Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-04-14 / 30. szám

,,BÉKÉ:SMEGYEI KöZLÖNY" 1878. 30. SZÁM­rendő szállítási árkedvezmény, annak idején a kiállítókkal közöltetni fog. 11. A térdij fele a tárgyak bejelentésekor, fele a tárgyak beküldésekor fizetendő; és pedig fedél alatti helyiségekben 4, fal melletti tér 2, faltér 1 forintjával, — ideiglenes épületekben 2, a szabadtéren 1 forintjával • méterenkint. Folyó asztalokat a bizottság dij nélkül ád, a kiállító csak az elfoglalt térséget fizeti. — Kívánatra a bejelentő terhére állványok is készíttetnek. 12. A kiállítóknak jogukban áll czégjük vagy nevök után azon bárminemű segédmunkások ne­veit felírni, kik a kiállított tárgyak készítésében kitűntek. 13. A kiállítás 17 csoportra osztatik, a kö­vetkező osztályozással: I. Erdótermények és fel készítmények, — nehezebb fa-ipar. II. Bányatermények és felkészitmónyek, — nehezebb ércz-ipar. Nemkülönben üveg-, gyurma-, agyag- és kő-ipar. III. Mezőgazdasági termények és felkészit­mónyek, kert-ipar. IV. Malom-ipar és élelmi czikkek. V. Szesz-ipar, borok és egyéb szeszes italok. VI. Fonó , szövő-ipar, ruházati tárgyak. VII. Háztartási és butor-ipar. VIII. Vas-ipar. < IX. Nemes érez-, nemes kő- és fém-ipar. X. Bór-, csont- és kaucsuk-tárgyak. XI. Mű-ipar és zenészeti tárgyak, építészeti rajzok és tervek. XII. Közmivelődési tárgyak, tanszerek, tudo­mányi és szépművészeti tárgyak. XIII. Gazdasági eszközök, iparos szerszámok — és kézi gépek. XIV. Gépek, gőz-, viz- és lóerőre. XV. Halászati, hajózási és vizépitészeti tár­gyak. XVI. Állattenyésztés, állat-kiállitás. XVII. Régészeti tárgyak és műemlék-kiállítás. 14. Minden kiállítónak joga van külön kép­viselőt tartani, de a bizottság már eleve gondos­kodott egy átalános képviselőről is, midőn hiv. közlönyül a „Székesfehérvár és Vidéke" czimü lapot választotta, mely a kiállítás minden mozza­natáról gyors és hiteles tudósítást adand. 15. Jutalmul a kiállításhoz bocsátott minden tárgy tulajdonosa egy emlék-érmet nyer; kiváló tárgyak érdem-érmet s a kitüntetést indokoló disz­okmányt kapnak. 16. A kiállítók s ezek munkásai, valamint a rendezésnél közreműködő tagok állandó szabad­jegyet nyernek. A látogató közönség részére ér­vényes 50 krajczáros bemeneti jegyek adatnak. Beigazolt munkások és 14 éven alóli gyermekek, iparos tanonezok és szolgálatban levő katonák (őrmestertől lefelé) féláru jegyeket nyernek. Ün­nepélyes alkalmakkor a belépti-dij 1 frt. 17. A kiállítók, ha kötelességeiknek eleget tettek, tartoznak tárgyaik eltávolításáról a bezá­rási naptól számítandó 20 nap alatt intézkedni; ezen időn tul el nem vitt tárgyak a kiállító ter­hére beraktároztatnak. 18. A kiállított tárgyak tűz elleni biztosítá­sát — a kiállító kívánatára — a végrehajtó­bizottság eszközli. Az 1879-ik évi székesfehérvári országos ki­állítás végrehajtó-bizottságának 1878. évi április hó 3-án tartott üléséből. Csitári Kálmán, Havranek József, Gr. Zichy Jenő, kiállítási titkár. kiállítási h. elnök. kiállítási elnök. Jegyzéke a békésmegyei muzeumból, Biharvármegye régész-tör­ténelmi egyletének f. 1878-ik évi ápr. hó 22-ón Nagy­váradon megnyitandó „Történelmi-régészeti és műtárgyak" kiállítására megkeresés folytán visszavárólag átküldött tárgyaknak. /. Történelem előtti és népvándorláskori csonttárgyakból: 1. Egy özönvíz előtti mamut zápfog. 