Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-10-24 / 85. szám

„BHKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." IHIQ. 85 SZÁM. első része ma már befejezettnek tekinthető Megnyugvá­sunkra szolgál tudatni önökkel addig is, mig külügymi­niszterünk meg fogja legközelebb az arra hivatott testü­letek előtt adhatni a beható felvilágosítást, hogy a jó viszony, melyben az összes hatalmakkal állunk, remény­lenünk engedi, hogy a feladat hátralevő része kedvelt népeink áldozatkészségének legnagyobb kímélésével lesz végrehajtható. E reményben, ós bizalommal aziránt, hogy önök hazafisága, bölcsessége es mérséklete ez or­szággyűlés alatt is fel fogja találni azon utakat és mó­dokat, melyek kedvelt Magyarországunk javára és fel­virágzására szolgálnak, az országgyűlést megnyitottnak nyilvánítjuk. — Az osztrák-magyar bank prágai fiókjánál a vál tóleszámitolási dotatio egy millió forinttal fölemeltetett, miután a helybeli bankok részéről igen nagy mennyi­ségben nyújtatnak be váltók a fiókhoz. Az országházból. I. Budapest, október 20. Tisztelt szerkesztő ur I Ha az ön lapja Pesti Napló volna, és ha az ön lapjának olvasói hang­zatom szavakban és ellentétekben gyönyörködné­nek, akkor azzal kezdeném soraiinat, hogy Ma­gyarország gyászol, Tisza Kálmán örül, mert együtt vannak a „mamelukkok" ; vagy : a haza gyermekeinek vore folyik Boszniábrm, a nép az adók terhe alatt nyög, az ország pusztúl — mert igy akarja azt Tisza Kálmán ; vagy : Európa tanácskozik, Andrássy fodorítja a haját és bókol Bismark előtt — mert még a veres széken ül Tisza Kálmán ! Szóval Tisza Kálmán az a nagy ember, a kitől ami dicső ellenzékünk szerint minden tügg ; ha ő megbukik, megváltozik minden. Te­hát le vele ! De szerencsére az ön lapjának olvasói meg tudják Ítélni a valót ; tudják, hogy egy ember, bármily jeles tulajdonokkal birjon is. csak egy ember; és hogy minden csekély és minden nagy dolognál, ha az ódiummal jár, egy embert szidalmazni folyvást, — legalább is — bornirtság. írok tehát csak arról, a mit láttam, hal­lottam tapasztaltam, s irok minden sallang nél­kül ugy, amint tollamra jő. Természetes dolog, hogy az országgyűlés megnyitásaKor a nemzet szemei az országház felé fordulnak, — kivált a mostani válságos időben. Nemcsak a közpolgárok, kik napi fog­lalkozásaik közben kíváncsian veszik a lapot ke­zökbe ; nemcsak a szülék, kik szivszakadva vár­ják haza fiaikat a boszniai csatamezőkről : ha­nem az államférfiak is zavart tekintettel és ag­gódva kérdik egymást, hogy mi lesz hát ? Ma­rad-e Tisza vagy nem ? És ha nem, ki foglalja el helyét ? Van e oly bátor férfiú a szabadelvű pártban, vagy az ellenzéknél, a ki Tisza örök­ségét átvegye ? Mert nincs itt Széli Kálmán ? Hiszen, ha más nem, legalább pártja, mely őt idáig támogatta, joggal elvárhatná, hogy mondja el visszalépésének körülményeit, és indokolja lé­pését. Ezer oly kérdés merül fel, melyre nincs felelet. Annál több a találgatás, a pletyka, a gya­núsítás ós rágalom ; — no meg a látnoki pró­féczia is. Az egyesült ellenzék magatartása igen jel­lemzi a helyzetet. Ez a nagyratörő mérges párt nagyon szelíd lett, mihelyest Széli lemondása ténnyé lelt, vagyis "mihelyest észre vette, hogy esetleg még ő reája kerülhet, a sor a Simonyi Sennyei-féle minisztérium alatt. A Pesti Napló egyszerre kezdett kan.