Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1878-02-07 / 11. szám
V. évfolyam. 1878. 13. szám. P».-Csaba, február 14-én. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. t Előfizetési dfj: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér u-ben egy sor közlési dija 25 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Evek hosszú sora repül át az államok fölött, áldást ós csapást, szerencsét és bajt, jót és roszat hozva a szerint, amint az a szeszélyes sors könyvében megírva vagyon. Hoz gyakran szerencsétlenséget eleget, de ritkán annyit és oly gyakran, mint az az utóbbi időben szegény monarchiánkkal történik. A jelen mozgalmas és végzetes időben is, a midőn megeshetik, hogy a következő perez érdekeink védelmére a háreztérre szólit, belügyi villongások zsibbasztják a monarchia erejét. Az országos szabadelvű párt egyik értekezlete a kormányra igen kinos benyomást tett. Többen a szabadelvű párt tagjai közül az Ausztriával való kiegyezés tárgyalásanak előestéjén a vámtarifa ós a bankkérdésekre nézve fölöttébb kedvezőtlenül nyilatkoztak. A hajdani deákpárt hívei is szokatlan tevékenységet fejtenek ki. Szóval, mozgalom indult meg, melynek czélja a kiegyezés épenséggel nem lehetetlen megbuktatása. Beszélnek kormányválságról is. Mi részünkről bármily tartózkodással fogadjuk is e híreket, annyit konstatálhatunk, hogy valami fontos van készülőben. „Légáramlat nélkül nem rezg a falevél," mondja a közmondás. És vájjon ki merné kétségbevonni a közmondások igazságát? E kényelmetlen helyzetetet súlyosbítja még azon körülmény is, hogy a keleti kérdés döntő stadiumba lépettt. Az egyesült orosz hadak a „békeszerető czár" parancsára Konstantinápoly ellen nyomulnak. S vajh ki állja el utjokat? A szétszórt, demoralizált, elcsigázott török hősök? Az intriguákban nagy, de a veszélyben törpének bizonyult fejvesztett tőrök koxmány? Avagy a semleges és csupán saját közvetlen érdekeit féltő Európa? Sem egyik, sem a másik! Törökország elveszett! Birtokai felosztatnak a „barátságos" nagyhatalmak közt, amint illik, ó maga pedig mehet vissza Ázsiába uj hazát keresni. Mert az elvitázhatlan, hogy Oroszország, ha egyszer elfoglalta a fényes kapu székhelyét, a másfél milliárd hadiköltség biztosításának fejében megtartja Stambult. Minthogy pedig Törökország ez összeget megfizetni ez idő szerint nem lesz képes, fővárosát sem fogja visszaválthatni. Anglia egy ideig fog ugyan rezonnirozni, de a fait accomplin ezzel még mitsem változtat. Megérjük tehát, hogy a jövő év uj politikai és ge jgraphiai viszonyokat hoz Európának. Konstantinápoly Armeniával az oroszoké lesz, Bulgaria a hadikárpótlás kaueziójául nem különben. Lesz független román királyság a Dobrudzával. Szerbia kap három paralikot; Montenegro tengeri kikötőt, Herczegovina felét és a déli területeket ; a meddig azokat szlávok lakják. Más szóval, meg lesz a szláv konfoederáczió a czárral élén. Ez peszimistikus jóslás ugyan, de mi leszünk az el sők, kik örömmel állandunk el tőle, az események kedvezőbb alakulásokat ha teremtenének. • . N. L. — A február 4 iki országgyűlésen, Széli pénzügy miniszter szólalt fel, s nagy ós kitűnő beszédet mondott, melynek hatalmas érvelése magival ragadta az egész házat. A pénzügyminiszter fényes parliamenti győzelmet jegyezhet fel, ugy a maga mint pártja számára. A pénzügyminiszter után Irányi Dániel szólott elég tárgyiasan az önálló vámterület álláspontjából, melynek felállítását ö nemcsak, hogy veszélyes kísérletnek nem tartja, hanem mulhatlan feltételnek tekinti a haza ügyeinek rendezésére nézve. Ezenfelül polemizált Móricz Pállal, azt állítván, hogy a bihari pontok a pénzügi és kereskedelmi önállást nem képzelhették önálló vámterület nélkül. — Szüusé gesnek tartotta Lónyay tévedéseinek némelyikét is helyreigazítani, kimutatván különösen a véradó szerinti quota vállalás abszurd voltát is. — A görögök hadizenet nélkül betörtek a török területre; a görög kormány nem is készül hadat izenni a portának, hanem a görögök oltalmazása czimén nyomul be Theszáliába. Amerikai varrógép-ipar. Ki hitte volna 25 évvel, mikor egy uj találmánynak még csak első kezdeményezéssel lettek ismeretesek Amerikában, hogy ez uj találmány legyen hivatva sok embernek, különösen a nőknek kezét pótolni, vagy legalább azoknak munkáját oly nagyszerű mérvben megkönnyíteni és gyorsítani; ki gondolta volna, hogy ez a találmány, a varrógép, a nők társadalmi állásában valódi átalakulást legyen képes előidézni. A varrógép nemcsak eszközt nyújt a varrónőnek, kinek a megélhetés különben oly nagy gonddal jár, hogy magát kellőleg és tisztességesen táplálhassa s társadalmi állását illőleg fentarthassa: de a családi életben is oly megtakarítást eredményez, mely ez ideig a kézimunkák lassúságánál fogva elérhetlen volt; főleg ha még a családanyának egy sereg apró gyerekről is kell gondoskodnia, a varrópek segélyével most néhány óra alatt többet kereshet, mint eddig több heti megfeszített kézimunkával. Mint minden uj találmánynak, ugy a varrógépnek is sokáig sok ellenségeskedés és méltatlan előítéletek ellen kellett küzdenie, mig jelenlegi helyét a társadalmi életben kivívhatta. Az ki csüggedhethetlen tevékenység és fáradhatlanság által a varrógépet folytonos javításokkal oly világszükségleti czikké tudta tenni: Singer J. M. amerikai polgár. Singer J. M. német szülőktől származik, kik kivándoroltak Amerikába. Singer J. M. adott léteit a varrógép-iparnaK, mely most százezer embernek ad foglalkozást és kenyeret. Singer J. M. várrógépgyárai — czég: „The Singer Manufacturing Oo New York" — még az amerikai nagyszerű fogalmak szerint is utoiérhetlenül állanak. Hogy a t. olvasóknak fogalmuk legyen e nagyszerű telep kiterjedéséről, néhány hiteles aA Jlásigysí Közlöny" tárczája. A garszón-lakás, Nem vezetem tisztelt olvasóimat szentélybe, melybe csak megoldott sarukkal lehet bejutni. Abban a pipafüstös légkörben, melybe Önöket most vinni akarom : feltett kalappal, keztyiitlen kézzel és égő szivarral is szívesen látott vendégek, s ha elmulasztottak volna ovatosan kopogni, ez sem olyan nagy baj. A garszón-lakás, melynek kilincsére tettük kezünket, nem szentély mint a családi lak. Az élet nagy kvártélyán a garszón-elet mindössze egy lakálytalan előszoba, melyből ?. családi élet belső lakosztályaiba nyiiik az ajtó, s aki oda akar betérni : ai előszobában hagy különféle liin-lomot, esernyőt, felsőkabátot, leporolja magát, hogy kifogástalan külsővel lépjen be, kint gondolja még el, hogy mit fog bent mondani, s csak ha látja, hogy egész lényén az illem s gondosság miuden nyomát meg fogják találni: lép be, hogy zavartalanul és otthonosan viselhesse magát oda bent. A garszón-életet tehát mint tisztitó-tüzet, s az előszobát mint azon helyet, hol kabátunkat keféljük meg — bocsássák meg garszón barátaim, — én világnézleti fogalmaimnak egy gyenge szálával összekötöm, s azt hiszem elég helyesen. De midőn, uraim és hölgyeim, garszón-lakásról van szó, szükséges egy ember is, kit oda bele képzeljünk, s erre azt hiszem legalkalmasabb egy garszón! Beszéljünk tehát mindenekelőtt róla. Diplomájára nem rég nyomták rá a fakultás pecsétjét, alá is irták vagy hatan, tudós bölcs férfiak azt az oklevelet, mely már nagyságánál fogva is bizvást beválnék vitorlának az élet ingó-ringó gályáján. A gálya, melyet a „kikötőbe" a „megélhetés" partjaira törekszünk juttatni, vigan merészen indult meg, s piros lobogója játszott a hajnali szellőben, s ha a szél el-el kapta, kibontotta, lelkesülten néztük viruló színét. Hajónkon aranypurt, gyöngyöket, a tropicus égalj drága termékeit hoztuk az élet hullámzó tengervizén. Hányszor küzdöttünk aztán viharral, förgeteggel, a sirályokat hányszor üztük el árboczainkról, s hogy hányódott gyönge hajónk a hatalmas, beláthatlan hullámárkokon !? De gyáva az, ki kétségbeesett a nehéz uton. Legtöbben, hogy a partra jussunk, azt a sok terhet: aranyport, gyöngyöket, a vizbe hánytuk, hogy el ne merüljünk. A nagyravágyásról lemondtunk, illúziókból kigyógyultunk, s beérjük azzal, hogy Caesar s Washington helyett egyszerű munkás tagjai lehettünk a társadalomnak, s a város közönsége, melynek körében élünk, mint jóravaló embert ismer bennünket; istennők helyett pedig — kikről rajongó ábrándképeket alkottunk magunknak — megelégszünk végre is egy csinos kis feleséggel, s ki elég szép, elég ügyes, elég értelmes, s a mi legfőbb — ragaszkodik hozzánk. De neked szegény garszón barátom nincs ám még ilyen kis ragaszkodó élettársad. Egy diploma minden, a mit magadénak nevezhetsz; fülig szerelmes vagy belé. Zsebedben hordod vagy három napig azután, hogy kezeidhez jutott; már kopik is a széle, annyiszor megnézed s annyi jó emberednek mutatod meg. Ha ez a nagy használat egy hónapig tartana, csakugyan elkopnék még a pergament is, a mely megjegyzendő már csak kivételesen vagy szokásban; de negyed napra már mindenki tudja a városban sikered hirét, s te egyszerre kedves emberré avanzsiroztál, s légy bármily unalmas, a lányos mamák élőt 1: érdekes és szellemdus emberré lettél, magad se tudod hogyan. A diploma a szekrény fiókba kerül, lenyomtatott xirágaid, deákkori irkafirkáid, kifizetetlen számláid , s finom hajtású leveleid közé, melyeket a postillion d'amour sokszor oly veszélylyel és rögös uton juttatott kezeidhez : a hol aztán nem bántja többé senki. Lakást bérel a végzett fiatal ember, két-három 6zobájut. A bútorokat nem sokat válogatja ; irányadó elve az, vájjon minő részletfizetésre adja a kereskedő,