Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-05-16 / 39. szám

V. évfolyam, 1878. v 39. szám . B.-Csaba, május 16-án. ¥ ¥ • • •• BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmit lap. Megjelenilt hetenként kétszer : vasárnap é s csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr Szerkesztőség és Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 26 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. kladó-hlvatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken minde.1 postahivatalnál 5 kros postautal ványny al. U.-S/it,-Aii(lrás, május 12. (K.) A törvényhozás egyre-másra annyi tör­vényt hozott már, hogy szinte fuldoklunk bele. Es mégis nemzetgazdászatilag fontos több ügy nincs törvény által szabályozva. Ilyen a befásitás ügye, s ilyen a halászat. Ezen hiányokon segítendő, az egyes megye­hatóságok szabályrendeleteket hoztak, s igy ná­lunk is tettek kísérletet, a megye befásítását elő­mozdítandó oly szabályrendelettel, mely gyakor­latilag eredményre nem vezetett. Ha jól tudjuk, a törvényhatóság tárgyalta is a közel múltban ezen impracticus szabályrendeletet, s küldött is ki bizottságot czélszerü módositására. Hogy meny­nyire haladt ezen ügy, mit határozott a bizottság, nem tudjuk, de Kívánatosnak tartanok minél előbb végmegállapodásra jutni, mert az idő nem vár, és ismét egy év fog elrepülni eredmény nélkül. Részünkről azon meggyőződésnek adunk kifeje­zést, hogyha fentartatik továbbra is azon intéz­kedés, hogy a tulajdonosok legyenek kötelesek az utak szegélyeit fákkal beültetni, szélt -érni sohasem fogunk. Az utak befásitására a közsé­gek köteleztessenek, s végrehajtással a szolgabi­rák bízassanak meg azon kijelentéssel, hogy a mennyiben a nép indolentiája tapasztalható a fák iránt, a kiültetett fák őrzésére — addig legalább, mig azok megemberkednek — a községek ren­des csőszt tartsanak. Most sajnosan győződhetett meg mindenki arról, miként a nép még nem tudja felfogni s átérezni egész teljében azon üdvös és nemes, az állati életre ép ugy, mint a vegetatióra jótékonyan kiható intézkedés hatását, mely a befásitással jár, sőt némi ellenszenvvel viseltetik iránta, mert embertelen dühhel tördeli, kihúzogatja még az oly gyenge csemetéket is, melyeknek hasznát nem veheti. Itt tehát éber felvigyázat és szigor szükséges, hogy czélt érhes­sünk. Ezért tehát a befásitást egészen a hatósá­gokra kell bízni. * A német császárnak gratulálnak Európa uralkodó házai. Örömüket fejezik ki, hogy az agg uralkodó sze­rencsésen megmenekült a veszélyből, melyben élete for­gott a politikai fanatismus őrült ténye miatt. S ez alka­lommal a népek egyetértenek a koronás főknél. Örven­denek, hogy nem sikerült a bűntett, mely egy nagy nép fejedelmének élete ellen irányult. A közerkölcs és a po­litikai morál menekült érzékeny csapástól, s Németor­szág egy szerencsétlenségtől. A közérzület, s a politikai életben való törvényes fejlődés lett megkímélve egy saj­nos rázkódástól. Az aradi ügyvédi kanara kérvénye az or­szággyűléshez. (Folyt.) II. Mi a fennálló ügyvédi rendtartás egyes fogyatkozásait, méltánytalan intézkedéseit illeti: első helyen áll azon sérelmes intézkedés, hogy a megbízó bármely perczben vonhatja vissza meg­hatalmazását, az ügyvédnek pedig nincs megadva a jog, hogy a meghatalmazás visszavonásáig fel­merült kiadásait ós költségeit a megbízója részére behajtott pénzből vi.ssz-at;ffthassa. — Ez<?rl intéz­kedés által az ügyvéd e szerint egy már befeje­zett, szorgalma és költekezése folytán megnyert ügyben is köteles a félnek összes iratait, pénzét kiadni, nem állván jogában kimutatható készki­adásai és teljesített munkája biztosítására semmit sem visszatartani, mi sok esetben az ügyvédnek érzékeny és igazságtalan megkárosítását vonja maga után, mint ez például egy miniszteri rendelet folytán a b.-csabai járásbíróság utján a 8932/74 számú végzéssel birói kézhez letett öszszegnél történt, hol az ügyvéd megbízójának egy más hitelezője, addig mig ügyvéd és meg­bízó közt a per folyt, bíróilag lefoglalta a letétet mely részére a 6809/76 számú végzéssel ki is utalványoztatok, mivel sehol sincs törvényileg kimondva, hogy az ügyvédnek elsőbbségi zálog joga van költségei és munkadija erejéig az általa behajtott pénzeken. Bizonyos, hogy számos ily eset fordul elő ós mit használ hogy végre is megnyeri az ügyvéd a pert, ha azután ütheti adósa nyomát, ki gondoskodik arról, hogy rajta mitse lehessen megvenni, hisz a törvény csak a megbízó jogát védi de nem a megbízott ügyvédét s mig a kereskedőnek a keresk. törvény 309. és 310-dik §-a értelmében joga van hitelezőjének ingóságait, ennek akarata ellenére is, zálogként visszatartani, a váltótörvény a váltótulajdonosnak hasonló jogot ad, söt mig a törvény csődesetek­ben a legutolsó cselédnekis bérét biztosítja, addig az ügyvéd, ki nemcsak munkáját, de sok esetben készpénzét is koczkáztatja, e tekintetben minden jogoltalom nélkül áll. Azt hozhatják fel, hogy ha az ügyvédnek törvényileg megadatik a jog, hogy megbízója be­hajtott pénzéből az illető munkadijak és készki­adások fejében levonásokat tehessen, ez sok vissza­élésre adhatna alkalmat, mert akkor sok ügyvéd valami jogalapot, cziinet formálna magának mely­nél fogva levonásokat, visszatartásokat tehetne. Habár egyes kivételes esetek miatt az egész ügyvédi kart sújtani nem lehetne, de hogy még ezen kivételek is lehetetlenné váljanak, hogy mind­két tél igazságos érdeke, az ügyvédé, a megbizóé is, megovassék, illetve, hogy az ügyvéd megkapja dijait, ha azok nekie törvényileg megítéltetnek, és hogy a msgbizó el ne veszítse pénzét, ha az ügyvéd keresetétől jogérvényesen elmozdittatiK: az ügyvédi rendtartás 60 §-át következő uj be­kezdéssel javasoljuk megtoldani: „Az ügyvéd fel van jogositva a fele részére behajtott értékből az ez ellenében bíróilag meg­állapított, vagy az ellenfél ellenében megítélt költ­ségeket föltétlenül levonni. Egyéb munkadijai és készkiadásaira nézve tartozik a megbízó féllel összeszámolni ós ha ez vagy az összeszámolást megtagadja, vagy a követelt többlet levonásába bele nem egyezik és a költségjegyzék valódiságát el nem ismeri: az ügyvéd jogositva van követe­lését levonásba helyezni, de tartozik az illető ér­téket azonnal birói kézhez letenni, és költségjegy­zékét az illetékes bíróság előtt 30 nap alatt ér­vényesíteni. Az ily módon birói Kézhez letett ösz­szegre az ügyvédet törvényes zálogjog illeti." Nem akarjuk bővebben fejtegetni azt, hogy e jogoltalom az ügyvédet méltán megilleti, mert ü „léim Közlöny" tírczája. Omazta Szilárd halálára. Csabán, 1878. máj. 14-én. Derült égről villámcsapás £ fájdalmas elszakadás .... Ne fejezd be még a végit Ne távozzál, maradj még itt! Ha elszakadnak az ágtól Mit várhatnak a világtól, Kiket az ég véled áldott . . . . ? Boldogítsd még kis családod! Légy tovább is „szilárd" férfi, Ki szikla, ha villám éri, Es a tenger bármint zajlik, Megtörik, de meg nem hajlik. Valld tovább is azt az elvet, Melyet mostan annyi el-vet, Ne engedd szomorú vesztét: Hirdesd a szép, szabad eszmét. Szelidlelkü barát, rokon Maradj ölelő karokon, Ne távozzál, és ne hagyd itt Hőn szerető tiszttársaid. Ne! e szegény magyar hazát, Mert még az is számolna rád; Ki védi meg, ha vész nyargal, Amint ti védtétek karddalV! . . Könyiink ha föld mind felissza, Hiába mind, nem jő vissza, Szilárdnak csak emléke lett . . . Hü férfiú .... Isten veled!!! Eördtfgli Lajos. Andalusiai csevegések. Irta: Eckstein Ernő. Fordította: Aradi József. (Folytatás.) Lassan vándorolunk a gomelek meredek utczáján, átlépjük V. Károly hatalmas bazaltkapuját. Valóságos varázsvadon nyilik meg ittas szemeink előtt, a faóriások sudarai susogva lengenek a szélben, jobbra s balra szóles folyásban csörög a hegyi ér a völgybe; a rózsa- és borostyán-bokrozatokból, melyek tiz lábnyi magasságban ruházzák körül a hatalmas törzse­ket, ujjongó madárdal cseng. — Mindinkább tovább ha­ladunk fel, s egy márvány szökőkúthoz érünk, melynek jéghideg sugara legyező pálmaként emelkedik égnek a vizből. Köröskörül minden rege, álom, fata morgana. Susog, énekel és forr mint valami ezer csalogató hang; a legpompásabb, a legfüszeresebb levegő játszsza körül halántékunkat; a legkéjesebb szürkület üditi fel nyuga­lomra vágyó szemünket, s ha időről-időre megnyílik jobbra a sűrűn összekuszált őserdő, a leggyönyörűbb ki­látást élvezzük Granadára, a generáli fára és az örökké szűzies Sierra Nevada hóboritott csúcsaira. Es most áthaladunk az igazság kapuján, s legalább az oroszlán-udvarba vezetjük az olvasót, mert a legjobb akarat mellett sem vagyunk képesek folytonosan körül, kalandozni az Alhambrát, anélkül, hogy át ne lépnók küszöbét. A S:ila do las Hermanasban, az egész palota leg­ragyogóbb termeinek egyikében van egy felirat, mely a patis de los leones szépségét a következő szavakkal ecseteli: „A kéjnek kertje vagyok, összeállítva minden szép­ségből." „Kecset ós kedvességet raktak le bennem." „Van egy pompás termem, melynek kezdete s vége mintegy kristályból való." „Semmisem múlja fel ékességeimnek ragyogó el­ágazásait." „A hold fényre nézve utánam áll, azért kedvencz is vagyok tehát minden szép nőnek." „Ha a nap pályáján megállana, az nem lenne csoda, mert azért történnék ez, hogy lássa tisztaságomat." „Az égbolt körei mellettem felhőktől elborítva lát­szanak. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom