Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-12-26 / 103. szám

a szülők kivétel nélkül nagyobb súlyt helyeznének arra, hogy az ifjúsági takarékpénztár eszközül szolgáljon az annyiszor emlegetett ós mindig óhajtott takarékosságra való szoktatáshoz s ezzel egyszersmind a leányok szükségleteit arányba hozni igyekeznének, az iskolai nevelés föladata könnyebben volna megoldható. Azt azonban mint tényt följegyezhetem, hogy a megszokott nyalánkságok itt az iskolában már ismeretlenek. Vajha ugy lenne az intézet falain kivül is 1" Rimaszombat. Ugyancsak Fábry János ur, mint az egyes, pmtest. gymnas. igazgatója erről is igy ir: „Az ifjúsági takarékpénztár már harmadik éve áll fenn. Ideje, hogy ez üdvös intézmény mind nagyobb tért foglaljon el gymnáziumainkban. Sajnos, hogy a családi kör nem működik közre, mert különben a sikert nagyobb számokban lehetne kifejeznünk." Somorja Innen irja az igazgató Gyubek Ferencz ur . „Azon hiányok, hátrányok, visszaélések és árnyoldalok, melyeket ez intézmény életbeléptetése ellen felhozni szoktak, nálunk nem tapasztaltattak, s azért népesebb polgári leányiskolákban ez intézmény üdvös lehet." Sümeg -Mihályfáról irja a közs tanitó Tóth Lajos ur : „Az intézmény jó hatását kicsiben tapasztalom az életben is már ; fattyú hajtásai nálam nem burjánzanak." Várpalota. Innen a kerületi rabbi Singer Ábrahám ur igy ir : „Azonban kevésbbé fektetnék súlyt az anyagi, mint az erkölcsi eredményekre ; magas betéti összegek még nem engednek közvetlen és csalhatatlan következtetést az intézmény sikeres fejlődésére, valamint átalában azon nézetnek hódolok, hogy az iskolai takarékpénztárak morális értékének kimerítő megvilágositása és tárgyalása az intézmény legerősebb szószólója volna." „Végre örömmel konstatálom az eredményt: á tapasztalás megerősítette várakozásunkat; az iskolai takarékpénztár ugy morális, mint közgazdasági szempontból megbecsülhetetlen intézmény." * * * Végül ismételten legmelegebb köszönetemet fejezem ki a hazai sajtónak, azon támogatásáért, melyet az a szóban levő ügyben kezdettől fogva majdnem kivétel nélkül tanúsított. Szives köszönetemet továbbá azon tanítóknak s másoknak is, kik e jó ügy szolgálatában, irányomban az iskolai takarékpénztárak állását feltüntető közleményeikkel oly sokszor szives előzékenységgel viseltettek. Köszönetemhez még azon kérelmet csatolom : szíveskedjenek hazánk igen tisztelt tantestületéből mindazok, kik a hazafiságnak azon ál dozatot hozzák, hogy*;-z iskolai takarékpénztárakat kezelik, müködösék eredményét e sorok írójával közölni, hogy igy ez adatok is nyilvánosságra jussanak, a mi ez üdvös intézmény tovább terjedésére csak jó latással lehet.*) Vajha kedves hazánkban is gyorsan verne az, s a legszélesebb irányban gyökeret!" * * * És még csak néhány szót. Bizonyosan használna ez intézménynek, ha az életbeléptetéskor az első pénzszedés egy hathatós beszéd kíséretében történnek, mely alkalomra a hatóság tagjai, az iskolaszék, a szülők, és más iskolabarátok meghivatnának, hogy ez esemény ünnepélyes, maradandó benyomást idézne elő. — A Depretis-cabinet szép csendesen bevonult a 7 olasz parliamentbe. — Schönerer hazaíiatlan nyilatkozata ellen egyre érkeznek be a reichsratliboz a tiltakozások. Legújabban Heide városi képviselete utasította vissza azon hitvány insinuátiót, hogy az osztrák-németek Németországhoz szeretnének csatlakozni. — A képviselőház 2l-diki ülésében tárgyalta a Németországgal kötött vámszerződést és azt miud általánosságban, mind részleteiben változatlanul elfogadta. A kéj-vények tárgyalására kerülvén a sor, azon kérvényeknél, melyekben Arad- és Torontálmegyék a magyar nyelvet az összes népiskolákban kötelezővé kívánjak tetetni; Trefort közoktatásügyi miniszter kijelenti, élénk köztetszés közt, hogy a szünet után eziránt törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni. Az