\arodni, kijelentvén nagy bölcsen, hogy egy okos ember sem kívánhatja, hogy seregünk visszavonuljon Boszniából stb. . . Még most se bizonyos, marad-e Tisza ; de any­nvit merek jósolni, hogy ha Tisza marad, és így a miniszterséggel járó felelősség kilátása az egyesült ellenzékre nézve elmúlik, azonnal a régi nóta fogja járni. Még az öreg Pulszky is uj czikket fog irni a Havi Szemlébe. Ilyen a kormányképes egyesület ellenzék politikája. Szörnyű bátor — a beszédben. Hát a szél bal mit csinál ? Ez adja a radi­kális hazafit — nagy hangon. Bettenetes hűhó­val jelentette ki az első ülésen Irányi pártelnök által, hogy ha a feketesárga zászló a tiónbeszéd olvasása alatt ott lesz a vár palotán a függetlenségi párt tagjai oda se néznek Bu­dának ! Aztán meg azt is szörnyen aprehendálják a kemény magyarok, hogy ő teisége a trónbeszéd alatt a trónusba ül, fejére teszi a kalpagot, a nélkül hogy őket is megkínálná ülőhelylyel — és talán egy-egy makrapipával. Hol van itt a szabadság, hol az egyenlőség és a testvériség ? Halljad ezt tisztelt választó publikum ! és ször­nyűködjél ! ! De aztán ne gyere ám fel Budapestre, se Buda várába a trónbeszéd meghallgatására, mert ott fogod látni a protestáló sereg oszlopférfiait, a népgyülésező Eötvös Károlyt, a bőbeszédű Simonyi Ernőt, a henczegő He'.fi Náczit, a mér­ges Csávolszkyt, a zsémbes Zsemberit, a csattogó Csatárt és még néhány fiatal óriást — balan­gani a feketesárga zászló alatt: Oh Irányi Sz. Diiniel ' miért tartottad hát azt a kemény orá­tiót — ha tán híveid nem hallgatnak reád ? A trónbeszéd általános — és üres volt, Annál részletesebben s^ól aztán este Tisza a sza­badelvű pártkörben a' ministeri krízisről — Bosz­nia és Herczegovina okkupatiójáról, a költsé­gekről, a delegatiókról és általában a politikai jelen helyzetről. Mielőtt ezt egy uj levél bon biztos forrás után megírnám, most csak annyit, hogy a sza­badelvű párt közhelyesléssel fogadta a beszédet, és hogy a bosnyák politika a válaszfelirati vita alkalmával fog részletesebben megbeszélletni, mely alkalommal fog eldűlni azon felette fontos kérdés is, hogy marad-e Tisza vagy sem ? Isten ve­lünk ! Dr. Arés. LEVELEZÉS. Livii<5, szeptember 30. 1878. (Harcztéri levél egy csabai jó baráthoz.) Kedves barátom Józsi ! Megkaptam kedves soraidat s igen megörven­deztettél vele úgyannyira, hogy majd az ellenségnek ro­hantam örömömben, hanem az ész győzött ós a sziv ismét a régi ábrándos képzeletekbe merült. Látod a ka­tona élet olyan, hogy ma itt, holnap ott, ugyanis elő­ször Szerajevóból írtam neked levelet, most pedig Livnó­ból hol most vagyunk és meglehet, hogy a jövő levelem már Travuikból iroin, mivel a téli szállásra oda akarnak kül­deni, hanem az még sem bizonyos mivel azon IHrt pen­bepanaszolják őket mint lázadókat, csakhogy vagyonuk kezökben maradjon. A bicskái minaretek erkélyéről a inuezziui áhítatos iiriija helyett magyar bakák nótája hallatszik, büszkén dalolva le a magasból : „Csinos ám az magyar baka, Ki neui látja, bizony vak'a." Egy-egy minaret erkélyét annyira megtöltik a csi­bukozó bakák, hogy az meszsziről gőzmalom kéményének látszik; különben az erkélyekre magas fekvésüknél fogva figyelő őrségek is állíttatnak. Egy Brcska ostrománál le­folyt huszár-bravourt