Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-05-30 / 43. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." IB78. 43. SZÁM. őket; a 80/1876. sz. alatti, mely egy eredeti szerződésre, melyet a lelek bélyegtelenül hoznak az ügyvédhez és melyet, minthogy már ki van állítva és megírva, hiába látna el 3 szoros bélyeggel is, 9 frtnyi leletet vesz fel az ügyvéd ellen; a 27/1877. alattiban ugyanily lelet egy 400 írtos kötvényre vétetik fel az ügyvéd ellen; az 53/1878. sz. a. hol az ügyvéd ellen vétetik be az ítéleti illeték; a 6/78. és 58/78. szám, a hol igénykeresetekben alperes végrehajtató ügyvéde leleteztetik meg, mert igénylő a tárgyalási jegyzőkönyvekre bélyeget nem adott. Oly leletek egész sorát igtatjuk ide, hol leiét vétetik fel midőn a perlekedő felek lakhelyétől messze eső vidéken tanuhallgatás történik és egy fél sem jelenik meg. A helyett, hogy ilyenkor a jegyzőkönyvek a megkereső bírósághoz általtétetnének, hol az egyik, vagy másik fél felbélyegezné, felhasználják az alkalmat és a felek közbenjötte nélkül megejtett tanuhallgatás jegyzőkönyveire hamarosan felveszik a leletet. Itt van az aradi adóhivatalnak egy lelete, mely több árva jogi gondnokául kinevezett, még a bélyegkiadásokat is saját zsebéből fedező ügyvéd ellen veszi fel az örökösödési illetéket, mi ellen az illető ügyvéd ugyan felszólalt, de bútorai elvitelét megakadályozni akarván, kifizetni kénytelen volt, midőn azután a felszólamlás azzal intéztetett el, hogy most az illeték lefizetve lévén „intézkedés szüksége fen nem forog." Ily eljárás mellett egy ügyvéd, kinek csak valamire való praxisa van, a legnagyobb elővigyázat, a legpontosabb bélyegezés mellett 2—300 frtnyi évi bélyegleletekre oly biztosan számithat mint a halálra. Valóban ideje, hogy az ily fosztogatás megszűnjék. Az, a ki akár szándékosan, akár vétkes mulasztásból a bélyegek elvonása által megkáro sitja az államot: lakoljon érdem szerint, de ne sújtassák itt is a teljesen ártatlan, ki ugyan felszólamlását beadja, de mely esztendőkig el nem intéztetik, mi alatt rajta végrehajtás utján beveszik a legigaztalanabb leletet, hogy pedig azután visszakapna a szomorúan érdekelt valamit, az hallatlan kivétel, inert az illető közegek sokkal lelkiismeretesebbek és gyorsabbak az ily lelkiismeretlen leletek behajtásában, mint a téveseknek ntmnv unciám vissKaierrtösóborr: —— Ítéleti illetékért; végre ha kimondatik, hogy az ügyvéd, ha a képviseletről lemond, de a törvény szerinti 30 napon még ellátni tartozik az ügyet, nem felelős a bélyeghiányokért, midőn ily esetben a fél; felhívására nem előlegezi a kész kiadásokat. X. Kérjük végre a csődperügyelők és töineggondnokok kinevezésének mikéntjént is törvényileg szabályozni, oly formán, hogy az ily kinevezésekben bizonyos méltányos sorrend, például a budapesti keresk. és váltótörvényszéknél divo, betürendszerinti kinevezés foganatba vétessék, irányadóul vévén egyedül az illető ügyvéd képességét és becsületességét, mi által az e téren sok helyen burjánzó kedvezéseknek és különösen annak eleje vétetnék, hogy egyes ügyvédek sokszor egymásután három csődben is részesülnek a kinevezés mulasztjaiban, mig mások teljesen mellőztetnek. Előadtuk legfőbb sérelmeinket és azoknak általunk helyeseknek tartott orvoslási módját és lehetőségét. Kívánjon a törvény még nagyobb szellemi qualificatiot, fokozza az ügyvédnek hivatalos eljárásában elkövetett tényeire nézve a felelőséget a lehető maximumig, de a sok és terhes kötelességeknek, feleljenek meg némi jogok, és ne legyen az ügyvéd, a haza ez életrevaló, müveit osztálya, a legutolsó tudatlan írnok szeszélyének czéltáblája, a közönség kapzsiságának áldozata! Kérjük tehát egész alázattal és bizalommal előterjesztett sérelmeink e kérvényünkben hangoztatott módok szerinti orvoslását, melyek után mély tisztelettel vagyunk : Aradon, 1878. évi márcz. 