Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-01-27 / 8. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." IB78. 8. SZÁM. kísérjük és minden megyenket érdeklő nyilvános mozgalomról gyors és kimerítő tudósítást hozunk. (?) Bál és bál. A b.-gyulai polgári ifjúság a , Korona' vendéglő termében egy tánczmulatságot fog rendezni 1 trt bemeneti dij mellett. A bejövendő tiszta jövedelem a polgári iskola javára fog fordíttatni. Ugyancsak a jövő bő 3-án a „kath. olvasókör" szintén a „Korona" vendéglő termében rendez tánczmulatságot, az ebből bejövendő jövedelem pedig saját könyvtára javára fog fordíttatni. (?) Gyulán e hó 23-áu a polgári körben tartott választmányi ülésen általános szótöbbséggel Czielbauer Alajos, a jelenlegi „Arany sas" vendéglőse választatott meg e kör vendéglőséül. (?) Különös passzió. Gyulán Szilágyi János, Kukla Pál & Comp. auban találták különös kedvüket, ha másnak minden ok nélkül kárt okozhattak; igy a mult héten Engelhardt Józsefnek kútját betömték. Képzelhetni ez iszonyu időt, s azt a sok kellemetlenséget, mi a kut betöméséhez kelletett, de ők ennek oda sem néztek. Jelenleg mindnyájan fogva vannak, s inegbirságoltntni fognak. (?) Még egyszer a gyulai felolvasásokról Gyulán végleg elhatároztatott, hogy a legközelebbi felolvasás határnapjául jövő február hó 3-ikát tiizendik ki; s a felolvasás helye — alkalmatosb hely nem léte miatt — a városház nagytermében leend. Kíváncsiak vagyunk reá, vájjon megszületik-e a „messiás"? (;) Farao utódai. Gyulán Góg Jánosnétól, egy 76 esztendős czigány öreg anyó, és egy fiatal czigány 1 iány a mult héten az egész udvara apró jószágát elhordták. Elfogatván az illetőfa;, tettüket azonnal ki is vallották. Érdekes volt a rendőrségnél vallomásukat hallani, a többek közt a vén czigánynő ezt mondá: „Uram nem loptam én sohasem, tehát most se én loptam, mert ha tettem volna, ugy bevallanám", erre az mondatott neki, hogy ne tagadja, hisz a libákat nála találták meg, mire a czigánynő erre azt felelte: „Hiszen kérem, sok reá bizonyosodik mostanába az emberre, mit tehetek én arról, hogy ez is igazán reám bizonyult;" igy a vén róka önkénytelenül vallotta be gaztettét. — Braun József nagyváradi tánczmester e héten Csabára jő, hogy itt táneziskolát nyisson. A mint tudjuk ügyes, és a „kor színvonalán állótáncztanitó," iniórt is a közönségnek méltán ajanlható. — B.-Csabán f. hó 23-án a keresk. Csarnok helyiségében megtartott tánczestóly összes bevétele 106 frt, ennek ellenében 81 frt kiadás volt, és igya kereskedelmi csarnok könyvtára javára 25 frt maradt, mely öszszeg az illető elnök urnák átadatott. Egyszersmint köszönetünket fejezzük ki azon t. uraknak, kik felülfizetésekkel a lenti összeghez hozzájárultak, u. in. Dr. Stiaszny Jó/sef 2 frt 50 kr, Wallenstein Soma ur 50 kr, Eeisz Miksa ur oO kr, Rosenthal Gusztáv ur 1 frt, Fuchs Gyula ur 50 kr, Rosenthal Albert ur 50 kr. ifj. Freund Zsigmond ur 50 kr, Rosenthal lg. ur 50 kr, Oppenheimer ur 50 kr, Dr. Báttaszéki Lajos ur 50 kr, Schwarz Gejza 50 kr. Köteltísségününek tartjuk továbbá Hamza Sámuel urnák a nekünk ingyen átengedett 3 szobáért köszönetünk kifejezését nyilvánítani. Kiváló tisztelettel a rendezőség. * A b.