és Hódmező-Vásárhely városok határaikkal együtt menthetlenül elvesznek. További védelem már lehetetlen. * Csongrád, márcz. 13. A vészharang szól. Ha a szél néhány óra alatt meg nem csendesül, Csongrád város még ma viz alatt áll. * H.-M-Vásárhely, márcz. 13. Több napi lázas izgatottság és erőfeszítés után ott, állunk, hogy minden pillanatban várjuk végpusztulásunkat. A védelem többé le. hetetlen. * Bécs, márcz. 13. A nagyhatalmak komolyan tárgyalnak a nagykövetek egybehivása fölött. Ezen congressus, mint értesülünk, ide Bécsbe fog meghívatni és annak tárgyát a Kelet-ruineliai es görög kérdések végleges eldöntése képezné. * London, márcz. 13. Connaught herczeg lakadalma Luiza herczegnővel ma délután ment végbe Windsorban MEGYEI HÍREK. — Megyei alispán urtól következő felhívást kaptunk : „Bék és megy e alispánjától — a járási tekintetes szolgabirák és (Jyulaváros tekintetes polgármesterének. A folyó hó 11 és 12-ke közti éjjel dühöngött orkán a Szeged városát övedző utolsó védtöltést is, a legelszántabb és legeréiyesebb véderő megfeszítés daczára áttörvén : a medréből kiszakadt Tisza árja Alföldünk legnagyobb, legvagyonosabb és legvirágzóbb városát, Szegedet, ólt fájdalom I elborította! Nincs kebei, mely e rémítő csapás hallatára, fájdalmasan megne rendüljön; nincs érző szív, mely a jobb sorsra érdemes szerencsetlen város közönségét meg ne sirassa! A felebaráti részvétnek azonban csak akkor van értéke és jelentősége, ha tettekben gyors adakozásban nyilatkozik! Szeged város tűzhelyeit a vad elem kioltotta, házait az árviz romba döntötte; a becsületes munka és takarékosság gyümölcsét a hullám elsodorta. Szeged szorgalmas, derék, magyar lakossága segélyért kiált! Ennélfogva felhívom ezunet, hogy a közönséget a legkiterjedtebb módon bő- és gyors adakozásra buzdítani; a könyörgyüjteményeket Szeged város polgármesterének rendelkezésére átjuttatni s engem eljárása eredményeiről értesíteni szíveskedjék. B.-Gyulán, 1879. márcz. 13 án. Jancsovits Pál, alispán. * Segítsünk! Nekünk békésmegyeieknek meglehetős közelünkben van Szeged szerencsétlenségének látványa. Mindenütt találkozhatunk a pályafőnél menekülők szomorú arczaival. Ezek hathatósabban beszélnek minden szivi'eható szónál. Adakozzunk tehát! Magától értetődik, hogy lapunk szerkesztősége szivesen fogad mindennemű adományokat, azokat mindennap rendeltetése helyére küldi és nyilvánosan nyugtatványozza. Eddig a következő adományok folytak be hozzánk: „Békésmegyei Közlöny" szerkesztősége 5 frt; Biener B. a szegedieknek 20 frt, az elöntött községeknek 5 írt; Laszky J 10 frt, Biener Etel 1 arany; Téván Adolf 2 frt; Fischof H. 1 frt; Sonnenfeld Miksa 1 frt; összesen 44 frt és 1 arany. (— —) Dr. Szeberényi Gusztáv superintendens ur bányakerülete összes egyházaihoz küldött körlevelében felhívta a lelkészeket, hogy Zsedényi Ede egyetemes felügyelő emiekére e böjti időszak Laetare (mait. 23.) és Judica (mart. 30 ) vasárnapjainak egyikén gyászisteni tiszteletet tartsanak. Ez alkalomból megemlíthetjük, hogy az elhúnyt egyetemes felügyelő utódjául mind sűrűbben és tágasb körben b. Radvánszky Antalt ez egyházkerület