Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-10-06 / 80. szám

V. évfolyam. 1878. 80. szára. B.-Csaba, október 6-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, hetenként kétszer : vasárnap és ostitörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség ' V , • es kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-fóle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindem postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Nihilisták és Nihilismus. Ez idő szerint, a hol annyit foly a beszéd a nihilistákról és a nihilismusról, nem lesz érdektelen ez irányt és törekvéseit körülményesei) ismertetni. E szót nihilista (a latin nihil _ semmi szóból származtatva) Turgenjew Iván hires orosz beszélyíró találta fel és oly egyéneket jelölt meg azzal, a kik semmit sem respectálnak, semmi tekintély, semmi elv előtt meg nem hajolnak és minden iránt bíráló álláspontot foglalnak el. Azóta e szó körüljárta az egész világot, és ha mai napság Európában Oroszország valamely politikai ellenzéki pártjáról van .szó, a szlávbarátokat kivéve, ugy közönségesen e kifejezést alkalmazzál? reájuk „nihilisták." Végtelenül hibás azonban e fogalom, mit e nevezettel összekötnek. Nem azért, mintha Oroszországban nihilisták nem lennének ! Vannak, vagyis inkább voltak olyanok, kik az ily veszedelmes nézeteknek hódoltak s kik ez elnevezést valóban megérdemelték. Akadtak olyanok, kik még a könyvek olvasását is elítéljék, a, meddig nép éhezik és szenved. Do őzen őrjöngök, kik oly oktalanok tudtak lenni, hogy a tudományt, művészetet és műveltséget károsnak találják, már akkor is a ritka kivételek közé tartoztak. Már az 1868-ik évben sokan nem ragaszkodtak a semmihez, sőt inkább igen jól tudtak, mit tennének az eltörlendő állam helyére. Ma már nincs olyan párt, mely a semmit tekintené végczéljának és épen azért ez idő szerint helytelen e pártokat „nihilistáknak" nevezni akarni. Csakis annyiban lehetne őket egy nagy „nihilista" pártba egybefoglalni, mert a nélkül, hogy egy közös programmot állítottak volna fel, mindnyájan egyelőre a fenálló felforgatására egyesültek. Ha a felforgatás jelzi a „semmit," akkor mindenesetre nihilisták. De e pártoknak, mindeniknek külön, megvan a maga czélja, a mit megtestesíteni törekszenek Azt vélik azonban, hogy az uj politikai és socialis építménybe csaK akkor kezdhetnek, ha a mostani összedűl és megsemmisül. Mindnyájan egyesülnek tehát a fenálló szétrombolására, hogy aztán a zavarosban kiki saját magának halászhasson; és ebben áll rendkívüli erejök. Tény, hogy egy ilyen államban, hol minden szabad szó a Szibériába számkivetést vonhatja maga után, a forradalom csakis nagy titokban terjedhet. Az orosz kormány mindenképen azon van, hogy az egész mozgalmat, a melyet nem bir lehatalmitani, legalább agyonhallgassa, de épen az ellenkezőjét éri el. A lorradalmi titkos politikai társaság, mely a mint köztudomásu, a legmagasabb körökben is. bir követőkkel, még a rendőrminister hivatalos jelentését a senatushoz Oroszország titkos társulatairól is, megbírta szerezni magának és nyilvánosságra hozta azt. Van-e valami nagyubb rendellenesség, minthogy egy hivatalos okirat, minden változtatás nélkül szószerint lenyomtattatik koboldon és titkos utakon csempésztetik be az országba, hogy ott a forradalmi társaságoknak malmára hajtsa a vizet ? Az volt tehát a rendőrség és kormány titkolódzásának következménye, hogy az egész Oroszország, mely éveken keresztül homályban hagyatott, a forradalmi áramlat rendkívüli hatalma és az egyes szövetkezetek nem is sejtett szétágazása felett egyszerre megrettent. Az egyes társaságok csodálattal és még nagyobb örömmel értesültek, mennyi elvtárssal birnak és mily nagy erőt képviselnek. Mindennek daczára Oroszországban a forradalmi mozgalmaknak csakis főbb áramlatait ismerik tisztán, a titkos szövetkezetek teljes lajstromát nem ismeri senki sem. Nem lehet azonban tagadni, hogy egész Oroszországon keresztül, egy ez .ideig csupán a nemzet értelmiségét lehatalmitó irányeszme tör magának utat, mely nem áll egyébből, mint a rendkívüli nyomás folytán álutakra vezérelt azon törekvésből, olyan egy bizonyos fokú politikai szabadságot nyerni el, a minőnek mai nap minden más állam örvend. R. H. — Az angol afghán viszály a politikai napi kérdések sorába tolta fel magát. Eeá vonatkozó uj hírek folyton érkeznek. Az angol-ind kormány Lahoreban tábort üttetett ós az alkirály maga is ide szándékozik költözni. Sir Ali haderejéről pontos adatok még hiányzanak. Az angolokkal barátságban élő szomszéd néptörzsek mintegy 100,000 barc/.ost állithatnának ki. Azonban átalában ugy hiszik, hogy tavasz előtt'aligha kerül a sor a fegyverre, egyelőre csak diplomacziai harcz foly. Békésmegye a török uralom alatt, s az erdélyi fejedelmek