Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-04-13 / 32. szám

Melléklet a . Békésmegyei Közlöny" 32. számého

z. „BBKÉSMBGVH

I KOZLCNY" 1879. 32. SZÁM. párthoz tartozzék is. Az volt egyszerűen a kérdés, vájjon valótlan, hamis előadás által kinyert polgári jog, gyakorol haló-e vagy u"in ? — A többség pártkülönbség nélkül azt mondta, hogy n^m ! Ez az egész. — (A Csabai uj lap a/ok között, kik a miniszteri határozat mellett szóltak, Kis Károly és Farkas Béla urak nevét is említi. Kis Károly a rregyebizottsági tagok között nem is létezik, s u;;y az alkalmasint Nagy Károly árvaszéki elnök ur lesz, Farkas Béla ur pedig a határozat ellen szólt, azzal indokolván szavazatát, hogy az illető felebbezések a virilis tagok összeállítása után nem 15 nap alatt, s igy elkésve adattak be, mit azonban azzal czáfoltak meg, hogy nem az összeállítás, hanem a tudomáshoz-jutástól számítolt 15 nap alatt kelletett beadni a felebbezéseket, ez pedig megtörtént. X A „Békésmegyei Lapok" 2-dik számának gazdászati rovatában „Félre az alkuszokkal" czim alatt egy czikk foglaltatik, melynek tartalmára lehetetlen némi igénytelen megjegyzest nem tennünk, nehogy a közönség bizonyos ügyekről terjesztett helytelen fogalmakkal fólreve-ettessék. Az illető ezikk azt tanácsolja a termelőnek és kereskedőnek, hogy mellózzéK a/, alkuszt. És miért kellene mellőzni a termelő és kereskedőnek az alkusz közbenjárását? Erre nézve az említett czikk igy okoskodik: „A mi gabonánk fogyasztói a Svájcz, Anglia ós Németország. Mivel távol vagyunk fogyasztóiuktól, reánk nézve nélkülözhetlen a közvetítés mit a kereskedés teljehit, de az minél olcsóbban történjók; azért hát a termeló a kereskedővel közvetlenül érintkezzék, s nem kell alkusz, ki 10—50 kr. hasznot rak zsebre, maradjon az is a kereskedőnek." — Furcsa I Beismerni azt, hogy reánk nézve .nélkülözhetlen a közvetítés• ós mégis azt mondani, hogy alkusz nem kell, hanem a kereskedő közvetlenül érintkezzék a termelővel 1 Furcsa azért, mert ha a távol Svájcz, Anglia és Németország a mi gabonánk fogyasztója, akkor az ottani kereskedők annak vevői, az a kereskedő pedig, ki itt bent veszi, épeu a közvetítő alkusz, mert száz eset közül 90-ben, ez nem maga részére, hanem a külföldi kereskedő vásárlását közvetítve, veszi a terményt. Az alkusz tehát a szó legtágabb értelmében közvetíti a külföldi vagy távolabb eső belföldi kereskedő és termelő közötti érintkezést, uz árunak könynbb ós sokszor drágább elkelósót mozdítja elő. Az alkusz továbbá kikutatja a legjobb és legkulánsabb forrásokat a kereskedő részére és oly piaczot teremt a termelőnek, melyet maga tán soha sem talált volns. Ha becsületesen jár el, szükséges tényezője tehát a kereskedelemnek és megérdemli a 10 — 50 krt. Ne szíveskedjék az alkuszt azon bevásárlókkal, megbízottakkal összezavarni, kik a piaczon 3 —4 köblönként szedik össze a parasztoktól a gabonanemüeket. Ezek oly viszonyban állanak az alkuszokhoz, mint a zugíirkászok az okleveles ügyvédekhez. Ezek ép oly kevéssé alkuszok, mint a zuglirkász ügyvéd. Ha a kérdéses czikk írója a magyar keresk. törvény 534—358. §§-ait ismerte volna, bizonyára nem látnak napvilágot érintett sorai, melyek őszintén szólva, a tárgyismeretet nól ülözik. Oly