-csabai kereskedelmi csarnok f. hő 23-án a „Fiume" szállodában bírt helyiségeiben könyvtárajavára tánczvigalmat rendezett, mely szép látogatottságnak örvendett. A bruttó jövedelem 106 frt, melyből a könyvtár részére 25 frt marad, igen sok csinos asszony és kisasszony jelent meg és a mulatság fesztelenül folyt reggeli 4 óráig. Főispán ur ő méltósága is megtisztelte becses jelenlétével a tánczvigalmat. — A b.-csabai kaszinó f. hó 20-dikán tartott közgyűlésén elhatározta többek közt gyulai laptársunk a „Békési Lapok" megrendelését is. ig^n helyesen. Azért most Csaba és Gyula között szellemi verseny van a hegemóniára nézve, türelmetlenség és kicsinyeskedő dolog volna, ha azért, mivel az egyik városban lát napvilágot egy irodalmi termék, a másikban támogatásban nem részesülne. — Orgyilkosság, A Csabához tartozó gerendási tanyák egyikén f. hó 23-át megelőző éjjel iszonyu kettős gyilkosság követtetett el. Egy Kesjár György nevű csősz és neje fejszeütések által meggyilkolva, találtattak M e k i s Mihály tanyáján , — a hol laktak. A mondott napou d. u. 4 órakor fedezték fel a meggyilkoltakat, a midőn még mindketten eltek, de beszélni egyik sem bírt. A jelentés még ugyanaz nap megtörtént, de a távolság miatt csak másnap reggel szállíttattak be. Az ember még 23-án este kimúlt a rajta ejtett sebek következtében. A nő még tegnap délután élt, de kimultát minden órán várják. Beszélni mindeddig nem bírt, mert nyelve a rajta ejtett sérülések következtében iszonyúan fel van dagadva s mintegy a torkára verve látszik. Az eddig eszközölt vizsgálatok már anuyit eredményeztek, hogy egy közeli tanyáu lakó kigyósi embernél találtak egy bödön zsirt ós egy zsák lisztet, melyet a meggyilkolttaK fiai tniut szülőik sajátját ismének fel. A gyanús háztól az ember távol levén, (valószínűleg megugrott) és igy csak a feleségét hozták be tegnap délután Csabára. Ennek vallomásától még mindeddig nem tudhatni semmit. — A Pál-napját Csabán széles jó kedvvel ünnepelték meg. Ez a legnépszerűbb nevek egyike városuukban, s annyian viselik, hogy sok Páltól panaszként hallottuk azt, miszerint már nekik vendég is alig jutott, ugy hogy maguknak is másfelé kellett fordulniok — vendégekül. A Pál-napi zajos estének egyik legszebb mozzanata az uj biró Lepény Pál fényes estelije volt a „Fiúméban", melyet mintegy beigtatási ünnepélyt is tekinthetünk. Főleg a városi tanács vett abban részt számos tagjával, s foglalt helyet a nehéz esmst karosgyertyatartók világa alatt gazdagon fölteritett asztaloknál. A toasztok sűrű záporában jól esett egy-egy villámló felköszöntést hallanunk tót-ajku polgártársaink szájából — magyarul. Ebben Vargha Koritár Mátyás exczellált, a ki kifogyhatatlan volt az ő magyar idézeteinek s magyar vers-szövegének ügyes alkalmazásában, mi mindig hangos tetszésre talált. Jellemzéséül azon szellemnek, mely derék tót elöljáróinkat s egyátalán városunk tót lakosságát áthatja: idézzük itt a mult estély „koszorús" czitátorának következő soiait, mit ő telivér tót accenttal szavalt el: „Ezért éljen minden, ki e hazát lakja. Hogy ne legyünk tovább idegennek rabja. Éltünk bus napokat idegen rabságban, De felüdülüuk a magyar szabadságban! Szabad Magyarország, cz legyen az ige, Ezért verjen minden magyarnak a szive." A derült üunepély az uj biró és az uj városgazda sokszoros felköszöntése után ójféltájbin ért véget. * Végre valahára megérkeztek a várva várt dohánykülönlegessógek — ós Biener B. ur ma nyitja meg különlegességi árudáját. — Figyelmeztetjük t. olvasoinkat a ma d. u. '/a 5 órakor, a városháza köztermében megtartnndó felolvasásokra, olvasni fognak: Zsilinszky Endre „Arany János vig költészetéről," és ELalmay Andor a „vízről" mely utóbbi mutatványokkal lesz egybekötve. * Denique B,-Csabán a kártyajáték és az ebből kifolyó zsebelés — mint értesülünk — napirenden van; sőt nem egyszer történt már, hogy miután a kártyával zsebelök kiszemelt áldozataikat tökéletesen kifosztották, ráadásul még jól el is páholják, a mint azt e helyen közelebb említésbe hoztuk, és felhívtuk a rendőrség figyelmét. De ugy látszik, hogy gyenge szavunk nem hat odáig, hol az ily bajokon segíthetnének, mert azóta ismételve fordultak elő a fentebbihez hasonló esetek, sőt ugy halljuk, hogy létezik Csabán szervezett kártyakompánia, mely a közel-távol vidéki vásárokra eljár gyakorlott mesterségét űzni, s ezáltal könnyű existencziát biztosítani magának. Rosz nyelvek azt is akarják tudni, hogy a csabai rendőrközegek rendesen osztoznak a megejtett prédán. Mi ugyan ez utóbbit nem akarjuk hinni, hanem azért talán még sem ártana egy kissé szigorúbb ellenőrzés, mert hát ki tudja, az ördög nem alszik ! * Lapunk zártakor örömmel vettük a hirt, hogy tegnap este Melczer K. tanár ur jegyet váltott városunk egyik szép leányával Bohus Juliska kisasszonnyal. Csiri-csáré. Timanojf Vera és Seydel Therezin kisasszonyok Gyulára is Ígérkeztek, azonban nem mentek el, a helyett Aradon gyönyörködteték játékukkal az — üres falakat. Igéző arczképeik hetekig feküdtek a gyulai kör olvasóasztalán, bámultatva sok ifjú ós vén emoer által, kik sopánkodva várták megérkeztüket. Hogy a gyulaiak játékukat nem hallották, abban kétségtelenül vesztettek, de ha olyanoknak képzelik, mint ahogy az arczképek feltüntetik, „szintén valamikópea" némileg csalódtak volna, mert az „elmélet" itt is nagyon elütött a „gyakorlattól", s kitiint, hogy az arczképeknek a kaszinókban való előre kiállítása nem egyéb mint reklám. * * * Állami takarékoskodás. A gyulai törvényszéknél egy óv óta az ügyvédek még jegyzőkönyvek felvételére sem kapnak egy árva iv papirost. Ez a krajczáros spórolás szükséges intézkedés (?) is, mert különben jutna miből Botlik ur és társainak tízezreseket a fejeikhez dobálni. — Ugyancsak a gyulai törvényszéknél a tűzifa használata is keményen ellenőriztetik, s az uj év óta az ügyvédek egyszer-másszor hideg szobában veszik fel a jegyzőkönyveket. Az igazságszolgáltatás nálunk tehát nemcsak vak, hanem fázik is, mint Lear királyban az a szegény Tamás. Ha a takarékoskodás e terén tovább igy halad, utoljára is szőröstől-bőröstől belefagy az igazság a takarékosságba 1 stflindö.ifeie a íiazáaoi ás Nagyvilayuol. * A jogászok 23-án este tartották meg Pesten a bálukát a vigadó nagy termében. Kitűnően sikerült tánczmulatság volt az, inely fényre, látogatottságra ós eredményre nézve felül multa mindazon bálokat, melyek eddig megelőzték. * Szabadkán vasárnap, e hó 20-án egy magyar iro dalmi kör alakult, melynek czélja az irodalmat pártolni, terjeszteni ós később egy helyi jól szerkesztett lapot megi Lidi tani. * Az árviz. Az állapÁ változatlan. Budapesten a viz háromóránkint egy hüvelyket apad. A fővárost jelenleg semmi veszély nem fenyegeti, de ovatosságra szükség van, mert az alsó jég keményen tartja magát. — A Duna árja tegnapelőtt délben egy nagy jégdarabot hozott Budapest alá, melyen egy munkásforma ember holtteteme feküdt. A kik épen a lánczhidon mentek, voltak tanúi a szomorú látványnak; azt hiszik, hogy molnárié gény hullája volt. Irodalom, ós művészet. * Megjelent és hozzánk beküldetett: Előfizetési felhivás a „Borászati Lapok" 1878. évi folyamára. A „Borászati Lapok" ez évben az 5-ik, illetőleg elődjével a Borászati Füzetek-kel a 10-ik évfolyamaiba lépnek. Oly idő ez, melyet ily speezialis szaklapok közül kevés szokott megérni. Ezen körülmény arról tesz tanúságot, miszerint a „Borászati lapok" csakugyan szükséget — és pedig ekintve hazánk óriási bortermelését, s kezdetleges szőlő- és borkezelését, valamint a csekélynek nem nevezhető kivitelt — égető szükséget pótolnak. Hoznak a „Borászati Lapok" eredeti és fordított szakczikkeket a szölőmivelés és pinczekezelés köréből; figyelmeztetni fogják a t. bortermelő közönséget minden ujabb mozzanatra, mely őket érdekelheti. — Ujabb találmányok akár a ehemiai-, akár a physicai téren azonnal ismertetnek, s világos rajzokkal illustráltatnak. A „Borászati Lapok" megjelennek minden hó 10-én és 25-én, egy-, a szükséghez képest másfél tömött iven. Előfizetési ára egész évre 3 frt, mely egyszerre küldendő be. — Félévi előfizetések nem fogadtatnak el. Az előfizetési összeg legjobban postautalványnyal alólirotthoz, mint a budai orsz. borászati intézet igazgató tanárához intézendő Budapestre (vízivárosi posta.) A „Borászati Lapok" külön is meg fognak jelenni év végén; de 4 frt bolti áron, s ily bolti példány kevés fog készletben tartatni. Budapesten, 1878. január hó 15-én. Molnár István, szerkesztő és kiadótulajdonos. Törvénykezési terem. * Jegyzéke. A b.-gyulai kir. tszék előtt 1878 évi január hó 28-án s következő napjain felveendő bftő ügyeknek. Előadó Márki; janur 28.: 5659.77. Schrasztina Pál rjoncz állítás előli szökés. 5660.77. László Pál ujonez állítás előli szökés. 5661.77. Nyisagár György ujoncz állítás előli szökés. 5662.77. Sutyák Mihály ujonez állítás előli szökés. 5668.77. ifjú Kesjar Mátyás veszélyes fenyegetés. 5664.77. K. Szabó János, bírói zártörés Január 29.: 5691.77. Szklenár Nagy Mihály su'yos testi sértés. 5784.77. Brauer Miksa birói zártörés. 5791.77. Izsó Gergely okmány hamisitás. Január 30.: 200.Y8. Sztojka Illés csalás. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Hogyan lehet megbontani vagy meggátolni a jégtorlódásokat i II. Lényegesen előmozdítható a siker, ha egyszerre több csolnakkal lehet dolgozni. Csak bátor emberek kellenek hozzá, mert saját tapasztalasomból, ki ily jégtöréseknól személyesen is részt vettem, tudom, mennyire f demletes az ember állapota ily csolnakban; — ós szükség hogy a csolnakok több pontokon a partra vontatva készen tartassanak. A hidaknak, mint jégzajlási akadályoknak reszemről — megvallom — sokkal kevesebb bajokat vagyok hajlandó tulajdonítani, mintsem átalánosan hinni szokták: mert a hidaknál minden folyómeder normális szélességére szokott beszorítva lenni, ily helyeken pedig fenókjég soha sem támad, s rendesen csak a felszíni jég szokott megakadni; s ha meg is torlódik, a torlasz soha sem állja el a hídnak valamennyi nyílásait; mindig marad egy vagy két nyilás, mely a torlás megbontását megkönnyíti, akár emberi kézre akár a viz némi dúzzadására lett légyen szükség, hogy meginditassók. — Kisebb folyóknál azonban csakis azon föltevés mellett állítom ezt. hogy a hidaknál a felszíni jég úgyis folytonosan töretni szokott, mikor a jégzajlás már megindult; » arra valóban nagy súlyt is fektetek, hogy ezen jégtörés szorgosan s éjjel nappal szakadatlanul eszközöltessék, hosszú vasalt rudakkal, vagy csoluakokkal; mert a kisebb folyók csekélyebb nyilásu s gyöngébb szerkezetű hidjainál egy részletes jégdugulás, ha csak rövid tartamú is, az álomások és megrenditósek áltas magát a hidat is elpusztíthatja. Ezen okból nagyon czélszerünek is tartom, hogy a gyöngébb s különösen a faszerkezetű hidakon felül, a hol csak lehet a vizi jármok előtt 10—20 meternyi távalban különálló jégtörő jármok alkalmaztassanak, lapos lejtőjű élgerendákkal, melyekre a nagyobb jégtáblák feltolulnak ós saját sulyuk által kettétöretnek, felapróztatnak. Ugyanazon okból ajánlom továbbá a kisebb folyóknál, hogy már akkor, a midőn a folyó befagy s jege megáll, a hidaknál való jégtörés azonnal megkezdessék s a hidon felül is, alól is 2 -300 meternyi hosszában a folyó felszíne a meddig csak lehet a jégtől tisztán tartassók, ugy hogy későbben a zajlás megindultával a jég már egy bizonyos lökési hatálylyal érkezhessék meg a hid jármaihoz s nagyobb tábláinak megtörésére annál biztosabban lehessen számitani. A leglényegesebben szükségesnek tartom pedig azt, hogy a hidon alól lévő folyamrósz, több kilométernyi távolságra normális mederszélességében fentartassék s minden elfajulások, zátony s szigetképződések megakadályoztassanak: mert a zátonyokon képződő fenékjég az, melyet a viz a hozzátapadó porond miatt jól felemelni nem képes s a mely — lassúbb mozgása miatt — a kányátokon, egyenetlen fenéken, fatőkéken stb. könnyebben fennakad, s a többi uszójeget is fentartva, a torlásokat okozni szokta; a hidaknál pedig az a legveszélyesebb állapot, ha a torlás a hidon alól, s maga a hid már a duzzasztott viz hatályában van, mert akkor itt minden jégtörés hasztalan s a hidnak oszlopai a torlást csak növelni képesek. , Atalában véve oda kell törekednünk, hogy a jégtorlásoknak okait felismerve, azoknak előzetes eltávolításáról lehetőleg gondoskodjunk, a folyó hirtelen hajlásait enyhítsük, szerfeletti kanyarodásait átvágjuk, a feltűnő helyi akadályokat, bedőlt fákat, elsülyedt uszákat, czölöpmaradványokat stb. eltávolítsuk, különösen pedig a meder túlságos kibővüléseit akadályozzuk; mert a természetes jégdugulások soha sem a mederszűkülésekbun, de mindig a medertárgulásokban keletkeznek. A hol pedig a helyi viszonyok a medernek oly szabályozását meg nem engedik, a mely teljes biztosságot nyújthatna a jég megakadása ellen: ott nem marad egyéb hátra, mint a folyónak védtöltéseit a szabványos mértéknél még néhány lábbal magasabbra emelni, hogy a viz bátran feljebb duzzadhasson mindaddig, mig fokozott nyomásával a torláson erőt venni képes nem lesz, — a mi elótb-utóbb bizton várható. Mokry Endre.