üles végén Tisza miniszterelnök inditványozzza, hogy erdeudeges targyaló ülés jan. 20-ig ne tartassék és csak épen olyan ülései hivattathassanak össze, melyeken a kormány előterjesztéseket tehet. A ház elfogadta. i — A képviselőház 22-én délelőtt rövid ülést tartott, melyen a Nómetorezúggu4- kötött kereskedelmi szerződés harmadszori felolvasás után végleg elfogadtatott. A főrendiháznak, mely e czélból délután 2 órakor tartott ülést, Baross Gábor képviselőházi jegyző nyujtá át e törvényjavaslatot. Haynald Lajos kalocsai érsek indítványára a hármas bizottság mellőzésével azonnal tárgyalás alá vétetett s Kemény Gábor kereskedelmi miniszter rövid ajánlata után az elnökkel és jegyzőkkel együtt, összesen 19 ogyénből álló főrendek gyűlése miuden észievétel nélkül elfogadta a törvényjavaslatot. A képviselőház a 23. tartott ülésében lett erről értesíttetve. — Balaceanu román közlekedési miniszter, ki jelenleg Bécsben időzik, mint a „Pester Corr. hallja, Budapestre is el íog jönni, hogy a magyar kormánynyal a román vasutakkali összeköttetésről értekezzék. *J Minden az iskolai takarékpénztárak életbeléptetésére vonatkozó, hozzám intézendő kérdésre szívesen felelek, és a hozzá szükséges mintapéldányokkal, útmutatással stb. ingyen szolgálok. Furcsa nép vagyunk. Furcsa nép vagyunk ! FiZt tartják sokan felőlünk és őszintén, mintegy négy szem között megvallva — sok igaz van ebben ; mert habár alkotmányunk 800 éves és azt jó és balsors között megőriznünk és ha elvették, rövidebb vagy hosszabb idő múlva visszaszereznünk sikerült, alkotmányunkban és az alkotmányos életban csak addig voltunk otthonosak, mig a régi rendi alkotmány fenállott. Nehogy azonban valaki azt tegye fel rólunk, hogy mi tán a parlamenti alkotmánynak ellenesei vagyunk, előre is kijelentjük, hogv John Stuart Millel tartunk s a képviseleti kormányt tartjuk a legjobb kormányformáuak, igen ám, de a hírneves angol maga is eszményileg, vagy is elméletileg legjobbnak tartotta e kormanyformát s feltételezte a népnek akaratától és képességétől azt fentartani. De térjünk vissza tárgyunkhoz és fürkészszük, mely jelenségekből lehet azt következtetni, hogy még „furcsák" vagyunk ebben. Angliában, a parlamentarismus hazájában az államférfiakat oly elvek vezérlik, melyeket maguk elibe tűznek, nyíltan magukénak vallanak és azokat érvényre emelni törekszenek, ott a kormányra, a hatalomra jutni nem a czél, hanem csak az eszköz, az elv érvényre emelésére ; nálunk ez megfordítva áll, itt a kormányrajutás a czél, melynek elérésére a felállított elv — ha altaljában egy felállíttatott — csak eszköz ; tagadhatlanul, a magyar államférfi is jóhiszemüleg jár el, kormányra jutni csak azért akar, hogy a hazát boldogítsa s meg van arról győződve, hogy ő arra képes is lesz, de nem azért, mintha az általa felállított elvet avagy irányt tartaná a legczélravezetőbbnek, hanem mert nagyon bizik saját becses egyéniségében, hogy ő képes lesz más irányt adni a világ folyásának. Tekintsük p. o. az egyesült ellenzéket; kétségtelenül jóhiszemüleg jár el ez is és jót kiván a hazának, de elvet felállítani, programmot a jövőre nézve adni s állatjában azt megmondani, hogy hát valójában miben különbözik a szabadelvű párttól — nem képesek, ők csak negatíve működnek, mindent rosszainak, de jobbat mondani nem tudnak, hanem azért komolyan hiszik, hogy ha ők ülnének a piros bárson karszékekben, hát máskép menne a dolog ; pedig dehogy menne, csak akkor látnák, hogy nem ók visznek, hanem vitetnek a tények kérlelhetlen logikája által. Tehát van valami abban, hogy mi „furcsák" vagyunk. A magyar ellenzékek közül csak a függetlenségi pártnak bevallott ós határozott elve és programmja, de hát szerencsétlenségre oly fellengős programm, melynek keresztülvitele még az esetben is lehetetlen volna, ha a tejedeiem azt — a mi nem képzelhető — el is fogadná, már pedig, hogy egy parlamentben, melyben a pártok feladata volna az általok vallott elveknek érvényre jutását minden törvényes eszközökkel előmozdítani, egy oly párt találkozzék, mely programmja által már eleve önmagát kormánykéfA kiválóan családi ünnep, a szeretet nagy ünnepe malasztos fénysugarait mindenki s/ivébe már előre önti. Az adventi (ur jővén) 4 hét emlékeztetője, hogy az emberi nem 4000 évig várt a Messiásra, buzgón előkészité a hivő sziveket. A „Rórátét" de egyet is dehogy mulasztotta volna kis Jancsi barátunk; a menynyei hajnal ünnepe ez, mely az isteni kegyelemnap jövetelét hirdeti. Oh boldog karácsony, oh szent éj I Se baj, ha nem is oly fényes, lesz mind'ütt drága karácsonyfa, mily szép lészen a kedves mulatság! „Most is gyermek vagyok s ép karácsony napján — ... Kiosztá a diót már az édes anyám . . . . S megfogva két ujj;i| a kendőnek végit, — csörgetjük a diót az udvaron végig." (Tóth Kálmán. Karácsony.) Minél közelebb a szent nap, önkénytelenül még a sivárabD kebel lágyabb érzetekre gerjed. A hagyományosan szigorúan megtartott, karácsony böjtjén már telve a szív az ünnep érzetével. H^jh, a magányos, vagy rideg agglegény is fogván a szefencsét, szép családi körben tölti a karácsonyt. Szerte az ajson : boldog ünnepeket! Kün metszően fuj a szél, — fehér a karácsony, — holló szárnyait szétterjeszté az est, — a csillagok — megannyi lámpás — élénken ragyognak az aetheri űrben. Ládd csak! Egyben van a család, ottan a vendég is. Pszt! Hallgatva gyönyörködik a kisded kedves sereg, még a dada karján mosolygó kis szöszke is csak ugy ámulbámul. Oh mi szép a kedves karácsonyfa! Az ártatlan ajkak versben és prózában üdvözletetet rebegnek. Hollá! im' meg is kapták, amiről álmodtanak, de jó a Krisztkindli! Milyen kincs a szülői szeretet; fényes visszsugára Isten szeretetének, a gyenge kisdedének, kinek születése drága emléknapja a nagy karácsonyünnep. De mi az? A családfő egész meghatottsággal üdvözli övéit áldja a nagy kisdedet, az isteni gyermeket, világ megváltóját, hogy megérni engedie születése napját, ós szerencsét kiván, hogy még igen sokáig érjék a karácsonyt! Csókot vált a szüle, megcsókolja gyermekit, a szeretet csókja egyesíti őket... A szeretet ünnepén megujult a szent frigy. Lobognak a gyertyák a diszes karácsonyfán, hit világossága a hivő szivekben, örömöt sugárzik a sziv B?tlehem fényétől. Isteni szép est! „Megy újra a játék, nem zavarja mi se — Pedig már közeleg az éjféli mise. Ünnepélyes komolyan megszóllal az éjben a nagy harang. Jíjtéli mise : üdvözítőnk testb^ni születése, mit a pogány irók is szépen bizonyúanak. O eljött, az isteni kisded s erkölcs-, és polgárilag átalakitá a világnak szinót. Szegénynek született, hogy a lelki szegénységet mind jobban szeressük, megalázta magát, hogy mi is vetkőzzünk minden gőgösséget. . . De hallsza, ,— . . . vájjon mi baj esett! — Itt vannak, itt vannak a betlehemesek . . . Teritett asztalra teszik a templomot, — Nagy ájtatossággal, buzgón énekelve. — Hogy és mikép mentek a csordapásztorok, — Boldog Betlehemoe — ... mutogatva százszor : Az ott a ki Jézus, ez meg itt a jászol." Boldog ünnepeket ! . .. „Mikor én még kicsiny voltam ..." „ . . . menjünk a szobába — Ottan már minden kész karácsony napjára ... A téli ablak közt aranybárány, alma,. . . Földön a jó szalma . . Karácsony, a családiasság, a szeretet kiváló ünnepe! A kor materiahsztikus iránya nem ölheti ki kegyeletét... A szeretet melege mindenhova szétterjeszti fénysugátait. Az árvák, a szegények hálakönye a bizonyság a nyújtót, karácson fáért. Karácsonfa, jelképe az élet fájának, mely ős szülénkben kárhozalunk s megint üdvünk fája lett az által a kisded által, kinek eljövetele megváltásunk kezdete, s a miért a keresztény világ az éveknek sorát az ő születésétől számítja. Boldog ünnepeket! T.