9-én tartott közgyűlésünkből. Az aradi ügyvédi kamara. TÁVIRATOK. Ezen, az ügyvédet mélyen érintő, mert legigaztalanabb teher könyitése csak ugy érhető el alázatos nézetünk szerint, ha a leletezők részére a jutalomosztás beszüntetik ; ha a leletezés szakértő, lelkiismeretes közegekre bizatik: ha a felszólamlás elintézése előtt végrehajtási lépések nem tétetnek és minthogy a véletlen tévedés vagy mulasztás nem szolgálhat jogos alapul az ily su.lyos pénzbüntetésre : ha kimondatik, hogy az illető mulasztó fél ellen csak akkor veendő fel lelet, midőn egyszerű, saját költségén történő Írásbeli kezeihez Kézbesítendő felhívás ulán sem rakja fel a bélyeget; ha törvényileg meghatároztatik, hogy az ügyvéd csak az általa saját ellenjegyzésével ellátott, beadott iratokon észlelhető bélyegcsonkitásokért felelős, de nem holmi eredeti kötvények, szerződéseken, általa be sem adott felzeteken hiányzó bélyegekért, vagy a felek által viselendő * Bécs, máj. 27. A „Politische Correnspondenz" dementálja azt a hirt, hogy a képviselőházal, elnapolják, és igy a kiegyezés tárgyalását is félbeszakítják, mert a birodalom egyik felében sem gondolnak az elnapolásra. * Róma, máj. 27. A „Gazetta Qfficiale" jelenti, Ausztria-Magyarországgal és Svájczczal meghosszabbított? Olaszország a kereskedelmi szerződést. ~ Déiio, mit), st. aí „Abendpost" írja: A „Journal des Debats" jelentését, hogy a konferentia biztosítottnak tekinthető, és hogy a berlini kabinet már elküldette a meghívásokat, ma többszörcsen megerősítik. Ugy látszik, hogy a kongressus összeülésere junius 11-két jelölték ki. * Berlin, máj. 27. A „ Wolff-Bureau" dementálja azt a tőzsdei hirt, hogy merényletet követtek el a német trónörökös ellen, hasonlóképpen valótionnak mondják azt is, hogy Németország ós China közt megzavartatott a barátságos viszony. * Az angol kabinet lemondott követeléséről, hogy a san-stefanói szerződés lormaliter a kongressus elé terjesztessék; Oroszország azonban kötelezte magát, hogy nem akadályozza az egész szerződés megvitatását a kongressuson. * London, máj. 28. A „Morning Post" és a „Daily Telegraph" biztosit, hogy Suvaloff gróffal teljes meg állapodás törtónt a kizárólag Oroszországot és Angliát érdeklő kérdésekre nézve. A többi kérdések rendezése, Besszarábiát és a hadi kárpótlást illetőleg a kongressusnak tartatik fönn. * London, máj. 28. A képviselőház minden szavazás nélkül szen-esitelte az indiai csapatok részére kéit utólagos hitelt. MEGYEI HIREK. * Előfizetési fellxivds. A „tfékésinegyei Közlöny" inájus-juniusi két havi folyamára több oldalról jött felszólítás folytán, rendkívüli előfizetést nyitunk 1 ftjával. Juniushóban lesz az iparkiállitás midőn lapunk szükséghez képest többször is fog megjelenni. Az 1 frt előfizetési pénzt e hó végéig kérjük beküldeni. A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala. * (xyászhir. Folyó hó 19-én d. után tétettek örök nyugalomra roppant résztvevő közönség