Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-01-10 / 3. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." 1878. 3. SZÁM, A magyar orsz. központi kiáliitási bizottságtól az 1878 évi párisi közkiallitáson résztvevő magyar borkiáliitőkhoz! Többfelől hozzám intézett kérdezősködés folytán van szerencsém a következőket a t. borkiállitó közönség szives tudomására hozni: Az 1878 évi párisi kiállításon a magyar borok — az eddigi bejelentések után itélve — szépen, és hazánk botermelési viszouyainak megfelelőleg lesznek képviselve. — Van mégis néhány elsőrendű bortermelő vidék, ahonnan aránylag igen kevés bejelentés történt; igy pl. Neszmély, Lábatlan, Süttő, Héregh, Szegszárd, Harsány, Zala-Pogányvár, Z.-Eezi, Z.-tízentgyörgvhegy, Szigliget, Osobáncz, Ábrahám, Belső Somogymegye, Ermellóice és Aradhegyalja részint éppen nem, részint igen hiányosan lesznek képviselve. Azon hazafias kérelemmel fordulok ennek következtében a most felsorolt promontoriumok jelesebb bortermelőihez, hogy e hiányt mielőbb eszközlendő bejelentések által pótolni szíveskedjenek. A borkiállítás teljességének érdekében ezen (csakis ezen) helyekről a központi bizottság utólagosan is el fogja fogadni a bejelentéseket, amelyek legkésőbb január hó 15-éig akár a központi bizottsághoz (hanníriczadutcza 3. sz. a.) akár alulírotthoz (Budapest, viziváros) küldhetők. Meggyőződésem, hogy ezen kiállítás minden eddigi borkiállításunkat felülinulandja s borászatunknak anyagi lendületet is szerzend, mert a francziaországi phylloxera-pusztitások és a rosz sveiezi termés következtében számos fogyasztó lesz kénytelen figyelmét a magyar borokra fordítani A kiállításra bejelentett borok beküldési határideje 1878-dik évi mártius hó 31-ike, amelyen tul beküldött tárgyak a franczia kormánybiztosság által kiadott általános szabályzat értelmében el nem fogadtatnak. Minden bejelentő azon bizottsághoz tartozik borait küldeni, amelynél a bejelentést tette. Az előleges bírálati szabályzat értelmében, előbirálati joggal a borokra nézve, és pedig az erdélyi borokra nézve a kolozsvári, — a horvátslávon borokra nézve a zágrábi bizottság által fognak előbiráltatni. A kiállításra küldendő boroknak egyáltalán palaczkéretteknek kell lenni; azaz olyanoknak, mélyek a szállítás és a hőmérsékváltoztatás által átlátszó tükrüket s tisztaságukat el nem veszítik. Hogy valámely bor palaczkérett-e, ezt ugy tudhatja meg a kiállító-tulajdonos, hogy a bort vagy meleg helyen tartja, 2—3 napig s jól felrázza többször napjában, vagy pedig, ha egy pohár borba vizben feloldott tiszta gelatint csepegtet. — Ha akár a meleg, akár a gelatin befolyása által a bor megzavarodik, ugy még nem palaezkérett s előkészítendő. Az előkészítés még most is kényelmesen történhetik akár többszöri fejtés, — akár derítés által. — Főleg a téli évszakra ajánlhatom a praeparálandó borokat hidegről melegre „Te nemes lélek! szegény Imrém! miattam lettél embergyűlölő, én vagyok a le balcsillagzatod, te ama boldog perczek emlékét őrzöd ereklyeként, én pedig képes voltam a világ előítéleteit gátul emelni szerelmünk közzé, de te tudod, ki átvirasztott éjeim keserű sóhajait hallod, ki a szivek redőit ismered, ki a mosolygó szemen át meglátod a prometheusi kínokat, te tudod, ki kettőnk közt a boldogtalanabb, az az őszülő, világgyiilölő iíju-e, vagy én, kit boldog hitvesnek tart a vak világ!" (Folyt, köv.) Elme'lkedések egy seprünyél látásán, vagy a földi dolgok hiúsága. — Swift után angolból. — Azon egyszerű pálczát, mely most ama elhagyott zugban hever, virágzó állapotban mint terebélyes fát ismertem, tele éltető nedvvel, viruló levelekkel, ágakkal. Hiába iparkodik azonban a halandó serény művészete, hogy a természet müveivel sikeresen vetélkedjék, és azokat elérje; hiába köté oda a művész az időette ágak csomóját a nedvtelen törzshöz: csak ellentéte lesz ez annak, ami hajdan volt; egy felülről lefelé fordított és melegről hidegre vinni. A meleg helyen ugyanis a bor megzavarodván hideg helyre vitetve üledéket rak. Ekkor lefejtendő a bor az ülledékről s ismét hideg és meleg helyiségén vihető keresztül mindaddig, inig megszűnt a borüledéket raitni. — Ekkor a borkiállításra szánt palaczkba fejthető s rendesen bedugaszolva czimfehrattal (vignette) látandó el. Többen a t. kiállítók közül már boraikat be is küldöttek. Ezen beküldött palaczkokból azon tapasztalatra jutottam, hogy a magyar bortermelő a dugaszt roszul választja meg, s kiteszi a bort a levegő hatásának s a kiszivárgás veszélyének. Bátorkodom ez okból a t. kiállítókat figyelmeztetni, miszerint a pal&czkokhoz 5—7 centimeter hosszú, hengeridomu s egyenletes, sima felületű dugaszokat Használjanak. — A palaczk a dugaszon kívül még ónkupakot vagy palaczkszurüot is kap, hogy a bor a levegővel éppen ne közlekedhessék. Kinek rendes névvel ellátott Kupakja nincsen, czélszerúen használhatja az általános kupakot, melyen név nincs s felül csillaggal van megjelölve. — Legrosszabb esetben csinálhat magának mindenki jó palaczkszurkot, ha egy edényben 4 rész kolophoniumot, 2 rész sárga viaszt, 4 rész fehér szurkot s fél rész schellakot összeolvaszt. A palaczkok végre vignette-vel látandók el. Kinek saját vignetteje nincsen, használhatja a szőlőlevél alakú általános vignetteket, melyek olcsó ós minden jobb nevű papirkereskedésben megszerezhetők. A vignettere írandó szép Írással a bor miaősége, termés éve s a termelő, esetleg a - kiállító neve. A palaczkot illetőleg, vörösborokhoz a zöld bordeauxi, fehér asztali borokhoz a zöld rajnai, nehéz fehér pecsenye és szamorodni borokhoz a sárga rajnai s az aszúkhoz a feher üvegü bordeauxi palaczkok a legajánlatosabbak s legöszhangzóbbak. -- Minthogy a kiállítási állványok csak 35 centimeteres palaczkok elhelyezését engedik meg, a palaczkok maximalis magassága 35 centimeter. — Az úgynevezett tornyosok s nagy rajnai palaczkok tehát csak kivételesen fogadtatnak el. Minden egyes b.prféleségből legalább 6 palaczk küldendő be, ós' pedig 4 palaczk valódi borral, két palack ellenben az illető borhoz hasonló szinre festett vizzel töltendő meg. Ez utóbbiak .fognak kiállíttatni az állványokon; az előbbiek a bírálat idejéig a kiállítási bizottság pinczéjében fognak megőriztetni. — A víz festésére legalkalmasabb az égett czukor (caramel) melyből a fehér bor másolatára kevesebb, a vörös boréra több oldandó fel. — A vizzel töltött palaczkok fenekére czédula tapasztatulj e felirattal: „festett viz." Többen a bejelentési ívre nem vezették az illető kiállítandó bor árát; miután ezt felette fontos tudni s miután továbbá a szerkesztendő speczialis katalógusban ezen adatnak benn kell foglaltatnia — kérem a t. kiállítókat ezen adatok pótló beküldésére. Azon reményben, hogy a hiányzó promontoriumok termelői a kiállítás tökélyetesitése — és sikerére irányzott hazafias működésemben mielőbb támogatni fognak bejelentéseikkel — mafa, melynek ágai a földön vannak, gyökerei pedig a levegőben lógnak. Minden piszkos konyhacselédnek joga van a sarat seperni vele. A legsárosabb foglalkozásra van kárhoztatva, és a sors szeszélye arra szánta, hogy mindenféle dologról a sarat letisztítsa, és ez által önmagát beszennyezze, mig végre a cseléd szolgálatában tövig elkoptatva, az ajtón kilöketik, vagy legjobb esetben'tüzet raknak vele. Midőn ezt könyezve látám, sohajok közt igy kiálték fel: „ Valóban az ember e földön nem egyéb mint egy seprünyél /" A természet jósága erősen és edzetten hozza a világra; virul s gyarapodik élete teljében; fején saját haját hordja, az embernek, ez eszes növényzetnek e sajátságos lombozatát, addig-addig mig a ir.értékletlenség fejszéje zöld ágaitól megfosztja, és hervadozó íatörzszsó devalválja. Akkor, óh, a művészethez fordul, és parókát kezd viselni. Büszke a hajaknak e természetellenes bokrára, mely nem csíráz soha saját fején! Gondold meg óh halandó, ha az ilyen emberi seprünyél a küzdtérre merne lépni, büszkén azon hajgalyakra, melyek nem rajta csíráztak — ha e dísze a legszebb hölgy boudoárjából származna is: nem volnának-e hajlandók gúnyt űzni belőle ós hiúságát nevetni? radtam a t. borkiállitó közönségnek továbbra is kész szolgája: Budapesten, 1877 dec. 18-ikán. Molnár István s. k., a magy. orsz. központi kiállítási bjzottságnak szakelőadója. MEGYEI KÖZÜGYEK. 3ékésmegye közigazgatási bizottságának f. e. január 7-én tartott üléséből. Az alispán urnák lapunk jövő számában egész terjedelmében közleudő jelentése olvastatván fel, a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. t. cz, 216. §-a rendelkezéséhez képest a felebbey.ések tárgyalására alakított bizottságba a közig, bizottság részéről rendes tagokul Ambrus Lajos és Kalmár Mihály, póttagul Farkas Bala választatott meg. A fegyelmi választmányba pedig rendes tagokul Kalmár Mihály, Karassiay István, Bánhegyi István ós Műlier Gusztáv, póttagokul Ladics György ós Abonyi Imre lettek megválasztva. Az endrödi gyógyszertárra pályázók kérelmének s a község nyilatkozatának felolvasása után titkos szavazás utján Kalocsa István lett megválasztva, Kovács Kálmán 1, Kovács Gusztáv 1, ós Csonka István 2 szavazata ellenében. Egyebekben az alispáni jelentés tudomásul vétetett. A börtönök megvizsgálásával megbízott küldöttség jelentése szerint a börtönök teljesen jó karban s a legnagyobb rendben találtatván, a köziig, bizottság ezért Janó Sándor kir. ügyésznek elismerést szavazott. A kir. adófelügyelő jelentéséből kiderült, hogy az 1877, évben az előző évhez képest 143,166 frt 97 Ír. adótöbblet folyt b^. E jelentésnek két pontja felett zajos eszmecsere fejlődött ki. Ezek egyike a jelentés azon pontja, mely szerint az endrődi és f. gyarmati jegyzők a közig, bizottság felrevezetésével vádoltatnak; mielőtt azonban a kínért fegyelmi vizsgálat elrendeltetnék, az érdekeltek nyilatkozatainak kivétele rendeltetett el; a másik vitás tárgy az volt, habár Gyulán, a 3-ik negyedévi adó behajtatott, az evégett alkalmazott 4 idegen adóvégrehajtó még mindig itt működik, csupán az idegen végrehajtók alkalmazásából felmerült 1300 frtnyi költség végett: Gyula város ezek eltávolítását kérelmezvén, nyilvános szavazás utján a bizottság elmozdításukat elrendelte, (mely szavazás .alatt csak Bánhegyi István kir. tanfelügyelő szavazott a ' kir. adófelügyelő véleményével.) A főorvos jelentése szerint az egész megyében egészség dühöng, hála az égnek! A kii. tanfelügyelő ur pedig (mint rendesen) nem jelentett semmit, mert még nem végzett -- semmit. r. 1. TÁVI R ATO K. * Pátervár, jan. 5. Gurkó tábornok, Taskizenben január 2-án reggel 11 órakor feladott távirata jelenti, hogy — mig az oroszok a törökök által odahagyott posítiókat megszállották s egy része a csapatoknak üldözni kezdé az ellenséget — Bugarovnál heves összetűzésre került a dolog, hol Weliaininoff tábornok detachement-ja áliott, ós pedig öt zászlóalj, 1 dandár, 6 ágyú s egy Igenis, halandó embertársaim, igy ítéljük meg részrehajlóan saját előnyeinket, és igy Ítéljük el mások fogyatkozásait! De egy seprünyél, fogjátok mondani, jelképe egy fölülről lefelé fordított fának. Hát az ember nem az? Nem történik nála is minden visszásán? Állati ösztönei és tulajdonai, eszét tartják megzabolázva, feje a porban csuszik-mászik, ott hol sarkának kellene lennie s ime minden hibái daczára, mint ujitó, mint visszaélések javítója és panaszok orvoslója lép fel. Ugy kotorász a természet minden piszkos zugában, mint a seprű, elrejtett roszat hoz napfényre s nagy port ver ott, hol előbb nem volt semmi és jutalmul, osztályrészül, azon sarat fogadja tel magába, melytől azt vélte, hogy elsepri. Elte utolsó napjait a nők rabságában tölti el mint papucshős, mig tövig elkoptatva, mint testvérét a seprűt, vagy az ajtón kidohják, vagy pedig arra használják, hogy lángot szítson, melynél mások melegednek! Ilyen az élet, ilyen a seprünyél, ilyen az ember!