Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-03-30 / 26. szám

VI. eviolyain. 1879

. 26, szám. ll.-Csa.ba, márczins 30-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgaz dászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái és Grünfeld J. könyvkereskedő urnái, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" hatodik. évfolyamnak második negyedére. A „"Békésmegyei Közlöny" april elsejétől kezdve li e t e n k é n t háromszor fog megjelenni és pedig vasárnap, kedden (félivnyi alakban) és csütörtökön. Az előfizetési díj a régi marad és pedig Csabán, házhoz hordva vagy vidékre postán bérmentve küldve: Negyedévre 1 frt. 50 Félévre 3 — Háromnegyedévre ... 4 „ 50 A kiadó-tulíijrlono." minden áldozatot meghoz, hogy a megye t. olvasó közönségének igényeit kielégítse és reményű, hogy sem a csabai. s>>m a vidék magyar olvasó közönsége nem fog ja fáradozásának hatodik évében megvonni tőleszives támogatását. Az előfizetési pénzek a „Békésinegyei Közlöny" kiadóhivatalához küldendők. Nyolcz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyenpéldány jár. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. B.-Csabán, 1879. évi márcziusbó végén. Á „Békésaegyei Közlöny" kiadóhivatala, Az endrödi Zsilinszky-párt üdvözlő irata Zsilinszky Mihály úrhoz, mint a gyomai országos képvisclö-választó-kcrület szeretve tisztelt képviselőjéhez. T. országos képviselő ur! Üdvözöljük !. . . Az őszinte magyar üdvözlés egyszerű, de a hálás sziv szentélyéből buzgó szavaival üdvözöljük tekintetességedet, az országgyűlési képviselők házában igaz és sürgős érdekeink érdemében mondott nyilt, érvdus és férfiasan határozott beszédjeért. Hálásan üdvözöljük szeretve tisztelt képviselőnk, ünnepélyesen kívánván: hogy munkás, erényes, erélyes, jólétdus és hosszú életén át folyton-folyvást érvényesíthesse azt, amit koszorús költőnk Kölcsey zengett, hogy tudniillik: „Hass, alkoss s gyarapits, s a haza fényre derül! . . ." Legyen egész élete az elme, a szív és a kéz összehatása által — mint eddig is volt!...*az önérzetes és öntudatos hazafiság vonzó példája ellenállhatatlanul. És most kegyeskedjék megengedni, hogy viszhangozhassuk az országos képviselők házában hatályosan elmondott beszédjére — annak tanulságos bebizonyításául: hogy minket • híven, lelkeink gondolata, sziveink óhajtása szerint képvisel' — amint következik. Mélyen tisztelt képviselőnk! A békésmegyei vizek szabályozása érdemében mondott képviselői beszédjét, melylyel az ország színe előtt a nagym. közlekedési miniszter ur és közvetve ö felsége az apostoli magyar király s nemzetünk hü atyja magas és felelős kormányának nagybecsű figyelmét vidékünk, kiválólag választó-kerületünk viz-viszonyaira és bajaira fordította és bebizonyította, miszerint az eddig történt szabályozás alkalmával elkövetett hibák és az azokból származó bajok mielőbbi elhárításáról komolyan kell gondoskodnunk: egyhangúan helyeseljük! Szíveinket átható meggyőződéssel magunkévá tesszük azt is, mit beszédje leghatalmasabb érvéül fölemlít vala: miszerint a „legnagyobb magyara „nemzet legelső napszámosa" gróf Széchenyi István nem ugy gondolta, nem ugy akarta a Tisza folyó szabályozásának nagy munkáját érvényesíteni: hogy midőn egyfelől bizonyos vidék nagyterjedelmü földjei a vizártól megmenteinek, ugyanakkor a községek, virágzó nagy községek! a legnagyobb veszedelemnek legyenek kitéve, hogy az átmetszések és mederigazitások által valóságos károkat szenvedjenek. Csakis a valódi tényt tüntette föl az ország törvényhozói, atyái szine előtt tekintetes képviselő ur, mint igazi honatya, midőn állitá, miszerint a czéltalanul és okszerütlenül keresztülvitt vizszabályozás folytán választó-kerületünk községei közül több, — kiválólag Gyoma és Endrőd — sokkal nagyobb veszedelemnek lettek kitéve a siker előmozdításához ajánlatával hozzá járul. Hiszem, hogy a magyar közönség is megteszi a maga részéről azt, mit tőle méltán megvárhatunk: tömegesen fogja azt pártfogásával gyámolítani. Yan azonban ezen első tüzet megjelenése alapján, magát a művet tekintve, egv néhány észrevételem, mit el nem hallgathatok, mivel e vállalat tökéletesbitéséhez a legjobb akarattal hozzá járulni ösztönözve érzem magamat. Engem bizonyos tekintetben e mű nem elégít ki teljesen, lássuk miért és miben V Itt egy pár sorban nem foglalhatom össze, hogy a térképppel szemben a földrajzi tudomány mai színvonalán, minő követeléseink vannak. Elég lesz csak azt megemlítenem, hogy a szorosan vett közigazgatási viszonyok előtiintetésén kívül, a földképnek kell a természeti viszonyokra is kiterjednie. Előttem üresnek látszik az a földkép, mely a hipsographiai viszonyokat csak oly gyarlón tünteti ki, mint azt az egyszerű vonásolás évtizedekkel ezelőtt elötüntette, mely földkép nem adja, ha már rétegvonalakban nem, legalább a vonásolás szigorúbb fokozatainak alkalmazásában, hogy — például valamely hegylánczolatmost, mintsem a szabályozás előtt; és hogy évről-évre fokozatosan nagyobb veszedelemmel fenyegettetnek! . . . Hogy az árviz a békésmegyei rónákon oly helyekre is kitör, hol eddig árvizet nem ismertek; hogy élet-halál-harczot vivunk, küzdünk az elemekkel, és pedig — a mi legfájdalmasabb ! — minden remény nélkül; mert senkisem tudja, tudhatja megmondani az úgynevezett szakférfiak közül, hogy a víztükörnek melyik foka leend az a legmagasabb fok, a melyen tul nem szükséges már gátakat emelni. — Mi is tiszteljük az úgynevezett szauférfiak véleményét, de csak addiglan, a miglen az nem szoritkozik tisztán az elméletre, hanem hogyha az a szakvélemény életrevalónak is bizonyítja magát. Bizonyosnál bizonyosabb az a talpraesett magyar közmondás is, hogy „egy meszelybe két itezét szorítni nem lehet." Legszívélyesebb s legbizodalmasabb hazafiúi üdvözletünk ismétlése után jó lélekkel kívánjuk, hogy nemzetünk nagy Istene! a mi kegyes ós jó atyánk koszorúzza meg igen tisztelt képviselőnk életét — édes hazánk s minden szeretettjei örömére, díszére és javára — azon két jóval, a mik fölött — nemzeti költőink királyaként — a sorsnak nincsen hatalma: a szorgalom és az erénynyel \ ... és ezek üdvös gyümölcseivel síron innen és síron tul ... . Kelt Endrődön, 1879. inárczius hó 20-ikán tartott gyűlésünkből. Az endrődi Zsilinszky-párt nevében: Kalmár József m. k., Balla Mátjás m. k., elnök. jegyző. Klausz Lázár in. k., Újházi Sándor m k., a párt választmányi tagjai. 1 „Békésiéi Eíilíif lámája. Hazánk egy uj térképe. „A magyar szent korona országainak megyei térkép e", rajzolta Hátsek Ignáez, az országos statistikai hivatal térképrajzolója I. Füzet: Pest-Pilis-Solt-Kiskuumegye. Temesmegye. Krassómegye. Kolosmegye. Budapest, 1879. Kiadja : Kautinann Frigyes. Minden hazafi örömmel látja azt, hogy a legújabb időben áldozatkész irók és kiadók oly vállalatoktól sem riadnak vissza, melyek, midőn tetemes fáradságba és jelentékeny tőke-befektetésekbe kerülnek, nem mindég nyújtják arra nézve a biztosítékot, hogy kellőleg lesznek megjutalmazva. Olyannak tekintem én a fenn ezimzett vállalatot is. A magyar királyi birodalom összes közigazgatási területeit külön-külön ily nagyságban tétképekben előtüntetni, áldozattal jaró nemes vállalat. Tudom érteni a in. kormány érdeklődését is e vállalattal szemben, midőn — Miután a berlini szerződés beczikkelyezéséröl szóló törvényjavaslat a képviselőházban már elfogadtatott, a magjar delegáczió elnöke a delegácziót egy hétfőn tartandó zárülésre fogja összehívni, melyen a delegáczió most már szentesítés alá terjeszthető határozatai ki fognak hirdettetni s a delegáczió ülésszaka be fog záratni. — Az osztrák-magyar bank intéző köreiben hir szerint azon újítás eszméjével foglalkoznak, hogy Ausztria s Magyarország területét hitelügyi szempontból bankfiókok szerint felosztják ós mindegyik bankfióknak egy bizonyos területet jelölnek ki. nak nyugati lejtője menedékes, a keleti meredek. Továbná szintúgy megkívánhatjuk legalább főbb vonásaiban előtüntesét a hívebb hidrographiai viszonyoknak. Itt egy ártér, ott egy ér, itt egy to, ott egy mocsár, ha valóban megvan, kell hogy annak a térképen legyen nyoma. Végre megvárjuk a jó földképen azt is, hogy a talajnemekben is legelább annyiban nyújtson tájékozást, hogy tudjuk, televény vagy homok, kavics vagy lősz terül-e el a megye egyik vagy másik részén. No most már ezen igények mellett, mit tapasztalunk először ezen vállalat első lapján, Pestmegye térképen ? Azt, hogy például a vonásolás a hegyrajzban nem tüntet fel különbséget vagy legalább nem eléggé szembeötlő, a Pilis-megyei jelentékenyebb hegyek s az Irsa-Alberti mellett elnyúló hegyhát között. Pest-megye egész területén nincs feljegyezve egyetlen egy tó sem, vagy hosszabban nyúló ér, vagy folyó-szakadék, nem látni kitüntetését a homokos területnek, s igy tovább. Még azt is hibáztatom, hogy épen a biztos tájékoztatás czéljából a megye területén kívül eső helyek egyáltalában kimaradtak. A üuna balpartjáu ott látoiq a