Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-02-24 / 16. szám

„BÉKÉSME&YEI KÖZLÖNY." I878. IE. SZÁM. A kiegyezés kérdése gyengén áll. Magamnak sincs hozzá bizodalmam, és pedig nem annyira azért, mintha azt hinném, hogy a mai körülmé­nyek között valaki jobbat csinálhatna, hanem mi­vel Bécsben nincs komoly szándék, és a magyar kormány napról napra gyengébbnek matatja magát az osztrákok iránt. Mi tőlünk azt köve­telik, hogy a javaslatokat minden részleteivel együtt elfogadjuk, minden változtatás nélkül, mig ellenben Bécsben lényeges változtatásokat tesznek rajtok a magok javára. Igy nem lehet alkudni. Az engedékenységnek van egy bizonyos határa, melyen tul menni nem szabad. A keleti kérdés nagyon komoly szint ölt. Tisza kijelentette, hogy Oroszország némely kívá­nalmai a magyar érdekkel ellenkeznek. Attól függ tehát a háború kitörése, hogy az orosz elbizta-e magát annyira, hogy e kívánalmairól a leendő congressuson le ne mondjon; s kész lesz-e az európai hatalmak nézeteinek hódolni vagy sem? TÁVIRATOK. * Bécs, febr. 20. Belgrádból a „Pol. Corr."-nek táv­irják: Ristics emlékiratot készit, melyet a czárnak akar benyújtani, mivel Oroszország Nis pasalikot az uj fejede­lemségbe, Bulgáriába akarja bekebelezni. A szerbek han­gulata Oroszország ellen annyira ingerült, hogy a szer­bek által elfoglalt területrészeket nem akarják jószerivel kiüríteni, hanem azoknak erőszakos elszakitására várnak. Lesjanin ezredes külön küldetésben Drinápolyba ment, hogy Nis pasaliknak 6000 orosz általi megszállása ellen ó'vást tegyen. A szerbek már most is valamennyi ágyút Nisböl Alexinatzba visznek, hogy azokat biztosságba he­lyezzék. * Bécs, febr. 20. A külügyér Server pasa beadta lemondását, melyet a szultán elfogadott. Utóda még nincs kinevezve. Server visszalépése, szemben az orosz-angol tárgyalásokkal az angol hajórajnak Oroszország által ja­vaslatba hozott visszavonulásával, kellemetlen hatású. * Páris, febr. 21. Az „Agence Havas" jó forrásból jelenti, hogy miután Lord Derby és Bismarck hérczeg kijelentették, hogy a kongressusra nem mennek el, Gor­csakoff herczeg is ilyen nyilatkozatot telt. * Róma, febr. 21. Midőn tegnap a pápa a nép előtt megjelent, az örömzaj oly nagy volt, hogy csak a pápa intésére lett ismét csönd. — A politikai körök és a lapok Leo papát erélyes, de mér.-ékelt embernek Ítélik. A kül­földi bibornokok ma elutaznak. Mindenütt teljes rend uralkodik. * Bécs, febr. 21. A „Pol. Corr." Bukarestből ugy értesül, hogy Romániának erélyes tiltakozása Viddin vá­rának orosz seregek általi elfoglalása ellen, tekintetbe vé­tetetett és Viddin átadása a román hadsereg részére ma fog végbe menni. * Bécs, febr. 21. A „Pol. Coir." az Oroszország és Anglia közt fennforgó értekezéseket a/on határokra nézve, a melyeken mind a két hatalom katonai hatalmi eszkö­zöket akar Konstantinápoly előtt kifejteni, ugy festi le, mintha azok ismét kritikusabbakká váltak volna. Anglia épen nem hajlandó hajóraját a Daedanellákból vissza vonni, más részről pedig Oroszországnak hajlandósága Konstantinápoly elfoglalására újra előtérbe lép. * Pétervár, febr. 22. A „Golosz"-nak jelentik Gyur­gyevóból, hogy Gurko bevonult Ruscsukba, hol a bolgá­rok lelkesedéssel fogadták; a törökök tartózkodtak minden tüntetéstől. * London, febr. 22. A Lord Derby lemondásáról szóló hir alaptalan. A parliament folyósóin az a hir ke­ring, hogy Törökország vonakodik aláírni a békét, ós Oroszorság követeli a török flotta átadását. MEGYEI HÍREK. * Kossuth édes atyja sírjának rend behozására következők adakoztak a mai alulirt napig: Zlinszky Istvánné ivén: Petőfi J. 3 frt, Geiszt I. 5 frt, Geiszt Gy. 5 frt, Pethe J.-né 2 Irt, Rigeau Náudorné 3 frt, Mons­bartli Erzsébet 1 frt. Dérczy Antalné 3 frt, KurtagB-né 1 frt Serkédy Sándor né 2 írt, Dérczy nővérek 3 frt, Zlin­szky István 3 frt, Zlinszky Béla 50 kr., Zlinszky Ilonka 30 kr ; Zlinszky Rózsika 20 kr., Lonovics J. 5 frt, Freu­bauer J).-né 3 frt, Andorlaky Kuniguuda 5 frt. Tamásfy Béláné 5 fr\ Potoczky Elekné 1 frt, Kristofiné 1 frt. Ju­renák Sándorné 5 frt. ifj. Bohus Pál 2 frt, Pesina Edéné 6 frt, Winternicz Arnoídné 2 frt, Szekér Lajosné 2 frt, Győri Imrénó 1 frt, Mojsisovits Albert 1 frt, Szemányi Lajos 1 frt, összesen 71 frt. — Havran Pálnó ivén: Csaba: Havran Pálné 1 frt, Schuh Albertné 1 frt, özv. Láng Gy.-né 1 frt, Ueey Mihály 50 kr., Bohus K.-né 50 kr., K. N. 50 kr., Rorosy Jánosné 50 kr., özv. Launer S -né 1 frt, Vidovszky K.-né 1 frt, Fábri Gizella l frt, Gártner A.-né 1 frt. Német L.-né 50 kr., Micskó J.-né i frt, Haan A. 50 kr., N. N. 50 kr., Udv-ardy Jánosné ,1 frt, Áchim J.-né 50 kr., Vidov.-zky Gyuláné 50 kr., Áchim P.-nó 50 kr., Félix Ákosné 1 fit, Fikker L.-né 1 frt, Bajcsi J.-né 50 kr., Marik J.-né 40 kr., Fábri S.-né 1 frt, S.-né 50 kr., Schuh K.-né 50 kr., Konyecsnyi J. 20 kr., Hornyacsik József 40 kr., Krnák M.-né 50 kr., összesen 20 frt. — Dobos Jánosné sz: Vitéz Csokonay Zsuzsanna ivén Czegléden: Kapu Pál 50 kr., Dóly Károly 25 kr., Sztratimirovics 7 frt 25 kr., Krancz Gy. 20 kr., Policzer K. 20 kr., Vida Andor 10 kr., Dobos P. 50 kr., Kovács P. 30 kr., Dobos Jánosué 1 frt, Dobos Erzsi 50 kr., Bá­nyai Géza 50 kr., Hajós S.-né 30 kr., ifj. Macsal M. 20 kr., Ocsai István 50 kr., Dávid S. 20 kr., Farkas G. 40 kr., Szabó K. 20 kr„ Végh P. 20 kr., ifj. János J. 20 kr., Szebenyi Dániel 10 kr., Farkas P. 10 kr., Nyújtó Pál 40 kr., Józsa Mari 1 frt, Marofi J.-né 20 kr., össze­sen 8 frt 30 kr. — Vitályos Mártonné ivén Öcsödön: Vitályos Mártonné 1 frt 10 kr., Oláh Antalné 50 kr., Soós D.-né 50 kr., Vekele Irma 20 kr., Illési Róza 40 kr., Kiss Jánosné 1 frt. Dezső S.-né 40 kr., Dezső A.-nó 40 sr., Győry Imrénó 50 kr., Nemes Róza 50 kr., Jo­hanovits Anna 50 kr., Kohn Netti 50 kr., Feyer Józsefné 50 kr., Kiss Águ^s 40 kr., Monus Erzsébet 40 kr., Saja Sándorné 30 kr., Fischer Regina 50 kr., Jobanovits J.-né 50 kr., Tolnay Gáborné 60 kr., Ronyai B.-né 1 frt, Mé­száros D.-né 30 kr., összesen 11 frt. — Kondoros u. p. Csorvás, január 12. 