lehetetlen hallgatással mellőznöm. A kis Brcska hidját, már a lángok nyaldosták, midőn egy kartács golyó a híd közepére esve, ott szédelegni ós trüszkölni kezdett, felrobbanással fenyegetve a két oldalt felállított katonaságot. Ekkor egy bátor közhuszár kardot rántva a hidra ugratott s a forgó boinoát bámulatos fleg­mával vizbe seperte. Solymosi jutott eszembe „S/trogoff Mihályból" amint a telegiafbivatalból üstökénél fogva löki ki a bombát. Ugyanez a huszár volt az, ki midőn getik, hogy nemsokára a XIII. hadtestet (az az bennün­ket) béke lábra íogják állítani (ül!!!!????). Több kérdést intéztél hozzám a melyekre minden részrehajlás nélkül felelek. — Azon kérdésedre, hogy hogy élek Boszniában ós hogy sokat nélkülözünk-e ? csak azt lehet mondani, hogy bizony nagyon rosszul, mivel az ily háború számtalanszor rosszabb mint egy rendes háború, mert sokkal több strnpácznak vagyunk kitéve; ugyanis ha egy rendes hadsereget megvernénk, hát az többé nem alkalmatlankodna, de ha ezeket szét is verjük, hát a hátunk megett ismét össze gyűlnek és újra kezdik a harczot; a mi a nélkülözést illeti, az már a netovábbja, de ennek nem a kormány az oka, hanem az időjárás ós a vidék. Ugyanis az ideszállítás alatt a kenyér és a kétszersült eső miatt megpenészedik és igy ehetetlen miért is sokszor éhségnek vagyunk kitéve ; hust kapunk agyi\n eleget, de mit ér kenyér nélkül, s különben ugy is tudod hogy a mi bakáink inkább sze­retik a kenyeret mint a hust. T r a v n i k, október 9, 11 órakor éjjel. Be sem fejezhettem levelemet midőn parancsot kaptunk, hogy Travnikba maschirozzunk, s most kénytelen vagyok az akkor félbe hagyott levelemet most folytatni és pedig éjjel mint kaszárnyainspektios tiszt még pedig oly szobában, melyben egy pár 100,000 frt hordókban be csomagolva fekszik s igy elgondolhatod, hogy a sze­memet sem szabad be hunyni, nehogy aztán kellemet­lenség származzon belőle; van embor az ajtó előtt, egy őr áll szuionyos pu.skával, hanem azért mégis jobb a vi­gyázat, s ha netalán valami hiányzana, hát a becsüle­temet veszíteném el, a mit pedig mig élek beszenyezni sohasem engedem, mert az ember becsület nélkül ke­vesebb az állatnál. — Livnó bevételéről akartam ón ne­ked irni Livnóból, de az azonban elmaradt mivel onnét hirtelen elmaschiroztunk, most azonban már hiába irom mivel az újságok meghozták körülményesen, különösen ajánlom a Pesti Naplót a mely lapnak a 30-iki esti lap­jában egészen ugy van meg irva mint a hogy történt. Annyit mondhatok barátom, hogy daczára a sok strapaczióknak ós nélkülözéseknek, a katonaság nagyon jó kedélyben van. A kegyetlenségről szóló hirek valóban igazak s ez az egyetlen hir amit az újságoknak el lehet hinni, mert valóban az embeiben megfagy a vér ha a felkelők kegyetlenségeit hallja s sajnos mind igaz. — írtad, hogy ott nagy a hőség, itt azonban az ellenkező van, inkább örülünk, hogy ha egy kis napsugár ér ben­nünket. — Éjjelenként erős fagyok vannak. Na kedves barátom, a XIII. hadtest befejezte a hadmüveleteket s most már reméljük hogy hpza fognak bocsájtani az édes magyar honba, mert biz Isten meg érdemeljük, nem mintlia azt akarnám mondani hogy eleget tettem hazámnak, hanein, reánk már ugy sincs szükség, tehát takarékossági szempontból, jó volna ha haza bocsájtanának, mivel roppant sokba kerülnénk ós még hozzá semmi hasznunkat sem tudnák venni a télen által. — Ki számítom neked hogy mennyibe kerül egy ezred 10 napig: ugyanis egy ezred áll 12 századból minden század pedig kerül 450 frtba 10 napig a tisz­teken kivül tehát 12 század kerül összesen 5400 frtba ez készpénzben hát meg az élelmezés ; hát még egy hadosztály mennyibe kerül 10 napig melyben 10—12 ezred van ebből láthatod, hogy mily iszonyú pénzbe kerülünk az államnak. — Itt az örvendetes hir kering hogy mig e hóban haza fognak bocsájtani bennünket, s igy tehát van reményem hogy egymást ismét viszont­láthatjuk. Isten veled, s gondolj néha igaz barátodra Illés Gyula. TÁVIRATOK. * Berlin, okt. 20. A National Zeitung irja : A berlini Tagblatt hírli, hogy 20.000 ujonczczal megsza­porítják a német hadsereget. * Bécs, okt. 28. Pretis pénzügyminiszter törvényja­vaslatot terjeszt a reichsath elé, melyben 25 millió forint utólagos hitelre kér fölhatalmazást az 1878. év terhére. Bosznia okkupácziojának 1879-ki költségeit az 1879-ki költségvetésbe fogják beszámíttatni, a melyet szintén hol­nap terjeszt a reichsráth elé a pénzügyminiszter. A réichsrath alkotmányhü pártja ez alkalomból akarja meg­kezdeni a keleti kérdés vitáját. egy ablakból rája irányzott golyót hallott elfütyülni füle mellett, leugorva lováról a házba hatolt s az ott talált három legyveres bosnyák közül kettőt lelőtt, a harmadi­kat kardjával szabdalta szét. Egy erélytelen ezredest, ki nem birta katonáinak rablási vágyát fékezni penzionáltak, ezt a bátor közhuszárt meg azonnal megtették káplárnak! Oly pokoli nagy volt a tűz Brcska ostrománál, hogy vas­és üvegkereskedések edényei, Wertheim ládái, érczpénzei összeolvadtak s lávaként folytak az utczákon. Két napig sem időztem Brcskán, midőn a főhadiszállásról paran­csot kaptam Brcska és Dolny-Tuzla közt a tábori távíró vonalat kiépíteni. Csúnya esős, szeles napra virradtam, midőn osztagomat rendbehozva, az épitóst megkezdtem. Az első nap Dubraváig haladtam, hol meg is háltunk. Gyors emelkedéssel veszi itt kezdetét a Majevicza hegység. Nikolics S. (Folyt, köv) kepe szomorú benyomást tesz az emberre, büszke karc.-u minaretjei derekukban kettétörve csókolták a földet. Száva parti része romokban hever, gabona és sóraktárak, vi­rágzó üzhtek, szebbnél-szebb európai stilban épült házak, közöttük Hadzsi-Hafizé, lettek a földdel egyenlővé téve vagy megrongálva. Hadzsi Hafiz Mullah Mebedovics igen gazdag kereskedő és török nem<>s szervezte a brcskai fel­kelést, miért is a város bevétele után buvhelyén nem érezve magát kellő biztosságban, a helyőrségnél jelent­kezett, hol nem kis meglepetésére halálos Ítélete lett fel­olvasva, Két óra múlva a Száva partján főbe is lőtték. E rövid eljárás az által is volt okadatolva, mert neve a báró Philippovics által kiadott lázítók névsora közt talnl­tatot*. Háza, mely a brcskai mohamedán nemesség ko­nakja is volt, legszebb az egész városban, azonban mo­nitorunk jól irányzott golyói ebben is sok kárt tettek. Legépebb még talán a szerb negyed, gyönyörű orosz stílű templomával; pedig ez a perfid nép nem ér­demli meg a kíméletet, Félelemből elbujdosó törököktől elszedik bútoraikat, szarvasmarháikat s visszatértükkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom