Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-05-08 / 42. szám

BÉGÉSMB&YBI KÖZLÖNY" 187P. 42. SZÁM. és az okszerű eljárásba a termeld által egybehívott kertészeket szigorúan ujtasitanák. Az alacsony áron való beváltás, mint az engedetlenség következménye elöli félelem a miveletlen kertésznépre nézve a legjobb iskolamester. A kincstár pedig az említett közegek költekezéseért sikerültebb dohánynyal lenne jutalmazva. E helyen panaszosan kell felemlítenünk azt is hogy bár megyénkben az utolsó évtizedben a dohányleveleknek válogatva szedése, oldalt fűzése és árnyékban szárítása, egyszóval a nálunk thollandi

u néven ismeretes okszerűbb kezelés némely termelőnél be is hozatott, ezen költségesb, mert több beruházást és munkát igénylő mívelés a beváltáskor évről-évre kevésbbé méltányoltatik, habár az ilyen kezelés a csomózott dohányleveleken könnnyen felismerhető. Itt a kincstár, a helyett, hogy serkentené, lehangolja, csüggeszti a termelőnek Önkényt felébredett törekvését. (Folyt, köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott a közigazgatási bizottság, f. hó 5-én tartott gyűlésén. Méltóságos főispán ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág mult havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésem gyanánt a kővetkezőket terjesztem elő: I. Közegészség. A roncsoló toroklob Csabán és Gyulán szórványosan, ellenben Uj-Kigyóson járványosán fellépvén : a kór további terjedésének meggátlására vezető óvintézkedések megtótettek. Kótegyházán a roncsoló toroklob a főorvos jelentése szerint megszűntnek s az ottani állapot megnyugtatónak tekinthető. A békési járványos agy- és gerinczagyhártyalob három uj esete merült fel, melyből kettő gyors halállal végződött. A közegészségügyi viszonyok egyébiránt uiegyeszerte megnyugtatók. A hasznos hazi és gazdasági állatok közt semmi járványos vagy ragályos betegség nem mutatkozott. — Vájjon a szarvasmarha egészségi állapota mielőtt a marha telelő helyéről a közös legelőre hajtatnék, szabályszerűen megvizsgáltatott-e ; erről a járási tisztviselők havi jelentéseikben meg nem emlékeztek. II. Közbátorság. A személy-bátorság a mult hóban a befolyt jelentések szerint semmi bűntény által meg nem háborittutott, de a vagyonbiztonság tizenhét eset által lőn megtámadva, melyekből 13, a régiekből pedig lá eset deritetett ki. Legsajnosabb bűnténynek tekintendő a mult hó 6-án B.-Csabán Grosz Miksa bőrkereskedő kárára az ott állomásoló huszárok ketteje, Ábrahám István ós Dudás János közvitézek által elkövetett boltbetöréssel párosult tolvajság, mely bűntény a jár. csendbiztos által kipuhatoltatván, a bűnösök a katonai parancsnokságnak további elbánás végett átszolgáltattak. — Meg kell jegyeznem, hogy a szeghalmi járás csendbiztosa a szokott havi jelentést a főcsendbiztosnak beterjeszteni ismét elmulasztván : e mulasztás pótlására oly intéssel utasíttatott, hogy hasonló mulasztás ismétlése esetére fegyelmi vizsgálat alá fog vonatni. — Egyébiránt megemlítem, hogy a főcsendbiztos az elmúlt évnegyedben a megyét beutazván; tapasztalatairól tüzetes jelentést tett; melynek nyomán különösen megbíztam, hogy a csendJegénység javítást igénylő fegyverzetének kiigazittatását közvetítse. Vegtére el nem hallgathatom, hogy a gyulai polgármester a városi rendőrkapitány tevékenységi kimutatását és a közbiztonsági helyzetről szóló havi jelentését, megsürges s daczára sem terjesztette be, mely mulasztás igazolására felhivatott. III. Közutak és védtöltések. Hogy a már egy izben járható karba hozott közlekedési utvonalak a tulnedves áprilisi időjárás folytán ismét előbbi rosz helyzetbe jutottak, ez kőztudomásu tény. A közmunkaerő felosztási határozat végrehajtásara a tavaszi mezei munka bevégzése után kerülvén a sor : hogy a pénzes erővel építendő utak készítéséhez ós átereszek felállításához azonnal hozzá fogni lehessen, e munkálatokra nézve az árlejtés folyó hó 11-re tüzetett ki. A védtöltések a mult hóban megujult és magosságban az eddigieket felülmúló árviz által ismét veszélyes megtámadásnak és rongálásnak voltak kitéve; miről a rendkívüli ülésben szóval tett jelentésem kiegészítésiül annyit mondhatok, hugy a Békés város feletti bodzászugi april 16-ki kiszakadás april 18-án elrekesztotett. (Folyt, követktzlk.) LEVELEZÉS. Szeghalom, május 1. T. szerkesztő ur! Megérkezett az év legszebb hónapja: a május; de bizony nem igen kellemes ez, mert elődje az a szeszélyes ápril sok esőzés után hideget hagyott rá örökségül. Van hát sarunk oly mély, mint öszszel vagy tavaszszal szokott lenni. Még szőlőskerteinket, sőt názi kis zöldséges kérteinket sem mivelhettük meg. Ugy látszik; az óv a nedves évek egyike leend, s attól is tartunk, hogy a tartós kellemetlen hideg egyszer csak oly dér-lepedőt térit ránk, mely gazdagon Ígérkező szőlőtökeinkről lemarkolja a termést. Kajszibaraczkunk igy is csak kóstolóul leend. Hát olyat hallott-e valaha t. szerkesztő ur, hogy a szőlőtőkéket lapáttal kell nyitni ? Igv van nálunk. Lapát helyettesíti a kapát. De e sok kellemetlenség után hadd álljon itt amaz örvendetes újság, mit biztos kútfőből tudok, hogy t. i. vasútunk lesz. Móricz Pál ur megnyerte a Berettyó-társulattól, hogy a folyó jobb partján Gyomától kezdve B.-Újfaluig, sőt azontúl is az Érmellékig építhet. A Berettyó-társulat egy év letölte előtt K.-Ladánytól Szeghalomig elkészítteti a töltést, ugy, hogy koronája 3 méter széles legyen. Azontúl a töltés gondozása a Moritz Pál uró leend, mire még utódait is kötelezte. Szeghalomtól felfelé a már meglevő töltést csak kiigazítani, illetőleg szélesíteni kell. Oh bár csak minél elébb robogna községünk alatt az a gőzzel táplálkozó paripa! Terményeinkért majd csak több pénzt hathatnánk, s kuzelóbb lehetnénk ugy a fővároshoz, mint vidéki más városainkhoz. Végül — ha még nem volna róla tudomása — Írhatom, hogy községünk képviselete t. Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselőnknek elismerő bizalmi szavazat kiil dött a minket sújtott árviz ügybeu az országgyűlésen tanúsított magaviseleteért. Vajha szakavatott beszéde kellő gyümölcsöt teremne számunkra! Azt sem hallgathatom el, hogy, mint országszerte, nálunk is megtartatott mult hó 24-en a királyipárért az istenitisztelet. r. 1. Yésztö, április 29. T. szerkesztő Ur! Hivatkozva t. szerkesztő urnák e szép és nemes nyilatkozatára, mely szerint „ezután sem fog pajtásság szülte közvéleményt reprodukálni," kényes ügyben vagyok ezúttal kénytelen fölkeresni becses lapjának hasábjait. A „Békésm. Közlöny" 35. száma a „megyei hirek" rovatában következő tudósítással lepte meg a gazdaközönséget: Szántva-vető ekét talált fel Jancsovits István ur Bzarvusou, melylyel a próbaszántást meg is tartotta. Ezután leírja az eke kezelését, de melyet t. i. a leírást mi már régebben ismerjük. Hogy az illető szántva-vetÖ gép egyedül Jancsovits ur találmánya, vagy csak módosítás, ezért vagyunk batrak felszólítani nevezett urat, hogy ebben a/, ügyben tárgyilagos nyilatkozatot tegyen e lapok hssábjain. Hogy e kérdés nem okszerűtlen, még kevésbbé jogtalan: a következő körülmények igazolják. Csizmazia Kálmán vésztői gépész egy eketalyi gára illeszthető kétsoros sorvető gépet talált fel, mely a szegedi kiállításon ugy a gazdák figyelmét felébresztő, mint a sajtó — csupán a Hont emiitjük — elismerésével is találkozott; továbbá a „Biharmegyei gazdasági egyesület" szakbizottsága „legkedvezőbb eredménynyel" vitte véghez a próbát, miért is nevezett egyesület a gép mesterét elsőrendű dicsérő oklevéllel tüntette ki, továbbá cs. k. szabadalmot is nyert. De hogy ezek daczára is a gép a megérdemelt népszerűségre nem vergődhetett, egyik oka, hogy szerény feltalálója találmányának kellő reklámot nem tudott csapni a mai íeklámos világban, másik, hogy a magyar közönség nem igen mer bizni a hazai találmányokban és lehet, hogy jelen gép Angliában vagy az egyesült államokban nagy feltűnést keltett volna. De meg eltekintve ettől, egyébb körülmények is, a melye* fejtegetése ezúttal nem tartozik ide. Legelső vevőinek egyike épt-n Jancsovits István ur volt, ki Cs. K.