Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1878-03-31 / 26. szám
.. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." ÍTNS. 26. SZÁM. akart és tudott, még áldozatok árán is azoknak kielégitéséhez járulni. Nem önző nyerészkedésről van itt szó, hanem hazafias, nagy mentő-eszköz megteremtéséről önkénitesen tett alapítványok utján. Az alapitványjegyzés és gyűjtésnek ezélja minél nagyobb és megfelelőbb mértékben megalkotni az egyesület alaptőkéjét, melynek nagysága ugy ezen földhitel-egyesület, mint minden földhitel-intézet zálogleveleinek értékére s kelendőségére döntő befolyással bir. s lehetővé teszi, hogy a záloglevelek nagy kelendőségét és magas árfolyamát előidézvén, ezek a kisbirtokos-osztály hiteligényeinek kielégítésére könnyen s minél nagyobb menyiségben értékesíthető tőkebeszerző eszközökké válhassanak, s igy maga az egyesület legfontosabb czéljának — a létező roppant számú s összeségükben véve óriási hitelszükségletek kielégítésének — teljesen megfelelhessen. Az alapítványok kétfélék: egész- vagy részalapítványok, s előbbiek ismét háromfélék: a) 5000 frtos kamatmentes, b) 5000 frtos kamatozó és c) 500 frtos kamatozó alapítványok. Az alapítványok befizetése vagy egyszerre teljesen történhetik, vagy legalább is egy tizedrészök fizetendő be, a be nem fizetett részre nézve biztosíték nyújtandó; az alapító azonban egynél több tizedrészt is befizethet. Van ezenkívül az alapítványok befizetesének egy másik módja is oly alapitványokra nézve, melyeknek be nem fizetett részei nem biztosittatnak; ilyeneknél a befizetés 5 év alatt 20%-os részletekben történik. Az alapítók akár egy, akár több 100 frtos részalapitványt is tehetnek. Az alapítványok különböző nemét és egymástól eltérő befizetési módját főleg azért tartottuk szükségesnek megállapítani, hogy mindenkinek alkalmat nyujtsunk vagyoni ereje és fize tési képességéhez mérten alapítványt tenni, alapitokul hazánk középbirtokosait is megnyerni és ezáltal nekik a hozzájuk oly közelálló hitelintézmény vezetésére és fejlesztésére — miként többi tehetősb osztályokból, sorakozó alapitóknak is — befolyást engedni. Az alapítvanyok befizetésénék és biztosításának módjáról, valamint az alapítók jogairól s kötelezettségéiről az „alapszabály-vázlat"-tervezet nyújt részletesb fölvilágosítást. Itt még csak azt jegyezzük meg, hogy az alapítványok nem kívántatnak ajándékkép; mert az alapító alapítványi összegének készpénzben befizetett része után 5°/ 0 os kamatot élvez, befizetett tőkéje tehát (ha annak kamatairól önkénytesen le nem mond) olcsó kamatra adott kölcsönnek tekinthető, mely aztán idővel az egyesület tartalékalapjának növekedéséhez képest visszafizettetik ; a benemfizetett s biztosított rész pedig csupán biztositékkép van lekötve, mely kötelezetség mérve azonban a tartaléktőke növekedéséhez képest egyre csökken, s végre teljesen megszűnik, mihelyt a tartaléktőke oly összegre növekszik, mely teljesen pótolja az alapítványok be nem fizetett részét, a mint az a hasonló alapon létrehozott „Magyar Földhiteiintézet"-nél már megtörtént, hol ugyanis az alapítványi biztosítékok már egészen föl vannak szabadítva lekötötségük alól. A jegyzett alapítványokra való befizetések külön kibocsátandó fizetési felhívás folytán, és semmi esetre sem folyó évi május hó eleje előtt eljesitendők. Bizalommal fordulunk a nemzethez a kérdéses nagy horderejű nemzeti közintézmény érdekében ama felhívással, hogy a „magyar kisbirtokosok országos földhitel-egyesületé' ,-nek létrejöttét minél több alapítvány tételével lehetővé tegye Bizalommal fordulunk: ismert hazafíságu s jótékony