annyira fontosnak tartja minden törvényhozás az alkusz szerepét, mely az ügyletek közvetítésénél reá hárul, hogy külön törvényes intézkedéseket tesz, jogai ós kötelességei kijelölésére. Ezen törvényes intézkedésekből meg fogja tudni czikkiró ur, hogy kit lehet alkusznak nevezni. Csak azt, ki a törvényszéknél e minőségben be van jegyezve, ki rendes naplót vezet az általa közvetített üzletekről, és ezekre nézve könyve fél bizonyító erővel bir. Más előny mellett tehát ezt is nyújtja esetről esetre a feleknek egy alkusz közbenjárásának igénybevétele. Tessék tehát felvilágosítani az érdekelt közönséget, hogy csak ily alkuszokat vegyeu igénybe; tessék a hatóságot figyelmeztetni, hogy ügyeljen arra, miszerint csak az űzhesse az alkuszi teendőket, ki a törvény követelte kellékekkel bir; tessék más ismert visszaélés beszüntetését sürgetni: de ne tessék oly közegre, melyet a törvény is, mint nélkülözhetlent, oltalmában részesít és mely csak előnyére van ugy a kereskedő mint a termelőnek, ha a törvény értelmében működik, azt mondani, hogy „félre vele," azért mert tán csuk olyanokat ismer, kik nem is alkuszok, ós jogtalanul, nem tiszteségesen űzik e tisztet. TÁVIRATOK. * Bécs, ápril 10. A „Poll. Corr." jelenti Viddinből; miután azon sértés konstatáltatok, melynek tárgya az osztrák-magyar konzul volt Viddinben, az ottani hivatalos közegek részéről, Pétervárott lépések tótettek egy a muszka kormány által adandó tökéletes elégtételre nézve. * Róma, apr. 10. Garibaldi egy trienti ós trieszti bizottságot fogadott és azt mondá, hogy az Alpeseken tuli olasz testvérekről meg nem feledkezett, ma kevésbé, mint máskor. * Tirnova, apr. 10. A lejedelem választása april 27-én fog megejtetni. * Róma, april 10. Uj bíbornoki jelöltekül említik Haynald érseket és Eűrstenberg berezeg olmützi érseket. "SeuyéT hírek. * Azou tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése ni. hó végén lejárt, kérjük annak minél előbbi megújítására, hogy a szétküldésben fenakadás ne történjék. Lapunk előfizetési dija, habár april 1-től háromszor jelenik meg, marad a rég t. i. 1 frt 50 kr. negyed-, 3 frt félévre. A kiadó hivatal. — A húsvéti ünnepek miatt lapunk kedden nem jelenhetvén meg: ezen szám mellett vesznek t. olvasóink egy félivnyi mellékletet. A legközelebbi szám csütörtökön jelenik meg. * Húsvéti piros tojások. Ma van a keresztény világ egyik legszebb ünnepe. A oeke, a testvéri, emberbaráti szeretet es engesztelődós felkent apostolának ünuepe. Piros tojásokat osztogatnak ma azok, kik egymásnak jót kívánnak. Legyen szabad nekünk is egy pár piros tojást osztogatnunk — papiroson. Az egoizmus egyik főjellemvonása lóvén embereknek ós — szerkesztőknek, mindenekelőtt t. előfizetőinknek kívánunk boldog húsvéti ünnepeket. Fogadják ezen kívánságunkat piros tojásul, oly őszinte jó szívvel, mint mi mondjuk. Tartottunk attól, hogy „megfogyva bár, de törve nem" fogjuk a „konkurrenczia" folytán az uj évnegyed fárasztó küzdelmét megkezdeni. Hála a mi hűséges olvasóinknak, mi nemhogy megfogytuuk (iniut uémely „jóakarónk" tán remónylette), de megerősbödtünk, mit készek vagyunk bárkinek is bizonyítani. S az, hogy megyei közönségünk becses jóakarata ós bizalmának piros tojásával újra megtisztelt bennünket: el nem múló ösztönül fog szolgálni nekünk, Kitartó munkásságra és arra, hogy minden mellóktekintet nélkül, e megye jó ós igaz ügyeinem szószólói legyünk. Áskálódás és ármány vár mindenütt ós mindenkire, ki nyilvános pályán működik, és tartozik e tényezőkkel számot vetni. Ellenünk is van elég, de nem a legrosszabb gyümölcs az. melyen a hernyók előszeretettel rágódnám, ezzel vigasztaljuk magunkat. — Piros tojást nyujtunk t. laptársainknak, az egyetértés piros tojását és kívánunk nekik annyi előfizetőt, mint — önmagunknak. Ne vegyek rosz néven, ha mi nem ignoráljuk Őket, mert a nyomtatott szót, mely villámsebesseggel járja át a felvilágot, okos embereknek ignorálni nem lehet. Ha olyasmit találunk mondani, mi szerintük nem helyes, s ez emberi gyarlóságunknál fogva nagyon is lehetséges, czáfoljanak meg az ész, az érvek sulyaval, s mi elsők leszünk, kik hibankat be fogjuk lutui. De másrészt ne vegyék rosz néven, ha mi is, tárgyilagosan, olyan eszmék, elvek ellen küzdünk, miket ők terjeszteni óhajtanak, de melyeket mi helyteleneknek tartunk. — Vegyék forró hálánk húsvéti piros tojását lapunk t. munkatársai, levelezői, kik munkánk előhaladását annyi faradsággal ós az anyagi jutalomnak többnyire teljes hiányával, oly jóakaratulag elősegítik! Nem érnének a „generális" dispozicziói semmit, ha ők, a „vezénylő tisztek," oly hűen és annyi ügyszeretettel nem biztosítanák azok kivitelét. — De a vezénylő tisztek is hiábavaló munkát végeznének, ha a „sajtói nagyhatalom" közkatonái, a nyomdászok, ez a „iegactivebb" sereg, mindig résen nem állananak, éjjel-nappal, jó és balsors között. Ha az ő jóakaratukat nem bírja a szerkesztő, sokszor dugába dől minden iparkodás, mert kihagyják a legérdekesebbet, mit minden áron be szeretne tenni, hogy a lap kiállítása teljes legyen, s akkor ők szerkesztik a lapot s nem a szerkesztő. A mieink kipróbált, harczedzette katonák, kiknél ilyesmi csak fizikai akadályoK beálltával tordulüat elő. Aztán elnózők a szerkesztő gyöngéi, kapriszei iránt. Fogadják tehát ők is gyönge elismerésünk és jókivánataink piros tojását a húsvéti ünnepekre. — Közművelődésünk még két nevezetes faktoráról kell itt megemlékeznünk. A b.-csabai közbirtokossági testület és az annak uj vigadói épületében működő színtársulatról. Az előbbeninek oly piros tojás dukál, mely Hetedhét országban ritkítja párját. Nem olyan, melyet mi nyujthatunk neKÍe, hanem olyan, melyet az ország ád a polgári, hazafiúi tények elismeréséül. Ki hitte volna ezelőtt hat évvel, hogy Csabán, egy „tót* városban előbb lesz a magyar színművészetnek állandó tanyája, mint például Nagyváradon, hol már évtizedek óta vajúdik e kérdés, melyet a csabai közbirtokosság egy nagylelkű hazafias határozattal megoldott! A színházi épületben működő színtársulat pedig fogadja nyomtatott „tapsaink" piros tojását, mert méltón terjeszti a nemzeti nyelvet a világot jelentő deszkákon. — Megyénk szeretett főispánja és összes hatóságairól sem szabad megfeedkeznünk ez alkalommal; ezeknek sem mi nyujthatunk piros tojást. Az ő húsvéti piros tojásuk, a teljesített kötelesség érzete, azon öntudat, hogy megyénket, mi a közigazgatást és igazságszolgáltatást illeti, sok tekintetben mintamegyéíó tették. — Végül számos kis ós nagy, nemes és nemtelen elleneinknek is nyujtunk egy húsvéti piros tojást, az önismeret piros tojását. Tanulják megismerni önmagukat, és ha saját gerendánagyságu hibáik iránt oly igen elnézők: legyenek elnózők mások hibái iránt is, és tanulják becsülni elleneikben is a jó tulajdonokat. Szóval legyenek lovagias ellenfelek — ha ugyan ehetnek — s szent lesz itt is a béke. Egyébiránt pedig a mit itt kissé hosszúkásán elmondottunk, fejezzük ki azon néhány szóval, hogy: boldog húsvéti ünnepeket rivánunk minden jóravaló, derék, hazafias polgárnak, legyen az akár barátunk, akár ellenünk, ha csak tesz vaamit, mi e haza, e megye üdvére válik! * Idők jele. A napokban Fábry János b.-csabai kereskedő ur a csabai határban levő 10 hold földjét 4000 frton adta el, holdját tehát 400 frton. A ini sanyaruságos időnk tehát még elvisel jotú, habár egy a város végén iekvő ház, melyre sok okból alig találkozott vevő a napokban csak 170 frton kelt el. (y) Békésen f. é. márczius hó 30-án, déli 12 óra tájban, a békési csendbiztosi hivatalhoz egy idegen és Békésen ismeretlen fiatal ember, ki egyébiránt magát Vésztő községből valónak mondotta és azt adta elő, hogy Orosházán van szolgálatban, hová ezúttal menni szándékozott — utczai garázdálkodás folytán részeg állapotban bevitetvén, ott d. u. 3 ós 4 óra közt, hirtelen meghalt. Az elhunyt ismeretlen, kinek balkarján „Felföldi Sándor" név volt választó-vízzel beégetve, kilétének megtudása végett országszerte köröztetik. (y) Hogy mily ellenszenvvel viseltetik az orosz nemzet hazánk ós a németek iránt, bizonyítja a következő kis eset. Grüufeld csabai könyvkereskedő inasa a csabai pályafőhöz naponta hírlapokat szokott kivinni, hol azokat a vonatok megérkeztekor az utazó-közönségnek elarusitja. Mult héten egy első osztályú kocsiban egy előkelő orosz utazott Csabán keresztül, ki meglátva a hírlapárusítót, magához hívja és franczia lap kiszolgáltatását kéri, a fiu azonban — miután a jelzett lapokkal nem rendelkezett, magyar vagy német lappal kínálta meg az utazót, de ki képzelhet magának csúfabb arczfintoritást, mint melyet a mi utazónk a „magyar és német" szavak hallatára — nyelvének kinyújtása és kiköpések közepette — tett, oda dobván a fiúnak 20 krt, iiogy álljon odább! „Hogy a kakas csípje meg" — ezt a müveit oroszt! — Gyomán a legközelebb elmúlt hóban, hiteles bejegyzés szerint, a helv. hitv. egyház részéről 31 halálozási eset fordult elő. — A gyomai közegészségügyi bizottság f. évi ápril hó 6-án délután 4 órakor közgyűlést tartott, melynek összehívására az adott okot, hogy a városban Szabó László József nevű 5 éves és 3 hónapos fia diphteritisbe esett. A közgyűlés az előleges intézkedéseket e ragályos betegség elterjedésének meggátlása tekintetében a tiszti orvos terjedelmes ós mély alaposságról tanúskodó indítványa értelmében együangulag elfogadta, s elhatározta, hogy a további intézkedések megtétele, illetve az emiitett járvány mikénti állásának bejelentése végett f. évi ápr. hó 9-én délután 4 óiakor ismét ülést tart. Mint biztos fo rásból tudjuk, eddig több ilyen betegség nem fordult elő, a fentemiitett fiu pedig meghalt. — A .gyomai dalárda" f. évi ápril hó 20-án vasárnap délután 4 órakor, a szegedi árvízkárosultak javára, a központi kaszinóban dalestélyt ad. A meghívók valószínűleg a húsvéti szent ünnepek taitama alatt már szótküldetnek. — Békésmegye közigazgatási bizottságának ápril 7-éu tartott gyűléséből*). Az alispáni jelentés, melyet lapunk egész terjedelmében közöl, tudomásul vétetvén, Hódy Lajos kir. mérnök halála által sujtokt családja részire 200 frt utalványoztatik a megyei közmunkaváltsági pénztárból. — Adófelügyelő ur jeleuti, hogy márczius havában csak 56238 frt adó folyt be a megyében, holott tavaly 60225 frt. (Pedig nem lehet panaszkodni, hogy a mostani adófolügyelő nem volna erélyesebb a tavalyinál, vagy tán az elöbbeni, humánus eljárása által is többre tudott menni, mint a mostani erólyével?) — A királyi ügyész ur jelenti, hogy jelenleg 75 férfi 6s 13 nőfogoly van a központi börtönben. Beteg volt ezek közül 12. — A postafelügyelő ur az utam rosszaságáról panaszkodik. — A tanfelügyelő ur jelenti, hogy a Richárd Irma-féle szarvasi leányiskola fennállása miniszterileg engedélyeztetik, ha a kellő tanerőket fogja alkalmazni; javaslatot terjeszt elő az iránt, hogy az iparos tanonezok segédekké ne minősíttessenek, ha az ismétlőiskola befejezését bizonyitványnyal nem igazolják. A javaslat elfogadtatik. — A megyei főorvos ur elég kedvezőknek jelezi az egészségügyi állapotokat. Csak Kótegyházán fordult elő ápril 6-án a toroklob néhány esete. Ez iránt a főorvos ur bizatik meg az intézkedéssel. — Legnevezetesebb mozzanata e gyűlésnek, hogy a vizveszély szempontjából községi körsánezok rendszeres felépítését határozta el, megbízván az államépitószeti hivatalt a tervek ós költségvetés elkészítésével. A közmunkaerő felosztása ügyében most 16-án rendkívüli gyűlés lesz. Végül megemlítjük, hogy gróf Almássy Kálmán megyebizottsági tag ur e gyűlésen megjelenve, a bizottság részéről örömmel fogadtatott. — Hód-Mező-Vásárhelyen keresztülutazott békésmegyeiek kiváló dicsérettel emlékeznek meg azon óriási munkálatokról, melyeket megyénk főispánja mint h.-m.vásárhelyi kormánybiztos az ottani lakossággal véghez vitetett. H.-M.-Vásárhely városának nyugoti és északi oldalán egy magas, széle* és tömör földgátat építtetett, és igy a város a jelzett oldalokon a Tisza vizétől biztosan védve van minden körülmények között. Főispán ur ö méltósága, ki a szétszórt erőket oly vasakarattal ós sikerdusan tudta egyesíteni, ós a lehető legnagyobb eredményre vezetni: méltán háláját és tiszteletét érdemli a megmentett városnak. (Lapunk egyik munkatársa bővebb eirását ígérte főispánunk ottani működésének. Szerk.) — Meghívás. A b.-csabai nőképző-társulatok tagjai tisztelettel meghivatnak a f. hó 14-én, azaz hétfőn d. u. 3 órakor a polg. leányiskola helyiségében tartandó közgyűlésére. Tárgy: az iskolának a város birtokába való átadása. B.-Csaba, ápril 11. 1879. Az elnökség. (i) Békésen megtörtónt a hadi szolgálatra alkalmas ovak vizsgálata, hol is kitűnt, hogy az egész városban csak 67 ló van alkalmatos hadi szolgálatra. Ez alkalommal ejtetett meg a lovak orvosi vizsgálata is egészség szempontjából, mely kedvezőnek mutatkozott. (y) 1878-ik évben Csabán az ev. egyház szertartása szerint 268 házasság köttetett. Ezek közül leány ha*) Tárgyhalmaz miatt lapunk utolsó számából kiszorult. $ z e r k,