2. Ős medve ezomb. 3. Szarvas-agancs kalapács. 4. Szarvas-agancs nyil tegez. 5. Jávor szarvas-agancs, mind békésmegyei lelet. II. Ősrégi kötárgyakból: 6. Gömbölyű mozsár vagy őrlő. 7. Négyszeglelü hasonló tárgy. 8. Kő-ék, kőfuró. 9. Kő-balta. Leihelye Arad, Baranya és Békésmegye. III. Tiszta és vegyitett éreznemüekböl: 10. Vörös rézkalapács vagy csákány; nyil negyek. 11 Bronz sarló. 12. Tokos véső bronzból. 13. Kapcsok­fibulák. 14, Egyenes bronz kard. 15. Karpereczek. 16. Bronz hajtű, kövekkel díszítve és aranynyal futtatva. 17. Avar-sisak bronzból. 18. Bronz olló. 19. Avar ezüst fül­függők. Leihelyük Békésrnegye és Olaszhon. IV. Őskori égetett agyag, cserép és terracotta tárgyakból: 20. Háló süllyesztő. 21. Szövőszékhez használt suly égetett agyagból. 22. Fületlen kis ivó bögre szabad kéz­ből készült. 23. Három águ és lábu égetett agyag tárgy (táleza?) 24 Négylábú agyag láboska. 2ó. Füles vizme­rőcze. 26. Négyszegletű hamutartó ember hamuval, mind békés- és aradmegyei lelet. 27. Etrusk sarkophág hamv­tartó koporsó. 28. Askos különös alakú kanna. 29. Ala­bastrom-edény. 30. Lekytos-edóny. 31. Aryballos-edény, az ilyfélét hajdan korinthusi és phoenicziai-aknak is ne­vezték. 32. Amphora-kanna. 33. Skyphos-Panathaicos mély üregü edény. 34. Kantharos ivó-edény. 35. Egyfülü etrusk vasa. 36. Kylix-ivó-edény. 37. Lekane-tál, fedelé­vel. Mindezen edények részint terra cotta, részint terra sigillátából s keDŐcs, bor, olajtartó és ivó-edényekül hasz­náltatva házi szükségletre készülvék, s átalában igen szép ábrákkal és czirádákkal díszített kiállítású több ezer éves etrusk-görög müvek. Leihelyük Olaszhon. V. Etrusk és római ércztárgyakból: 38. Etrusk bronzkor. 39. Körkerek lapos réztányér. VI. Népvándorláskori kő és üveg klárisokból : 40. Több füzér fehér, veres, zöld, barna, sárgaszínű s különféle nagysága. * VII. Régi és vjabbkori érez és fanemüekböl: 41. Feszület. Pacificale maradvány veres rézből. 42. Feszület. Pacificale maradvány bronzból, hajdan aranynyal borítva; IX-ik századbeli mű. 43. Szt.-Mária szobra, kitűnő faraü; készült 1603-ik évben. 44. Buzo­gány ebenusfa nyélben. 45. Vont csövű lőfegyver czéllej­tési irányzékkal ellátva, ebenusfa agygyal, réz arabeskek­kel díszítve, ágya vége pedig elefánt-agyarral erősítve. Utóbbi két tárgy a XVH-ik századbeli mü, állítólag Thurzó György nádor tulajdona volt. 46. Török bicsak, csontmarkolata ezüsttel gazdagon van pántolva, pengéje egyik oldalán ezüsttel beverve „1190." arabs évszám alatt eme török felirat: „Hadzsi lbrahymnak munkája; gazdája azért csináltattam, hogy rosz időben vele maga­mat védelmezzem," másik oldalán szintén ezüst arabes­kek vannak. Készült Kis-Tájöf városban. 47. Róztárogató eredeti fatokjával, 11. Rákóczy Ferencz korából. VIII. Kövületekből. 48. Devon korbeli csiga kövületek. 49. Ugyanazon korbeli Kagyló kövületek. Leihelyük hrussói hegység ke­bele JSyitra megyében. IX, Arczképekböl: 50. Ifj. Dürer Albert (f 1528.) németüoni jeles művész (28 éves korábani) sajátkezű olajfestménye után aczélmetszetről készült fényképe. Ez — saját emlékiratai szerint — a XlV-ik szádadban békósinegyei Gyula város nyugati szomszédságabeli Ajtós nevü faluból Nürnbergbe elszármazott, s ottan nevét Dürerre átváltoztatott Ajtóssy Antal aranyművesnek unokája volt. 51. Thazarovich Gá­bor gyulai fi jeles iró és egyházi szónok (f 1844-ben) mint nagyváradi kanonok fényképe. A küldemény összesen 81 darabból áll. B.