Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1878-06-16 / 48. szám
» BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1878. 5I . SZÁM. hatjuk — igaz, hogy ma holnap nem sokat kellene búcsúztatni. Hát itt is csak egy araszszal látunk föllebb a valódi helyzetnél, de ez éppen elég arra, hogy az épiteni szándékolt erősségből légvár legyen. M. — 13-án délután 2 óra 20 perczkor nyílott meg a berlini kanczellári palotában a congressus, egyszerűen, minden feltűnőbb mozzanat nélkül. Andrássy gróf néhány meleg szóval Bismarck herczeget ajánlotta elnöknek, ki — mint különben is házigazda — elfoglalta az elnöki széket, jobbján monarchiánk, balján Francziaország képviselői. A congressus elhatározta, hogy tanácskozásai nem lesznek nyilvánosak. A b.-csabai vándorgyűlés és kiállítás. A vándorgyűlés első ülésén három pontot intézett el, mig a hétfőn reggel folytatott ülésen a tárgysorozat további részét is kimerítette. A vitatkozás elég érdekes volt. A hozott határozatok, elég praktikus horderővel birnak. A hozott határozatok ebben foglalhatók össze: 1. Az iparos ifjúság nagyobb mérvű szervezése tárgyában a már létező ifjúsági egyesületek fölhivatnak,' hogy mindegyik bizonyos kijelölt kerületekben működjék oda, hogy minél számosabban alakíttassanak ily ifjúsági egyesületek ós az ez irányban való támogatásra, esetleg kezdeményezésére illető helyeken levő önálló iparos társulatokat kérje fel. 2. A betegsegélyzés ügyében egyöntetű rendszer hozandó be az alakítandó egyesületekben, olyan, a minő már a vezéregyesületnél fennáll. Ugyanaz irányban néhány régi egyesületben szükséges reformok eszközlendők. 3. Az ipartörvény néhány szakaszának revíziója tárgyában javaslat teendő a törvényhozásnak az ipartörvény módosítása tárgyában. Nevezetesebb ezekből a munkakönyvek behozatala és a munkás és munkaadó közti felmondási viszonyokra vonatkozó néhány pont módosítása, illetve szabályozó pótlása. 4. A segédek adójának 2—8, sőt többszörös beszedése ellen hozandó orvoslás czéljából hozandó intézkedéseket illetőleg kimondatott, hogy ezt az egyes ifjúsági egyesületek lesznek hivatva ellenőrizni. 5. Elfogadtatott a vezérlő-egyesület azon indítványa is, hogy az egyesületek kebelében kis takarékpénztárak alakitandók. 6. A vándorgyűlésre vonatkozólag elfogadtatott a székesfehérvári egyesület elnöke, gr. Zichy Jenő által intézett meghívás folytán, hogy a III. országos vándorgyűlés Székesfehérvárott fog megtartatni. A kiállítás a közbirtokosság által ujon építtetett, s még be nem fejezett redout épület emeleti termeiben volt elhelyezve, mig az emelet alatti színház-helyiségben a nagyobb kiállítási tárgyak voltak. A kiállításon volt legalább ezer tárgy, s pedig oly szépen, oly gondosan elrendelve, elhelyezve, hogy egyátalán nem látszott meg, hogy a megnyitás előtti éjjelen még mindig dolgoztak. Ennek azonban az a hátrányos és a kiállítás sikeréből sokat levonó következménye lőn, hogy katalógust nem készíthetett a rendezőség, s igy roppant megnehezité a figyelmes szemlélő munkáját. Épen ez az oka annak is, hogy nem terjeszkedhetünk ki részletesebben a kiállítókra s kiállított tárgyakra. Csak röviden említjük fel, hogy az első teremben vasbutorok és Yarságh budapesti fényképész ethnographiai képei, a második teremben bútorok, melyekközt Aradról Reinhardt Fülöp műhelye egy igen szépen ós mái izlésü faragványokkal ellátva kiállított szekrény és hasonló ágvgyal, Martulek Ödön kárpitos üzlete pedig csinos és egyszerűsége, valamint szolid készítési modora által hatást keltő pamlag s támlányokkal volt képviselve. Az iparos-ifjúság országos munkakiállitása Békés-Csabán. Három nap alatt mintegy négy ezren látogatták meg a kiállítást. A végrehajtó-bizottság a lehető legnagyobb takarékossággal járt el a kiadásokat illetőleg, olyannyira, hogy mint már érintve volt, a nagytömegű kiállítási tárgyakról még cathalogust sem nyomatott s igy az árván hagyott tudósító folytonosan a jólelkii tisztviselőkhöz kénytelen futkosni fölvilágositás végett. No de hiszen megbocsátható ez eljárás, ha acceptáljuk a végrehajtó-bizottság azon mentegetőzését, hogy a tiszta jövedelem az iparos-ifjak betegsegélyző-egyesületének van felajánlva. Kevésbé menthető az, hogy a kiállított tárgyak nem voltak a szabályzatban megállapított hat osztály szerint elhelyezve. Mi azonban igyekszünk azt a hiányt e sorok által pótolni. Összesen 429 kiállító küldött be tárgyakat. A kiállított tárgyaknak több mint fele tanonezok és segédek készítményei; a mesterek munkái alig képezik egy tizedrészét; mig a kiállítás számának fenmaradó része a házi iparra esik. Egyedül B.