Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám
1879-01-12 / 4. szám
„BÉKÉSMEGYBI KÖZLÖNY" I879. A. SZÁM. mérlegezése és nyilvántartására hivatott illetékkiszabási hivatal — a mely a fizetési meghagyásokat különben is kiallitani tartozik — a meghagyásokat kézbesítési ivekkel ellátva egy átadási jegyzék kíséretében az illető községnek rögtöni kézbesítés végett megküldeni. Az átadási jegyzék az átvevő által aláíratván, ekként a kézbesítésre kitűzött 8 napi törvényes határidő kellően nyilvántartható is volna. Ezekben sorolván fel a birtokátruházási jogügyletek, hagyatéki vagyonok után esedékes százalékok, valamint a bélyegilletékek kivetése és befizetése körül ez idő szerint követett eljárás hiányait, s az ezekből származó bajokat, ismételve is kérjük nagyméltóságodat, hogy az orvoslás módozataira nézve általunk a fentebbiekben előadott javaslatokat nagybecsű figyelmére méltatni, s a helyzet tarthatlanságára való tekintetből, a megfelelő intézkedéseket minél előbb megtenni méltóztassék. — A berlini tőzsde bizottságának 6-án hozott határozata értelmében budapesti váltók — és pedig hosszú és rövid lejáratúak külön — a berlini hivatalos árfolyamjegyzékben jegyezve lesznek. — A bulgár trónjelöltek száma a czár egy legújabb rendelete következtében megapadt. E rendelet ugyanis eltilt minden orosz alattvalót a jelöltség elfogadásától. Így tehát Ignatieff tbnok vagy Dondukoff-Korzakotf jelöltsége többé szóba sem jöhet. — Azon enquéte-bizottság, mely az igazságügyi minisztérium kebelében a polgári perrendtartás revíziójának javaslatával foglalkozik, a miniszter elnöklete alatt tartott 4-diki ülésén befejezte tanácskozásait. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottságának Gyulán, 1879. évi január 7-én s folytalva tartott ülése. I. Elnöklő főispán az ülést megnyitván, felolvastatott a mbizottság legutóbbi közgyűlésének határozata, mely szerint a kilépett közig biz. tagok helyébe Farkas Béla, Szánthó Albert, Yégh József, Kövér László és Justh Gyula két évre, Haviar Dániel egy évre megválasztattak, — e végzés tudomásul vétele mellett, a közigazgatási bizottság azon megjegyzéssel, hogy a választás ellen két rendbeli felebbezés adatott be, megalakultnak kimondatik. Afegyelmi választmányba rendes tagokul Bánhegyi István, Orosz János, Ambrus Lajos és Kalmár Mihály, póttagokul Tábor Péter és Szánthó Albert, — a gyámügyi felebbezési küldöttségbe a bizottság részéről rendes tagokul Ambrus Lajos és Kalmár Mihály, póttagul Farkas Béla választattak meg. Ezután az alispán időszaki jelentése következett, — melyet lapunk egész terjedelmében közöl, ennek a védtöltésekről szóló része legélénkebb vitát keltett, a mennyiben a bizottság sajnálattal értesült arról, hogy az alsó Fehér-Körös társulatának a mult évben kormánybiztosi vezénylet mellett tetemes költséggel felépített gátrendszere, különösen annak a Fekete-Körös balpartján vonuló töltései oly hiányosan építtettek, hogy azokat a jelen árvíz ellen csak karózás által, a legnagyobb erőfeszítés mellett sikerült az áttöréstől megmenteni, és értesült azon balvégzetről is, hogy ezen gyengéknek bizonyult védtöltéseknek az aradmegyei társulati töltéseknek több helyen történt kiszakadásaiból kiáradt nagy mennyiségű víztömeg által hátulról megtámadtattak, — melynek következtében a Közm. és közi. minisztériumhoz felírás intézése határoztatott, melyben az alsó Fehér-Körös társulat töltéseinek tökéletlen felépítésére való figyelmeztetés mellett, az aradmegyei szab. társulat elleni erélyes intézkedés ismételve Kéretik. Ezenkívül, minthogy a legközelebb elmúlt jégzajlás a Körös hidjaira veszélyesnek bizonyult; a kir. államépitószeii hivatal utasíttatott oly javaslat kidolgozására, miszerint a jégtorlódás veszélyei legczélszerüebbí n elhárittassanak ; egyúttal a járási tisztviselőknek kötelességévé tétetett, hogy a jógtorlódásnak jó eleve elejét venni iparkodjanak, s e czélra a gátrendőrségről szóló törvény alapján minden erőt és eszközt felhasználjanak; — egyebekben a jelentés tudomásul vétetett. A