-hoz intézett levelűben irja, hogy a megtartott szántás után több gáncsot talál a gép szerkezeiében, indexében stb. de daczára, hogy elpanaszolja a kárt stb. — mégis felkéri nevezett gépész urat, hogy csinálja meg neki a géprószekft és hogy a gép szabadalmi jogát ruházza ő reá, kizárólag Szarvas városára nézve! .... Ha tehát oly rosz volt a gép, miért akarta annak szabadalmi jogát, habár egy városra is, megnyerni? A kapott tagadó válaszra aztán, mely szerint Magyarország és Ausztria területeire nyert szabadalmi jogot csak egészben lehet átruházni, de egy részre nem, nevezett ur elhallgatott. Most pedig, háiom év múlva, fellép egy általa föltalált szántva-vetö ekével, melynek csak neve különbözik Csizmazia találmányától, mig, legalább a lapban leírtak szerint lényegileg, teljesen megegyez a vésztői gépész sorvető gépével. És épen e körülmények szolgáltatnak gyanúra okot, váljon a felmerült „szántve-vető eke" egészen Jancsovits ur találmánya, vagy csak módosítása Csizmazia sorvető gépének? Ha lényegileg teljesen elüt Csizmazia gépétől, ugy e gyanú a mily erősen és alaposan támadt, oly hamar el is fog tűnni, s akkor azt készséggel visszavonjuk; de elvárjuk Jancsovits István úrtól, hogy az igazság érdekében részletes leírást közöl, hogy tisztában legyünk. Elejét akarván venni egy netalán bonyodalmasabb ügynek, melynek lefolyá.-a nemcsak két félre volna kellemetlen. Mert, ha az uj „találmány" valóban találmány, és nem bitorolja nevét, ugy minden, az igazságot szerető s a haladásnak szive mélyéből örvendő ember üdvözölni fogja a „feltaláló" urat s ebben is mi leszünk az elsők: de h" nevezett „találmány" csak módosítás, ugy a „Közlönyben" irt ezek a sorok, hogy: „szántva-vető ekét talált fel" stb. stb. csak páva tollak, melyeket kitépni elsőben is a sajtó feladata, esetleg más fórumé. Ezért egész bizolammal elvárjuk Jancsovits ur tárgyilagos válaszát, hogy benne a valót felderítse, miután jo lélekkel kijelenthetjük, hogy személyeskedésnek még árnya sem volt gondolatunkban, csupán a mindenben e kérdésünket javasló körülmények sugalmazása alatt irtuk e magyarázatot kérő sorokat, miért is az igazség érdekében a választ bevárni okunk és jogunk van. —s—n. MEGYEI HIBEK. •— A „Békésmegyei Közlöny"-re bármely naptól kezdve fogadtatnak el előfizetések. Május és junius hónapokra 1 írt az előfizetési dij. Lapunk hetenként háromszor jelenvén meg, azon kellemes helyzetben van, hogy minden nevezetesebb eseményt gyorsan hozhat és megbeszélhet. ^Hivataloktól származó hirek, hirdetmények, értesítések, ha a nagy közönség érdekeit illetik, minden díjazás nélkül szivesen közöltetnek. — A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala. X Csabán történt a napokban a szolgabírói hivatalnál, hogy egy olvasni és irni nem tudó egyén, ki tanuként volt kihallgatva, a tanuzási jegyzőkönyvre kézi keresztvonásának odatetelére felhívatván, bal mutató-ujját jobb mutató-ujjára keiesztbe illesztve, igy tette rá a papírra ós vonta végig a papiroson. Egész ujdivatu „keresztvonás." * Csabai laptársunk május 4 diki, vasarnapi számában egy czikket hoz „A magyarnyelv köz- és magánéletünkben" czime alatt, melyet egészben és nagyban véve részünkről is aláírunk, mely themáról külömben lapunk 5 évi folyama alatt sokat irt s az abban kimondott elvek keresztülviteleért sokat küzdöttünk ha egyébbel nem, hát azzal, hogy kevés magyar intellengencziaval biró, tótnyelvü városban úttörőként magyar lapot mertünk alapítani. De laptársunknak külömben talpraesett ezikkében, melyben a magyar nyelv általanosabb használata mellett tör lándzsát, csak egyet tartunk némileg tulzjttnak; tudniillik azt, mit arról mond, hogy családjaink otthon sokszor mást beszélnek mint magyarul és hogy sokan otthon a családi életben azon ürügy alatt, hogy tanulja meg a német nyelvet a gyermek, nemetül beszélnek. Azon feltevésből indulva ki, hogy laptársunk azt akarja elérni, hogy magyarul beszéljenek — se tekintetben nemcsak a német de a tót nyelvnek használatát is helytelennek tartja (söt ez utóbbiét még inkább, mert azt csak be kell ismeini mindenkinek, hogy német nyelven oly alapos ismeretekre lehet szert tenni, melyeken a tót nyelv irodalmi színvonalon álló primitív kísérleteket sem tud felmutatni), egy kézzelfogható példát szolgálunk. Tegyük fel például, hogy az illető czikk írója, különösen ha csabai, tót földműves szülőktől származik, hogy akár mennyire birja is ö a magyar nyelvet, de van nekie egy tisztelt szülőapja vagy anyja, ki mint csabai tót ember vagy asszony, még a „régi iskolához" tartozik és nem tud magyarul, mi lépten nyomon előfordul; ha ő bármily okokból nem a maga külön háztartását viszi, hanem ily szüleinél lakik — otthon a családban, vén apjával vagy anyjával, ki egy szót sem tud magyarul, vájjon hogy fog beszélni a „családi körben?" Igaz hogy nein németül, de fog beszélni tótul, hanem bizonyára nem magyarul. Ezt a példát csak „kóstolóul" hoztuk fel annak beigazolására, hogy hazánkban majdnem keresztülvihetetlen annak egy része mit laptársunk említett vezérczikkében óhajt, mert ép ugy a mint vannak lót apáknak és anyáknak igen derék fiai, kik magyarul irnak is, de kénytelenek otthon tótul beszélni, ép ugy vannak például kereskedők, kik ily vagy hason okból, habár testestül-lelkestül magyar érzelműek, kénytelenek a családi körben németül társalogni. Ne tulozzunk tehát semmiben és ne kívánjunk olyasmit, a mit tán magunk sem gyakorolhatunk a „családi körben." * Békésmegye közigazgatási bizottságának május 5-én folytatva d. u. 3 órakor tartott gyűléséből. Az előadás sora az uj adófelügyelőre kerülvén, a szokott havi jelentés előterjesztése után Orosháza községnek a kereseti adóra vonatkozó mult havi határozat elleni felebbezése adatott elő, mely a pénzügyminiszter úrhoz terjesztetett fel. Ezenkívül Kótegyháza község bírája ós jegyzőjének felebbezése adatott elő a járási szolgabíró által az adó végrehajtása körül elkövetett mulasztások miatt reájuk rótt pénzbírság ellen, mely határozat azon módosítással, hogy a bíróra kirótt 10 frtnyi bírság 5 frtra szállitatott le, különb ;n helybenhagyatott. Ezután az államépitészeti tőmórnök előadásai kerülvén szőnyegre, a havi jelentes alkalmából a kir. főügyész azon inditványnyal lepte meg a bizottságot, miszerint a Körösök által fenyegetetett községek körsáuezai felépithetóse czéljából az utak felépítésére előirányzott term. közmunkaerő az illető községeknek adományoztassék, meglepő volt ezen indítvány azért, mert azonkívül, hogy az ügyrend szerint, melynek a kir. ügyész ur szerkesztője és pártfogója, ezúttal rögtönözve és irás nélkül elő sem adhatott. A kir. főmérnök havi jelentésével pedig semmi kapcsolatban nem állott; a községek ezen nagyfontosságú és horderejű kérdésével a közigazg. bizottság már az áprilisi rendes ülésben behatóan foglalkozott, már akkor megbízta a kir. lőmérnököt, hogy a községi körsánezok terveit és költségvetéseit elkészítse, de ezen felül a közmunka-felosztás alkalmával a bizottság az érdekelt községekről már tényleg gondoskodott is, a miért mig a kir. ügyész soron kívüli — különben nemes intentióju — indítványa elkésettnek, addig más részről idöelőttinek is látszott, mert a körsánezok tervei és költségvetései még el nem készültek; mely okokon kiviil ezen indítvány azon indokokbój js tá«