Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-11-07 / 89. szám

V. évfolyam. 1878. 89. szám. !U\saba, november 7-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmi! lap. jViegjelenik hetenként kótszor : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hlvatal: Főtér, Scbwarcz-féle ház, a postával szemben. Egryes sziím ára lOkr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos árou vétetnek fel. „Nyilttér'-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalbai, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken'mindeu postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. A jegybankokról és bankjegyekről. (Vége J VI. Vannak sokan, a kik a jOí>ybank-privilegiurnot azéx't tartják szükségesnek, mert belőle az állam b zonyos hasznot, jövedelmet húzhat. Igv például az osztrák nemzeti bank az ujabb szerződés szerint, a melyet most tárgyal a törvényhozás, tartozik jövedelméből azon összeget, a mely az érezfedezet 7 százalékán felül esik. a monarchia két államának átengedni. Ez mindenesetre tény és való, csakhogy az a legnagyobb baj a dologban, hogy ilvféle jövedelmi forrás igénybevétele nemzetgazdászatilag inkább káros, mint haszonhozó. Ugyanis az állam tulajdonképen nem a banktársulat pénzéből húzza ezt a jövedelmet, hanem az állampolgárok által befizetett kamatokból, mivel pedig az államot a polgárok összege képezi, legjobb esetben ugy áll a dolog, hogy az állam egyik zsebébe beteszi azt, miut bankiszabadalmi jövedelmet, amit a másik zsebéből a banknak, mint kamatot oda fizetett. De a dolog tulajdonképen nem is egészen igy áll. Ugyanis a banktól csak olyanok vesznek fel kölcsönt, a kiknek szükségük van pénzre, a kik némileg el vannak adósodva, mig ellenben a kiknek vagyoni állapotja teljesen rendezve van, azok nem vesznek kölcsönpénzt sem a banktól, sem másoktól. Tehát az állam ezen jövedelmet nerr azon polgároktól húzza, a kiknek vagyoni állapota legrendezettebb, hanem ellenkezőleg azoktól, a kik inkább az állam részéről istápolásra szorulnak, hogy vagyoni állapotukat rendezhessék A bankjegy-privilegiumból hozott jövedelem némileg azon kategóriába tartozik, mint a kis lotteriából húzott jövedelemhez kárára van a legszegényebb osztálynak, amaz pedig a középosztály nak, a mely nálunk már úgyis annyira el van adósodva. A jegybank csak akkor felel meg nemzetgazdászati feladatának, ha a lehető legolcsóbb hitelközvetitést eszközöl; ez pedig minálunk legfelebb 4% lehet; de mig a legolcsóbb pénz 6%, addig az uzsora-törvény nem csak képtelenség, hanem bizonyos tekintetben igazságtalan is. Mert a jegybank 6%-kal a befektetett tökétől tulajdonkép 14—16%-ot huz, s ez esetben egyéb kölcsönkötéseknél 8%-ot állapitni. meg törvényes százaléknak, nem egyéb, mint azon tőkepénzes állampolgárok megröviditése, a kik nem tagjai a privilegizált banktársulatnak. A jegybankügy tehát belső lényege miatt nem lehet privilégium tárgya, hacsak az absolut hatalom önkényüleg, vagy valamely állam saját mostoha viszonyai miatt, mint például Magyarország, azzá nem teszi. Ha a bankjegy Kibocsátás egyetlen társulat szabadalmává válik, ebből az a nagy baj is szárma^íítik, hogy az államhatalomnak az ily társulat belügyeibe sokkal nagyobb befolyást kell kapnia, mint a mennyi egészséges bankügyi szervezet mellett megengedhető volna; s ha a kormány megszorul pénz dolgában, könnyen jogot formálhat magának, hogy a bankjegyek fedezetéül szolgáló érczkészletet, mint kamatnélküli kölcsönt a banktól elvegye; de ha ezt teszi, akkor a társulatot fel kell mentenie a jegybeváltási kötelezettségtől. De hát milyen lehet azaz egészséges és az államra nézve üdvös bankrendszer? Ez t. olvasó nein egyéb, mint a bizonyos korlátok közé szorított szabad bankrendszer, a mely szerint bárkinek is joga volna jegybankot felállítani, ha erre a kellő érezfedezete meg van. Ily jegybankkal szemben az államhatalomnak joga és kötelessége a közönség érdekében felügyeletet gyakorolni, a mi abban áll, hogy bármikor is megtekintheti, vájjon meg van-e a kibocsátott bankjegyeknek megfelelő érezfedezet, s vájjon a jegybank nem használja-e fel saját jegye

it arra, hogy a szédelgő vállalatokat is tápolja? Ezen joga és kötelessége meg van minden államnak a jegybank ellenében, de privilégium nélkül ennél több nem lehet. Az azután, hogy az egész országban minden jegybank egyforma külalaku jegyet, mint Amerikában, vagy pedig különböző alakú bankjegyet ad-e ki, mint például Németországban, egészen mellékes dolog. Ezzel t. olvasók, beváltva a bevezetésben tett ígéretünket, bucsut veszünk önöktől, s azon reményben teszszük le a tollat, hogy ha a megbeszélt tárgyra nézve szélesebb körben némi tájékozást nyújthattunk, czélunkat értük. K JI. Í r. N. — Andrássy Gyula külügyminiszter szombaton érkezett Budapestre. Megérkezte ctá folytonosan"n -gYbE rátáit és a parlamenti notabiljtásoknál tesz látogatásokat. Így például szombaton a külügyminiszter a szabadelvű párt beteg elnökét, Gorovét látogatta meg s kétóra hoszszáig időzött nála. Másnap egy előkelő politikai egyéniséget fogadott. Hétfőn délelőtt hosszabban tanácskozott Tisza Kálmán miniszterelnökkel. A „P. C." értesülése szerint Andrássy gr. hajlandó a külügyekről szóló nyilatkozatok súlypontját nein az albizottságokba, hanem az összes ülésre tenni át. — Oroszországi állapotok. Odessából jelentik, hogy ott november harmadikán 340 nihilista üzemekkel vádolt egyén ellen fog fenyitős/éki tárgyalás tartatni. A tárgyalásról a közönség ki lesz zárva. Minthogy a lakosság részéről ujaob mozgalmaktól tartanak, a helyőrség i L A » u Közlöny" tárcája Teremtugyse . Teremtugyse .... ha multamat Megvizsgálom, Nem sok öröm vagyon benne, Ugy találom; Itt is ott is esak fájdalom Jutott nékem. Csodálom, hogy e sok bub;tjt, E sok b u bajt Ataléltem. A lányoknak is hittem már Akárhányszor. S megcsalatiam ugy szőkétől, Mint barnától ; Felfogadtam, hogy soha se Hiszek lánynak, S ime, újra hitelt adtam, Hitelt adtam E barnának. Mert a lányka, kit szeretek .Szé'p és banla, Areza piros, s piros mind a Két kis ajka; Holló haja omlik le hó Kebelére Ilyén lánynak, ha nem hinnék, Ha nem hinnék Furosa lenne. Hát még mikor a derekát Átöleltem, S esalogatós szemeibe Tekintettem; . Kifeledtem, hogy a lányka Meg is csalhat, S ugy rablom meg sok mézétől, Sok mézétől, Azt az Hisz E sziv egy másik világgal Mért törődne!? ugy se ér azj tenélküled Egy iigalmas, Egy kegyelmes Sóhajtást se !•! Kabdebó Ferencz. Nem tagadom — akaratos Néha, néha, Ámde ifjú . . . s én érettem Majd leszokja, Csak azért van e parányi Hiba benne : Mert még nem volt igazába, Igazába Megszeretve. Most már meg vagy, szép galambom, Tudom Isten, Szeress te is, mint én téged Olyan hiven! Jer, ölelj meg! . . . Még egy csókot! Itt a párja . . . Igy na, szivem, drága gyöngye, Drága gyöngye Szép virága. Csókolódjunk ! . . Ne gondoljunk A világra! . . . Te vagy az én életemnek Szép világa; Töretion diók. (Megfejtésük a jövő számban.) 1. Miért irt Pál a rómaiakhoz levelet? 2. Mikor élt a legszebb nő? 3. Ki született az ujtestamentomban, s ineg nem halt? 4. Mikor úsznak a libák a vizben? 5. Mi van a bíró jobb kezén, ha az ajtón ki vagy bemegy? 6. Miért hordanak a molnáiok fehér kalapot? 7. Mit csinálunk, mikor az ágyból felkelünk? 8. Szótalány. Két taggal nevemet ha kimondod szépen Az ipar eszköze vagyok s hajdan, régen A palotákban is bizton találbattal, Ma.csak a szegényebb házakban láthatnál. Első tagom birja az orvos mindenkor, Másikat szereti tehén, kofa, piktor, A bagoly f'jéhez ha kötsz öcsém, húgom, Éhedet oltom el, s ekkor első tagom De jól megvóhulhat abban az izében, Az mi leszek, ha kötsz rákfarkhoz cserében ; De pihenni ebben nem hagy meg a magyar Mihelyt vendéget lát és jó kedvet akar : Legyen is jó kedve, munkáljon bú nélkül. Mig a kopó nem ül fejemre fark nélkül. Bolygó,.