kir. adófelügyelőnek a mult óv utolsó havi állapotáról szóló jelentése szerint egyenes adókban az 1878. év decz. havában befolyt a) a békési adóhivatal területén 17531 fi t 07 kr b) a csabai „ „ 24613 „ 97'/ 2 kr c) a gyulai „ „ 16317 „ 22 kr d) a szarvasi „ „ 8481 „ 57kr Összesen : 66943 írt 84 kr az 1877. évi decz. befolyt 74975 „ 0»/ 2 kr s igy az 1878. évi eredmény 8031 frt 16 1/ 2 krral kedvezőtlenebb. Az elmúlt 1878. évben az egész megye területén befolyt 1.378,738 frt 89 kr, s igy az 1877. évi eredmény 18634 fpt 84'/ 2 krral kedvezőbb volt, — minek egyik oka némely városom és községek elöljáróinak az adóbehajtás körüli hanyagsága, — ellenben szorgalommal s erélyes ügybuzgalomma! járt el M.-Berény, F.-Gyarmat, Vésztő, Szeghalom, Doboz, Bánfalva és Sz.Sz-Tornya községek elöljárósága, nemkülönben Gyoma és T.-Komlós is dicséretet érdemelnek. Az adófelügyelő előterjesztése foJytán végelszegényedés, ismeretlen helyre távozás és elhalálozás folytán : Gyula városában az 1875—76- ós 78. évre kivetett 987 írt 76 kr, Orosháza községében az 1876-77- és 78. évre kivetett 285 frt 36 kr, Sz.-Sz.-Tornya községében az 1876-77- ós 78. évre kivetett 3 írt 32 kr, Szénás községében az 1876 ós 77. évre kivetett 79 frt 70 kr, Sámson községében az 1876—77. évre kivetett 20 frt 64 kr, P.-Szt.-Tornya községében az 1876—77. évre kivetett 3 frt 20 kr, Öcsöd községében az 1875. 1876-7—8. évre kivetett 379 frt 71 kr, Doboz községében az 1876 — 7—8. évre kivetett 45 frt 32 kr, Szarvas községében az 1875—6 — 7 és 8. évre kivetett 367 frt 31'/, kr, Szeghalom községében az 1878. évre kivetett 19 frt 88 kr, N.-Szénás községében az 1876—7 évre kivetett 55 frt 87 kr, adóösszegek leíratása az 1876. XV. t. cz. 60. §-a érteiméiben elrendeltetik. A csabai szbirói lak adója az 1868. XXII. t. cz. 2. §-a értelmében töröltetni rendeltetett, mely határozat ellen az adófelügyelő felebbezést jelentett ki. (Vége következik.) Alispáni jelentés. Felolvastatott a közigazgatási bizottság f. hó 7-én tartott gyűlésén. Méltóságos főispán ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottság ! A saját hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág mult havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet a következőkben terjesztem elő : I. Közegésség. Az egésségügy, egyes csúzos bántalmak, továbbá a gyermekek közt Csabán és Vésztőn uralkodott vörheny kivételével, rendesen folyt le. Sajnos, hogy a vésztői 74 megbetegedési eset közül 10 balállal végződött, leginkább a szükséges ápolás hiánya miatt. A hasznos házi és gazdasági állatok közt, egyedül a gy.-várii határhoz tartozó „paradicsom kertész-telepen" a lovak közt rühkór ütött ki, melynek elfojtására a megyei állatorvos részéről a kellő intézkedés megtétetett. Különben megyénk egész területe vészmentes. Megkell említenem, hogy a Biharmegyében kiütött keleti marhavész miatt a b.-csabai országos vásár, a kérődzőkre nézve a vészbizottság ajánlatára kormányilag eltiltatott. — Egyébiránt megjegyzem, hogy biharmegyei „Pojána" községben mult hó 10-ke óta ujabb betegedési eset elő nem fordult. Végre e rovat alatt hallgatással nem mellőzhetem miszerint a „Békési Lapok"-ból értesülvén azon visszás eljárásról, bogy Szent-Andráson a halottkémléí- nem a halottas háznál teljesíttetik, hanem a hullák az orvosúoz burezoltatnak, — az e tárgyban elrendelt vizsgálat folytán a hírlapi közlemény valódisága tényleg konstatáltatott ; — mely visszás és törvénytelen eljárás a járás szolgabirája, által eltiiUiott ugyan ; — de hogy iljeu történhetett, az semmi esetre nem igazolható és nem menthető. II. Közbátorság. A személy és vagyonbiztosság a mult hóban Gyomán egy megkisérlet ós egy végrehajtott rablógyilkosság által támadtatott meg, a hol is Barta Nóvák István gyomai származású mező-turi lakos által Bartha István bánfi-hunyadi lakos deczember 11-kén a vaspálya állomás közelében orozva leüttetett és kiraboltatott; Papp Károly makói lakos által pedig deczember 29-kén Zöldi Józsefné megfojtatott és kiraboltatott, — mely két gonosztevő elfogatván, a