Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-02-20 / 15. szám

Szóljak-e a nyilt hátrák egészségrontó körülményeiről? kivált ha ezek szabad téreken vannak, mint ez itt-ott mai napság is található. Míg az ily helyiségek első tekintetben az illem szabályai ellen vannak, addig más tekintetben az egészséget veszélyeztetik, a mennyiben az onnan felszálló kellemetlen kigőzölgések a léget megfertőztetik. De még nagyobb baj az, hogy az ily nyilt helyekről a pajkos tanonczok által az iskola szűk falai közé is behurezoltatnak a hulladékok s a már többször ki s belehelt léget még inkább megrontják. S ha a bel- s küllég meg van fertőztetve, ott lehet aztán járványos esetekben az ovó rendszabály, ott a vesztegzár, a halál légszárnyakon jár s szedi áldozatait a családok, illetve az államok néptelenitése rovására. Tegyük csak párhuzamba hazánkat Hollandiával, ama nedves égalju országgal. Ugy találjuk-e, hogy ott nagyobb a halandóság mint nálunk ? Fájdalom! ellenkezőleg. Ott a kényszerűség megtanította az embereket arra, hogy a természeten erőszakot kell tenni, s posványos vizeiket lecsapolván, megtisztították a levegőt az ártalmas miazmáktól. Lakásaik? Középületeik? Oh azok a tisztaság példányképei! Ne szegy éljünk tőlük tanulni! Ki nem látja be, hogy ezen hasznos intézkedésből, mint kútfőből, miként fognak fakadni: a virágzó egészség, ebből a vidor munkakedv, ebből ismét a jőlét, adóképesség sat. Vajha megyénk országgyűlési képviselői ez ügyet méltányolva, a törvényhozás asztalára letennék ! S ha a legnagyobb magyar azt mondá: „Oly kevesen vagyunk, hogy még a halálra itéltnek is meg kellene kegyelmezni, hogy kevés számunk szaporodnék," mennyivel inkább kell czélszerü intézkedés által oda hatni, hogy a halandóság csökkentessék! Videant consules ! Árgus. — Az osztrák-magyar banknak az idén Zágrábban, Kassán, Győrött és Szegeden felállítandó fiókjai május havában fogják megkezdeni működésüket. — A magyar országgyűlésen a költségvetési vita 17-én vette kezdetét. Az előadó fölszólalása és a pénzügyminiszternek ajánlása után a függetlenségi párt és az egyesült ellenzék részéről Simonyi Ernő és Simonyi Lajos báró terjesztették be határozati javaslataikat. A pestis ÍViagyarországban a mult század első fele'ben. Irta : Dr. Rétliy Pál. (Vége.) A mult században Egyptomban nagymérvben pusztító pestis alkalmával tapasztaltál?, hogy az olajárusok, kik olt nagy számmal vannak, a pestistől megkíméltettek; ezen körülmény nagy feltűnést okozott, mert egy millió a pestisben elhaltak közül egyetlen egy olajárus sem fordult elő; Baldwin, az akkori alexandriai angol nagykonzul ebből azt következtette, hogy a faolaj a legbiztosabb prezervativum a pestis ellen, a mi később legfényesebben be is bizonyult. A faolajjal való bekenéseket a mult században nemcsak Egyptomban, hanem Konstantinápolyban, egész Törökországban és Európa több országaiban is jó sikerrel használták, és nemcsak mint legbiztosabb óvszert, hanem mint kitűnő gyógyszert is ajánlották. Hufeland, a német Hippocrates, a jég alkalmazásának tulajdonit rendkívüli nagy gyógyhatást; azért is ajánlom, még pedig sürgősen, hogy mindazok, a kik csak tehetik, községek és városok nagyobb mennyiségű jéggel lássák el magukat, Hufeland mondja, hogy jéggel már többször félholtakat sikerült életre ébreszteni s megtartani. Az 1726-dik évben Törökországban dühöngött pestis, csakhamar 1739-ben Oláhországból „BéKésMESYBi KÖZLÖNY" 1879. IS. SZÁM

