Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-09-08 / 72. szám

»BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" I305. 48. SZÁM. tűnik, raíkép a jövő évre kért javadalmazási összeg, a f. évre kirendelt összeget 1177 frt 76 kr.-ral haladja felül. Egyébiránt pedig ezen költségvetés kivonata az 1870. XLI1. t. cz. 14. §-hoz képest, a megyebizottsági tagokkal közlendő s a költségvetési munkálat, a f. óvi őszi közgyűlést 15 nappal előzőleg, a megyei jegyzői tiszt­ségnél közszemlére kiteendő lesz. Békésmegye állandó választmánya. B.-Gyulán, 1878. augusztus hó 31-ón. Kiadta : Márky Lajos, s. k. aljegyző. Alispáni jelentés. Felolvastatott a közigazgatási bizottság f. hó 12-én és folytatva tartott gyűlésén. Méltóságos főispán ur, tek. közigazgatási bizottság! A saját hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág mult havi állapotáról szóló havi jelentésemet a következőkben ter­jesztem elő. I. Közegészség. A közegészségügy a szolgabírói jelentések szerint a gyomai járásban kielégítő, az orosházi ós a szeghalmi­ban kedvező, a békésiben megnyugtató, a szarvasiban ki­tűnő s Gyulán a polgármester jelentése szerint teljesen kielégítő; mig Csabán kivált a gyermekek közt a szokott­nál nagyobb mérvben volt megtámadva, anélkül azonban, hogy a kór járvánnyá fajult volna. A hasznos házi állatok és szarvasmarhák közt főkép a dúsgazdag tarló miatt számtalan vórbajbani elhullás fordult elő. A csabai tanyák közt ebtnarás következtében egy sertés és egy borjú víz­iszonyban hullott el. II. Közbátorság. A személy és vagyonbiztonság több bűneset által háboríttatott meg. Különösen : K.-Ladányban özvegy Kor­mos Józsefné saját házában meggyilkolva találtatott aug. 17-én, mely erőszakos bűntény elkövetője még ki nem nyomoztatott. Aug. 20 -21. közti éjjel Sz.-Szent-Tornyán kóbor czigányok a község házában betöréses tolvajlást követtek el, de a tettesek még ki nem puhatoltattak. Leg­jelentékenyebb és legsajnosabb módon zavartatott meg azonban a személy és vagyonbiztonság a F.-Gyarmat Községéhez tartozó buesai pusztán, hol Nyilas István és Éles Ferencz negyven f.-gyarmati behívott társaival együtt Blankersteiu grófnő lakába betörvén, minden enni valót erőszakkal elvittek, a kizsarolt pénzzel meg nem elégedve közönséges rablók módjára istentelen káromkodás és fe­nyegetés mellett többet követeltek, és nagyobb merény­letben csak is a közbejött segély által akadályoztattak meg; mely hallatlan bűntény elkövetéséről a grófnő ügy véde által táviratilag értesíttetvén, a szeghalmi járás szol­gabiráját a legszigorúbb és gyorsabb vizsgálat megejté­sével biztain meg, ki az eredményről még nem értesített ugyan, magánúton szerzett tudomás alapján azonban je lenthetem, hogy a tettesek a szolnoki cs. kir. hadkiegé­szítő parancsnokság által a^ssgáló bírósághoz visszakí­sértelek. III. Közutak. A közutak a gyakori záporesőzés által szerfelett meg­rongáltatván. szánandó állapotban sínylődnek, melyeknek még a szöllő-szüret, kukoriczatörés ós őszi munkák előtt sarabolók általi kiegyengettetésóre a járási szolgabirák és Gyula város palgármesterét felhittam. A pénzes erőve létesítendő földmunkálatjkra nézve pedig az árlejtést f hó 8-ra tűztem ki. Jelentem továbbá, hogy a „Nádor-éri" uttöltésnek az uthálózatbóli kihagyása, s a régi útvonal nak a k.-ladány-szeghalmi országúiba való visszafoglalása tárgyában a helyszíni szemlót és tárgyalást augus/.tus 24-ón megejtvén, mig a szemle alkalmával kiderült, hogy a régi útvonal a „Nádor-éri" töltésnél csak 5 perczcze hosszabb, mely távolság azon útvonal el hagyottságát te­kintve elenyészik, addig a tárgyalásban részt vettek, m. Orosz János megyei államépitészeti főmérnök, a szeg­halmi járásszolgabirája, K.-Ladány és Szeghalom bírái valamint a k.