Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-10-20 / 84. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY ." 1878. 91 SZÁM. nagyon czélszerü, mert ha aláírás volna is ezen, I sok kereskedő, a kinek neve ily bankjegyeken j ki volna téve, gyakran egészen méltatlanul elvesztené hitelét, c) A váltó csak bizonyos na­gyobb összeget, ellenben a bankjegy kisebb ösz­szeget is képviselhet, d) Váltót fekvőségekre sőt személyes hitelre is lehet kibocsátani, ellenben bankjegy sem fekvőségekre sem személyes hitelre nem bocsátható ki, hanem egyes-egyedül az érczfedezetre; hogy miért? ezt később fogjuk el­mondani. K. M. Pr. N. — A szabadelvű párt körében 16-án d. u. 6 órakor volt az első összejövetel. A párt tagjai nagy számmal jelentek meg, jelen volt a közoktatási miniszter kivételé­vel a kormány minden tagja. Kevéssel 6 óra után Tisza miniszterelnök üdvözölvén a megjelent képviselőket, saj­nálattal jelenti, hogy Gorove István a mult országgyűlési szabadelvű párt elnöke, betegsége miatt nem jelenhetett meg, s a mai alkalomra elnök- és jegyző-választásra hivja fel a tagokat. Közfelkiáltással Szoutagh Pál kéretett fel az elnökségre, a jegyzősógre pedig Baross Gábor. — Az orosz czárnak Livádiában tervezett trónle­mondásaról szóló hir, valamint az is, hogy a trónörökös az alkotmányos intézmények behozatalát pártolja, a „P. L." pétervári távirata szerint teljesen alaptalan. — A függetlenségi kör 16-án d. u. 5 órakor tartá első értekezletét, László Imre korelnöklete alatt; a kör­jegyzői tisztet Kada Elek vitte. A végleges megalakulás későbbre hagyatván, a tanácskozás első tárgyát Irányi Dániel indítványa képezte a közjogi ellenzéki árnyalatok egyesülése iránt, mely elvben egyhangúlag elfogadtatván, a módozatok megállapítására háromtagú bízottság külde­tett ki. Ezután Mocsáry Lajos indítványára 12 tagu bi­zottság küldetett ki, oly utasítással, hogy tegyen javasla­tot a párt legközelebbi teendőire nézve. • . A kézműves osztály. Két különböző, de egymást kiegészítő czél az, mely a kézműves osztály helyzetének javí­tására ajánlatba hozott sokféle reformjavaslatok­nak ürügyül szolgál. Az első a kézműves osz­tálynak emelése olyan törvényrendeletek által, mely a mesterlegényeknek kiképeztetését és a mestereknek a kontárok elleni biztosítását mun­kálja ; — a másik czél a mely felé törekesznek pedig az, hogy jobb viszony hozattassék létre a mester és legénye között, •— mint az a kézmű­vesek javára, régibb időkben, a mester patriar­chális állása folytán meg is volt. Ha a kézműreform első czélját szemügyre vesszük, az jogosultságát a még mai nap is ér­vényes azon tételben találja, hogy : a középosz­tály képezi az államnak alaposzlopát. „A hol az ipar nem virágzik, ott az államélet beteg." rája faragott képekkel egy-egy műfaragási remeknek is bátran beválik. Végül sorakoznak a közönséges czipősarkak, selyem­mel beborítva. A legkülönfélébb színekben és alakban váltakoznak ezek. A selyembontékra beszőtt virágalakok s több efólék képezik a diszt, melynek változatosságáról hosszasan léhetne értekeznem. Legyen azonban elég föl­említenem, hogy a selyem diszités minden árnyalata ki­csiben itt alkalmazva van. A többit az önn élénk fanta­ziájára merem bízni. Térjünk át: III. A női czipökre. Bevezetésül csak azt kell fölemlítenem, hogy a czi­pök varrására a franczia iparos számtalan géppel és se­gédeszközökkel rendelkezik, melyekről más alkalommal ós más helyen bővebben fogok érkezhetni. Szükséges volt azonban ezt itt azért is megemlitnem, hogy az a művészi tökély, mely az egyes czipők kiállításánál kifejezést nyer, azáltal még inkább érthetővé váljék. Ime egy fehér moire selyem-czipő, melybe selyem­szálakkal áttörve májusi gyöngyvirágok szövődnek. A szélzet és szegélyek piros és zöld-diszszel vannak fölpi­perézve. Egy másik fehér selyem kivágott czipő igen gaz­dagon van aprógyöngyökkel megrakva. Középütt egy pi­ros bársony madárfészek képezi a csokrot, melyből egy apró kolibri kiváncsi merész tekintettel kandikál fölfelé A kézműves osztálynak a nagybani üzlet-1 ben hatalmas konkurrense akadt. Hogy az elébbi | a nagyipar ellenében mint önálló keresetág fenn-, maradhasson, szükséges, hogy a kézművesek megkívántató kiképeztetése nemcsak hogy tör­vény által szabályoztassék, de munkásságuk, a mesterek egységes összefoglalása által, szervez­tessék Egyiknek valósulását sem szabad azonban a néhai czéhrendszer ujonnani behozatalában, vagy annak értelmében képzelni, hanem akként, hogy az az ujabb kor követelményeinek meg­feleljen. A modern iparszabadság a kézműves osz­tályt, a fenálló törvények alapján, érdekeinek megóvása czéljából, szervezkedésre, társulatok alakítására utasította ugyan, és ilyen társegyle­tek egyes iparágakra alakultak is. De miután azok tagjaikra kötelezettségeket is róttak, a be­lépés pedig a társakra nem tétetett kötelezővé, e társulás gyenge kisérlésnél egyéb nem lett, s máról holnapra létezők csupán az ilyen egyle­tek, a mesterségre befolyással nincsenek, s leg­kevésbbé sem alkalmasak arra, hogy az iparosok közös érdekét felismerjék, és azt a nagyipar ha­talma ellen sikeres módon védelmezzék. Ezért volna olyan törvényrendeletre szük­ség, a mely minden önálló mestert kötelezne, hogy ipartestületének tevékeny tagja legyen. — Ha az ipartársulatnak olyan czélja van, melynek elérését általános érdek ós a kézműves érdeke szükségeli, akkor nem engedhető meg az, hogy egyes mestereknek szabadalma legyen, attól visz­szahuzódni, vagy urasan kimaradni ; és hogy a kézműipar javát czélzó kötelezettségek- és áldo­zatoktól éppen azok legyenek felmentve, kik ked­vező viszonyoknál fogva, legalkalmasabbak és azon helyzetben volnának, az ipar javát elő­mozdítani. Az ilv ipartársulatoknak, társulásuk czél­jának létesítésére, természetes feladata volna a tanulók helyzetére felügyelni a mestertársaknál, a tanulóév és próbaidőnek, a mesterség saját­sága szerinti meghatározása, a tanuló-vizsgála­toknak megtartása, bizonyítványoknak a társulat öloljáaói általi kiáWitása?"->Epon igy a mester ée a segéd közti viszony felügyelete, a segéd mun­kaidejének meghatározása szintén az ipartársulatok tevékenységi körébe tartoznék. Ennek kellene termé­szetesen, valamennyi a mester és legénye, továbbá tanulója közt létrejött, s az iparviszonyokból szár­mazó egyenetlenségekben a rend helyreállítását közvetíteni, s felvilágosítást adni a felől, hogy valamely önálló iparüzlet megkezdésére jelentkező segéd, bir-e az előirt követelményekkel tanulás és segédkedés dolgozási idejének tartalmáról, szó­val, hogy a mesterségbeoi kiképeztetése tekinte­téből nem forog-e fenn semmi akadály a mester­jog gyakorlatára. A mesterek társulásához hasonlag lehetne és kellene a segédeknek is szervezkedni, érdekeik megfigyelésére, rendezésére, beteg ós segélyző egyleti pénztárak alakítására; s ezekben egy olyan Halvány-rózsaszin kivágott czipő, mely felé finoman gyön­gyözött brüssseli csipke borul. A csokor csupa gyöngy. Itt egy teljes, zöld és rózsaszín virágokkal áttört fe­kete selyem czipő. Elől legyező alakban, selyem sodrony­ékitmény helyettesíti a csokrot; melyről két oldalt apró selyembojtocskák csüngnek le. A madárdiszités itt is érvényesiti magát. Egy kék bársony czipő fején egy páva ül, ragyogó tollú szárnyait kiterjeszti az egész czipőre, melyet kö.ös-kövül átölel. A csokor helyén emelkedik a páva fejebubja, mely czólzatos chic-kel a lábak felé van irányozva. Vannak czipök, melyeken a festészet képezi a fő­diszt. Egy ilyenen jobbra ós balra három világos rózsa­szín picziuy másli ékeskedik. Középütt egy kerek ezüst gyöngycsat foglalja el a csokor helyét; mellé rózsaguir­landok közzé két angyal van festve, mindenik kezében remek csokor diszvirág. Egy haragos-vörös bársony czipőt vakitó feher máslik szegélyeznek. Ugyanilyen a csokra, melyet koralok fűznek a czipőhöz. Egy térdig fölérő téli czipö, elől a lábfejtől kezdve szétnyílik, ugy hogy a harisnya csíkjait tisztán engedi látni. Egy másik amazon-czipő bőrből van keszitve és szintén igen magas, oldalt gombokkal összetartva. A magas czipők között van egy vörös selyem-czipö, mely feher selyemmel koczkákban van kivarva. Elől, a lábfejtől kezdve szétnyílik s a nyílás szegélyén végig a képviseletet alkotni, a mely által mindazon tár­sulati tárgyalásokban, mely a segédek ügyeit vagy társaságát érdekli, részt vehetnének, — mig a társulat és társaságuk képviselete közötti vitás kérdésekben az iparkamarák hoznának döntő íté­letet. A fent mondottakban általánosan vau kör­vonalozva, miként lehetne iparunkat ujjá alakí­tani, hogy az önállóságának, a fogyasztásnak és az általános jólétnek megfeleljen, a nélkül hogy a régi czéhrendszert újra felállítsuk, ós a sze­mélyes szabadságot korlátozzuk. v. L. LEVELEZÉS. Kb'rösladány, okt. 17. Tek. szerkesztő ur! Kissé késve bár, de még sem vélek haszontalan dolgot cselekedni, ha tek. szerkesztő urat tudósítom azon meghatóan szép ünnepélyről, melynek f. hó 2-án közsé­günk színhelye volt. Ft. Márton Mihály helybeli róm. kath. lelkész ur tartotta papságának 25 éves jubileumát. Már kora reggel mozsarak dörgése figyelmeztetett bennünket a nem mindennapi ünnepélyre. Alajd reggeli 9 órakor harangok zagása közben a r. kath. templomban gyűltünk össze, hol a jelen volt közel vidéki r. kath. papság segédlete mellett mise tartatott, mely után az ünnepelt férfiú elmondá 25 éves papságának történetét, adatokkal igazolván egyházának szellemi ós anyagi öreg­bülését, híveinek szaporodását. Ritka szép beszédében meghatóan ecsetelte a papnak állását, életét és a hivek­hezi viszonyát, mig végre az orgona mélabús hangjaival kisért gyönyörű karénekkel végeztetett be az isteni tisz­telet. Este nagyszerű bankettet rendezett az ünnepelt, hol a különféle toasztok közül leginkább kiemelendő nt. Körössy János reform, lelkész uró; ki a felekezetek békés egyetértés, szeretetért s az ünnepelt férfiúnak sokáig s boldogul töltendő életeért emelt poharat. Nem mulasztom el elmondani ez alkalommal azt sem, hogy az ünnepelt ft. férfiút, a helybeli kath. höl­gyek, irántai mély tiszteletüknek kifejezést adandók, ez alkalomra egy szép mivü ezüst serleggel lepték meg. r. 1. TÁVIBATOK. • Bécs, okt. 1.7. Raguzából jelenti a Politische Cor­respondez: Hir szerint azt jelentik Csetinyéből, hogy Plevlye és Szjenicza helységeket megszállották csapatja­ink, miután a plevlyei mufti 3000 fölkelővel Lapolyóba menekült. * London, okt. 17. Simlából jelentik : Az afgán csapatok összpontosítása a Khyber szorosban némi nyug­talanságot okoz, mert rendeltetésük és szándékuk isme­retlen. Hirlik továbbá, hogy Ali Musjidba ós Kandaharba jelentékeny haderőt küldöttek erősítés gyanánt az afgánok. MEGYEI HIREK. (ő) Búcsúzás. Gyulaváros képviselője gr. Wenck­heim Frigyes ur búcsúját e hó 16-án vette választóitól a városház termében. A képviselő urat megjelenésekor Dobay polgármester fogadta, mire ó meleg szavakban válaszolt. Ezután ugyan ott megvárták a vonat indulá­legfinomabb pehely-prémmel kivarva. A czipö belseje fe­hér selyem, vörös fonállal koczkázva. Boll A. egy par hamuszín sötétripsz selyem czipőt állított ki melyek virág-guirlandokkal művészileg vannak díszítve. Két oldalt arany-diszgombok tartják össze a czi­pőt. Minden gomb közepén egy-egy piros ragyogó kő ékeskedik. Vannak dupla-czipők is. Ilyen egy sárgaselyem, elegáns czipő, mely szintén pehelyprémmel van díszítve. A prém le van hajtva, s mint a czipö, mestere nekem megmutatá, e prémes czipőben egy másik, elegáns kis czippelő van elhelyezve. Igy tehát ez téli divat. Ha va­laki bálba készül, a báli könnyű czipöre fölhúzza a pe­helylyel béliéit czipőt, melyet természetesen bármikor le­vethet. Végül May E. czipőiről néhány szót. E czipők az­által tűnnek fel, hogy tulajdonkópen nem is czipők. A czipösark ós talp felett egy jó ujnyi szegély van, mely a lábat körülfoglalja ugy, hogy a harisnya majdnem egé­szén kilátszik. De ezen piczi czipő-félék is franczia ízlés­sel vannak diszitve, csokrokkal, lepkékkel és drága gyön­gyökkel. Nem lesz érdektelen fólemliteni, hogy egy-egy czipő ára 20-2000 frank. Gelléri Mór. [Az utolsó levél következik.] :6'1

Next

/
Oldalképek
Tartalom