Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-01-05 / 2. szám

VI. évfolyam. 1879. 2. szám. B.-Csaba, január 5-én. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és osütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-fóle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái és Grünfeld J. könyvkereskedő urnái, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 26 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 5 krog postautalványnyal. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" hetenként kétszer megjelenő vegyes tartalmú lapra. Házhoz hordva vagy postán bérmentes küldéssel : Egész évre ... 6 frt. Félévre .... 3 „ évnegyedre ... 1 „ 50 kr. Az előfizetési pénzek a lentirt kiadóhivalhoz küldendők. Féléves előfizetők a csabai redout rajzát, egész éves előfizetők az 1880-ik évre kiadandó „iííikésmegyei naptárt" kapják ingyen. Nyolcz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyenpéldány jár. MT Hirdetések jutányos áron fogadtatnak el. Jtí, B.-Csabán, 1879. évi január l-jén. Á „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala, Békésmegye közig, biz, felirata a pénziigyaiiiiszteriuáoz a százalékok és illetékek beszedése körül előforduló visszaélések orvoslása iránt. I. Utóbb ez ügyben tömérdek kérvény érkezett az országgyűléshez. Békésmegye közigazgatási bizottsága már ezelőtt majdnem egy évvel tette a lent következő felterjesztést, illetve adta be e kérvényt, de eddig arra felelet nem érkezett, habár megyénk ezen kérvénye az által különbözik előnyösen minden eddig e tárgyra vonatkozólag beadottaktól, hogy nemcsak panaszkodik, de beható tanulmányozás alapján , az o

ar v o s 1 á s i módot is javaslatba hozza. A kérvény következőleg hangzik : „Nagyméltóságú magyar királyi pénzügyminiszter ur ! A birtokátruházások, különösen pedig a hagyatéki vagyonok után esedékes százalékok, továbbá a bélyeg-illetékek kivetése és befizetése körüli eljárást tárgyazó szabályok, a gyakorlatban napról-napra előforduló tapasztalati tények igazolása szerint, annyira bonyolultak és czélszerütlenek, s az érdekelt felek annyira méltánytalan zaklattatásának forrásai, hogy az e miatt megnem szűnő méltó panaszok s kifakadások figyelembe vétele s orvoslása, halasztást nem szenvedhet. E közigazgatási bizottság maga is számtalan ilynemű zaklatás fényeinek bir közvetlen tudomásával, s hivatásából kifolyó kötelmei egyik legfontosabbjának tartja, a fenforgó bajok okainak megjelölese "mellett, azokat nagyméltóságodnak kiválóan figyelmébe ajánlva, a tarthatatlanná vált helyzet mielőbbi orvoslását kérni. A hagyatékok utáni százalék kivetése és befizetése körül előforduló nehézségek és zaklattatások okai a következőkben összegezhetők. Ugyanis a fenálló törvények, jelesül az 1868. XXIII. t. cz. 4. §. s az 1873. IX. t. cz. 17. §-a egyrészről a községi elöljáróknak, másrészről az illető örökösöknek teszi kötelességébe, hogy a haláleseteket, illetőleg a hagyatékokat, az adóhivatalnak bejelentsék. A birtokbirósági bizonyítvány kiadása, illetőleg a hagyatékban található ingatlannak telekkönyvi átíratása végett megkeresett birtokbiróság, az általa e tárgyban hozott végzést, szintén az illeték-kiszabását teljesítő hivatallal, egyúttal pedig a telekkönyvi osztálylyal is közli. Ez utóbbi az átkebelezés foganatosításáról a maga részéről is értesiti az illeték-kiszabási hivatalt. Ily módon tehát e hivatal négy ízben értesíttetett egy és ugyanazon örökösödési ügyről. Minthogy pedig ezen értesítések különböző időben érkeznek az illeték-kiszabási hivataihoz, ekként részint az adóhivatal, hova a felek és a községi elöljárók intézik a bejelentést, részint az illetékkiszabási hivatal, mellyel a birtokbiróság és a telekkönyvi hatóság közli a hagyatékot, egy és ugyanazon jogügyletet mindannyiszor bekönyveli, s ennek következtében nem egyszer esik meg, hogy egy és ugyanazon jogügylet az illeték-kiszabási hivatal által több izben, sőt nem egyszer a bejelentések számához képest, négyszer is mérlegeztetik. E viszás és igazságtalan eljárás lehetősége annyival