Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1878-08-22 / 67. szám
»BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" I1878. 48. SZÁM. a franczia ipar termékeit rendelik, akár mely árt kérnek is érette, önálló vámterület nélkül is, mert Ízléssel, szorgalommal és becsületesen dolgoznak. Nem akarjuk ezzel mondani, hogy a legtakarékosabb kereskedő, a legügyesebb és legszorgalmasabb iparos ne szorulna bizonyos körülmények közt hitelre, a hatóság támogatására, védelmére, de ebben, ott hol az szükséges és lehetséges volt és hol kerestetett, eddig is részesült és íog részesülni még nagyobb mértékben, most midőn az ellenzék, a nagyobb fontosságú kérdések elintézve levén, nem fogja többé akadályozni a kormányt ezen már rég óhajtott, de keresztül nem vihetett munkájában, mert most igenis, az ipartörvény javíttatni és kereskedelem emeltetni fog és egy egyenletesebb és igazságosabb rnegadóztatási kulcs kidolgozására fog főgond fordíttatni. S mert józan népünk ösztönszerűleg érzi, hogy az országok boldogsága a szabad vélemény nyilvánításában, a vallások testvéries együttlétében, a törvényelőtti egyenlőségben fekszik: azért nem használt e választások alkalmával sem ámítás, sem rágalom, melylyel az ellenzékiek közül sokan a kormány ellen felléptek s azért van, hogy 15 millió magyar hazafi között, most is legalább 10 millió a jelen kormányt íentartani, további működésében támogatni óhajtja. (Folyt, köv.) — A Pester Lloxjd jelenti Bécsből, hogy a külföldi lapokban ujabban fölmerült hirek, melyek a hareztéren lévő valamelyik ezred reniteacziájárói beszélnek, egészen alaptalan és tendencziozus rágalmak. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott a közigazgatási bizottság f. hó 12-én és folytatva tartott gyűlésen. (Folytatás.) A szeghalmi járárban legélesebb kifogás alá esőnek találtam a k.-ladányi-vésztői ut feltöltése s demboritása körüli eljárást, a melynek helyrehozására irányzott felhívásaim viszhaug nélkül enyésztek el, mert sem a helytelenül és felületesen történt föld hányások ki nem egyengettettek, a miért az időközi esőzések által szétraosattak; sem az ut szélén szabályellen ásott kubik gödrök meg nem semmisítettek, a miért ezen ut jelenlegi állapota az előbbinél rosszabbnak és veszélyesebbnek mondható. Sajnosan tapasztaltam továbbá, hogy a szeghalmivésztői uton levő gátak kiszélesítése még meg sem indíttatott ; — a Nádor töltés szélesítése és emelése be nem fejeztetett; s a bajomi uton levő hid feljárás meg nem igazittato't, mely munkát az őszi hónapokra halasztani nem volt tanácsos. A füzes-gyarmati utak gondozását az elöljáróság vállalván magára, minthogy különösen a bajomi utat a juliusi esők által szerfelett megrongáltnak találtam, ennek sarabolók általi kiegyengettetóse végett a községet két sarabolónak a megyétől nyert összegből való megszerzésére utasítottam, mely sarabolókkal az utak mindenkor jó karban fentarthatók. Az utakra nézve egyébiránt, általában meg kell jegyeznem, hogy azok az augusztusi szokatlan nagy mérvű és tartamú záporeső zések által tetemesen inegrongáltaltaK és sok helyen gyökeres javítást igényelnek. A közutak rendszerének helyszíni vizsgálata alkalmával figyelmemet különösen az utak szerkezetére fordítván, a mennyiben a közlekedésre nézve alig találok alkalmatlanabb és veszélyesebb közlekedési vonalat, a védgátul is szolgáló keskeny, magas és meredek uttöltéseknól, e szempontból kiindulva jelezni kívánom, miszerint a k.-ladány-szeghalmi uton levő „Nádor töltést" olyannak tekintem, melyet nz úthálózatból kitörlendőnek s helyébe a régi alig 100 méterrel hosszabb országutvonalat állitandónak véleményezem, mely véleményemnek figyelembe vételét a közlekedés érdekében melegen ajánlom. Az endröd-szarvasi védgáiul szolgáló országutszakaszra nézve értesíteni kívánom a t. bizottságot arról, hogy a nagyméltóságú közmunka és közlekedési in. kir. miniszter ur a t. bizottság által mult évi november 16. 1382. sz. a. tett felterjesztésre Hékésmegye közönségéhez f. évi julius 8-án 18348. sz. a. intézett leiratában, annak kiemelése mellett, hogy a tek. közigazgatási bizottságnak ez ügyben való beavatkozása és intézkedése illetéktelen volt, a halásztelki gáttársulat részéről közbevetett felfolyamodás figyelembe vételével a megye és a halásztelki társulat közt az endrőd-szarvasi védgátul szolgáló útszakasz iránt fenforgó vitaügynek oly fordulatot adott, mely ezen vitás kérdés kedvező megoldását helyezi kilátásba. A rendelkező miniszter ur ugyanis annak kijelentése mellett, miszerint a halásztelki társulat az endröd-szarvasi védgátul szolgáló útszakasznak töltés rendszerébe kárpótlás nélküli beillesztésére jogositva nincs, azon esetre, hogyha a társulat ezen útrész helyett a megye közönségének a mentesített oldalon egy megfelelő területet kárpótlásul átadand a védgátul szolgáló uttöltésnek védgátul való használatát megengedő; — mely feltételt, a meghallgatott gáttársulrtt elfogadván, miután a megyéhez beterjesztett nyilatkozatában a védgátul szolgáló útszakasz belyett az ánnente.sitelt ojdfilon kárpótlásul megfelelő útvonal kisajátítására késznek nyilatkozott, részemről az e kérdés megoldásához szükséges adatok megszerzése végett helyszíni tárgyalást kitűzni szándékozom. IV. Belvizek lecsapolása. A t. megyebizo!tság mult évi 169. bgy. számú határozata által a községek az egészségre ártalmas posványok és mocsárok hcsapoltatásának és kiszárittatáfának csatornázás utján való eszközöltetésére, különösen a 213. bgy. (3990. ikt.) sz. határozata által utasitattak, hogy az utczák az általam kiadott rendelethez képest mérnöki lejtmérés alapján akként szabályoztassanak, hogy az azokon megfenekleni szokott csapadék vizek szabadon lefolyhassanak, a mely czélra szükséges összeg több évekre felosztva a költségvetésbe felvétetni s a munkálat már az idén meginditatni rendeltetelt. A közegészségügy rendezéséről szóló törvényen alapuló ezen üdvös ós nagyhorderejű rendelet mily erélylyel ós mily eredménynyel hajtatott végre, ennek felderítésére sajnosan kell kijelentenem, hogy a rendelet eddig csak Szarvas városában hajtatott végre, még pedig műszakilag és czélszerüen a többi községekben a fontos kérdéssel nem igen foglalkoznak, a mely mulasztás igazolásául felhozoltakat könnyű ós_liiu mentségnek kell kijelentenem. Részletekbe bocsátkozva megjegyzem, bogy például Gyula városának valamenynyi utczái, habár lejtmórezve, de kellőleg feltöltve, domborítva és csatornázva még nincsenek; s jóllehet 1873. évben ezen ügy szép fejlődésnek indult az e czélra előirányzott 5000 frtból mégis csak 724 frt 57 kr használtatott fel; 1875-ben a képviselő testület vizlevezetési csatornák és zsilipekre egy krajczáit sem szavazott meg; 1876. évben 450 frt irányoztatolt elő, de nem szolgáltatott ki; 1877-re 400 frt volt engedélyezve, de ezen összeg is hátralékban maradt; a f. évre a belterületen levő lapályos helyek lecsapolására költség már egyátalában nem állapíttatott meg. A gyulai járás községei ennél még sokkal hátrább állanak, melyek közöl még Kétegyliáza legalább halasztásért folyamodik, addig Gy.-Váii azon hitben ringatja magát, bogy ott e téren semmi tenni való nincs ámbár utczái szabályszerűen ki nem domboritvák, és a községháza utczáján elég nagy vizládák tátongnak, — Doboz pedig, a hol községi adó nincs, elszegényedésére — eladósodására hivatkozva, az ezen művelethez szükséges költség fedezésére magát képtelennek állítja. A békési járás községeit illetőleg a járási szolgabíró jelentése szerint az utczák rendezése belvizek eltávolítása s tisztán tartása érdemében eddig kifejtett tevékenység csak is a kezdeményezés fokán állónak tehinthelő; mely kezdeményezés jeleit és nyomait azonban ón körutam alkalmával felfedezni képes nem valék, söt az ellenkezőt tapasztaltam például Mező-Berényben hol az utczák domborítása helyett azok teltöltése kedvéért a házak előtt mélvebbnól-mélyebb árkok ós gödrök ásatnak. (Folyt, köv) TÁVÍRATOK. * Raguza, aug. 18. A Grahovában augusztus 15-én tartóit gyűlésben ajánlotta a montenegrói fejedelem a herczegovinaiaknak, hogy hódoljanak meg Ausztria-Maeyarország előtt és köszönetet mondott nekik, hogy ők is hozzájárultak Montenegró megnagyobbodásához és a keresztyének fölszabadításához. A fejedelem elhatározta, Hogy elzárja a montenegrói határt. * Madrid, aug 19. Fezben, Mequinezben és Tetuanban a kolera dühöng. A gazdag keieskedők Cadixba és Gibraltárba meneküln;k a lázadó kabylok rablási dühük elől. * Bécs, cug. Filippovics táborszernagytól beérkezett jelentések folytán az augusztus 16-iki győzelmes ütközetről, ő felsége a császár a következő táviratott intézte Filipovicshoz : „Köszönöm önnek a nekem születésnapi ajándékul hozott jelentését, és önnek valamint a csapatoknak kitejezem elismerésemet legutolsó nyert eredményükért. Ön ezt minden parancsai alatt álló csapatoknak tudtára fogja adni." * Eagusa, aug. 19. StJacznál a felkelők megtámadták Klobuk őrnagyot. A 3-ik vadászzászlóalj és egy Napok teltek. Lotti kisasszony nyugodtan dolgozott a „Hotel Mailand" 52. számú szobájában. Béla ur pedig az 53-ik számúban unatkozott. Egyik este reunio volt a cursalonban. Béla későn tért haza és másnap reggel, szokása ellen, nem ment reggeli sétájára. Tiz órakor kelt fel. „Véletlenül" asztalán hagyta tárczáját, óráját stb. lement reggelizni és „véletlenül" tárva hagyta szobája ajtaját. Ekkor jött haza Lotti kisasszony. Elhaladt az 53. sz. előtt. „Véletlenül" benézett a nyitott ajtón ós az asztalon egy csinos tárczát pillantott meg. E tárczában bizonyosan névjegy is van. Talán megtudom : ki az én szomszédom. Ki is lehet ? — gyötörte Lotti kisasszonyt Éva bűne ós .véletlenül" belépett a szobába. Megnézte a tárczát. Szép. De mi lehet bsnne ? Sokáig forgatta kezében végre „véletlenül" kinyitotta. Névjegyek T. Béla névvel ; fizetésre váró számlák, hasonló minőségű váltók ; vékouy kiczifrázott nőiírással és az elmaradhntlan helyesírási hibákkal, görbén hu/,ott gondolatjelekkel irt levélkék, talán még zálogházi czédulák is; meg czigarette-papiroa, — szóval : mindaz, mi „rendes körülmények" közt fiatal emberek tárcza-tartalrna szokott lenni. Lotti kisasszony oly figyelemmel, mely egy rendőrügynöknek is dicséretére válnék, vizsgálta a tárcza titkait. Még talán el is olvasta a levélkéket. Hát ez ? . . . kérdó csodálkozva a női Lecoque midőn saját kezdett munkájára is rátalált. Elpirult és nagyon furcsákat gondolt. — Kétségkívül megszeretett — gondolá. Hisz nem hordaná szhe mellett az általam „véletlenül" elhagyott tárgyat. Ah, Istenem ! már késő . . . Schoppenheim ur nem mond le rólam. Pedig milyen szép ifjú . . . Ekkor, most már idézőjel nélkül véletlenül (mert a véletlen bosszút akart állni elrabolt nevéért) Béla ur jelent meg a küszöbön. — Ah ! Ah ! két különböző hangon ejtelt felkiáltás után szemben álltak egymással. Béla nem jutott szóhoz a bámulattól. S mivel a nők nyelve (mint mondják) könnyebb forgással bír : Lotti kisasszony szólalt meg először. — Uram, mindent tudok — kezdó Béla ur elé tartva a corpus delictit. Béla mentegetőzni akart. Szépen elbeszélte, hogy a kis hímzés „véletlenül" került tárczájába. De lehet-e egy „nemes felhevülésbe" esett hölgy beszédárját megakasztani ? ! Egy 30 éves szellemtelen növel elhitetni, hogy már nem hódithat ? ! Lotti kisasszony lélekzehétel nélkül folytatá: — Mindent tudok. Ön sz -ret engemet, im rt tárczájában viseli ezi. Fájdalom, vonzalma reménytelen. Én Schoppenheim menyasszonya vagyok. Meneküljön uram, mert a serfőzök bosszúja kegyetlen. Ezután, mint egy légi szellem lebegett ki a szobából. Béla utána nézett, aztán felkaczagott. Kaczagása áthatott az 52. számba és Lotti kisasszony komolyan hinni kezdó, hogy a reményében csalódott ifjú megőrült. Ha Béla még néhány perczig kaczag, szives szomszédnöje ujrá átmegy — egy kancsó hideg vízzel. Béla nem sokáig nevetett. Átkozta a véletlent. Majd a csengetyü-zsinórhoz szaladt és minden erejéből rázni kezdó. A lohndiener ijedt arczczal jelent meg. Parancsot kapott és félóra múlva már vitte Béla ur eylinderkatulyáját, plaidjót, lorguettejét, esernyőjét, egy kis bőröndöt néhány bouquet-papirt, két tombolajegyet a „Villa Piankensteio < í-ba. Béla ur elköltözött amaz erős fogadással, hogy többé ilyen gondatlan dolgot nem követ el „véletlenül" .... Mit gondol uram, törtónetkém nem jutott a falra szórt borsó sorsára, ugye ? Megtanulta belőle, hogy a vé^ letlennel nem jó tréfálni. Ha megtudja, hogy az ő nádparipáján egy olyan vigyázatlan lovag, miut a gonda*lanság, nyargal : keserű boss/úval büntet ós eszközül egy serfőző képzelgés menyasszonyát választja.
