Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-04-11 / 29. szám

V. évfolyam. 1878. 22. szám. B.-Csaba, márczius 17-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Me^jolenilt lieteiiként itétszer : vasai'iiap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és le i íi d ó - li i v a t a 1 : Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes száin ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Xyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minde-i postahivatalnál 5 kros postautalvány nyal. \ románok ébredése. Budapest, april. 9-én. —a— Már a mult év tavaszán megbeszélte lapunk Ausztria-Magyarország és Románia szövetségének ezélszerüségét, sőt szükségességét. Mi ez érdemben kiterjeszkedtünk akkor Görögországra is, minthogy a hellenek az orosz nagyhatalmi törekvések, vagyis jobban mondva hódítási vágy által létérdekeikben velünk egyaránt veszélyeztetve voltak és vannak. Akkor azonban még voltak, kik Sándor czár politikájának önzetlenségében bizva egy ily határozott szándékot — illetve elhatározást feltételező actus provocationaiis színezetét harcziaó kardcsörtetésnek deklarálták. íme azonban az események fejlődése nekünk ad igazat. Bratiano ur Bécsbón időzött, hol az intéző körökkel sürün érintkezett, s némelyek szerint küldetésének czélját teljesen elérte. Másoldalt pedig csalhatlan bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy Görögország kész Anglia legelső intésére hadseregét a csatatérre küldeni. E két dolog közt az összefüggést azon örvendetes közeledés képezi, mely a londoni és bécsi kabinetek közt az utóbbi időben feltűnően észlelhetővé vált. A mondottak összegezve tehát annyit jelenlenek, hogyha Oroszország a san-stefanói békepontozatok fenntartása mellett állhatatosan megmaradni szándékoznék, a nevezett államok egyesült ellenszegülésével találkoznék, azaz izolálva lenne. Ezt annyival is inkább állithatjuk, mert okunk van hitelt adni azon teljesen megbízható híreknek, melyek a franczia és angol felfogások egyenlőségéről szólnak. Bománia hibázott az orosz-török háború kezdetén, midőn elég könnyelmű volt a netáni következményedet meg nem fontolva, s európai pártfogást magának nem biztosítva, mindenestől az oroszok karjaiba vetni magát. De bűnhődött érte! Orosz az ur Romániában már a háború kezdete óta! Kereskedelme pang; vasatai orosz szolgálatban; liai idegen érdekekért a csatatéren, s mindez . . . t<

jrületvesztésért A san-stefanói föltételek kiadják Romániát még két évre az orosz önkénynek, biztosítván az orosz átvonulást továbbra is. Végül az egésznek koronájaként megKapja a posványos, müvelhetlen s lakhatián Dobrudzsát cserébe — — — Bessarábiáért. 0 felsége a minden oroszok czáija óhajtja ezt igy. S a megvetett, az ignorált, s orosz csapatok által okkupált kis Románia mit tehet? Szembe szállhat e jóakaró ellenségével? Nem. Európához fordul s megteszi azt, amit ha ezelőtt két évvel tesz vala, sok kellemetlenségtől menekül meg. Európa ós a szomszédos Ausztria-Magyarország közbelépését, szövetségét keresi, hogy fenyegetett érdekeit megvédje .... pártfogójával szemben. Ezért jártak itt a román politikusok. Ezért jött fel Bratiano Bécsbe, s értekezett Andrássyval, kivel — ugy látszik — küldetésének érdemleges czéliára nézve teljes megállapodásra jutott. Sokat irnak és beszélnek most politikai körökben Romániával kötendő szövetségünk fölött, sőt némelyek már azt is tudni ikarják, hogy a két kormány közt megállapodás jött volna létre a román hadsereguek magyar területen eszközlendő elszállásolására nézve? Mi mind e híreket ezúttal rnég koraiaknak, a kölcsönős megállapodás )kat azonban mindkét ország érdekében felettébb kívánatosnak találjuk. Az események rohamos fejlődése különben már a legközelebbi napokban világot fog vetni Bratiano utjának czéljára és eredményére. — A magyar képviselőház c<ak péntekig tart ínég üléseket, s azután szünet lesz. A legközelebbi ülést, melynek napi rendjére a budget tüzetett ki, húsvét, hétfő u

fáu egy héttel ápril 30-ikán fogja a ház tartani. — Az angol parliamentből. A parliament mindkét házában 8-án akarzatok zsúfolva voltak. A felsőházban számos hölgy, diplomata és képviselő volt jelen. Lord Beaconsfield l

1/* óráig beszélt, kifejtve a körülményeket, melyek a királyi üzenet kibocsátására vezettek. Azt tartja, hogy a kormány politikája a parliament megnyílta óts általános helyeslésre talál; azóta olyan körülmények állottak be, melyek ;iz ügyeket máskép tüntetik föl. Utal azon válas ra, melyet lord Derby a bábom elején üorcsakofi körjegyzőkére adott, s a melyben emlékeztetett az 1856. és 187l-iki szerződésekre, különösen a mi Törökország függetlenségét ós épségét illeti, valamint azon elvre, hogy a többi aláíró hatalmak belegyezése nélkül egyik hatalom sem vetheti le a szerződés kötelezettségeit. Fontos fölemlíteni, hogy a kormány már a háború elején oly közvetlenül fölállította ezen elvet. — Bécsből jelentik, a magyar regnicoiuris bizottság elnöke, Szlávy József Herbsttel értekezett. A bizottságok tárgyalasai valószínűleg 6—8 napot fognak igénybe venni, daczára azou törekvésnek, hogy gyorsan befejeztessenek, miután legkevesebb Két-két üzenet kikerüliietlen lesz, a tanácskozások nem lesznek minden nehézség nélküliek. A szegedi iparos-ifjusigi egylettől. Vezéregyleü bizottmány. Szeged, áprilislió elején. Tisztelt szaktestület! A magyar iparos-ifjusági egyleteknek a rnult év május havában Veszprémben tartott vándorgyűlése elhatározta, hogy az iparos-ifjúság közügyeinek előmozdítása érdekébon időről-időre vándorgyűlések tártandók, s ilyennek legközelebbi megtartására -3.-í;saaát tűzte ki. Ugy a programm Kidolgozásával, mint e gyűlés egybehivásával alulirt egyesület lévén megbízva, mély tisztelettel fordulunk a tisztelt szaktestülethez és kérjük, legyen szíves magátafalyó jvi juaiushá 9. és lö-u napjain B.-űsaaán tartandó második vándorgyiilésiiuk alkalmából képviseltetni. A czél, mely bennünket e gyűlések összehívásában vezérel: az iparos-ifjuság művelődésének és ön-segélyezésének hathatós előmozdítása. Óhajtjuk, hogy az iparos-ifjuság, mely nagyobb részt egészen magára vau hagyatva, az önsegély elvének alkalmazása által minél inkább kiművelje magát és méltó legyen azon helyre, melyet a jövő társadalomban elfoglalni hivatva van. Főczélünk odahatni, hogy az iparos-ifjuság tárnia. IV'árczius 30. [1878.] Megjött a tavasz, lelkünk ugy örül Annak a fényes, meleg sugárnak. Megtörve mégis hát a komor tél! Sirján uj élet hirnöki szállnak. Sürgés — forgás mindenfelé . . Ez az ébredés ünnepe! Szép tavasz-napon kél erös vihar, Kedvire dúlhat, sonki se bánja : Tavaszi szélnek süvöltése közt Arad az áldás zöld óceánja! Munkás karok, buzgó ajak És az áldás el nem marad. — Ah, de mi rémes felhő koinolyog És bnljóslón a vidékre terül? Tüzes felhőnek szárnyán száll a hir: ,Százak' hajléka lángokba merül. Ah nyújtsatok segéd-kezet, Szörnyű a vész, mely eltemet!' Hol máskor hullám hágott partokat: Tiiz.-tenger szedi ma áldozatát. Eltörpül ember, dúlván ily elem, S ballat az. égre feltörő imát. Romokba dült bus hajlékok . . . ! Könnyezik a jó szom-zédok. De félre könnyek! Tettre itt a kart! Szomszédból kiált át a vész, nyomor. Csak egyesülten magasztos erőnk S balzsama alatt a seb összeforr! Egyesülten hát: fillért, kenyeret, Felszámítani a bus könnyeket. Öröm bánat közös ottan, Hol testvérek szive dobban ! [IS.-Csabán] J'etrovics Soma. Részeg világ. (Sládkovies Minden elhagyott, Korcsmáros, világ ; Elhagyottabbat Nálamnál ki lát? Magam is hát csak Már haza nézek, De — borocskám — itt, Nem hagylak téged. után tótból.) Ka! de mi lelte Ezt a világot ? Mi részeg árnyak, Amiket látok? Iczeg-biczeg mind Te rajtad világ: Verjen meg Isten Téged, boriszák! Mit hunyorogsz ugy S a füluiile mint Te hold, az égről ? Mondják, cl vizén: Neked se kell máiNa, sült bolond, ki Több a nedűből: Ilyet cl hiszen! A szemed zavart, Hát mitől dalol Sápadt a képed ; És ugrándozik? Mindig is igy jár Látszik őkeme Az olyan részeg! Bizony borozik! A csillagok meg Falak! részegek Ni! kelnek tánezra, Vagytok ti is már, Boros fejőket Támaszkodnotok Ugyancsak rázva; Rám jó ugy-e bár ? Egy-egy közülök Sőt fejbe szökött A földre terül : Itt e köveknek, Azok is, látom, Józan embernek, Ittak emberül! Hogy gáncsot vetnek Mái a felhők is Becsípett az ég, Lerészegültek, Ittas a világ, Hogy az égbolton Minden elázott, Ugy elterültök: Józant ma ki lát?! Utas békéje Na, gonosz világ, Oda! s engemet Hát Isten veled! — A bornemiszát — Előle, korcsmám, Le-léöntenek. Rejts el engemet!