inkább fenforog, mert az úgynevezett számfejtő könyvek az illető adóhivatal birtokában lévén, az illeték kiszabási hivatal kellő nyilvántartást nem gyakorolhat. Továbbá nem kevésbé bonyolító és az érdekelt felekre méltánytalan azon fenálló gyakorlat is, miszerint az illeték-kiszabási hivatallal vagy a végrendeletek, vagy a hagyatékról felvett leltárak közöltetnek, és igy megesik hogy oly hiányos végrendeletek alapján, melyekben az örökhagyó tulajdonát nem képező vagyonokról rendelkezik, valamint oly leltárak alapján, melyek egyoldalulag, mert csak egy-két örökös bemondása nyomán készülnek : olyan vagyonok is illetékszabás alá vétetnek, a melyek hagyatékot s igy illetékszabás alá eső- vagyont nem képeznek. (Folyt, következik). — A négy uj bankfiók Kassán, Zágrábban, Győrött és Szegeden a legrövidebb idő alatt fel fog állíttatni. — Hivatalosan dementálják azt a hirt, hogy az orosz nyelvet behozzák a szerbiai közép-iskolákba, vala A Jkíisgysi Közlöny" társzája, TJjév reggelén. Megtaláltam végre üdvöm s boldogságom, Messze kis lakomtól egy tündérvilágon, A szép szende nőt. Egy szerény kis viskó, sűrű erdők között, Hova e rosz világ vágya nem költözött S anyja védte őt. Oh, hogy örültem én karjaimba látva, Hogy végre ölelek e romlott világba' Tiszta kebelet. Enyém vagy szép angyal, mond mi szived vágya Maradok e lakba, megyek a világba Bár hová veled. Jer szerény lakomba, hadd mutassalak meg Áldott jó anyámnak, kedves nővéremnek, Drága angyalom. Vig életet élünk, majd egy pár jó barát Be fog jönni hozzánk. Büszke leszek reád És pedig nagyon. De minek menjünk el, ugy-e drága kincsem ? Rosz ott a levegő, meg oly barát nincsen Tudom nincsen ott, Hogy meg ne szeretne a hogy téged meglát, Tudom előre is, féltékeny leszek rád. Itt szivem nyugodt. Felébredek . . . beh kár, hogy ez nem volt való, Suszterem inasa, vinné el a manó Nyitott be hozzám. Sok — már rongyos — topán volt irva a számlán Ezt átadva, boldog uj esztendőt kiván . . . Szép álom után . . . Boszniából. — Eredeti tudósítás. — (Folytatás és vége.) A különböző vállalkozók és társzekerek által Szerajevóba szállított élelmi-szerek az ott raktárakul lefoglalt számos nagy mecsetekben halmoztatnak fel, a honnan apró hegyi lovakon szállíttatnak tovább a hegyek közt elhelyzett őrségeknek. A Brika-Tuzla-vlasenyicai vonal Brikából élelmeztetik, mely a Szávánál feküdvén bőven ellátható ; a Szerbiához közelebb eső őrségek ismét innen élelmeztetnek. Volt alkalmam különböző őrségek közt megfordulni, de élelmi-szerekkel valamennyit bőven ellátva találtam. A vasúti munkálatok is haladnak, de kedvezőtlen elemi befolyások által igen lassan. Maglájnál már láttam a földmunkálatokon dolgozni; Doboj alatt, hol a Boszna joob partjára tér át a vasút, hidja már készül, de ugyanitt a már kész földinuukálatokat egészen, el mosta az árvíz. Derventtől a Száváig már közlekedtek vonatok, de a Száva és Ukrina áradása folytán, most csak az u. nevezett kavics-gödörig járnak (k. b. 15 km.). Ezen vasút vágáDya jóval keskenyebb a rendesnél — schmalspurig — valamint mozdonyai is csak 12 lóerejüek lévén, igen kicsinyek, de azért nagyobb zajt csapnak, mint a nagyok. November közepe óta a dállya-broódi vasút is viz alatt van, miért is az Eszékkeli közlekedés csak nagy kerülővel tehétséges. Igy ón kénytelen voltam hajón Sziszekig menni, ós csak innen vasúttal Zágrábon ós Pécsen át Eszékre. Most már csak az a kérdés, hogy az országút és vasút elkészültével háboritlanul közlekedhetünk-e Bosznia Szerajevói vonalával ? Ez igen kétséges. A Boszna ugyanis minden hosszabb esfizés után meg szokván áradni, a két partján húzott mindkét utat mindannyiszor el fogja árasztani, ugy hogy minden ilyen áradás alkalmával legjobb esetben is több napig meg lesz szakítva a közlekedés, a mint ez a mult hó közepén is megtörtónt. Igen nagy hátránya mindkét útnak az, hogy több helyen alig néhány lábnyira emelkedik a folyó szine fölé. De a kisebb folyók és patakok mentén húzott utak is szenvednek e hibában. Rogatica ós Visegrád között készítettek pldul egy patak