. Erdélybe is behurczoltatott, a hol az, legelőbb Fogaras vidékén lépett fel. Oláhországból a pestis, az oláh vajda s egy zsidócsalád által, kik a pestis elől menekültek, hurczoltatott. be Erdélybe, a honnan azután csakhamar egész Magyarországon és azon tul is elterjedt. A pestis az 1738-dik évben Temesvárott, Szegváron, Csongrádon, Aradon és Szabadkán pusztított; ezen évben Bács- és Békésmegyében is fellépett. Az 1738-dik évben Csabán, Békésvármegyében, a pestis julius 6-ikán vette kezdi tét és októberig tartott. Ezen betegségben, mely később még két ízben, habár csak szórványosan merült fel, összesen 65 egyén halt meg. Az akkori csabai evangelikus lelkész, Burián Sámuel, az egyház anyakönyvébe a pestisre vonatkozólag, ezeket irta : „Deploranda facies Ecclesiae Csabensis, tertia quippevice luepestifera deformata." Ugyanez év november 7-kén, a kir. helytartótanács rendelete folytán, a pestis Csabán megszűntnek lenni nyilvánittatik, és a közlekedés Csabával megengedtetik, mivel 6 héten át egyetlen egy ujabb pestiseset sem fordult elő. Megemlítésre méltó, hogy az 1738-dik évben Csabának még csak 1800 lakosa volt. A többi, ezen legutóbbi járványra vonatkozó adatokat és kir. helytartósági rendeleteket lásd : „Codex Sanitariomedicinalis Hungáriáé." Ha meggondoljuk, hogy a mult század első felében, nemcsak a pestis, mely tiz esztendeig tartott, hanem hogy a pestissel egyiránt a marhavész is pusztított, sőt hogy az alsó vidékeken a sáskák is nagy károkat tettek a zöld vetésekben : akkor lesz csak fogalmunk azon nyomorúságos állapotokról hazánkban, melyekre sokan, mint a régi jó időkre, szeretnek móg most is hivatkozni. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott a közigazgatási bizottság f. hó 3-án tartott gyűlésén. (Folytatás.) IV. Védtöltések ós zsilipek. A Körösök a mult hó első felében jelentékeny áradásnak indulván: az alsó Fehér-Körös és a hosszufoki társulat védtöltéseit a szakadástól csak folytonos felügyelet és tevékeny őrködés mellett lehete't megmenteni. Az aradnaegvei töltések kiszakadásain deczeinber ós jíin. hónapokban kiömlött ós megyénk területét elborította árvíz az oláhrétről a zsilipen legnagyobb részt a mederbe visszabocsáttatott, a miért, hogyha ujabb elemi csapásokbe nem következnek, az elborítva volt nagy terjedelmű földek tavaszi termés alá használhatók lesznek. Sajnos, hogy ily kedvező eredmény és kecsegtető kilátást a szeghalmi járás azon községeire nézve nem jelezhetek, melyeknek nagy terjedelmű birtokait a Berettyó folyó jobbparti, úgynevezett „varga-zugi" szakadason kiáradt tengernyi víztömeg elborította, és jelenleg is borítja. A Berettyó szab. társulat ugyanis gátrendszerét felülről felépítvén, alulról azonban megyénkben elvonuló jobbparti töltéseinek felépítését elhanyagolván, a rohamosan áradó folyó árja a több helyen képződött jégtorlaszok által felduzzasztva, a varga-zugi jobb partját január 11-én kiszakította; mely szakadás betöltése sok időbe kerülvén, és csak január 20-áu kikerülvén, a kitört árvíz a f.-gyarmati és szeghalmi községek nagy kiterjedésű földjeit borította el. Ezen kiáradt víznek az élő mederbe való mielőbbi visszavezettetése s az árvíz elleni védintézkedések gyors megtétele czéljából, minthogy betegségem miatt a vész helyére személyesen nem mehettem, a megye főjegyzőjét küldöttem ki, megbízván őt, hogy az érdekelt felek meghallgatása, a helyzet felismerése, s a melle kirendelt szakértők műszaki javaslatai alapján ugy az árvíz ellen szükséges véd-, valamint az elborított területeknek az árviztőli megmentésére vezető intézkedéseket a törvény értelmében megtenni, s a lakosságot az árvíz elleni védelem terén minden önhatalma, törvényellenes cselekvényektől eltiltani, s visszataitóztatni feladatának tartsa. A válságos helyzetről ugy a bel-, mint a közmunka s közlekedési magy. kir. miniszter urakat körülményesen értesíteni el nem mulasztván, a közmunka s közlekedési m. kir. miniszter ur jelentéseimet nemcsak figyelemre méltatni, de azok nyomán az árviz által szorongatott szeghalmi járás érdekében Boros Frigyes kir. tanácsos és országos középitészeti felügyelő urat a helyszínére oly felhívással leküldeni méltóztatott, hogy a Berettyó folyó gátjainak F.