-Csabán a 193 kiállító közül 30 munkaadó mester és 150 részint inas, részint segéd. A vidéki kiállítók közt legfö&ben Szegedről járultak hozzá a kiállításhoz; Veszprémnek dunántuli pusztai csobolyója, Orosházáról az inasok csoportos, de közönséges munkái, Losoncznak czipészmunkáival tűntek ki. Eózsahegy sem mulasztotta el köszörüköveit s több bödön „brinzá"-ját bemutatni. — Kolozsvár gazdag czipészmunkái ós kaptafái, Zala-Egerszeg iparostanulóiuak szakrajzai által van legszebben képviselve. A mümalomipart egyedül a csabai Rosentlial állította ki és a szakférfiak által minden tekintetben kitűnően dicsért lisztmustráiban láttuk bemutatva. Valóságos indolenczia volt, botry Gyoma, Mező-Berény és Endrőd egyetlenegy darabot sem küldöttek a kiállításra. Göndöcs Benedek apát és gyulai lelkész egy uj szerkezetű rnóhlakot, melynek kezelése a lehető legegyszerűbb, legkönnyebb és leggyorsabb, továbbá egy mesterséges sejtkezdőt — sejtirányzó fácskát — kerettel együtt, egy sejtközépgépet 3 drb próbanyomással papíron s egy egészen uj szerkezetű mézesorgató-gépet állított ki. Különösen ez utóobit a budapesti iparosok is nagyon dicsérik. A fa par minden néven nevezendő termékeinek 69 tárgyai közül feltűnő szépek Michnay S. (Csaba) segédeinek diszasztalai. Legerősebben van itt — igen természetesen — Csaba, utána Kolozsvár és Szeged képviselve a tárgyak számát tekintve. Nevez etesen feltűnők Kalmár Zsigmond inasnak pipatartója és Hankó András készítette duplatükre, mely a koponya frisuráját ép^ly hiven visszatükrözi, mint magát az arezot. Szegedi Eeiner Ferencz szép ekeszarvakat és hordókat küldött. Ugyancsak a szegediek közül az Áchim Elek (inas) diszasztala, Fittler igen csinos szemöldökei (cornish.) Pozsgai ujalaku rövid mángorlói megérdemlik, üogy felemlittessenek; Tőkés Sándor b.-gyulai aranyozó és fametsző l-30 m. magas Mária immaculatájával és két térdelő, l-45 m. magas térdelő arkangyalaival mentette meg ez iparágak becsületét. A kolozsváriak közt Némethy Ferencz kaptafái vannak szép számban kiállítva, az ország nyugati sarkából meg gr. Pálfy szomolányi (Nyitram.) kerti fabutorgyárának több rendbeli munkáit láthatni, a Bakony vidékét pedig Benkő István (Veszprém) képviseli kádármunkáival. Legszebbek ez osztályban Vancseky János (segéd Eeinhardnál Aradon) kiállította szekrény, ágy és éjjeli szekrényei. Gróf Zichy Jenőnek is annyira megtetszettek ezek, hogy megakrrta őket azonnal venni, de nem voltak eladók. TÁVIRATOK. * Páris, jun. 13. Henry Martini historicust 18 szóval 15 ellenében Tbiers helyébe ós Eenant 19 szóval 15 ellenében Claude Bernard helyébe az Académie tagjául választották. * Berlin, jun. 13. A kormány a socialdemokratia leküzdése czéljából szigorúbban akarja kezelni az útlevelek ügyét, azután pedig valamennyi hatóságnak figyelmébe ajánlja a sajtótörvény és az egyleti törvény szigorú kezelését. * Brüssel, jun. 13. A király elfogadta a régi kabinet lemondását, és Frére-Orbant bizta meg az uj minisztérium alakításával. MEGYEI HÍREK. (?) Csak próbaképpen. Gyulán e hó 9-én a várkertbea egy póruő gyufaoldattal akarta magát megmérgezni, de ugy látszik, hogy csak ijesztgette magát, vagy legalább azt akarta mutatni, hogy „olyanféleképen" kell elbánni, ha gyufaoldattal akarjuk magunkat megmérgezni; ez asszonynak gyufaoldata oly kevés volt, hogy egy kis hány-ingernél egyebet nem okozott, s a rögtön közbelépett orvosi segély könnyen segített rajta. (?) Gyulára a nyári idény végére több jóravaló színtársulat Ígérkezett, ugy, hogy Gyula valóban válogatott benne, hanem azóta a világ sokat változott, (hisz minden perezben rendkívüli események történnek) ugy színészeink kedve is; szóval azt akarjuk mondani, ha Gyulán olyanok — kiket közelebbről érdekel