büntető igazságnak kiszolgáltatott. A mult hóban egyébiránt a vagyonbiztossag a megyei főcsendbiztos jelentése szerint a megye területén Gyula városát nem emlitve, a melyre a főcsendbiztos hatásköre ki nem terjed, 23 eset által háboríttatott meg, mely 28 tolvajlás közöl a megyei rendőrség által 13, a novemberi esetekből pedig négy nyomoztatott ki, a nyomozás alatt maradt 10 esetből hét a békési, 3 a többi hat járást terhelvén. — Egyébiránt a főcsendbiztos által gondosan összeállított statistikai kimutatás alapján tájékozásul felemlíthetem, miszerint Gyula városát ide nem számítva, a megye területén az elmúlt évben 392 bűneset, 159 kihágás, 1081 rendőri űgy merült tel ; ezek közt nyolez gyilkosság, 15 öngyilkosság, — tolonezügy 49, egésségrendőri-iigy 13. Az örjáralok száma 316, — letartóztatott egyének száma 673. — A személybiztosság elleni nyolez bűneset közöl 7 kiderittetett, mig a k.-ladányi rablógyilkosság még ki nem nyomoztatott. A vagyonbiztosság elleni 295. bűnesetből 189 eset napfényre került, mig 106 eset még nyomozás alatt áll, melyből a békési járásra 56, a többi 6 járásra 50 esik. Két gyújtogatás történt, mely mind a kettő kinyomoztatott. Lábas jószágból ellopatott : 7 ló, 3 szarvasmarha, 28 sertés és 41 birka, melyből négy ló, 16 sertés, és 16 birka megkerült, a többi nyomoztatik. A felmerült 16 betöréses toivajlási eset közöl 9 kiderittetett. Kétséget nem szenved, hogy a kimutatás a közbiztossági helyzetre nem kis árnyékot vet; tekintve azonban megyénk terjedelmét, a népesség számát, megyei közbiztonsági közegeink csekélységét, és a községi rendőrség szervezetlenségét, mely csak legközelebb szabályoztatott, — továbbá viszonyítva a jelent a multakhoz : a közbátorság állapota lendkivüli intézkedést alig igényel; egyedül a békési járásban mutatkozó viszonyok azok, melyek okainak kipuhatolását szükségesnek tartva, e részben a nyomozódást elrendelni kénytelen valék. Janesovits Pál, alispán. [Vége köv.] LEVELEZÉS. Szeghalom, jan. 5. (A szeghalmi fiatalság által 1879. jan. 4. tartott tombolával egybekötött tánczestélye.) Midőn hosszas hallgatás után ismét kezembe veszem megrozsdásodott referensi „(M)-tollamat" — megvallva az igazat, öröm járja át keblemet; mert oly tényt kell konstatálnom mely a szeghalmi intelligentia diszére válik : és ez az általam egy időben megrovással emiitett kasztszerü élet megszűnése, az egyetértés ós a társalgás létrejötte. Ez alkalommal már társadalmi életünk egyes rut kinövéseit, fekólyeit nem keli ostoroznunk ; mert azok elenyésztek. És ennek igy kell lenni. Ma már a XIX. század, a felvilágosodás korában élünk és fonák tetteink által csak magunkat bélyegeznénk meg, s akarva nem akarva állítanánk ki a „testimonium paupertatis"-t. * * * A tánczvigalom 8 órakor vette kezdetét, mikor is a heves ifjúság nem késett áldozatát Terpsichore múzsának azonnal bemutatni. S daczára hogy az ég mindkét szemmel könnyezett ; daczára, hogy az egylet helyiségéhez való eljutás valóságos istenkísértés volt: az ujonan épült s ízléssel díszített tánezterem annyira megtelt, ho^y az első négyest már 25 pár tánczolhatta. Nagyon sajnos, hogy a vidék igen gyéren volt képviselve. Szerettük volna nekik megmutatni, hogy az egymást megértés mire képes ; óhajtottuk volna őket meggyőzni, hogy a szeghalmi polgárság, megértve a kor baiadó szavát, nem marad hátra ; mert nagy áldozatokkal a haladás s közművelődés számára templomot emelt, a tánczkedvelők számára pedig egy oly termet rendezett be, mire büszkék vagyunk s minden öndicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy járásunkban párja nincs. E tánczvigalmat a fesztelenség és kicsapongó jókedv jellemzé. Mindenki jól találta magát. Tánczosnéink lelkes szemei boldogságban úsztak s elhomályositással fenyegették a csillárok fényét. A párok feledve mindent, egyedül a jelennek éltek s szemeik valami kimondhatlan édes érzésről beszélgettek. A zene harsogása, az uszályok suhogása és a lángra csapó jókedv zaja hány ós hány „érdekes" vallomást tett lehetővé. Ki tudná megmondani ?