1878. közli Zlinszky Istvánné. (Folyt.) * Felhívás a megyei ipartársulatokhoz! Hogy az iparos osztály helyzetén javitsunk, első sorban önerőnkre támaszkodva, szellemi és anyagi képességünket egyesíte­nünk kell, hogy azt elérhessük. A teendők hossza sora vau előttünk, mert valljuk be őszintén, nagyon lassan ha­ladunk azon az uton, melyre jól felfogott érdekünk utal. Alólirott ipartársulat, ezen meggyőződés által vezettetve, az iparosságra nézve igen fontos vásározás és vásárren­dezés kérdésének megoldását tiizte ki czélul, mi annál inkább égető szükség, mert mig egyrészt a régi gyakorlat megtartása, az iparosok részéről napról-napra csökken, másrészt a hatóság részéről, sem törvény, sem szabály­rendelet eziránt nem intézkedik. Mindnyájunk előtt isme­retes azon nagy költség- és idő-pazarlás, melylyel a mo­stani vásározás jár, s mindnyájan érezzük azon kellemet­lenségek súlyát, mely az árulási rend szabályozatlansága folytán reánk nehezedik és sokszor az érzékeny káron kivül még súrlódások és összeütközésekre is alkalmat ad. Ezen kérdés megoldását akkéut hisszük elérhetőnek, ha a megyei összes ipartársulatokat egyetértve lépéseket tesz­nek az illető hatóságnál, ezen bajok orvoslása végett. — A czél elérése szükségessé teszi, hogy megyénk összes ipartársulatai — az alólirott által kezdemenyezetr, — s B.-Csabán f. é. márczius 31-ikén d. u. 3 órakor a város­házán tartandó értekezleten magokat képviseltessók. Azon biztos reményben intézzük ezen felszólításunkat a liszt, ipar-társulatokhoz, hogy kezdeményezésünk időszerűségét belatva, s az ügy fontosságát méltányolva, az értekezleten küldöttei által képviselteti magát. Végül kérjük, folyó évi márczius 18-ig a küldöttek neveit Áchim János bizot­igi elnöknél bejelenteni, hogy az elszállásolás iránt ide­jében intézkedhessünk. B.-Csabán 1878. febr. hóban ha­zafias üdvözlettel b.-csabai első ált. iparosok társulata. * A b.-csabai „Polgári-kör" tánczvigalma tegnap este ment végbe a kör saját helyiségeiben. Ugy a kör tagjai, valamint a külön meghívottak szép számban je­lentek meg, és fesztelen jókedvvel mulattak reggelig. A bál kimerítőbb leírását jövő számunkra tartjuk fenn. * Kraszkó János csabai lakos bérese Borta Va­szili a mint gazdája tanyáján egy istáló falának lebon­tásával foglalkozott, szerencsétlenül járt, miután a lebon­tani szándékolt fal saját gondotl uisápa következtében ugy rá esett, hogy keze-lábat össze-vissza zúzta, minek követ­keztében f. hó 15-én a csabai kórházban — hová a szín­helyről szállíttatott — meghalt. (?) Mint vásár első napján a kereskedők, oly önző buzgalommal emelik fel most a politikai lapok ki­adói az újságok előfizetési arát. Másfél évvel ez előtt a nagy világot hullámzásba hozott különféle eseménynyel sorozata volt a lapok vonzereje a közönsegre nézve; most már nincs más (?) esemény csak a háború: ennek kifej­lése eredménye. De épen ettől gyötörtetve oly szenvedé­lyesen olvassák a lapokat, s annyit áldoznak reá, hogy biz­isten béke időben két annyit érne. Hiába a kiadók sem rettennek vissza egy kis charlatanságtól, ha az mindjárt a hírlapirodalom rovására történik is. (?) Egy szinész mint tolvaj. Békésen Weil Sán­dor órás boltjából e hó 18-án éjjel elvittek 10 db ezüst órát, 24 db ezüst gyűrűt, 16 db aczél láuczot, 10 db chinai ezüst pipakupakot, 10 pár ezüst fülbevalót ós 2 db rövid ezüst óralánczot; a tetteseket ugyan még eddig nem sikerült egész bizonyosan felfedezni, de erős gyanú van egy Damsits László Békésről megugrott színészre, ki Gyu­lára jővén, innen ismét Székudvarra távozott. A gyulai kapitányság megkeresése folytán az illető elfogatott; Gyu­lára hozatván, innen Békésre tolonezoztatott. (?) Éji látogatók. Gyulán a „Korona" bérlőjénél e hó 16-én tolvajlást követtek el; a tettesek (hihetőleg ott jártas emberek) a nyitva hagyott nagy kapun mehet­tek be, s itt az udvar felől hatoltak a bormérőbe, honnan tömérdek evőeszközt, asztalteritőt, asztalkendőt s szivart vitte* el, majd később a megtalált pinczekulcscsal a pinczeajtót nyitották ki, innen 3 üveg pezsgőt, ugyanannyi malagát, s egyéb drágább borokat oroztak el. A kávé­házban talált 1 üveg szilvóriumot is sziverősitőül még ott helyben mind megitták, úgyszintén a konyhába lévő minden tej és tejfelt; ennek vége levén, az oláh város felé indultak el a zsákmánynyal, de a mint a nagy pré­dát vinnék, lépteket hallhattak, mert gyorsan egy kapu ajta­jába tették le a ruhába bekötött evőeszközöket s asz­talkendőket; egy jövevény meglátja a„batyut," fölveszi, s elszállítja a rendőrséghez, mit a káros másnap azonnal is kezeihez kapott. Tetteseket ez ideig nem sikerült felfe­dezni, több gyanús egyén van letartóztatva. (?) Közös panasz. Gyulán minden konczert ós bál-évadban van a közönségnek és az (ujdonság)-irónak egy közös panasza, ez pedig semmi más, mint egy illő bál és hangverseny-terem hiánya, melytől pedig a mai divatos „szükruhás" világban is vau okunk tartani. E hiányon hogy mikor lesz segítve, azt a jó ég tudja. — Denique csak Csaba ebben is, de színház dolgában is előbb áll. (?) Halálozás. Minich Péter gyulai tszéki volt díjnok 32 éves korában e hó 20-án Gyulán jobblétre szenderült; midőn kezdó a világot megösmerni, jó­létnek örvendett, gazdag családból származván ; a világ nyomorait nem is ismeré, később azonban a sors ellene fordult, anyagilag mindig mindig lejebb szállott, mig végre is egy dijnoki állást kellett eltogadnia s foly­tonosan szük anyagi viszonyokkal kellett küzdenie. Teme­tése könyöradományok utján bejött segélyezésekből esz­közöltetett. A megboldogult egy özvegyet ós két árvát hsigyott maga után. * Csaba és Szolnok állo násokat szemelték, ki a katonai csapatok összpontosításának központjaiul. Élel­mezési helyiségekül a nevezett helyeken a dohányraktárak szemeitettek ki. Ezeknek kiürítése, nemkülönben az átala­kítási munkálatok már megkezdettek. * Mezőberényben a rendőrkapitányi állásra M. Braun urat választották meg. * Mezőberényben e hó 20-án virradóra K. Balog Istvánnét, egy hetven éven felüli öreg özvegyasszonyt halva találták ágyában, — mint kiderült, rablógyilkosság áldo­zata; 30 frt készpénzétől fosztották ki, — s a ki ezt el­követte, a szegény asszony egyik unokája Budai Balázs, gazdagság lépcsői elsimulnak, ha ott találkozik Imrével, ki előtte egy félisten, álmai, s ábrándjainak oltárképe volt, s ki a legközönségesebb vajszivü ember módjára, az első szép leányba, ki útjába akad, belészeret s kiveti szivéből első szerelme tárgyát, hogy romja se maradjon a régi érzelemnek csapodár keblében. Imrének a múltból semmi bántó gondolata nem maradt, s azt a boldogságot, mely az első hónapok mé­zes idejében az ifjú pár felett lebegett, csak az képes elképzelni, ki szivének egyetlen szerelmesével lépett ily boldog frigyre. A szép Valerinet mindenütt szinleletlen örömmel s kedvespn fogadták, bár volt e nők közt irigye is elég; meg is érdemelte a kimutatott rokonszenvet, már csak azért is mert férje anyanyelvét pár hó alatt ugy elsajá­titá, hogy alig lehetett kiejtésén az idegent felösmerni. Az elérkezett farsang élénk mozgást idézett elő Kolton is, a varrótűk és a nyelvecskék jó előre működtek. A helybeli kaszinó bálján nyitotta meg termeit Karnev&l. Fényes vendégsereg gyűlt össze ez alkalomra, vége nem volt a hintók sorának, melyek egymásután tették le a tornáczon kedves terhüket. A bálon Valerine is megjelent, s a meglepetés moraja hangzott végig a termeken beléptekor. Felséges is volt megjelenése, fehér havasi virágok­kal és Brüssel csipkeremekeivel ékitett gros-grains ruhát viselt, fején egy brilliant diadémot, s szemében oly dele­jes varázst, melytől a sivatag oroszlána is megigézve simult volna a bűbájos tünemény piczi pillangós czipőjéhez. Elvitázhatlanul ő volt a bál királynője, a vidék legszebb asszonya, azonkívül mint újdonság a legérdekesebb. Mindenkinek feltűnt a meglepő hasonlatosság közte ós Hilára közt, de midőn szeretetteljes mosolylyal néhány szót váltottak egymással, mégis nagy különbséget fedez­hetett fel a figyelmes szemlélő. Hilára fekete selyem ruhában volt, néhány fehér rózsával ébenfürtei közt; valami oly lankatagság, meg­adás volt mosolyában, hogy alig álezázhatta a keblét dúló epesztő bút. Valerine délezeg, büszke s üde vjlt, Hilára csüg­gedt, ábrándozó s igénytelen; „amaz egy Azráele, ez egy Madonna." E megjegyzést hallotta Imre, talán nem is a két hölgyre czélzott, de oly találó volt reájok, hogy kényte­len volt magában annak igazságát elösmerni. Ez az elismerés meglepte öt: hogy ismerhette beő egy más nőn^k előnyét neje felett? volna talán még egy szikra szivében a Hilára iránt táplált szerelemből í ezt a gyenge hervatag virágoi Valerine lelkének melege, sze­meinek forró napja nem volt képes elsorvasztani ? Imre ugy érezte magát, mint a ki észreveszi, hotry virágos kertjében, hova naponként üdülni jár, kigyó tanyáz. Először látta Hilárát, mióta az Kolthy Ervin neje lőn, s egy gondolat fjrta magát szivébe: érezte, bogy Hilárat nem kép^-s feledni, s nejében csak a Hiláráhozi hasonlatosságot szereti; a külömbséget pedig ó legna­gyobbnak látta közöttük. S mily különbség a modorban is! (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom