Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-04-18 / 31. szám

V. évfolyam. 1878. 31. szám. li.-Csaba, április 18-án. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. XJfejjy olonilv hetenként kétszer : vasárnap és osíltörtöltön.. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Iskolai dolgok. B -Csaba, ápr. 15. Mikor tavaly megyeszerte mozgásba hozta buzgó adófelügyelőnk az adóbehajtásnak végső eszközeit az adóvégrehajtókat, mindenütt nagy volt a felindulás ós elégedetlenség. Szidták, mint a bokrot; mintha ruost is a német zsebébe exequálta volna az embereket. Hiába a nemzeti visszahatás korából megmaradt az az előjogunk, hogy a felülről jövő kényszereszközöket, ha mindjárt bármennyire indokoltak is, elitéljük, és mint zsarnok-intézkedéseket. magyarosan legyalázzuk. Kevesen veszik tekintetbe, a kiket e kényszereszközök sújtanak, hogy hiszen most magunk alkalmazzuk, s akalmazzuk azért, mert az állam iránti kötelességérzet nem lévén eléggé kifejlődve bennünk, az állam gépezete megállna, ha azokhoz nem lehetne nyúlni. Ezt jól tudva az adófelügyelő, semmi által nem hagyta magát visszariasztani, s elérte azt, hogy megyénk a legpontosabb adófizető megyék egyike. (Hacsak alárendelt közegei, mint pl. most az uj adókivetésnél nem túloznák a dolgot!) Most már a kir. tanfelügyelőn van a sor, akar az executio, akar a szidalom tekintetében. Ugy látszik, ő is megsokalta a szellemi adó hátralékosainak gondatlan hanyagságát, erélyesen hozzá látott a helyzet javításához, a miért aztán ő neki is kijut a szidásból. Az elmúlt héten Csabán volt, de merünk neki a tekintetben gratulálni, hogy ez egy személyes hosszas jelenléte többet ért, mint sok-sok rendelet. Egy hétnél tovább tartózkodott nálunk, s személyesen meggyőződött minden helybeli iskolának állapotáról. Módjában volt megismerni a hiányokat, tanulmányozni a viszonyokat, megbeszélni az arra illetékes közegekkel a teendőket, s kölcsönös felvilágosítás alapján ki lehetett deríteni a tovább nem halasztható javitni valókat, és másrészt a viszonyokhoz képest teljesíthetetlen teendőket. Meg vagyunk róla győződve, hogy nálunk csak ilyen módön lehet valami jót elérni, mert a rendeletnek mindig támad ellenzéke, ha még oly jogos és helyes is, hát még ha a viszonyok nem ismerése vagy nem respektálása folytán igazságtalan is! Hiszszük, hogy kedvelt tanfelügyelőnk a szigort, mely meg is van nála. de melyet óhajtunk is, a méltányossággal fogja mindig összekapcsolni, és akkor mindig vértezve lesz azok irányában, akik a tanügy fejlesztésének ellenségei, s az ő működésének gátjai. A közoktatási törvény végrehajtásának immár elérkezett az ideje, csak a módtól függ annak sikere. Már Csabán, örömmel jelezhetjük, kezdi a tanfelügyelő buzgósága és méltányossága teremni a gyümölcsöt. A községi ism. iskola iskolaszékével egy értekezletet tartott, ahol nyiltan kifejezte elégedetlenségét a tanügyi viszonyok felett, nem hagyva azonban egyben-másban a figyelmet érdemlőbb haladást sem dicséret nélkül. Különösen az iskola-mulasztások végrehajtását sürgette, továbbá a polgári iskola felállításának szükségét és kényszerűségét fejtegette. Buzgó uj elöljáróságunk egész terjedelmében felfogta ez ügy horderejót, s előterjesztve a7t a várnsi képviseletnek, az kimondotta a polgári iskola felállítását, s utasította az iskolaszéket, hogy erre nézve tervezetet nyújtson be. Igazán, városi képviseletünk uj korszakot teremt ez eszme keresztülvitelével közművelődésünk terén és a földműves és iparos osztálynak, melyeknek eddig teljességgel nem volt megfelelő iskolájok, oly intézetet ad, mely értelmes, képzett polgárságot alkot. Mily szép lesz, ha az oly szépen virágzó polgári leányiskolával párhuzamosan fiiskolával is bir városunk, ha nemcsak müveit polgári nőket, de müveit polgárokat is nevelhetnek iskoláink. Ezentúl nem lesznek kitűnő algymnasiumunknak terhére azok, akik a felső kiképeztetés igénye nélkül csaií azért léptek be ez iskolába, mivel más felsőbb iskola rendelkezésökre nem állott; hanem megmarad eredeti czéljának a gymnasium : tudományos pályára előkészíteni, s az életrevaló képzés a polg. iskolának lesz feladata. Bizunk iparosaink és földművelőink józanságában, hogy fel tudják fogni tiszta érdeköket, s a felkarolt iskola ügyét nem hagyják elbukni semmi körülmények közt. Hogy aztán a háronT- felícbb iskola: a gymnasium, a polgári fiu iskola, és a polg. leányiskola virágozhassanak, és czéljoknak megfelelhessenek, arra a tanerők jó megválasztásán kivül legtöbbet tehetnek az elemi iskolák. Jó elemi iskolák nélkül nincs jó középiskola. Nem tartjuk magunkat illetékeseknek az Ítélet kimondásra, mennyiben felelnek meg elemi iskoláink a kívánalmaknak, s mennyiben nem: hanem egy dologra mégis koczkáztathatunk véleményt, s ez az, hogy addig az emiitettük három felsőbb iskola, mint tisztán magyar iskola nem virágozhatik, mig az elemi iskolákból kikerült növendékek jól nem tudnak magyarul. Tudtunkra ez időszerint csak a róm. katholikus és az izraelita iskolák tannyelve magyar, amiben főleg a hazafias egyházi hatóságoknak van kitűnő érdemök. Csabai. (Vége köv.) j^'.j' i v< i tv i' rv Lníaiaugjolsl. 4ái.l vl t*U oroszok, még pedig kíméletlen ellenség módjára. A román kormány értesülése szerint 120,000 emberrel akarják mpgszállani az oroszok a fejedelemsóget. — A magyar regnicolaris bizottság 15. déli ülésében elhatározta, hogy részt vesz az este Hat órakor tartandó közös értekezleten, átveendő az osztrák deputátió netáni részletes javaslatait. Ha az értekezlet befejeztetik, a magyar bizottság tagjai haza utaznak, ós az írásban várfudó javaslatokat beterjesztik az országgyűlésnek, a zárülést Budapesten tartván. — Oroszország Boszniát és Ó-Szerbiát biztosítja Szerbia részére szövetsége dijául a jövendő esetleges háborúban, a hadi kárpótlással együtt. Milán fejedelem a cooperatio mellett van; azt tartják, hogy kabinetválság van készülőben. Oroszország 15,000 fegyvert küldött N.sbe. — Az orosz kanczellár félreértésnek jelenti ki azt, hogy ő a czái ellen való sértésnek mondotta a besszarábiai kérdésnek a kongressuson való tárgyalását. Nem mondta, nem mondhatta, mert — teszi hozzá — ez illogikus lett volna, mikor akármelyik hatalom fölvethet a kongreszüson akármiféle kérdést. ü n 61 u Itt a tavasz! Végre valahára megérkezett ! Mily kellemes érzelem üdvözölni jöttét a fűtött szobából, melynek ablaküvegén az első verőfény üz kaczór játékot velünk. A virágtartóban illatos ibolyák hirdetik, hogy az üvegházban már kikelet van, s a vegyész-botanikus hozzá láthat már alioz, hogy a „napsugarak vegyi hatását" a fejes saláta levelein kémlelve: zökkentsen egyet a „tudomány" nyikorgó ezekerén. (Fogalmaim szerint szép foglalkozás ez is, ámbár az eczet s olaj hatását keresni, melyet nevezett tényezők e nemes növényfaj gastronomikus módosulására gyakorolnak, olyannak a ki ért hozzá, szintén nem utolsó dolog.) Két favágó csúfolódik a kalendáriummal, s egy kapu alatt nagyban fürészeli a fát. Szegény elmaradt emberek. Nem is sejtik, hogy téli kabátjaink már szegre, vagy jobb esetben (ha nem koptattuk agyon) zálogházba kerültek, csalhaflan jeleként annak, hogy a kikelet „valóban" megérkezett. Igaz, hogy csak a neve kikelet. De a képzelem jogosultságát ki tagadhatja? s mért ne szabadna kikeletről álmodoznia annak — pláne áprilisban — akinek a fája már elfogyott s tavaszi ruháját a szabó már hazahozta ? Mért akarnánk a t. cz. N. N.-t első esetben költségbe verni, midőn második esetben már költségbe verte magát. Üdvöz légy tehát verőfényes szép tavasz! Fogyjon el végre a panasz, mely a téli locs-pocs felett hangzott el, mint kiáltó szó a pusztában. Hozz most finomra szitált alföldi port, ami ha nem is jobb amannál, legalább uj, szokatlan s elfelejtett. Ne féltsd a téli sarat; néhány hónap múlva úgyis annak zengünk majd hozsánnát prózában és tárczaczikkben, annak az óletnézetnek adva kifejezést, hogy belenyugszunk mindenbe, csak ne tartson örökké .... A praenumerácziók ideje is itt van. A falevelek nem bújtak ugyan még ki abból a kis zöld gömbölyű rügy bői, de az „előfizetésre" hívó levelek, ifjú lantosaink hónapos szobáiból, s a redakcziók lim-lomos falai közzül már előkerültek. Zeugedí Elemér összes verseit kínálja, barátai biztatására hitvány 1 frtért o. ért; a „Jövőnk" pedig hogy sokat ne mondjak, már meg is jelent. Zöldelő tavasz, tehát még sem csalogatsz te minket, s a didergő veréo a száraz gallyon, midőn igy szól: csirip, csirip, csirip: csakugyan a zöldelő tavasz első hirdetőjeként mutatja be magát. Olyan ez az idei tavasz csakugyan, hogy hamarjában nem is tudjuk, vájjon a szerkesztő-princzipális meghagyására tavaszról irjunk-e, vagy olyan egyébről, miről megbízhatóbb „eredeti kutforrásból" merítettük közleményünket. Vájjon mi lenne időszerűbb tavaszszal, mint az elmúlt télről szólani, mely hogy volt: kétségtelen. Mi csabaiak kérkedhetünk telünkkel. Nem volt az csak ilyen-olyan ágról szakadt tél. Telet ilyen csatakos vidéki állapotok közt. még Budapesten sem tudnak jobban használni, mint mi a mi szegény tót Csabánkon. Három piknikünk volt ugyan, s bálunk egy se, de ..hymen-hirek" uraim é? hölgyeim, meg a „leendő hymenhirek" (no meg egy csomó mende-monda) oly eredmény, melyet még a „Fővárosi Lapok" is megsokallauának, de még a lányos mamák is. Hozzá a felolvasások oly mozgalmas életet szereztek nekünk, s annyi uj „jelességet"