a színészet (de kit ne érdekelne?) utána nem néznek a dolognak, közel áll ahoz Gyula, hogy tán még hoppon is marad. ád u. n. protekezió bornyuszeletek, csak az előleges megrendelők számára fönntartott rák, kecsege, szarvasgomba s más efélék reményére. A vállalkozó szellem dija ez. Meg is tudtam s meg is mondom (talán kissé indiskrét is leszek) hogy a haza minden részéből körünkbe érkezett kedves vendégeink — no meg mi is velük — mennyit ettek, mennyit ittak! Szent Máté irta meg evangyéliumában azt a jelenetet, midőn a puszta népe öt kenyerek ós két halaknak általa jóllakatott. „Nincsen itt több eleség öt kenyereknél s két halaknál — mondának a tanítványok — ós evének mindannyian és megelégedének. Akik pedig ettek vala valának mintegy ötezer férfiak, asszonyiállatok nélkül és gyermekek nélkül." E számítást irányadó mértékül igtatnám ide, ha nem volna régi történet: hogy alább közlött statisztikai kimutatásaim után megközelítőleg fogalmat szerezzünk magunknak a csabai tumultusról, mely csöndes városunkat három napon át egy jó karban tartott méhkashoz tette hasonlóvá. Aki más módot talál ki, legyen az ő akarata szerint. Megettünk: A „Fiume" czimü vendéglőben három nap alatt, 1 mázsa halat, kecspgóben, pontyban, harcsában, 2 mázsa 50 font sertéshúst, 120 ártatlanul elvérzett csirkét, 4 mázsa marha,- bornyu és bárányhust, 7 sonkát, 1200 sóskiflit, 30 kenyeret ós 200 pár frankfurtit. A ligetben: 3 mázsa marhahúst, 2 egész bornyut, 100 csirkét, 20 ruczát, 25 libát. Megittunk pedig — sokat! Jelesen: Fiúméban 79 hordó sört, 12 akó bőit, 300 szikvizet és 700 kávét; a ligetben: 50 hordó sört, 12 akó borf, 500 szikvizet, 8 láda borszékit, parádit és gieszhüblit. Ebből a gyengébbek is kiolvashatják, hogy „titulus bibendi" lehetett elég. Számítsuk be. aztán azt, hogy a találkozások két gyupontján kivül szerte a városban mennyi fogyhatott: elképzelhetjük az üzleti forgalom nagyságát, mely városunk csendes nyugalmát zaklatta fel a néhány napra. Tisztelt olvasóira, önök talán mosolyogni fognak vállalkozásom felett, de bocsássanak meg ez alkalommal egy szenvedélyes statisztikusnak s egy minden czikktárgyból kiéheztetett tárczairóinak. * * * Evés és ivásról szólva térek át a hírlapírók bankettjére, hol földi jókon kivül, a „szellem" konyhájáról éltünk s gyarapodtunk. Anyagi és szellemi fogyasztók 13-án voltunk ott, mint az ur apostolaival, kisebb nagyobb mértékben nagy férfiak mind egytől egyig. — Folyt a szó mint az ár. Hangzott a toaszt, mint egy erélyes vezérczikkely, csevegett a másik mint egy tárczaczikk, zengett a harmadik akár Benedek Ali lantja s rövid volt de sokat mondott a negyedik mint a telegramm stb. Én csak piaczi tudósító voltam, mert csak — ettem. Mindnyájunkat elragadt Mezey Ernő felköszöntője, mely egyszersmind a toasztok gyöngye vala. Veleje az volt, hogy mi hírlapírók egymást, nagyon „derék" „szeretetreméltó" lényeknek tartjuk, már akkor is ha csak hirból vagyunk ismerősök (!) — hát még később (!!)... Na de igy van az jól; rem is vagyunk mi utolsó legények. A szellemdus és ügyes átmenetű toasztot hangosan üdvözöltük s szivünkből jött az „éljen!" A ligeti bankettről irni most: tilt a szedő. De ott a bál, melyről nem irni legalább pár sort, megbocsáthatlan vétkünk volna. Bált még ily népeset — mint minőt a vándorgyűlés utolsó estélyen virrasztottunk át — a bálkrónikákban külömben jó nevü Csabán nem értünk meg eddig. Eagjogó közönség árasztotta el a nyilt termet, melyben száznál több pár tánczolta a négyest. A tavalyi csolnakázóbál jutott eszünkbe : látva azt a fényt s a szép hölgyek sokaságai, mely tánczestélyünket kitüntette. Sajnos hogy hírlapíró kollegáim csaknem mind szétmentek az estély előtt s nem volt alkalmuk láthatni pompás hölgyközönségüket, a csabai szép szőkéket-barnákat. Zs. kollegámnak azonban megüzenem itt, hogy Pali jól viselte ám magát az egész éjen át, kitartott mint telivér szerelmeshez illik s e sorok titoktartó Írójának töredelmesen be is vallotta állapotját; mikor aztáD a Fiume udvarán az omnibusz tetejére szállt föl, mely siró nyikorgással vitte tova szive bálványa közeléből: még meszszirül is csókokat intett a boldog fiu — Plútónak.