korában. Irta: Gröndöcs Benedek. (Folytatás.) Azonban a megosztott török tábornak másik tekintélyes részé, Pertáf basa vezérlete alatt Gyulavárosát vette ostrom alá, melyet Kerechényi és derék vitézei kilencz hétig hősileg oltalmaztak, de élelem és hadiszer hiánya és segítség után hasztalan várakozás miatt, a megrongált várat tovább nem tarthatván, 1566. szeptember 2-áa szabad kivonulás teltétele mellett feladatott Gyulavára, — Pertáf azonban az esküvel pecsételt szerződést megszegte, katonái a kivonuló népet megtámadták, kifosztották, közülöü sokakat leöltem, a várkapitánya Kerechényi pedig fogságba vitetett s életét is ott végezé. Gyula eleste után egymásután foglalta el a török a megye többi erősségeit is. Szarvas és Békés városa, valamint az egész alföldi vidék leolvasztatott a már ekkor terjedelmes „török hódoltságba." Gyulát mint végvárat és az Alföld egyik kulcsát, a török nagy becsben tartá, s jó karü Jíkínugjgi Közlöny" tárnája. Mit köszönhet Anglia szigeti helyzetének ? Procidus, Belizár és Simplicius kortársa, egy ügyes Dyzanezi történetíró, egész komolysággal beszéli Angliáról a következőket : E szigeten úgymond, volt egy tartomány, a melynek földét kigyók borították s legében ember nem élhetett. Ez elhagyott vidékre szállítják éjfélkor az elhunytak lelkeit a frankok földéről. Egy táltosféle halásznép teljesítette a borzasztó szolgálatot. A hajósok tisztán hallották a halottak beszédét, hulláik a hajót mélyen lenyomták, de alakjaikat halandó szem nem láthatta. Habár ez csak mese, de kétségtelen, hogy Británia pártjai azon müveit nép előtt, mely a Bosporusnál lakott, oly rejtélyes borzalom tárgyai voltak, a milyenekkel Hómér korában a joniaiak Scylla szorosait vagy a laestrigoniai kannibálok városát tekintették; és valóban kezdetben mi sem mutatott azon nagyságra, a melyre Anglia hivatva volt. Lakosai, midőn őket tyrusi hajósok ismerni kezdték, kevéssel állottak, műveltség tekintetében magasabb fokon Sandwich sziget bennszülötteinél. Meghódították a római fegyverek; de a római művészetekből és tudományokból csak gyönge máz ragadt reájuk. A nyugoti tartományok közül, a melyek a Caesarok uralma alatt állottak, utolsó volt, a mit meghódítottak, s első a melyet odahagytak. Britanniában nem is találuuk a római vízvezeték nyomaira. Ki merte volna állítani vagy csak gondolni 449-ben midőn Hengist és Horsa angolszász vezérek tetemes erővel Britannia partjaira (szállottak, s a rabló pikteket és skótokat, kik a római légiók elvonulása után az elpuhult britteket fosztogatták, kiűzték és a szép szigetet magoknak elfoglalták, hogy e pusztító, romboló és öldöklő barbár nép valaha a tenger ura és a világ legelső kereskedő népe leend ? Igaz ugyan, hogy ezt a normanokkai, későbbi uraival e szigetnek, együttesen vivták ki magoknak, de az angolszászok magok is^képesek lettek volna e czelt, tán még hamarább, mint igy, elérni, ezt mutatja különösen Nagy Alfréd kormányzási ideje, ki oly fényesen diadalmaskodott többször a dánok vagyis normanok fölött ós élete alatt féken tartá őket, habár nemsokára halála után, Hódító Vilmos a hastingsi csata után 1066-ban a normán uralmat szilárditá meg. Minek köszönheti Nagy-Britannia e tengeri haegemoniáját ? mi telte képessé a britteket oly roppant sok és nagy gyarmatoknak megszerzésére, melyeknek nagysága együttvéve egész Európa területét jóval felülmúlják? — Kétségtelenül csak előnyös szigeti helyzete 1 Nagy-Britannia az ó-világnak legműveltebb és legpolgárosultabb részéhez, — Európához — tartozik és ennek legnyugotibb tagosulatát képezi, fekszik ugyanis Dánia és Francziaország, valamint Keleti- és Közép-Európa között az Atlanti óceánban, igy már fekvése által van hivatva az Atlanti oczeán fölötti uralomra. Anglia az újkorban épen az, mi volt Püöniczía az ős-Görögország, Itália és Carthago az ó- ós Portugalia és Hispánia a középkorban, — közvetítője Eórópa egyes részei és a többi világrészek kereskedelmének. Az ö hajói szállítják hozzánk Amerika iparczikkeit, India fűszereit és Afrika ébenfáit és elefántcsontjait. A britt szigeteket három nép lakja: az angol, a skót és az ir. A skótok és az irek Közvetlen származékai az ős keltáknak és mig ez kitartó, munkás de gyülölködö, addig amaz erélyes, szabadságszerető de ügyetlen. Az angolok a román ós germán népek vegyülékei; ugyanis Angliát a rómaiak elvonulása után az angolszászok foglalták el, kik a germán népekhez tartoztak, pogány állapotukban ugyan vad és féktelen nemzet voltak, de a kereszténység, melyet különösen Nagy Alfréd alatt de már előbb is felvettek, maga után vonta a tanulást; Augusztus korának költészetét és szónoklatát szorgalmasan tanulták Merczia és Northumbria zárdáiban; Beda, Alczain és Erigena János neveik méltó tiszteletben állottak Európaszerte. (Vége köv.)