-Gyulán, ápr. hó 12-én 1878. id. Mogyorósa? János, Asbóth Kálmán, megyei muzeumi igazgató. muzeumi s. őr. TÁVIRATOK. * Bécs, ápi. 10. Layarduak ismét sikerült az oro­szok igyekezetét a porta megnyerésére paralizálni. Ezt leginkább a tegnapi conlerentiának és Reuf s Osman pasa befolyásának tulajdonithatui, kik jelenleg a legmérv­adóbb egyéniségek. Tekintettel az óráról órára növekedő angol-orosz feszólyre, ez a legnagyobb jelentőségű tény. * London, ápr. 10. A „Daily Tel." jelenti Konstan­tinápolyból: az orosz szövetségi kísérletek meghiúsultak. A maslák-bujukderei ut elzárása katonai okoknál fogva történt. Most ismét hót angol hajó ment át a Darda­nellákon. * Konstantinápoly, ápr. 10. A minisztertanács ma a Salisbury körjegyzékéből eredő helyzet fölött tanácsko­zott. A tanács többsége állítólag az angol politika mellett van. Nikolaj nagyherczeg visszatért Koustantinápolyba. * Budapest, ápr. 10. A fuzionált ellenzékek pro­grammja ma megjelent. A név .Egyesült ellenzék" leszen. * London, ápr. 11. Wellesley ezredes Pétervárra utazik, hogy fölvilágosítást kérjen az oroszok had mozdu­latairól Romániában; egyszersmind megbízást visz ma gával, melyek alapján lord Loftus esetleg kategorikus választ fog kérni. * Péra, ápr. 11. Hornby altengernagy megszemlélte Gallipolit. A török flotta elhagyja a Bosporust, ós az angol flotta oltalma alá helyezkedik. * Bécs, ápril ll. Az osztrák nuntium nem tesz határozott javaslatot a bankadósság felosztására, csak a kötelezettség elvállalását követeli. A közös értekezletek hétfőn ós kedden lesznek. — Tisza miniszterelnök és Szende honvédelmi miniszter ma ő felsége által fogadtattak. * Berlin, ápr. 11. A császár 29-ón utazik Wies­badenbe. — Borsig az ismeretes gépgyár tulajdonosa az éjjel meghalt. MEGYEI HIREK. Előfizetési felliivás. A „Békésme­gyei Közlöny" május-juniusi két havi folyamára több oldalról jött felszólitás folytán, rendkivüli előfizetést nyitunk 1 ftjával. Juniushóban lesz az iparkiállitás midőn lapunk szükséghez képest többször is fog megjelenni. Az 1 frt előfizetési pénzt e hó végéig kérjük beküldeni. A „Békés­megyei Közlöny" kiadóhivatala. * Meghívás. A békésmegyei régész-müve­lődés-történelmi egylet f. évi ápril 22-én Mező­Berényben nyilvános felolvasással egybekötött vándorgyűlést fog rendezni, következő tárgyso­rozattal: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Vázlatok M.-Beróny múltjából, idősb Jeszenszky Károlytól, 3. A m.-berényi gymnasium története Petz Gyu­lától. 4. Bonyhay Benjámin-féle kholera-protocu­lum ismertetése ifi. Jeszenszky Károlytól. 5. Bégi pénzek bemutatása Haan Lajostól. 