Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-05-19 / 40. szám

V. évfolyam. 1878. 40. szám. B.-Csaba, május 19-én. f F •• •• BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr Szerkesztőség és Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttériben egy sor közlési dija 26 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minde^ postahivatalnál 5.kros postautalványnyal. hanem egyöntetüleg minden megyében és folyón, épugy mint a vadászati tilalom, egyidejűleg hozatnék be és alkalmaztatnék; 2-szor: ha az ívási időszak, a voltaképeni ivás idejét jelölné ki, s tekintettel volna a közönség szükségleteire. Mert a tiszai halak a Körösbe, s viszont vándorolnak, nagyon természetes, hogy midőn a Körös folyó egy részén tilalmas a halászat, s a Tiszán nem, nagy kárt szenvednek a Körös folyó halászati jog tulajdonosai. Már pedig érdekeltek utánjárása alapján ugy értesültünk, hogy a Tisza folyón, a nálunk kijelölt tilalmi időszak még eddig nincs alkalmazva. Oly intézkedés, mely egyenjogúak egyikének kárával, másiknak hasznára válik, legalább nem indokolt. Ami az ivást illeti, szakértő praktikus halászok állítása szerint, az csak május elején a meleg beálltával következik be, s nyolcz nap alatt folyik le. Ha ez áll — mit régi halászok véleményeként állítunk fel — akkor az április havi tilalom nem indokolt és káros, ugy a halászati jog gyakorlójára, mint a fogyasztó közönségre nézve. Köztudomásu dolog, hogy a halak csak hideg időszakban szolgálnak egészséges táplálékul, mig a melegben veszedelmes, egészségtelenek. Az is tény, hogy az ország fogyasztó közönségének nagy része a r. kath. egyház híveihez tartozik, s ezek vallása némely időszakban böjtöt rendel. Minek tehát a halak fogyasztására alkalmas időt megrövidíteni, mikor az indokolatlan, és minek ez által a közönség egy nagy részétől megvonni a módot, hogy egyházi törvényei által parancsolt bizonyos napokon századok óta megszokott étrendet tarthasson? Hiszen jól tudjuk azt, hogy a kath. egyháziak — kevés kivétellel, még büntetések által sem volnának eltérithetők a bójt megtartásától! A vallási kegyelet ezen nyilatkozatát annálinkább figyelemünkre kell méltatni, mivel általánosan ösmert tény az, hogy a „halászati ipar"-nak ép a böjtök adtak legnagyobb lendületet, illetve fejlesztették ezen ipart világkereskedelmi ággá. Miután pedig a nagyhét többnyire április elsejére, a tilalmi időre esik, nagyon természetes, hogy a megyei szabályrendelet visszahatása méltó zugolódást idézett elő s megteremtette az „orv-halászokat." Azt véljük, hogy a haltenyésztés fontos érdekének sértése nélkül legczélszerübben lehetne a halászat tilalmi időszakának beálltát ápril 15-ére tenni, ekkor aztán ugy a haltenyésztés érdeke, mint a közönség igénye kielégíttetnék. Talán a haltenyésztésnek is, de a közegészségnek mindenesetre nagy szolgálatot tenne egy oly szabályrendelet vagy törvény, mely a tilalmi időszakot a nyári hónapokon a hőség tartama alatt meghosszabbítaná. — A képviselőház befejezte a vitát a 60 milliós hitel felett. Szavazásra kerülvén a sor, a javaslat ellen csak a szélső bal szavazott. — Ö felsége a kormány előterjesztésére megengedni méltóztatott, hogy a székelyföldi közcsendháboritás miatt bűnvádi vizsgálat alá vont cgyónok ellen a további eljárás megszüntettessók. — Az orosz lapoknak állandó rovata: „Lesz-e háború Angolországgal vagy sem," és a „Biizsevija VjedomostiM kivéve, valamennyi azon véleményben van, hogy a tiáboru elkerülhetetlen, s kikel azok ellen, akik a békét minden áron óhajtják. — Az utolsó távirati hirek szerint, az oroszok közelébb nyomulnak Konstantinápoly hoz; meg akarják szállni Budzsukderót; a törökök pedig eltökélték magukat e bely megvédésére. Íme az a „kedvező szél," mely egy angol távirat szerint, a béke érdekében fújdogál." Az aradi ügyvédi kamara kérvénye az országgyűléshez. (Kolyt.) IV. A jelenleg érvényben levő váltó-eljárás azon intézkedése, mely szerint a perlekedő felek a váltótörvényszék székhelyén lakó ügyvédeket B.-Szt.-András, május 15-én. ii. (K ) Mult czikkünkben a befásitásról mondtuk el rövid nézetünket, s azóta ismét meggyőződtünk arról, hogy népünk egy része vadsággal határos türelmetlenséget tanusit a jótékony fák iránt, azokat indok és czél nélkül, a legnagyobb roszlelküséggel pusztítja. És leginkább aggodalmakeltő azon jelenség, miként daczára annak, hogy egyes községek elöljárói ezen vad állatemberek feljelentői részére magas dijakat tűztek ki jutalmul, még sem akad egy is, ki akár a jutalomért, akár az ügy iránti buzgóságból valakit teljelentett volna. Ennélfogva ismételjük: hogyha czélt akarunk érni a befásitást illetőleg, a legéberebb felügyelet s a legszigorúbb büntetés alkalmazására van szükségünk. Térjünk át most egy másik szabályrendeletre, mely a halászat gyakorlása tárgyában hozatott. Fennálló törvényeink csak annyit mondanak a halászati tilalmi időszakra: ivás idején tilos a halászat. A törvény ezen intézkedése alapul szolgált aztán szabályrendeleti megállapításául annak, hogy mely időszak tekintetik az ivás idejéül. Megyénk néhány szomszéd megyével egyezóleg és szövetkezve kimondta: hogy az év april l-jétől julius 1-jéig ívván a hal, ezen időszakban tilos halászni. Miután nálunk ugy a föld, mint az úgynevezett „foglaló-ipar" terén a rabló-gazdálkodásra nagy hajlam mutatkozik, igen helyes volt a „foglaló-ipar" ezen nemét, a halászatot is a törvényhatóság intézkedése körébe felvenni és főleg az ívási időszakot — mely a törvényben csak ugy általánosságban van oda dobva — közelebbről meghatározni. Mi azonban azt hisszük, hogy ennek csak ugy volna nemzetgazdászati haszna, 1-ször: ha az nem pusztán csak néhány megyében és folyón, ü Jítaugjö Közlöny" társzíja. Gróf Károlyi György Békésmegye főispánja 1841—1849. (Folytatás.) Ámbár a Rendek meg tudták védeni a törvényhatóság autonom jogait, s erélyes ellentállást tanúsítottak a kormány törvénytelen rendeletei ellenében: a teljes diadal mégis csak gr. Károlyi György kineveztetésótól fogva számitható, amidőn az öszbangzatos haladás gyümölcsei kézzel fogható eredményekben nyilvánultak. Bókésvármegye Kendéi azért fogadták oly határtalan lelkesedéssel e kinevezést, mert gr. Károlyi Györgyben — mint a jegyzőkönyv mondja — „oly férfiút ismertek fel, kiben képesség, erő és hazafiúi szilárd akarat van e haladás korszakában kijelölni a megyének azon ösvényt, melyen — a fejedelem iránti hűséget hazaszeretettel párosítva — bizton előre menni lehessen ; kinek ugy a közvédelmi, mint polgári pályán szerzett érdemei ragyogó fényben tündököltek fel azon közelebbi időből, melyben alkotmányi életkérdések, törvényes nemzeti állás biztosítása, szóval a haza és fejedelem közös javára ezélzólag tolytattattak az országos tanácskozások, kiről tehát mindezeknél fogva teljes mértékben meg voltak a Karok és Rendek előre győzetve, hogy ismert hazafias buzgalma, fejedelem iránti hűsége, ugy bel- mint külhonban szerzett alapos ismeretei által e megye javát, boldogságát s diszót minden időben fenntartani, biztosítani és gyarapítani fogja tudni és akarni is . . Ezen kiváló személyes tulajdonokon kivül még a családi mult is nagy bizalmat gerjesztett a Rendekben. A Károlyi nemzetség igen jó hírnévnek örvendett e megyében már a legrégibb időktől fogva. Általában tudva volt, hogy e család első magyar őse Koplen, még a honfoglalás európai fontosságú harczaiban részt vett; nem volt titok, hogy Zsigmond és Mátyás királyok korában, valamint a mohácsi vész utáni háborús időkben is több nemes Károlyi hősnek vére festette a haza földjét pirosra. Elénk emlékezetben él tek. Károlyi Sándornak, a hires szathmári főispánnak s megyénk egyik birtokosának tette, ki a II. Rákóczy Ferencz-téle forradalom után grófi móltóságra emeltetett, s kinek fia ós utódja Ferencz, mint jeles hős és tudós, hétszemélynöki és főasztalnoki méltóságra jutott. Az apák érdemei, szaporítva a fiak Kiváló tettei által, hagyományos örökség gyanánt szállottak firól fira. Gr. Károlyi Antal nőül vévén b. Haruckern Jozefát, már e megye legtekintélyesebb birtokosa volt. Ismeretesek voltak lobositzi és hóchkircheni hőstettei, a közmivelődes oltárára tett áldozatai, családi és közpolgári erényei, melyekkel nemcsak a fejedelem kitüntető kegyét, hanem övéinek szeretetét s jobbágyainak háláját is kiérdemelte. És nem volt még elfeledve Mária Terézia királynőnk azon tette eem, melynél fogva Antal gróf fiát, s az általunk most kegyeletesen ünnepelt György grófnak édosatyját Józsefet, még gyermekkorában nevezte ki Békésvármegye főispánjává 1776-ban. Fájdalom, hogy ez a jeles férfiú, ki részint katona, részint diplomatiai országos ügyek miatt a megye tényleges kormányzásában alig vehetett részt, férfikora virágjában 35 éves korában elhalt; s ekként mig az ország egyik tevékeny fiát, addig kiskorú gyermekei az életirányukat vezérlő példás apát vesztették el benne. Mily szellemű ember volt gróf Károlyi József, mig szive meg nem szűnt dobogni, mutatja emlékezetes végrendelete, melyben szivére kötötte nejének gr. Waldstein Erzsébetnek, hogy gyermekeit Magyarországban, magyar tanítók által és magyar szellemben neveltesse. Ezen intézkedés jelentősége kiváló fontosságot nyer, ha meggondoljuk, hogy a magyar aristokratia akkor még