világi elnökét emlegetik, mint a kit e kitüntetés állásánál, koránál s érdemeinél fogya leginkább megillet. (i) Eljegyzés. Ifj. Nagy Gábor Békésvárosi tisztviselő a napokban váltott jegyet Sebők Lajos nagyszalontai óneklész kedves leányával Júlia kisasszonynyal. Az egybekelés természetesen a szerelmesek hónapjában májusban leend. (i) Békésen f. hó lö-án kisérték nagy részvét mellett dr. Hajnal István közkedvességü orvos ur három és fél éves fiacskáját Gézát ölök nyugalomra, Harminezhat órai szenvedés után ragadta őt el a kérlelhetien halál szeretett szülői karjai közül. Adjon az ég vigasztalást e mélyen megszomorodott szüléknek s találjanak örömet az elköltözött édes kis testvéreiben ! (i) Békésen néhányan műkedvelői előadás megtartásáról beszélgetnek, csak aznagy baj, hogy senki sem akar első lenni a megkezdésben, és leginkább azoknak állna érdekükben, kik közreműködni óhajtanának ; másféle támogatás részünkről sem hiányoznék, álljon elő a ki hivatást érez magában biztosan remélheti, hogy megkezdett munkája nem fog sikertelen maradni. Mert amidőn hazánk egyik legnagyobb magyar városa nélKülözi a szükségeseket mily jól esnék s mi szép tett volna őket részünkről valamennyi csekély adománynyal meglepni, rpely áldozat meghozását Békés város közönsége a legörömestebben teljesítené. Jusson eszünkbe közel egy éve a nagy tüz pusztítás alkalmával, mily jól esett Békésnek is a midőn a községek és a haza különféle részéből küldetett segedelem, viszonozzuk ezt csekély tehetségünk szerint, adjunk egy műkedvelői előadást s a bejövendő hasznot?! mi reményijük lesz — nyujtsuk a mostoha helyzetbe jutott szegedi vizkárosultaknak. (i) A békési legelők átalakítására vonatkozó telekkönyvi munkálatok már-már véget érnek, e tekintetben a b kési kir. jbiróság határozatát kibocsátotta, mindazon által, hogy semmi sem hiányozzék — tudomására hozzuk az érdekletteknek, hogy 1879. április 15-ik napján tartatnak ezen ügyben a tárgyalások a békési kir. járásbíróság telekhatóságának helyiségében, hova ez érdeklettek hirdetés utján lettek felirva. A kik tehát érdekelve vannak, ne feledjék el a fent nevezett napot, melyen elmondhatják a magok mondókáját. * Hirdetmény. Melynélfogva B.-Csaba városa elöljárói részéről ezennel közhírré tétetik, miként a 111-ik osztályú kereseti adó tárgyában szerkesztett adó felügyelői javaslat az adót kezelő jegyző irodájában f. évi márcz. 17-től 24-ig s igy 8 napon keresztül közszemlére kilesz téve, a hol is az érdeklett felek azt, ezen határidő alatt a hivatalos órákban mindenkor megtekinthetik. Kelt B.-Gsabán, márcz 15-én 1879. B.-Csaba város elöljárói: Lepény Pál biró, Jeszenszky Miklós jegyző. * Krecsányi jól szervezett színtársulata pár nap múlva már Csabán lesz és jö\ö szombaton kezdi meg működését az uj színházban. A társulati névsorban a régi ismert tagok mellett ujakat, is látunk, pl. LénárdnéKétszeii Emiiia, Kéler Ilona, Bérczy Ödön, Csatár ós Csatárué, Lászlóffy Mór, mint a vidéki színészet jobb erői s méltók a mi jóizlésü közönségünk pártolására. Ugy a működés megkezdésére, valamint a bérletre nézve, mely utóbbi mérsékeltnek mondható, bővebb tájékozást nyújt a kiadott előleges szini jelentés. * Megyénk főispánja Beliczey István ur ő méltósága H.-M.-Vásárhelyre, az árviz tartamára kir. biztosnak lett kinevezve. Pénteken délután indult rendeltetési helyére, több munkaképes fiatal emberrel. A mindenható áldja meg a városbani belépését! * Kimutatás a békésmegyei régész mávelődéstörténelmi egylet muzeuma részére 1879. évi febr. havában érkezett adományokról. A) Tárgyakból: 1. Danczkay Mihály gyulai kőmives egy 10 czm. magas öböl átmóretben 30 czm. kétíülü mázailan nagy agyagedényt, mely néhány év előtt a gyulai nagymagyar városban néhai Maudorf Kristóf telkén kutépités alkalmával három öl mélységű földrétegben még két hasonló edény nyel együtt mészszel megtöltve találtatott. 2. Ugyanaz egy 45 mm. hosszú lapított nagy és ismét 15 mm. átinéretü kerek szemekből álló sárgaréz lánczfüzért és 10 darab lapos, erősen zöld szirmos rézgombot; mindannyi a kótegyházi r. kath. teraetőbeii kápolnának alap á«atása alkalmával 1878-ik évben egy ott lévő dombból temérdek csontvegyülettel együtt jutott felszínre. B) Régi érmek és bankjegyekből : 3. Kauders Henrik gyulai lakos egy darab 1665-ik évbeli (XlV-ik Lajos annya austriai Anna Mária) franczia királynői és egy 1873-ik romániai ezüst érmet. 4. Tek. if. Jancsovics Pál ur egy Wiirtenbergi ezüst pénzt. 5. Ugrai Lajos gyulai fi és 1878-ik évben a bosniai hadjáratban részt vett ác.ssegéd egy darab onnan magával hozott (a mi értékünk szerint) hat krajezáros ezüst török pénzt. 6. Bán Károly gy.-vári jegyző ur egy darab öt medzsit értékű török bankjegyet. C) Sajtó müvekből: 7. T. Diuya János gyulai r. kath. s. lelkész ur Czobor Béla „Magyarország világi és egyházi hatósága pecséteinek jegyzéke" czimü 1872-ik évben nyomatott müvet. D) Természetrajzi tárgyakból: 8. Tek. if. Jancsovics Pál ur négy darab kitömósre alkalmas madarat és pedig Tarka harkályt — picus vanus, zöld harkályt — picus vinidis, kőfali fölleny — cypselus apus és fekete rigóturdus merula. Végre 9. Hollósi János gyulai elemi tanuló egy ritka rendes alakú fakinövést, mely f. évben a gyulai városerdőben egy fáról lepottyanva alatta a földön találtatott. A f. év febr. havában vendégkönyvünkbe nevöket beirt látogatók száma 75 volt. Kelt Gyulán márczius hó 10-én 1879. id. Mogyoróssy János, m. muzeumi igazgató. Asbóth Kálmán, m. s. őr. * Yan panasz a „Petőfi" gőzhajó ellen, melynek vezetői ugylátszik -- nem respectálják kellőleg a nagy közönség érdekeit. Pár napja ugyan is, rendes járó napon! éííy grófi család lefoglalta az egész hajót, s a kapitány kijflenté az utazni akaróknak, hogy senkit fel nem vehet. Elismerjük, hogy nagyon gyér jövedelme mellett, szüksége van e vállalatnaK ilynemű bevételekre; hogy azonban a hajó ily lefoglaltatása, kárával az utazni akaró közönségnek, ildomos volna ós megengedhető, el nem ismerhetjük. Tudtunkra ugyan csak egy főbbrangu lelkész volt elutasítva, de kis a lovagias grófi család a hajóba befogadott. Nem lehetett volna-e azonban ott egy tárgyalásra siető ügyvéd, vagy kereskedő, kik főként ha többen lettek volna — be nem juthatnak a hajóba? Egy ilpe*