Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-06-23 / 50. szám

V. évfolyam. 1878. 50. szám. B.-Csaba, junius 234n. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és osütörtökon. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és - f r klado-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyllttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindek postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. 66 Előfizetési felhivás a „Békésmegyei Közlöny 1878. Y-ik évi folyamának 2-ik félére. Félévre ... 8 frt negyedévre . . 1 frt 50 kr. fj^F* Az előfizetés legkényelmesebben 5 kros postautalvány által eszközölhető. Az előfizetési pénzt a „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatalához kérjük czimezni. Kilencz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyenpéldány jár. Hirdetések méltányos árak mellett vétetnek fel. A .1 Mint a méh igénytelen zsongása szükséges, hogy a madarak éneke és elemek örök zenéjében az öszhang tökély esi ttessék : ugy nem felesleges, hogy szerény lapunk a tevékenységet, ipart és kitartást hangoztató lapok konczertjében, saját vidékén, tehetségéhez képest közreműködjék. E közreműködésben nagy az elégtételünk, reámutathatni ólőpéldában arra: mi érhető el azon uton, melyet lapunk egyenget. Ez élöpélda a párisi jelenlegi minden tekintetben sikerült kiállítás. 1871-ben Franczíaország tönkre silányitva lett; — a puskapor ós petróleum tüzében az anyagi források kiapadtak, — az egykor magasan repkedett szellem, szárnyaszegett sasként leverve, milliók legnagyobb nyomorba sújtva voltak; a közutak és épületek porrá rontva, a magánosok tulajdona elveszve, a kamatok tőkéje megsemmisítve. Es ekkor egy széditő magasságú pénzösszeg követeltetett a koldusokká lett népektől; pénzöszszeg, melynek elgondolása is észfárasztó; és ez még nem mind. Még az jött hozzá, hogy elkeseredett belellensége legyen önnönmagának az egész ország, pártdüh által a rommá lett intézmények is megtámadva lettek. Az egyetértés létrehozása lehetetlennek látszott. De létrejönnie kellett. Kellett, mert az ellenség drágán volt megfizetendő, hogy az egész országot tönkretette és e'szakgatta. Es még egyéb is kellett, megmutatni t. i. azt, hogy a hatalmas ellenség hamarább kifárad a követelésben, mint a nyomorult a teljesítésben. Lehetséges volt-e ez, ami közelébb állott az őrült, mint az egészséges gondolathoz? Igen lehetséges. — Nem hinnők, ha nem látnók De az a Franczíaország igen messze is van. Legszélén azon teleknek, melynek Európa a neve: és még igy Európa sem hitte volna, hogy a törpévé csonkított nyomorult — lábra állott? — nem: óriásivá magasodott, és még ennél is több: hogy csáberővel is bir, magához varázsolni a világot, hogy helyébe jöjjön; jöjjön és lássa azt, arait elhinni nehéz leendett, de megtenni még nehezebb volt. Az egész müveit világ bámulja e világra szóló csodát; a munka barátai pedig lelkesedett örömmel üdvözlik egymást, éltetik a dicső franczia népet és titáni müveiben saját elveik revellalt dicsőségét is látják. Es ez akkor történik, midőn a porosz, kielégített követelései után kincsekkel és leghíresebb államférfiával rosszul kezdi magát érezni, sőt már odajutott, hogy saját kormánya iránt bizalmatlan. Tehát mindenekelőtt munka és ipar! R. h. — Ö felsége trónbdszédlel fogja berekeszteni az országgyülést a kitűzött törvényjavaslatok letárgyalása után ; a nap azonban mostanig ínég nem volt megállapítható, miután ő felsége még nem határozta meg, mikor jöhet Budapestre. A kormány szándóka, junius 29-én az ülésszakot berekeszteni, ha azonban a 80 milliós adósságról szóló törvényjavaslat, vagy az 1876-ik évi zárszámadások tárgyalása váratlanul több időt venne igénybe, ez julius első napjaiban fog csak történhetni. 0 felsége lejövetele alkalmával az osztrák államvasút uj budapesti indóházának fényesen berendezett királyi pavillonja fog ünnepélyesen megnyittatni. — Konstantinápolyból irják, hogy a város körül nagyobb mozdulatokat tesznek az orosz csapatok. Ez állítólag demonstratio a törökök tiltakozására az orosz observatoriumok emelése ellen. Ez a jelentés valószínűleg összefüggésben áll a török fővárosból érkezett másik hírrel. Midőn tudniillik deszkaállvanyokat akartak építeni az oroszok egyes őrszemeik részére, Faud pasa, a ki nem ismerte ezt a szokást, erőszakkal fenyegetőzve követelte azok eltávolítását. Ennek következtében azon éjjel az orosz táborban riadót is fújtak, hogy esetleg erőszakkal torolják vissza az erőszakot. Azonban békésen egyenlítették ki a dolgot; Labanoff nagykövet ugyanis megnyugtató fölvilágosítást adott a török kormánynak. — A képviselőház igazságügyi bizottsága ülésében a büntetőtörvény s rendőri kódex életbeléptetósi törvényjavaslatát vette tárgyalás alá. Mindenekelőtt azon kérdés vettetett fel, vajon a részletesb óletbelóptetési tjavaslat vagy az egyszerű felhatalmazási tjavaslat vétessék e tárgyalás alá. Perczel miniszter kifejezte azon óhajtását, hogy a részletes élebelóptetési javaslatot vegye a bizottság tárgyalás alá. a felhatalmazási javaslatra csak akkor lenne szükség, ha a háznak nem lenne elég ideje az első javaslati tárgyalására. Valami a zsidókról. (Vége.) Térjünk feladatunk komoly részéhez! Bátran kimerjük mondani, nem mintha e kijelentésre a „Jövőnk" által lettünk volna kényszerülve, hogy egy nép, mely évezredeken át kimondhatatlan üldöztetés, baj és nyomor daczára fentartani tudá magát, megérdemli a többi népek elismerését 1 Ha vannak a népek között olyanok is, kit embertársaik vérét inpertinens uzsorájuk folytán szívják, illettessenek ezek megvetéssel, de a jobbakat ne bántsuk és gondoljuk meg, hogy a keresztények között is vannak elegen, mert a keresztvíz nem mossa le senkiről a rosz indulatokat, Tagadhatatlan, hogy Magyarország anyagi romlása körül nagy szerepet játszik az uzsora, azonban nem csupán zsidók, de keresztények, egyesek és intézetek által űzve. ü „Békésmegyei Közlöny" tározíja. Gróf Károlyi György Békésmegye főispánja 1841—1848. (Folytatás.) Gróf Károlyi miut elnök, kiválóan egyéniségének határozott tulajdonai által hatott. Őszinte barátja lóvén a józan haladásnak, nem vette rosz néven a köztanácskozásban gyakran előfordult hevesebb kitöréseket; de törvénytelenséget, vagy éppen botrányos magaviseletet nem tűrt meg. A választások alkalmával, midőn a személyes érdekek érvényesítésére is nyílt olykor alkalom, Károlyi főispán, az elnöki székről soha sem mulasztotta el figyelmeztetni a Kendeket arra, hogy a szabad választás szép jogát magánérdekek alacsony eszközévé ne tegyék. „Nyomorult — úgymond az 1848-ki tisztujitáskor — az a kitüntetés, melyet pénzen vásárlunk; hitvány a dicsőség, melyet csábítók által szereztünk." Ily elvekkel természetesen mindig uralta a helyzetet. Az ügyek akadálytalanul folytak, mint a folyó hullámai, melyek elöl gondos kéz eltávolítja a folyást akadályozó szirteket. Nincs is Békósvármegye ujabbkori történelmének érdekesebb és szebb korszaka, mint az volt, mikor gróf Károlyi György volt a főispán 1841—1848. Ez volt a gyors emelkedésnek, a természetes fejlődésnek és a józan haladásnak eleven és pezsgő korszaka. Fájdalom, hogy a szellemi ós anyagi felvirágzás ezen természetes fejlődését az 1848-ki nagy események folytán bekövetkezett katasztrófa megakasztotta, s hogy az oly lelkesen felkarolt nemzeti haladás ügyében méltán csatolt szép reményeit virágai oly kegyetlenül összetiportattak! Az 1848-ki események sokkal mélyebben vágtak az egész nemzet életébe, semhogy egyes megyék ügyei külön érdekkel bírhattak volna . . . nagy embereink a haza megmentésére siettek . . . István főherczeg és Királyi nelytartó parancsa folytán 1848-ban gróf Károlyi György Szathmárvármegye kormányát vette át; de még a márcziusi pesti nagy eseményekről ő értesítette a megyét, kérvén az alispánt, Szombathelyi Antalt, hogy a kellő rend és nyugalom érdekében „a netaláni kétségeket eloszlatni, az elméket csillapítani, s a rosz szándékú vagy éretlen izgatásokból származható bajok szomorú következéseit a legczélszerübb utakon-módokon eltávolítani igyekezzék." Ez volt tudtommal az ő utolsó főispáni intézkedése Békésvármegyében. IV. Az arany tisztasága a tűzben, a férfi jellem-tisztasága a veszélyben szokott kitűnni. A hazafiságnak alig volt erősebb tüzpróbája valaha, mint az 1848-ki nagy mozgalom idején. Károlyi György gróf akkor is hü maradt önmagához ós a haza szent ügyéhez. A túlzásoknak ekkor sem volt barátja, de az általános lelkesedós örömeiben őszintén osztozott. Mikor Kossuth Lajos szavára riadva kelt fel a magyar, s szegény és gazdag egyiránt követte lán?szellemét: Károlyi Gy. bár egyike volt a legbüszkébb aristokratának, őszinte örömmel üdvözölte a nép emberét. E tekintetben eltért nagynevű barátjától gr. Széchényi Istvántól, a kí bizonyos ellenszenvvel viseltetett a tömegnek idealistikus szabadsági aspirátiói iránt. Amig az e népszerű eszmék lángeszű képviselője és terjesztője ellen határozattan kikelt, és a nép szenvedélyét felizgató modort a hazára nézve veszélyesnek jelentette ki; amig az mindent elkövetett, hogy a népszerűség szárnyain gyorsan emelkedő Kossuthot a megye és az ország zöld asztalánál ellensúlyozza: addig gr. Károlyi György örömmel üdvözlő a szabadelvű eszmék gyors elterjedései, és Kossuthot saját fehér paripain vitette be a fővárosba. Amip Széchényi mágnási büszkesége sértőleg hatott a közrendű tehetsó-