jelenlétében a mindenki által ismert, kedvelt ós szép fejlődésnek indult Bányai Irén, Bányai Imre békési köztiszteletben álló tanitó kedves szép leánykájának hült tetemei. Béke és áldás lebegjen a csak 14 tavaszt ért s igen korán elhunyt kedves hamvak felett! s az ég nyújtson gyógyító irt a mélyen megrendült s gyászba borult család sziv sebére!! — Bekiildetett. Kérelem a hazai tanítótestület érdemes tagjaihoz! Óhajtván az idén is — mint ezt már két óv folytában az üdvös ügy érdekében tettem — az iskolai év bezárta után a hazánkban már életbe lépett „iskolai takarékpénztárak" állásáról a statistikai adatokat nyilvánosságra hozui, ismétlem a már több alkalommal tett következő kérésemet: Méltóztassanak a hazai tanítótestület azon tagjai, kik már kezelnek iskolai takarékpénztárt, velem majd junius közepén ennek akkori állását szívesen közölni, és pedig: nevét az iskolának, illetőleg az osztálynak; nevét a kezelő igazgató-, tanár- vagy tanítónak; hányan takarítanak és mennyi a jun. közepén valóságban letett ós akkor az osztályban levő főösszeg. Azon kívül még köszönettel veszem közléseiket a tett tapasztalásokról, észrevételekről stb. melyeknek közlésével csak hasznára lehetnek az üdvös ügynek és igy egész hazánknak. Budapest, 1878. évi májushavában. Weisz Bernát Ferencz. (?) Hamis „elégettek." Gyulán kéregetett a napokban két szt.-mátyási illetőségű (bukariei keriiletbeli) egyén, névszerint Radosovits János és Terkovits Níkoláj; ezekuek turpisságát a gyulai kapitányság csakhamar észrevette, s okmányukat hamisaknak találta; az elfogottak csak erősítették, hogy okmányaik jók, s ök elégett falubelieik javára kéregetnek. A kapitányság megkereste tehát az illető közs get, de ezek azt írták vissza, hogy „szembe rózsám, ha szeretsz;" igy ők, a kis hamisak, el io tolonozoztattak. * Szarvason a kisdedovoda" javára e hó 30-án, a gróf Bolza-féle kies „Anna-ligetben" tánczvigalommal egybekötött majális fog tartatni, melyre a t. közönség tisztelettel meghivatik, Kuczkay János ovodai elnök által. Beléptidij személyenkint 50 kr. Kezdete d. u. 4 órakor. — Krecsányi Ignácz színtársulata, mely az elmúlt téli évadoan Szabadkán, jeleuleg pedig Zomborban a közönség és sajtó teljes elismerése és pártfogása mellett működik, a jövő juniushó első felében kezdi meg Csabán előadásait a Széchenyi-ligetben levő nyári színkörben. Krecsányi két év előtt működött nálunk társulatával, s fjen jó emlékében él közönségünknek, s reméljük, hogy előadásait közönségünk tömeges pártfogásában fogja részesíteni. Társulatának elsőrendű tagjai: Dalnokiné-Váczi Vilma, Halmainé-Székely Emma, Krecsányiné-Kiss Veron, Kőmüvesné, Máté Róza, Bokodi Antal, Halmai Imre, Ferenczi Alajos, Kiss Mihály, Szegzárdi Péter stb. Előadandó darabjait az operett- és szinmü-irodalom legújabb és legérdekesebb termékei fogják képezni. Egy tizenkét előadásra nyitandó bérlet eszközlésével Ferenczi Alajos van megbízva ki a napokban érkezik meg, s kit ajánlunk közönségünk szives figyelmébe. Akár ma is elmondhatná, minden ellenmondás nélkül. Mert valamint ma a józan haladás áldásait leginkább csak az eszélytelen túlzások képesek koczkára tenni: ugy a negyvenes évek elején is csak ettől félthették a nemzetet a békés átalakulás emberei. Békésvármegyóben oly határtalan lelkesedéssel karoltak fel minden nemzeti ügyet, minden reformeszmét, hogy egy békési szolgabíró e lelkesedést a királyi felséghez nyújtott levelében lázadásnak mette nevezni. S jóllehet a rágalom nem volt egyéb, mint egy lelkiismeretlen hivatalnoknak nemtelen boszuja, annyi bizonyos, hogy itt akkor nem annyira buzdításra, mint olykor-olykor inkább mérséklésre volt szükség. És erre senkisem volt alkalmasabb, mint gróf Károlyi György, akinek tettekben nyilatkozó hazafiságához a gyanúnak még csak árnyéka sem férhetett. O nagyon jól tudta, hogy Békésvármegye a közelmúltban elkeseredett harezokat folytatott nemcsak a főispáni helyetles, hanem a helytartótanács némely rendszabályai ellen is; azért ugy intézte a dolgot, hogy a felmaradt keserűséget megszüntesse, a kormány és megye közti ellentéteket eltávolítsa, szóval, hogy bizalmat költsön a szivekben fent és lent egyiránt. Azon kérdések között, melyeket ez idő szerint a megyéket leginkább foglalkoztatták, legfontosabb volt kétségtelenül a nemzetiségi kérdés. A felvidéki pánszláv mozgalom, a túrmezei nemesség által kibocsátott körlevél és különösen az illyrismus érdekében történt zágrábi kicsapongások nagy izgatottságot okoztak országszerte. Békésvármegye Rendei is mély felháborodással vették a a Horvátország „belcsendjét feldúló illyrismus bőszült merényleteit." Erélyes feliratban kérték ö felségét, hogy addig is, mig e baj országgyülésileg orvosoltatnék, a mozgalomnak gátat vetni, s a zágrábi főispánt és püspököt kérdőre vonni méltóztassék. A horvát megyékből jött s latin nyelven szerkesztett hivat los leveleket felbontatlanul küldték vissza, s midőn ezért a kormány által megrovattak, ő felségéhez folyamodtak. Eredménytelen lévén a folyamodás, egy hasonló esetnél újra felírtak, másodszor és harmadszor, mire kétszer és háromszor jött le királyi parancs, hogy a latinnyelvű leveleket a megye elfogadja. Csakis a főispán bölcsessége volt képes elhárítani e megyétől a komolyabb hatalmi rendszabályokat. Károlyi ugyanis őszinte örömmel szemlélte Békésvármegyének a magyar nemzetiség ügyében kifejtett tántoríthatatlan b izgalmát s mindent elkövetett a nádornál, aki kiválóan kegyelte, hogy a kormány elnéző legyen az ily jogosult hazafias törekvések iránt. Másfelől ismét kötelességének tartotta óvni a megyét is minden oly túlzástól, mely a törvényes viszonyok és rend lebontására vezetne. így például, midőn 1845-ben a helytartótanács a magyar szövegű törvényeket — tekintettel a különböző nyelvű lakosságra — német, tót és oláh fordításban is leküldte a megyének szétosztás végett, az alispán Simái K. e szétosztást megtagadta. Károlyi főispán ezt nem helyeselte, s megírta az alispánnak, hogy ő a kormánynak fentebbi eljárásában sem nemzetiség, sem alkotmány elleni merényletet nem lát. „Meg vagyok győződve — úgymond — mikép a fordítás csupán avégből történt, hogy az ujabb törvényeket hazánknak most még neiu magyar ajkú lakosai az egész országban egyenlő tolmácslatból megérthessék . . . s valamint magam nyugodt lélekkel teljesítem a legfelsőbb parancsolat által a részben kimutatott kötelességemet: ugyan a szerint egész bizodalommal hívom fel alispán urat is, hogy a szóban lévő Kormányszéki fordítások példányait ... az illetők használatára kiosztani annál inkább ne sajnálja, mivel Békésvármegye kebelében csekély számban találtatik tót, oláh s német szavú közönség, mely idő jártával, mint óhajtjuk és hinni szeretjük, megmagyarosodván, ilyesmire majdan nem szorul." Zsilinszky Mihály. (Folyt, köv )