Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-05-04 / 40. szám

„BijKÉSMBGYBl KÖZLÖNY" 1879. 40. SZÁMA békésmegyei gazdasági egylet emlékirata a dohány termelése, gyártása és elárusitása tárgyában, az egyedáruság keretén belül. ("Folytatás.) A dohány mivelése sok kezet kiván; gazdasági cikkeink közt egy sincs, mely annyi munkás kezet foglalkoztatna. E munkások részint feles dohánykertészek (a nagyobb gazdaságokon), részint telepitvényesek és kisgazdák, kik a dohányt a maguk számára sajétkezüleg mivelik. Ha a feles kertészekkel munkáltató nagyobb gazdáknál a dohány mivelésére szükséges szakértelem a mennyire annyira meg is van, do a telepít vényeseknél és kisgazdáknál e szakértelem felette csekély. Itt a dohány még ősi primitív szokás sze rint miveltetik, a haladásnak nyoma sincs, minek folytán a dohány is kevéssé felel meg az ujabb igényeknek Ez második fő-oka dohányunk silányságának. Ezen szakértelem hiányon szerintünk idő folytán aként lehetne segíteni, hogy a kisebb termelők vidékenként alkalmazott állami minta-termelés, népszerű nyelven irt és ingyen osztogatandó szakmunkák és a kincstárnak utazó dohányközegei által adandó oktatás ós utmutatás utján képeztessenek a dohány helyesb mivelésében; azoktól pedig, kik megelőzött egy évi megintés daczára rosz dohányt állítanak elő és ez a kezelésnek tulajdonitható, az engedély végleg megvonassék. Mi ezen oktató és büutető rendszabálynak a haladásra nézve nagy lendítő erőt tulajdonitanánk. Indokolatlan és a kincstárra nézve káros azon eljárás is, mely szerint a termelők a szokásos holdpénz s zsinorelőlegben, mely tavasszal holdanként 20 frtot, ősszel a fűzött dohány után m. mázsánként 2 frtot tesz, részesittetnek. Nézetünk szerint az állam, mely kölcsöneiórt magas kamatot fizet, a dohánytermelőknek, a többi adófizetők rovására, kamattalau kölcsönöket nem osztogathat. Áll ez különösen azon esetben, ha Magyarország egymaga fedezi ezen előleget és Austria ahhoz hozzá nem járul. Viszont a termelő közönséget terhelő azon kellemetlenséget, mely szerint az évről évre kénytelen engedélyért folyamodni, könnyen kikerülhetőnek tartjuk akként, hogy oly területeken, melyek a kincstár által dohánytermelésre alkalmasoknak nyilváníttattak, s a régi termelőkre nézve, kik nagy befektetéseiknél f< gva a dohánytermelés folytatására vannak utalva, az engedély állaudónak tekintessék, melynek jövő évi felhasználására a termelő részéről a dohánya beváltása alkalmával a beváltó hivatal előtt teendő egyszerű bejelentés feljogosítana, mi által az eddig követett bonyolult, költséges Írásbeli eljárás egyszerüsittetnék. Az engedély, szerintünk, csak a termelőnek lemondása folytán szűnhetnék meg, fenmaradván természetesen az államnak azon joga, hogy törvényes indokokból az engedélyt megtagadhatja. A ki bejeleutés nélkül a termeléssel felhagy, méltán büntethető. Folyamodásnak azonban csupán ott lenne helye, midőn uj termelő jelentkezik, vagy a régi termelő az eddiginél többet, vagy kevesebbet kiván termelni. Nagy rést nyit a dohány-jövedék áthágására a kincstár által engedélyezett azon szabadság, mely szerint ugy a termelő, mint annak felesdohány kertészei beváltáskor dohány 10 krig terjedhető suly keretén belül tetszés szerinti mennyiségben saját szükségletre, meghatározott elég magas (1 klgr. 60 kr.) áron. visszakaphatnak. Mert mi következik ebből ? A termelő, magasb értelmiségénél fogva, talán aláveti magát hazája kincstári érdekének és nem vált vissza kevesebbet, hogy annak részéu otthon sokkal többet rejtegessen, ámbár 10 klgr erős dohányosnak kevés ; a kertész azonban — ugy véljük — csaknem kivétel nélkül elrejt otthon annyit, a mennyi nemcsak neki és családjának elég, hanem a mennyivel még jó czimboraságot és rokonai és társaival egér-z éven át fentarthatja és hogy legyen törvényes mentsége, a beváltó hivataltól visszavált egy keveset, a mi azonban a 2—4 klgrnot ritkán haladja meg. A termelőnek nem áll érdekében kutatás vagy feladás által kőzte és kertészei közt gyűlölködést idézni elő, a pénzügyi örök pedig távolról sem elégségesek arra, hogy minden telepen mindent felkutatni és a kertészek leleményességén kifogni győzze nek Ilyen módon, az ügyet összeségében tekintve, roppant mennyiségű dohány marad beváltatlan, a mi nem csak a termelőnek, de a kincstárnak is érzékeny vesz teséget okoz. Mi e veszteség kikerülése czéljából azt, javasoljuk, hogy ne bizassék a termelő és kertész szabadságára, mennyi pipadohányt váltson vissza 10 kgmon alól, hanem a ki ilyet váltani akar, az köteleztessék a teljes JO krmayi súlyt megváltani. Második főfeltétele a dohány jóságának a termelő részéről következő okszerű mivelés és elkészítés. Ál pedig e kettő főbb vonásaiban abból hogy jó fajt jó elkészített földbe ültessük s kellő megmunkálás után a leveleket érettségük szerint helyesen osztályozva adjuk beváltás alá. Nem lehet itt szándékunk a helyes elbánásra nézve terjedelmes utasitast irni. E helyen csupán az egyedáruságot kezelő kincstár befolyását fejtegethetjük jobb terméknek előállítására. Miután a dohinytermelés a nyilt piaczok szabad versenyének éltető ösztönétő meg van fosztva, nem marad más hátra, mint a mire a kényszerhelyzetnél fogva joga van, hogy a kincstárnak gyámkodása segítse őt a számára még lehető felvirágzásra. Tapasztalt dolog ugyan, hogy a dohánynak ízét, éghetőségét, illatát a föld adja meg úgyannyira, hogy neveljünk bár török magból dohányt tiszai árterünkön, vidékebeli silány ízű lesz abból és viszont; de a do hánynövénynek és leveleinek alkata a fajhoz állandóbban van kötve, minélfogva a ritka és vékony erekkel bíró finom, szivós nagy levelű fajok e becses tulajdonságukat más talajon is felismerhetőleg megőrizik. Miután pedig a pipázás mindinkább kiszorúl a szokásból és helyét a szivarozás hódítja meg, nem csupán a pipadohánynak jó ize, de főleg a dohány leveleinek szivarborítékra való alkalmas volta és e keltőre irányzott jogosult kereslet azt igényli, hogy e két czélra megfelelő legjobb fajokat termesszük. (Folyt, köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. Böküsmeyyö 1878. evi zárszámadasa, I. Az 1870. XLI1. t. ez. 14. §-a szeiint a megye zárszámadása a tavaszi közgyűlésen megvizsgálandó, ezt 15 nnppai megelőzőleg, az állandó választmány véleményével együtt a bizottsági tagoknak kézbesítendő, egyszersmind pedig közszemlére is kiteendő lévén : a törvény e rendelkezéséhez képest, a megye házi pénztáráról szerkesztett és számvevőileg is megvizsgált lö78. évi zázszámadás kivonatait, az állandó választmány véleményével együtt, oly megjegyzéssel küldöm meg, hogy a számadás megvizsgálására hivatott tavaszi Közgyűlés f. évi május bó 12-re tüzetett ki, s hogy ugyanodáig a számadás okmányaival együtt, a megye jegyzői tisztságénél, — a hol ezek közszemlére kitéve vannak, — mindenkor megtekinthetők. B.-Gyulán 1879. áprilbó 26-án. Jancsovits Pál, s k. alispán. Kivonat Békésmegye házi pénztárának 1878. évi zárszámadásából : Bevételek: 1877-ik évi pénztári maradványból 3222 frt 26 kr. Az országos pénzalapból nyert javadalmazás után 78049 frt 40 kr. Előlegek visszatérítéséből 372 frt 82 kr. Közérdekű nyomtatványok eladásából 407 frt 20 kr. Bitang jószágok elárverezéstbői 329 írt 57 kr. Rendkívüli jövedelmekből 4022 Irt 57 kr. Bevételek összege: 86403 frt 82 kr. Kiadások: Tisztviselők fizetésében és szegődményesek bérében 47542 frt 16 kr. Ezek mellékjárulékaira 500 Irt. Közbiztonsági személyzet fizetésében és szolgák bérében 23224 frc 22 kr. Ezek mellékjái ulékaira 2955 írt 15 kr. Irodai szükségletekre 3ü98 frt 18 kr. Napidijak- ós útiköltségekre 363 frt 75 kr. Megyei épületek fentartására 1880 frt 28 kr. .Rendszeresített egyéb költségekre 101 írt 59 kr. Előre nem látott költségekre 4068 frt 23 kr. Kiadások összege 84233 frt 50 kr. A aevételek összegéből 86403 frt 82 kr. Levonván a kiadást 84~33 frt 56 kr. Marad a pénztárban 1879 ik évre 2170 frt 26 kr. Véleménye Békésmegye állandó választmányának a megyei házipénztár 1878-ik évi zárszámadása tárgyában. A szakosztályi és számvevői vélemény elfogadtatván, ehez képest a megye bázi pénztáráról vezetett 1878-ik évi számadás 86,403 frt 82 kr. bevétel, 84,233 frt 56 kr. kiadá

s 2,170 frt 26 kr. niaradvanynyal elfogadandónak s helybenhagyandónak, számadók nóvszerint Party Ferencz tő- és Kőrös Kálmán alpénztárnokok a további felelősség terhe alól, a szokásos óvadékok fentartása mellett feloldandóknak, a számadás pedig felülvizsgáltatás végett a m. kir. btdügyministeriuinhoz szokottan felterjesztendőnek véleményeztetik. Egyébiránt ezen számadás kivonata, az 1870. VLII. t, cz. 14. §-a értelmében kmyomataadó, s a megyebizottsági tagoknak megküldendő, a számadás pedig a jpgyzői tisztségnél közszemlére kiteendő lészen. Bókésmegye állandó választmánya. B.-Gyulán, 1879. évi április hó 26-án. Kiadta: Márki Lajos, s. k. m. aljegyző. Békésmegye törvényhatóságának f. évi májushó 12-én tartandó rendes (tavaszi) közgyűlésének tárgysorozata: 1. Alispáni jelentós a megye állapotáról. 2. A közigazgatási bizottság féleves jelentése. 3. Ministeri rendeletek: a belügyministernek rendelete a megyei állatorvos utiialánya felemelésének megtagadása, s a csabai katonai lakok eladatása tárgyában; báró Kemény Gábor urnák földmivelés- ipar és kereskedelmi m. kir. ministerré töitént kineveztetését tudátó leirata. 4. Törvényczikkek. 4. Törvényhatósági levelek: Pest-, Pilis-, Solt-, Kiskunmegye levele a közigazgatási bíráskodás életbeléptetése; Győrmegye levele az 1876. XV. t. cz. IV. fejezetének pótlása; Sopron város levele a fényűzési adók eltörlése; Bács-Bodrogh megye levele az utakról szóló törvényjavaslat megváltoztatása tárgyában. 6. Pénztári jelentések, s a megyei pénztárak havonként történt megvizsgál tatásáról szóló jegyzőkönyvek. 7. Az állandó választmány előterjesztései: az árvaszék hatásköre s ügyviteléről szóló szabályrendelet; Bánfalva községnek a jegyzői díjszabás ügyében hozott határozata; Gyula városának közvetett vámok ós adók szedése iránti szabályrendelete; K.-Ladány községnek ingatlan eladá-át helybenhagyatni kérő folyamodványa; megyei és községi zárszámadások és községi pótköltségvetések felülvizsgálata; a törvényhatósági tiszti ügyészeknek a kincstár képviseletében követett eljárásukért való díjazása; községi endőrségi szabályrendeletek tárgyában. 8. A községjegyzői nyugdijalap választmányának jelentése a nyugdijalap 1878. évi számadásáról. 9. Tiszti ügyeszi jelentések: néhai Pap Károly k.ladányi volt jegyző által okozott pénztári hiányok megvizsgálása ; a szarvasi regaleközbirtokosságnak lakositási dijak szedbetése iránti kérelme, s Körös-Ladány községnek az ivánfenéki társulat költségeihez való hozzájárulási arány elleni íelebbezóse tárgyában. 10. Szolgabírói jelentések: a csabai járási szolgabíró jelentése az ottani epreskert bérbeadása: az orosházi szolgabíró jelentése néhai Sonkolyos István volt csendlegény özregyónek pénzsegély iránti kérelme tárgyában. 11. A gyulai kir. törvényszék elnökének megkeresése, a volt árvaszéki helyiség bérlete tárgyában. 12. Keblovszky Lajos bizottsági tag lemondása a népnevelési bizottság tagságáról, s helyébe egy uj tag választása. 13. Időközben érkezendő ügyek. Kelt Gyulán, 1879. ápril 26. Jancsovits Pál, alispán. Mindenféle a hazából ós Nagyvilágból. * A pétervári rendőrség kezében tartja már a nihiista-összeesküvés szálait. Tömeges elfogatások történtek a társadalom minden osztályaiból. * Bécs, május 1. Etienne Mihály a N. Fr. Presse szerkesztőjének temetése rendkívül nagy részvét mellett ment végbe. A halottas házban dr. Bacher a „Neue freie Presse" nevében megragadó búcsúbeszédet tartott. MEGYEI HIfiEK. — A „Békésmegyei Közlöny"-re bármely naptól kezdve fogadtatnak el előfizetések. Május és junius hónapokra 1 frt az előfizetési dij. Lapunk hetenként háromszor jelenvén meg, azon kellemes helyzetben van, hogy minden nevezetesebb eseményt gyorsan hozhat és megbeszélhet. Hivataloktól származó hirek, hirdetmények, ertesitések, ha a nagy közönség érdekeit illetik, minden díjazás nélkül szívesen közöltetnek. — A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala. — Meghívás. A békésm. gazd. egylet igazg. választmánya f. é. május 4. d. e. 9 órakor Csabán az orosházi gépverseny és egyéb ügyek felett ülést tartandván, arra a választmányi tagok megjelenni kéretnek. Az elnökség megbízásából: Gerendáson, 1879. apr. 29. Mokry Sámuel egyl. titkár. * Megyei közmunkaköltségvetés. Gyula városa határában szükségeltetik 2305 frt 35 kr., melyből a városon keresztül vonuló köut fentartására 2000 frt esik. — Gyulai járásban (dobozi és gerlai határban) 1018 frt 3 kr. — Gyomai járás, (gyomai és endrődi határ) 2390 frt 65 kr. — Békési járás '(békési, berényi és tarcsaj