-ladányi uradalom képviselője Farkas Gábor urak egyhangúlag kimondották, hogy az indítványozott csere, t. i. a közlekedésnek a „Nádor-éri" töltés elhagyá­sával a légi útvonalra való irányítása, s átvezetése, a közlekedés érdekében fekszik; a helyi érdekeltség azon ban ezen eszme létesítését az irányfenéki s berettyó sza­bályozási társulatok közt az úgynevezett gazdátlan gátak melyeknek a „Nádor-éri" töltés kiegészítő részét képezi jövendő sorsa felett folyamatban levő tárgyalás befejezé seig elhalasztatni kéri; addig is azonban nincs észrevó­tele az ellen, hogy az úthálózatba visszavonatni czólzott régi útvonal, mely sok helyen törvénytelen önhatalmú foglalások által megkeskenyittetett, mérnökileg kihasittas­sék és előbbi állapotába visszaállíttassák; mely ói telem­ben e kérdést elintéztetni s az előmunkálatok megtételét tem a t. közigazgatási bizottságot arról is, miszerint az endrőd-szarvasi uttöltés helyett a halásztelki szab. társu­lat által a megyének kárpótlás gyanánt adandó utterület felett a helyszíni szemlét és tárgyalást f. évi augusztus 25-én szintén megtartván, ez alkalommal a megyei kül­döttség meggyőződött arról, hogy üa a halásztelki társu­lat az uj útvonalnak egyedül a nagyméltóságú közmunka és közlekedési magyar kir. minisztérium leiratában jelzett kurta uttöltés hosszában és tőszomszédságában való kisa­játítására s átengedésére szorittatik, ez által.a társulat a megye irányában létező kötelezettségének még nem tesz eleget, mert a társulat érdekeit nem csak azon rövid vo­nal védi, de e müvelet által a közlekedés érdekei sem ennének biztosítva, mert mig az A) és B) pontok mentén kisajátítandó terület a fakadó vizeknek lenne kitéve, addig az ezen uton levő, s a közlekedésre alkalmatlan ós veszó­yes töltések kiszélesítése s fentartása tetemes áldozatokba cerülne; s ezeknél fogva a küldöttség azon véleményben állapodott meg, hogy az enrdrőd-szarvasi eddigi uttöltés a halásztelki társulatnak árvédelmi czólokra átengedtes­sók, s e helyett a társulat a megye részére az endrődi szőllöktől a décsi majornak egyenes irányban vezető dülő útnak 10 öln.yi szélességben való megszerzésére felhivas­sék; mely kiviteli módozat a társulatnak több költségébe alig fog kerülni, ellenben a közlekedés ezen terv szerint rövidebb és biztosabb vonalat nyerend; mely javaslat a társulatnak elfogadás végett ajánltatott is. [Vége köv.] TÁVIRATOK. * Szerajevó, szept. 4. A Szapáry-hadosztály Doboj­nál, miután elég erősnek érzi magát, megkezdi a tárna dást. Vassich főkonzul tegnap este ideérkezett. Mostárban s az egész Narenta-völgyben marhavész ütött ki. * Zára, szept. 4. Ugy hírlik, hogy a felkelők Tre binje parancsnokát, Sulejmant elfogták. Trebinjeben i felkelést egy bég szervezi. * Zára, szept. 5. A mostári tábori kórház, a sto­laczi és dobrovai kórházak lépésben nagy hiányt szen­vednek. MEGYEI HIBEK. — Felhivás ! A behívott katonák család­jai és a sebesültek segélyezésére álakult bizottság tisztelettel kéri B.-Csaba város hölgyeit, szíves­kedjenek tépés, sebkötő, használt vászon dara­bok, ruhanemű stb. adományozása által az em­berbaráti Jczél előmozdításához járulni. Az ado­mányok kéretnek tek. Badics Elek úrhoz küldetni. B.-Csabán, 1878. szept. 7. Bartóky István, a segélyző biz. elnöke. * Megyegyiilés. A tekintetes megyebizottsági őszi közgyűlés határidejéül a f. évi május 13-án folytatva tartott közgyűlés 85 b. gy. számú határozata által f. óvi szeptember 16-ka s következő napjai tűzetvén ki, erről a tek. megyebizottsági tagok hivatalos tisztelettel oly hozzá­adással értesíttetnek, hogy a közgyűlésben megjelenni s a közügyek elintézésében-' résztvenni méltóztassanak. — Tárgysorozat. I. Alispáni jelentés a megye állapotá­ról és az időközben tett intézkedésekről. 2. A közigazga tási bizottság fél évi jelentése. 3. A megürült csabai járási szolgabírói és az orosházi járási szolgabírói segédi állomás választás utján leendő betöltése, úgyszintén, a megyei központi árvaszékhez három tiszteletbeli ülnök megválasztása. 4. Az időközbeu hozott törvónyczikkek ki­hirdetése. 5. Miniszteri rendpletek; jelesen : belügymi­niszteri readeletek, a ,,Bókésmegyei oklevéltár" czimü történeti munka 50 példánya költségeinek a házi pénztár megtakaritásaiból való fedezhetésének megtagadása; — a jövő évi megyei költségvetés — s az árvapénzek és ér­tékek központi kezelése, egy árvaügyi nyilvántartói állás­nak rendszeresítése s ezen nyilvántartói állásnak válasz­tás utján leendő betöltése; továbbá: pénzügyminiszteri rendelet a buzarozsda által okozott károk folytán kórt adóelengedés; és a közmunka és közlekedési minis­ter leírása az endrőd-szarvasi uttöltés tárgyában. 6. Tör­vényhatósági átiratok n. m. Győrmegye átirata Bosznia és Herczegovina occupátiójának megakadályozása iránt a képviselőházhoz intézett felirata pái tolása tárgyában, Pest-Pilis-Solt Kis-Kun megye átirata az illeték kiszabá­sok és behajtások körüli eljárás szabályozása, Győrmegye átirata az 1873. óvi IX. t. c. módosítása iránt, Kolozs megye átirata az államépitészeti hivatal főnökei, illetve azok képviselőjének a megyei közgyűlés tagjaivá tétele, Sopronmegye átirata a községi ós körjegyzők magán ügyködósi körének törvény utján leendő szabályozása, Maros-Torda megye átirata a birtok rendezési eljárásért a bélyeges kincstári illeték mentességnek további fentar­tása, Szebenmegye átirata a közelebbről lefolyó tisztújítás, alkalmával a tisztviselő-választói jog körül szenvedett sé­relmei orvoslása, végül Pozsony szab. kir. város átirata a közös hadsereg és honvédség beszállásolásáról szóló törvényjavaslat módosítása tárgyában. 7. Az állandó vá­lasztmány véleményes előterjesztései; a jövő 1879. évi e t megyei közigazgatási és árvaszéki költségvetés; községi elrendeltetni tisztejettel véleményezem. Tisztelettel órtesi-1 költségelőirányzatok; a községi zárszámadások és a köz­ségi rendőrségi szabályzatok tárgyaban. 8. Pénztári ügyek. 9 A közigazgatási bizottság előterjesztései : a Gyoma-dó­vaványai útnak a megyei úthálózatba való felvétele; a központi árvaszéki gyámpénztár kezelése és gyüjnölcsöz­tetésére vonatkozó szabályrendelet és Békés város által a közmuuka váltsági pénztárból kölcsönzött 2000 fit össszeg visszatérítési határidejének elhalasztása tárgyában. 10. Az igazoló-választmány jelentése, a legtöbo adót fizető megyebizottsági tagok 1879. óvi névjegyzéke megállapí­tása iránt. 11. A kórházi bizottság javallata, az 1879. évi kórházi költségvetés tárgyában. 12. A megyei gazda­sági egyesület előterjesztése, a bikarendtartási szabályzat iránt. 13. Időközben érkezendő ügyek. B.-Gyulán, 1878. szept. hó 1. Jancsovits Pál, s. k. alispán. — A békésmegyei régész- és közművelődési egylet elnöksége tudatja, hogy az egylet f. óvL tember 16-án d. u. 4 órakor B.-Gyulan a vármef termében fogja tartani ötödik óvi rendes közgyür Reméljük, hogy a t. egyleti tagok és a nagyérdemű zönsóg minél számosabban fognak megjelenni ezen köz gyűlésen. A tárgysorozat a jövő számban fog közöltetni.' — Bereczky Máté, alföldünk fáradhatlan gyü­mölcsésze, kinek minden működése odairányul, hogy megismertesse és terjessze azon gyümölcsfajokat, melyek alföldünkön legjobban megteremaek, — s kinél szemző ós oltó ágakat is lehet kapni — legközelebb Göndöcs Benedek apát úrhoz öt fajta körtéből rendkívüli szép példányokat küldött, melyeket több gyulai polgár meg­tekintvén s a gyulai ós környékbeli szenvedélyes pomo­logusok megbírálván, azok közül legkitűnőbb, legjobb ós terjesztésre legméltóbbnak találták 1-ör. a Vilmos Kálmán, azután 2-or. az Erdei Vajoncz, 3-or. a Jodoigne diadala fajokat. Kevósbbé jóknak ta­láltattak a Van Marum, épen rosznak a Todtleben fa­juak, minthogy ezek fanyarok. Bereczky Máté lakik Mező-Kovácsházán (Csanádmegye,) a hol ő több szá­zakra menő nemes gyümölcs válfajokat tenyészt. A kik gyümölcsószettel foglalkoznak, azoknak figyelmébe ajánl­juk a fentebbi kitűnőknek talált gyümölcsfajokat. (?) A gyulai czigány zenekar kezd ismét előre haladni, azaz kezdenek tanulni. E héten a nagy közön­ség előtt bemutatták Semiramis nyitányát, mely nagy tetszéssel és megelégedéssel fogadtatott. (?) E hó 2 kán éjjel Silberstein Viktor gyulai ke­reskedőtől a háza kapuja alatt levő podgyászos lá­dából több tárgyakat eltolvajoltak, s ez ellopott tárgya­kat gyulai több korcsmákban, majd mind elárusították; A lopottakat sikerült kézre keríteni, de a „lopókat" még nem. (Í) Hrabovszky András csabai lakos véletlenül elvetődött a remetei tanyákra, hol oly „tettre vetemedett^ minőt emberi képzelem alig képes felfogni, nevezetesen egy ló nyakából eltolvajolt — „egy nyomorult 20 krros csengetyüt." Hrabovszky Bandi eme csengetyűs lármás tettéért fogva van.*) (Sz. J.) Szinészet. B.-Gyulán. Aug. 31-én ada­tott „Kisasszony feleségem" czimü operette. — Zenéjót irta Lecoq. A közönségnek igen megtetszett. Színészeink is kiválólag játszottak. Marjolaine szerfepében Árpássy Katalin kitünöleg játszott, úgyszintén Dálnoki Béni Frikkel szerepében. A csók kakuk jeleneteket a kö­zönség meg is ujráztatta. Hannibalt Sz. Németh szemé­ly esité többet vártak tőle. Színház telve. E hó 1-én ada­tott középszámu közönség előtt „Falu rossza" nép­színmű. Tóth Ede eme kitűnő darabját a gyulai kö­zönség még ily rosszul előadva aligha hallotta. Demjóa Mari „Fíuum Rózsiját" leszámítva — melynek kitűnő­ségét még mult évben méltányoltuk s ez úttal még job­ban elismerjük — a többi szereplők bírálaton alól álla­nak. Az egész előadás valóságos merénylet volt a szín­művészet ellen s különösen rosz vért okozott Gyulán, hol is a mult években Göndörben egy Balla, — Fele­diben Bodrogi, Tót, — Boriskában Bercsónyinó, — Bátki Tercsiben Maár Júlia, — Czene czigányban Mikéi, s mindenek fölött Gonosz Pistában B o k o d i elógitó ki kö­zönségünknek mindenesetre magasabb müigényeit. — Valóságos paródiája ezeknek Törzsök (Göndör) Nádor (Feledi) Siposnó (Boriska), Mátrainó (Bátki Tercsi,) Sz. Németh Gonosz Pistája. Pro coronide, a színészek chro­nikus betegsége : a ,,szerep nem tudás," melyben szinte sínlett néhány „müvész-jelölt" ur ós asszonyság. — Más részt pedig a rendezőség egy kissé több gondot fordít­hatna a szerep beosztásra ; különben Gyulán már szín­ügyi bizottság van s ennek „némi" pártfogását érzik is színészeink, ugy talán a belügyekre nézve valami befolyás­sal bír e bizottság, vagy legalább, ha e titulust viseli bírnia kellene ; igy e mostani darabban Boriskát Ditrói­néval, Feledit, vagy tán Gonosz Pistát Mátráival kellett volna betölteni, Török ée Ditrói kaphattak volna hozzájuk illő szerepeket. * Sonnenfeld Henrik ur b.-csabai fiatal intelli­gens kereskedő, a napokban váltott jegyet Klein Róza kisasszonynyal, Klein J. bécsi nagykereskedő leányával. / * Békésmegye közigazgatási bizottsága főispán ur akadályoztatása miatt alispán ur elnöklete alatt f. hó 2-án tartá rendes havi gyűlését. Az alispáni jelentés — melyet lapunk közöl — felolvastatván, az uj adó fel fi­gyelő ur végrehajtókat sürget. Alispán ur a rendkívüli végrehajtók alkalmazását még időelőttinek tartja, de a bizottság többsége megszavazta. — Gyula városa kijelenté, hogy ő nem tartozik az alispán hatósága alá, s a megye gyámolitásából ezentúl nem kór. A bizottság ellenkező nózetöen van és Gyula városát, mely nem szabad kir., hanem csak rendezett tanácsú város, a megye köteléké­hez tartozónak mondja ki. — A kir. ügyészség föl­kéri a bizottságot, hogy a járási börtönök megvizsgálására küldöttséget nevezzen ki, mi megtörténik. — A megyei *) Tán ezért is hónapokig tartják miként nálunk szokás 11 fogságban ? Szert

Next

/
Oldalképek
Tartalom