Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-12-08 / 98. szám

,BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1878. ae. SZÁM. kisérje és a legközelebbi egyetemes gyűlésre jelentést terjesszen elő, a mikor azután a kérdést tüzetesen fogjuk tárgyalni." Az elnök szavazás alá bocsátotta Péterffy el halasztási indítványát, mely természetesen elfogadtatott, már csak azért is, mert az ügy puszta elhalasztását czélozva, még csak a szabad működést sem ajánlva, igenis elnapolta ezen nemzetgazdasági és nevelési szempontból annyira fontos ügyet a legközelebbi nagygyűlés idejéig, vagyis teljes három évre, mint a mely idő múlva lesz az egyetemes tanitógyülés ismét megtartandó. Határoztunk, hogy majd határozni fogunk; e határozat az, melyet mi komoly ügyekre nézve, fájdalom ! — oly gyakran hozunk ! (Folyt, kőv.) — Gr. Szapáry Gyula uj pénzügyminiszter és br. Kemény Gábor, az uj kereskedelmi miniszter pénteken d. e. 10 órakor tették le ü felsége előtt az esküt. Az „Élővíz" Butyintól Békésig. (Folytatás és vége.) A nádor malom, és siklói malom köze Sikló Szikes legelőjén összegyűlendő vizek mind a malomcsatorna felé veszik utjokat. — Valamely feltűnőbb ér ugyan, mely tömegesen vezetné a vizet, nincsen ; de hogy a két malom közti részen szokott a viz lefolyni, azt bizonyitják az országúton keresztül épitett dobogók, s a dobogóhoz és attól elvezető árkok, melyeknek a malomcsatornába szolgáló végeik nincsenek elzárva, sőt az uradalmi fás árokparthoz közel a csatorna partja most is nyitottan találtatott, mi kétségkívül vizbeeresztés szempontjából eszközöltetett. A siklói malom alatt néhány száz ölre van a Bugyér, mely az otlakai legelőről összefolyó vizet nagy mennyiségben hozza a csatornába. Nincs ez elgátolva a balparton, minden akadály nélkül az utolsó csöppig adhatja át vizét a csatornának, a jobbpart elég magas arra, hogy a viz a székudvari földekre át ne csaphasson. Vizet vezet le továbbá a pili és otlakai határ árok, ugy szintén közvetlen a pili malom alatt az uradalmi földek vizeinek levezetésére szolgáló talán ez év, vagy a mult évben ásott árka is. Azon vizek tehát, melyek Szöllős es Pil között a balparton ömlenek be a malomcsatornába, a malomcsatorna vizét 1 és fél láb egész 2 lábbal magasabbra is megnövesztik, — mint ezt a meder oldalán látható vizmosási vonalok mutatják is, — s minthogy ezeknek majdnem minden vize a csatorna által vétetik föl, kieresztésről pedig gondoskodva nincs, a lefolyó vízmennyiségre kétségkívül befolyással vannak. A malmoknak a fölösmennyiségü vizzel nincs semmi bajuk, minthogy az a zugon leereszthető, csak az alanti vidék vízmennyiségére lehet befolyással, illetőleg az alanti vidék medrének megtelési idejét valamivel rövidíti. Ezek volnának a balparti vizek, melyek a malomcsatornába folynak be, s annak vizét kétségkívül szaporítják. A jobbparti vizeknek törekvésük nem a malomcsatorna felé van, hanem azzal mintegy párhuzamosan. Ezek leginkább Nadab tájékán veszik kezdeteket és majd ezeken, majd a viz levezetése czéljából készült árkokon Székudvarnak irányitvák, hol is a székudvari rétek vizeivel egyesülve az „Uri ásáson" és a „Ság éren" egész a Csábosig vezettettek le, itt bele mentek a Osahosba, és onnét a malomcsatornába. Ezen vizek azonban ma már nem folyhatnak be az élővizbe, mivel a pili malomtól kezdve csaknem Gyula Varsándig a jobbpart részben a mult évben, részben ez évben kiépíttetett, mely erős gát nemcsak ezen vadvizek ellen biztos építmény, hanem képes megakadályozni Erdőhegy táján majd minden évben kitörni szokott Körösvizének a malomcsatornába való omlósét is. — A pili malomtól kezdve fölfelé kezdődnek a svájezi magaslatok, itt sem a jobb sem a balparton nincsen semmi gát egész a pili szántó ós legelő földek árkáig. Ezen magaslatok valószínűleg oly magasak, hogy nemcsak a vadvizek azon keresztül a malomcsatornába nem folyhatnak, hanem a Körös kiszakadása esetén is annak vizét feltarthatják. Szóval, a jobbparton vadvizek a malomcsatornába nem folynak be. Ezek képezik tehát a malomcsatorna jobbés balparti vizeit, s ezek közül a jobbpartiak nem folynak be a csatornába, mig a balparton befoly Butyintól Pilig minden viz, csakhogy a Butyintól Szőllősig befolyó vizek nem nevelik a vízmennyiséget, minthogy a mennyi befolyik, annyi ki is eresztetik, ellenben Szőllőstől Pilig a befolyó vizek a malomcsatorna vizét 1 és fél egész 2 lábbal emelhetik. Kérdés tehát most, vájjon a malmok hajtására megkívántató s a csatornán lefolyó viz a békési zsilipnek három hétig tartó lezárása esetén megtölti-e Békésnél ugy a medret, hogy a gáttal szineljen, avagy csak a befolyó vizek hozzájárultával telik meg annyira ? vagy másképen, lonne-e Békésen azon esetben is oly magas a viz, ha csak egyedül a butyini vizosztó által adott vízmennyiség folynék le, a csapadék vizek pedig a malomcsatornából kizáratnának ?.. Ezt megmondani határozottan nem lehet, minthogy nem ismeretes azon vízmennyiség, mely a csatorna által vezettetik le, valamint ismeretlen azon meder, melybe a viz lefolyik, csak annyit lehet mondani, hogy a vadvizek befolyása nélkül ezen alanti meder valami kevéssel hosszabb idő alatt telnék meg. Bármint légyen is a dolog, tény az, hogy a vadvizek kizárása esetén, legfőkép Békésen vajmi kevés lesz segitve, a mennyiben nemcsak kertjei és szántóföldjei ; de maga a város is alacsonyan fekszik, a maioncsatorna pedig mindenesetre hoz annyi vizet le, hogy a meder a természetes földszínen felül megtelhk azon idő alatt, míg a békési zsilipet fellehet húzni, melyre legtöbbször 15—20 nap is szükséges, s igy fakadó vize mindég leszen. Megoldani tehát a kérdést ugy, hogy az alanti vidéket megmentsük, a pili malom pedig mindég őrölhessen, nem lehet, vagy az egyik vagy a másiknak kell szenvednie. Annak megbirálásánál, melyik szenvedjen inkább, eltekintve egyéb okoktól, mindenesetre irányadó lehet 1-ször az, melyik megmentése jár több haszonnal és kétszer aránylag melyik megmentése olcsóbb. Nézzük mindenekelőtt Békés ós környékének helyzetét. A borosgyáni dülő, csaknem a régi mentőpart ós csabai országútig, kákát, gyékényt, nádat terem, a nyugoti oldalon ugyan akkora mintegy 300 hold első osztályúnak vett föld (1 hold 900 • öl) szénát terem, azontúl, Kőgyes, Csatár, Malomkert, Jégvermi és Szécsénykert csaknem minden évben kevés kivétellel viz alatt szokott lenni, s nem egy esztendei termés vész el, hanem ki tudja hány esztendőre való, mert a nagy munka is fáradsággal lerakott szőllők és fák kipusztulnak. A városba 400—500 házba száraz lábbal nem juthatni be, minden évben a roppant sok védelmi és gátépitési költség, a lakosságnak minden évben őrizetre való kirendelése stb. nehéz állapotok. — Csaba részéről Sikkany, Póstelek a csabai földek jó részben viz alá szoktak merülni, Gerlának is sok nagy bajai vannak. Ellenben a Csábosnál az áradás legfeljebb egy hétig szokott tartani, s ezen idő alatt valószínűleg csak a pili malomnak kellene szünetelni, egyéb veszteség itt aligha előfordulhat. Bulla Sándor, mérnök. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott a közigazgatási bizottság f. hó 2-én tartott gyűlésén. Méltóságos főispán ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottság 1 A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág mult havi állapotáról a következőket jelenthetem. I. Közegóssóg. A közegészségügyi viszonyok semmi rendkívüli kóralak által meg nem zavartatván, rendesen folytak le. Hasonlóan végződött a hasznos házi ós gazdasági állatok egészségi állapota is. — Még kell azonban jegyeznem, hogy jóllehet Kunágotán ujabb megbetegülési esetek már hetek óta nem merültek fel, miután azonban a vész hatóságilag még megszűntnek nem nyilváníttatott : a vészbizottság rendeletéből megyénk nyugati határán alkalmazott zárlat feloldható nem volt, sőt miután Biharmegye alispánjának értesítése szerint a keleti marhavész folyó évi november 20-kán Biharmegye Pojáua községében is kiütött : a vészbizottság határozatából a zárlat az 1874. XX. t. cz. értelmében megyénk keleti határán is felállitatott, oly módon, hogy Biharmegyóből a kérődző állatok csak orvosi vizságálat alapján és orvosi ellenjegyzéssel ellátott egészségi bizonyítvány mellett hajthatók be. művelődésnek még csak nyomát sem honosíthatta meg, sőt az ott találtat is eltörölte; Bosznia a byzanczi uralom alatt ily nyomorultan nem nézhetett ki, sőt a művelődésnek bizonyos fokán kellett állania, mi mellett még az ez időből fenmaradt utak tanúskodnak. Van itt ugyanis több ut, melynek alapja (Muterbau) még ma is szilárd, de felzete (Oberbau) az idő foga s törökök hanyagsága által eltűnt, de melyből ismét jó utat alkitni nem nagy fáradsággal járna. Visegrád alatt a Drinán, mely itt k. b. oly széles, mint a Tisza Szolnoknál, olyan szilárd anyagból és ízléssel épült tizenegy ivezetü kőhíd vezet, hogy ez bármely város díszére válna. A mit a századok sora meg nem rongáltatolt ezen építészeti remeken ma is teljes épségben fenáll, de későbbi része, már alkotásánál fogva kevésbé tartós, mivel korlátja v. kövezete pusztolófélben van. Mily kevés táradsággal és költséggel járt volna annak idejében e rongált helyeket kijavitni, míg i^y egyik oldalon az eredeti korlát már egészen hiányzik. Es hogy ugy az utak, mint az emiitett hid byzanczi korból valók, arról ugy az előbbiek mentén látbató utmutató oszlopok, mint az utóbbi stylusa tanúskodnak. De eltekintve ezektől, mily határtalan hanyagságra mutat az, hogy ily bő mennyiségű és jóminőségü anyag mellett az Utak az emiitettek kivételével azon állapotban vannak, mint azokat az anyatermészet alkotta. Még annyi fáradságot sem vett magának e nép, hogy széditő mélységek felett sziklaszélen vezető ösvényeket korláttal látott volna el, holott puskalövésnyire a földön hever száz meg száz fenyőszál. A lent heverő lóhullák s ágyukerekek pedig mutatják, hogy mennyire elkelne ilyen helyeken a korlát. A bosnyák általában, de kivált mahomedánja idegenkedő, bizalmatlan; mahomedánja mogorva, szótlan, keresztényje ebszerüen alázatos. Már messziről mosolyog reád magára keresztet hányva, de ha kérdez tőle valamit, még mielőtt kifejezted volna szándékod, könyörületre indító arczkifejezóssel azzal vág szavadba, hogy: ne mam gospodin;., azaz, hogy nincs uram — vagy hogy ne beszéltess vele s igy tőle semmit se kérhess : ne rozumera cso ti kazses, azaz, hogy nem értelek. Jellemző a keresztényre, hogy a hol teheti, árt muzulmán polgáriasának. Igy pl. midőn Han Hanyeczen táboroztunk, parancsnokunk a knezért (biró) küldött, hogy ez lovaink számára nyugtázás mellett szénát kerítsen. A knez el is látott benuünket bőven szénával, midőn azonban parancsnokunk ezt nyugtázni akarja, azt adja válaszul, hogy neki nem kell nyugta, mert nekünk egy menekült török szénáját adta. Más alkalommal fát requiráltunk, midőn a bosnyák egy jámbor török kerítését hordatta el legénységünkkel. Legkiválóbb közös tulajdonsága azonban mindkét felekezetnek a rondaság s enuek oly undorító foka, milyenről nektek kedves földieim fogalmatok sincs. A milyen bizalmatlanok irányunkban a mi kedves uj polgártársaink, ép oly bizalommal viseltetnek pénzünk iránt, úgyannyira, hogy azt inkább elveszik, mint a magukét, melytől szabadulni igyekeznek. Ha vissza kell adni, bizonyosan török pénzt ad, mig a mienket megtartja, amiért is apró pénz dolgában szűken vagyunk. Kereskedést űz mindkét felekezet, főleg azonban a városokban számosan lakó spanyol zsidók. Ezen téren is jellemesebbnek ismertem a moslimot a kereszténynél, miután az előbbi nem tartja ki áruját annyira árából, melyből egy párát sem enged, mig az utóbbi ógre-földre esküszik, hogy alább nem adhatja s végre mégis enged. (Vége köv.) Dr. Strasser. Az utóbbi töretlen dió megfejtése: talány — lány. i