6. Elnöki zár­szó. Midőn egyletünk czélja és a megyei közmű­velődés ügyének előmozdítása érdekében van szerencsénk egyletünk tagjait ós barátait e gyü­léseni szives megjelenésre felkérni és meghívni, hazafias tisztelettel maradtunk: Gyulán, 1878. ápril 14-én. Zsilinszky Mihály, egyleti főtitkár. Göndöcs Benedek, egyleti elnök. * Az első zsidó-színtársulat folyó hó 9-én tar­totta ötödik előadását Füzes-Gyarmaton, mely alkalommal a „Nagysarlói sakter" került szinre. A színház megtelt közönséggel, a vidékiek nem kaphattak többé helyet. A czimszerepet maga a színigazgató adta csengő hangon, zamatos magyarsággal. Az alakító képesség Fischer Jó­zsefoen (ö az igazgató), nem mindennapi, — alakja, hangja, tapsra serkentették a közönséget, mely virágcsokrokkal, koszorúkkal tüntette ki. Sőt, keleti szokás szerint többen azt a mi a kezüknél volt, fehér kendőjüket hajították a színpadra. Az igazgató perczekig nem juthatott szóhoz. Az első felvonásban játékával, a másodikban dalaival ra­gadta el a közönséget. E felvonás után négyszer hívták ki s nffndannyiszor sikerült magyar coupleteket rögtönzött. Szóval a lelkesedés óriási volt. A vállalat mindenesetre eredeti. A „Nagysarlói sakter" azonban aligha nem az irodalmi követelményeket sakterozza. (?) Gryulán e hó 27-iki a gyulai hölgyek által ren­dezendő nagy konczertre, a jövő héten jő Bécsből két kitűnő zongora, mely e czélra hozatik. A zongora tulaj­donosaik azonban itt el akarják árusitani, sőt kívánatra több példányt is küldnek. * Hirdetmény. Melynél fogva B.-Osaba városa elölj át ói részéről közhírré tétetik, miként a bizottsági tár­gyalások folytán megállapítandó Ill-ik és IV-ik osztályú kereseti ós tőke-knmatadó, nem különben a nyilvános számadásra kötelezett egyletek adója végetti adó-felügye­lői javaslat az adót kezelő jegyző hivatalos irodájában a mai naptól 8 napon át közszemlére kitéve lévén, ott az érdeklettek által a hivatalos órákban mindenkor megte­kinthető. Kelt B.-Osabán április 11-én 1878. B.-Csaba vá­rosa elöljárói: Lepény Pál biró, Jeszenszky jegyző. * Gyulai törvényszék. E hó 8-án tárgyaltatott istenkáromlással vádolt Tyukodi Sámuel s társa Pocsai Mihály bűnügye; nevezettek ezen büutényben bűnösöknek mondattik ki, s ezért első rendű vádlott 48 órái börtönre, 2-od rendű vádlott 24 órai börtönre Ítéltettek. * Ugyan e napon tárgyaltatott Bereczki Mihály bűnügye, ki hivatalos közeg szóvali bántalmazása és ve­szélyes fenyegetéssel volt vádolva. Vádlott békési lakos, az ottani bírósági végrehajtót V. S. leszidta s fenyegette. A tárgyalás alkalmával panaszos és panaszlott szembe­sítettek egymással s az elnök azon kérdésére, hogy pa­naszos félt-e panaszlott fenyegetésétől, azt mondja V. S. önérzettel „hogy féltem volna ilyen gyenge embertől, még négytől sem ilyentől." Vádlott hivatalos közeg szó­vali bántalmazásával kapcsolatos istenkáromlás bűntényé­ben mondatott ki bűnösnek s ezért 14 napi börtönre Ítél­tetett. — Az ítélet jogerős. * E hó 9-én tárgyaltatott tolvajlással vádolt Leöffier István gyulai lakosnak bűnügye; nevezettnek esetét lapunk már einlitó. „Furcsán" jutott egy levágandó marhához. Vádlott a fentjelzett bűntény alól felmentetett de a talált idegen jószág elsajátításának kísérletében mon­datott ki bűnösnek, s azért az ítélet jogerőre emelkedé­séiül számítandó 1 hóra ítéltetett. Ügyész és vádlott fe­lebbeztek. (?) A részeg őrült. Gyulán egy Hóllosi János nevü csendes elmeteg van, kinek szerencsétlen elmebaja gyógyithatlan, és ki szabadon járhat-kelhet a városban. Azonban e hó 20-én Bacchus nedvével eltelt s totaliter berúgott. Erre az utczákon garázdálkodni kezdett, a já­rókelőket fenyegette, s többeket tettleg is sértegetett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom