Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám
1879-01-26 / 8. szám
VI. évfolyam. 1879. 8. szám. B.-Csaba, január 26-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalma lap. IVJLegJelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kladó-hlvatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái és Grünfeld J. könyvkereskedő urnái, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési feihivás a „Békésmegyei Közlöny" hetenként ltótszor* megjelenő vegyes tartalmú lapra. Házhoz hordva vagy postán bérmentes küldéssel : Egész évre ... 6 frt. Félévre . . . . 3 Évnegyedre ... 1 „ 50 kr. Az előlizetési pénzek a lentirt kiadóhivalhoz küldendők. Féléves előfizetők a csabai reüout rajzát, egész éves előfizetők az 1880-ik évre kiadandó „Békésmegyei naptárt" kapják ingyen. Ayolcz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyenpéldány jár. jÜfT" Hirdetések jutányos áron fogadtatnak el. B.-Csabán, 1879. évi január l-jén. A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala. A megyéről. (Három közlemény.) H. A második — és hazánknak speczialis czélja a megyére nézve — nemzetiségi viszonyainkban gyökerezik. Nem czélom itt a XlX-dik század uralkodó eszméivel, a szabadság és egyenlőséggel karöltve járó nemzetiség eszméjét fejtegetni, — de annyit, mennyi czélom elérésére e tételnél szükséges, mégis bátor leszek elmondani. Ivi hazánk nemzetiségi viszonyait ösmeri, tudni fogja, miszerint a századunkban felmerült nemzetiségi kérdés egy európai államra nézve sem rejtett annyi vészt magában, mint épen hazánkra nézve. Oka. . . mert annyiféle nemzetiség, s az irányadó s a suprematiára hivatott magyar elemre nézve oly kedvezőtlen arányban él hazánkban együtt. — De oka e külömbségnek, még az is, hogy míg Európa többi államai e kérdést és pedig nagyságuk megvetésére máiévszázadok óta megoldák, — addig e kérdés egy ezredév történelmében soha elő nem fordulva — hazánkban épen ma merült fel s mint gordiusi csomó fekszik oldatlanul előttünk. Előbb vagy utóbb megkell oldanunk azt, és erre két módunk van : vagy a suprematia teljes kifejtése és minden más nemzetiség elnyomása — és ennek vészes eredményeire intő például áll előttünk a török birodalom füstölgő romjahal — vagy a nemzetiségek igényeinek kielégítésével, a szabadság és egyenlőség elvét e téren is keresztül vinni. Azt hiszem minden jó hazafi, — nemcsak mert az erőszak és zsarnokság minden bélyegétől irtózik, — nemcsak a szabadság és egyenlőség magasztos elveiérti lelkesedésében, — hanem mert ösmerve hazája viszonyait, a józan ész szavának enged — ez utóbbit, a nemzetiségek teljes kielégítését és egyenlőségét fogja választani e vészes kérdés megoldására. Ha igy van az elv keresztülvitelére a nemzetiségi kérdés megoldására, eszközről kell jó eleve gondoskodnunk. Ezt tette Eötvös br. midőn a „Nemzetiségi Kérdés" czimü müvében az általam röviden érintett elvek alapjára helyezkedve, eszközül erre a megyét hozza fel, — kimondván müve 14-dik fejezetében hogy „hazánk nemzetiségi igényeinek kielégítésére csak alkotmányunk és helyhatósági szerkezetünk fentartása szükséges. Mert mig központosított államban a nemzetiségek nyelve és nevelési igényei s érdekei a közös kormáüy nyelv és tanügy által rövidséget szenvednek, — helyhatósági megyei autonomia mellett mindez számukra biztosítva a nemzetiségi kérdés megoldásának közvetítésében. (Ham. közlemény következik.) — Országos költségvetés. Előirányozva van : rendes kiadás 39 millió 499.557 frt (620.410 Írttal több a mult évinél). Rendes bevételek 198.176.195 írt 4,545.021! frttal több a mult évinél. Nyugdijak 2,096.443 frt 38.829 frttal több a mult évinél. Átmeneti kiadások 1,674.271 frt, 369.960 frttal több a mult évinél. Beruházások 2,367.165 frt. 289 ezer 353 frttal több a mult évinél. Átmeneti be. vételek 2,929.625 frt, 124.249 frttal kevesebb a mult évinél. — Klapkának Eulrát-völgyi vasúti tervét a török közmunkaminiszter visszautasította, s igy az egész terr uieghiusultnak tekinthető. — Konstantinápolyból jelenti a Deutsche Zeitung, hogy Esszad bej bécsi nagykövetet haza hivják és Szerver pasát nevezik ki utódjává. van.' Második mai létalapját felleli tehát a megye Gr. Zichy Jenő ur Gyulán. Gyula, jan. 23-án. Hazánk iparügyének önzetlen lelkületű előmozdítója, gr. Zichy Jenő a f. évben rendezendő székesfejérvári országos kiállítás elnöke, f. hó 22-én a reggeli vonattal Gyulára érkezett, hogy magasztos meggyőződését követve azon ügynek, melynek élén áll, körünkben is híveket szerezzen. A hazai lapokból értesült Gyula városa iparos közönsége arról, miszerint a gróf ur, hazánk több nagyobb iparral bíró városait kivánja meglátogatni, hogy őket tettre buzdítva megnyerje azon ügynek, melynek élén áll és a mely által segitni vél a hazai iparos osztálynak nagyon is kétségessé vált helyzetén, — Utazási programmjába Kecskemét, Szeged, H.-M.-Vásárhely, BékésCsaba és N.-Várad voltak egyelőre felvéve; — erről értesülve iparos-osztályunk, azon közóhajnak adott kifejezést, hogy a gróf urat Gyula városa is kebelélben tisztelhesse: — és igy történt, A Jkbigfii KÉ'af tárczája. Pirók ur keservei. (Egy kis történet.) Nogáll Jankától. (Folytatás.) Hogy ne lett volna keserű az egész élete! Özvegy férjhez illő bus arczczal távozott. Rátekintett öltözékére, melyet mintha valamely tudóstól kölcsönzött volna, és újra sóhajtott, hogy nagyon hiányzik neki a felesége. Délben sárgarépát kapott ebédre. Ezelőtt senki sem merte neki tőzni. Ez legalább ehető volt. Hanem a többi étel ? . . Ki is jelentette véleményét, de nem volt aki hallgassa, bocsánatot kérjen a mulasztásért. Pirók ur sötét, világgyűlölö tekintetet vetett a sárgarépára aztán — evéshez fegott. Folytonosan ismételve, hogy nagyon hiányzik neki a felesége. A lapokat tekintetre sem méltatta. Minek panaszolja az ország bajait ? Van neki elég. El is aludt a nagy bánattól. Künn nem volt, ki őrizze a csendet. A szolgáló és a hetes heves vitába elegyettek a megmaradt sárgarépa tulajdonjoga fölött. A véletlen határozott és a tálat mindketten elejtették. — Pirók ur felriadott a zajtól és a jelenet színhelyére siete.t. Helyre állította a rendet, és sóhajtva hagyta el egykori békés hajlékát. — Oh, édes feleségem, nagyon hiányzol te nekem. A vacsora meg éppen keserves volt. A keményre sütött és koczkára vágott rántottára rá sem mert nézni. — A kancsóból kifogyott a viz. Nem gondoskodott róla senki. Szegény Pirók ur bus lépteivel elindult vizet keresni. — Bibi tán érezte, hogy ö a házi ur szive fele és igy joga van minden keservében os,.takozni, egy ügyes ugrással az asztalon termett. Bebizonyította, hogy Pirók ur szivének az egyik felét nem gyötii a bánat. Es a rántotta nyomtalanul tünt el. Nem volt aki lekergesse Bibit, csak a Pirók ur viszszatérő léptei, ki eredménytelenül tért vissza „Nilus felfedezése" útjából. Szegény feleségnek még szegényebb hátrahagyott özvegye és örököse éhen, szomjan kereste a kártyákat. De kivel játszék mariaget? Bibi nem alkalmas egyén. De felebaráti tettóért büntetést is érdemel. Száműzte a konyhába és a Pirók ur szivének egyik része iiresen maradt. Az özvegy sóhajtott a felesége után és elkezdett patienceot rakni. Ettől még hamarább elálmosodott. Másnap reggel csak a madár vigasztalta. Pirók ur is gondoskodott róla. Kinyitotta a kalit ajtaját; de nem volt mit betennie. Újra felfedezési útra indult. Nyitva hagyta a kalit- és a szobaajtaját. Máskor is igy tett, de akkor már szaladt a feleség rendbehozni, mit Pirók ur elfeledett. Most nem gondoskodott róla senki és a kíváncsi rigó is elrepült felfedezési utat tenni. A visszatérő Pirók ur csak az üres kalitra talált. Üresen maradt most már az egész szive. Ilyen viszontagságosán teltek napjai. Pirók ur megsoványodott, ruhái a legnagyobb rendetlenségben lógtak rajta és a patience-kártyák egészen elkoptak. Oh, nagyon hiányzott neki a felesége. Hámoros városka hölgyei igen jószivüek. — A mások baja miatt elhanyagolják házi gondjaikat, férjeiket, gyermekeiket és szájjal, lüllel foglalkoznak a más dolgával. (Folyt, következik).