-Gyarmatnál és Szeghalomnál történt kiszakadásai folytán teendő intézkedések iránt a helyszínén a szükséges vizsgálatot eszközölje, és az ezen vizrgálat eredményéhez képest teendő intézkedések iránt javaslatot tegyen; mely kiküldetés folytán Boros Frigyes országos középitészeti felügyelő ur Gyulára érkezvén, innen január 26-án, az időközben hazajött megyei főjegyző és Hódy Lajos kir. mérnök urakkal Szeghalomra sietett, a megyei főjegyző ur általam megbízatván, hogy őt eljárásában támogassa, műszaki javaslatai alapján a kitört árvizek levezetése érdemében az általam megkeresett Jász-Nagykun-S/.olnok megye alispánjával egyetértöleg intézkedjék átalában a helyzet kívánalmaihoz képest eljárjon. [Vége köv.] TÁVIRATOK. * Konstantinápoly, febr. 17. A bulgár notabilitások gyűlése visszavonhatlanul e hó 22-én fog Tirnovában Dondukoff-Korzakoff herczeg által megnyittatni. * Konstantinápoly, febr. 17. A porta s a britt nagykövet közt afrikai rabszolgák Törökországba hozásának meggátlását czélzó konvenczió iránt folynak a tárgyalások. * bécs, febr. 17. Auersperg Adolf hg, mint a legfőbb számszék eluöke, ma d. e. tette le az esküt. * Pétervár, febr. 17. Czári ukáz alapján mindazon személyek, kik a Loris-Melikoff gróf főkormányzósága alá helyezett pestis-területen a veszteg-intezmények ós zár-rendszabályok megsértése általi kihágást követnek el, hadi-törvényszék elé állitandók. MEGYEI HIfiEK. * Lapunkra előfizetések folyvást elfogadtatnak, február márczius hónapokra 1 forint előfizetési dij mellett. Gyulán egyes példányok Dobay János ur papirkereskedésében kaphatók. Ugyanott Gyula és vidékére nézve hirdetések is vétetnek fel. A ((Bóltósmegyei Közlöiiv» ItiadLólxivatala. Meghívás! Békésmegye hölgyeihez! Felséges királyi párunk ezüstlakodalma alkalmából, mely folyó évi aprilhó 24-én leend, Békésmegye hölgyei 0 felsége Erzsébet királyasszonyunknak hódoló feliratot szándékoznak átnyújtani. E végből B.-Csabán márczius 2-kán, azaz vasárnap •— mint a mely napon a flórenczi négyes-társulat ugyanitt hangversenyt adand ós ennek folytán valószínűleg több vidéki hölgy leend Csabán — a városház termében, délután 3 órakor értekezlet fog tartatni, melyre ezennel mindazon hölgyek meghivatnak, kik ez ügy iránt érdeklődnek. B.-Csabán febr. 18. 1879. Az ideigl. végr. bizottság. (K) Réthy László volt csabai leányneveidei tana..ur, lapunk Plútó nevű volt munkatársa, a „Magyarország" táiczájában Horváth Károly szarvasi néptanítónak elbeszélése alapján a következőket adja elő: „Kicsengettek az óráról — úgymond — s szaladtunk ki az udvarra, hogy az óraközt kedvünkre töltsük. Az iskola udvarába egy silány formájú kis kutya vetődött, melyet én kergetni kezdtem, a gyámoltalan állat nagy ijedve menekült előlem, de én utána eredve, egy zugba szorítottam az osztály ablakából kinéző társak nagy mulatságára. Petrovics Sándor, ki az osztályszobában maradt, a künn történő eseményeket hallva, irónnal latin könyvem szólére, e hangsúlyos sort rögtönözte a megfelelő hanglábak felrakásával: „Kis Kari, kerget kurta kutyát kint." Mikor helyem újra elfoglaltam, ott láttam e sort s rá ismertem Sándor kézírására. Ez volt Petőfi első „alkotása." (o) Hynien. Szlovák Jenő mezőtuii városi mérnök f. hó 16-án vezeté oltárhoz Szarvason Dérczy Paulina Kisasszonyt, Dérczy Ferencz kondorosi bérlő és birtokos kedves leányát. A frigyhez jó kivánatunkat fűzzük. (o) Szarvason Lidi Ferencz hegedűművész Góczy Rudolf zongoraművész társaságában, a főgymnásium dísztermében f. hó 25-én hangversenyt rendez. Erről majd annak idején bővebben. (o) Á szarvasi „Népkör" által, f. hó 15-én saját könyvtára javára rendezett tánczmulatság minden tekintetben szépen sikerült. * A békési izr. ifjúság 1879. febr. 24-én a b.csabai első zenekar közreműködése mellett a „Korona" kávéház termében zártkörű batyu-tánczestélyt rendez. Kezdete 8 órakor. A rendezőség. * Nyugta és köszönet. F. hó 8 án az endrődi izr. ifjúság által rendezett jótékonyczélu tánczestély 15 frtot jövedelmezett, mely szegény tanulók számára adatik. A felülfizetők fogadják a legőszintébb köszönetünket. A rendezőség. (z) Bakay Péter csabai segédlelkész Orosházán f. hó 16-án tartotta próba-szonoklatát az evang. templomban A legközelebbi vasárnap ugyanott Veres József orosházi születésü soproni tanár s evang. magyar pap fog szónokolni. (z) Orosházán a f. hó 15-ikóre tervezve volt 2-ik kaszinói estély f. évi március 1-én íog megtartatni aj