lelkületű főpapjaink- s káptalanjainkhoz, birtokos szerzetes rendjeink- s jobbmódu lelkészeinkhez; — a magyar klérus sohasem maradt hátra, midőn haza veszélyben volt... Ma is veszélyben van a haza földje; válságos körülmények közé jutót a nemzet zöme; kérdésessé van téve annak fenmaradása! főurainkhoz s hazánk minden nagybirtoko sához, kik mindenkor megértették a kor intő szavát s a nép jólléte, a haza felvirágoztatása éi'dekében önkényt s készségesen meghozták ál dozataikat; a megyei és városi főispánokhoz, kik áthatva az általunk létesíttetni kivánt országos földhit' egyesület szükségességétől és leendő nagy hasz nosságától, közönségük legértelmesebb s legügy buzgóbb tagjai utján az alapitványgyüjtóst könynyen előmozdíthatják és sikeressé tehetik, ugy nem Különben ajánlatukkal a mezőgazdasági elő legegyletek alakítását területükön hatósan elő segíthetik; különösen a nemzet országgyűlési képvise lőihez ama kérelemmel, hogy hivatásukhoz, te letségük- s összeköttetéseikhez képest a mozgaom élére állva, az ügy természetének és horderejének minél terjedtebb ismertetése mellett, keületeikben alapítványokat gyűjteni, s a vidéki mezőgazdasági előlegegyletek megalakításában tevékeny részt venni szíveskedjenek; köztörvényhatóságainkhoz, városaink, mint szintén az ország valamennyi községének képviseletéhez: hogy segítsék alapitványaik által mielőbb létrehozni ama központot, mely pénzbeli erejét mindenekelőtt arra fogja fordítani, hogy az ő lakosaik javára hova hamarább létrejöjjenek az öntőkegyüjtés és takarékosság gyupontjai — a mezőgazdasági előlegegyletek! nagy s szilárd alapú hitelintézeteinkhez s ársulatainkhoz, mint a melyek nagy hazafias czélok támogatásánál sem hiányozni, sem utolsók enni nem szoktak; a kereskedelmi világhoz, gyárosainkhoz, iparosaink tehetősbjeihez: mozdítsák elő ők is e mozgalom sikerét, hiszen kiválólag földmiveléssel foglalkozó nemzetünknél ugy az ipar, mint a kereskedelem érdekei nemcsak elválaszthatlanok földmivelési érdekeinktől, hanem egyenesen annak sikereiből táplálkoznak; végre bizalommal fordulunk a magyar haza összes tőkepénzeseihez, tehetősb polgáraihoz s általában a nemzet minden tagjához: mozdítsa elő a sürgős, hazafias kezdeményezést tehetsége arányában mindenki! A Kinek sok adatott, adjon sokat, — s a kinek kevés adatott, áldozzék a kevésből is. Budapest, 1878. évi márczius havában. Hazafiúi tisztelettel A „Magyar Kisbirtokosok Országos Földhiteiegyesílleté'-t létesítő bizottság. — Oroszország nem enged semmiben, s csakis ő akarja meghatározni, hogy a kongreszus miféle pontok fölött vitatkozhassék. Ezt nyiltan kimondja az angol kormányhoz intézett válaszában. S ezze^ az angol sajtó véleménye szerint is, határozottan vége van minden reménynek, melyet a kongreszus létrejövetele iránt táplálhatnak. — London, márcz. 28. A „Daily Telegraph" jelenti, hogy a kabinet tanácskozott a kedden este érkezett válasz fölött. Gorcsakoff visszautasítja az angol javaslatokat, s biztosítja lord Derbyt, hogy teljesen méltányolja Anglia kívánságát, hogy a kongreszuson a szerződés föltételei vitattassanak, de fenn kell magának tartania a vető jogát olyan föltételek vitatása ellen, melyeket Oroszország az európai jurisdictión kivül esőknek tart. Igen, az a világ legrégibb alagutjának nyílása, mely a Posilipohegy alatt vájva összekötötte Cumae városát Parthenope ősvárosával, s mely most is országút gyanánt szolgál a kozelfeKvö helységek lakosainak. Magában yéve semmi csodálátra méltó niqcs rajta; de mégis csodálot fpg el bennünket, ha arra gondolunk, hogy emü háromezer év előtt lett készítve, tehát oly időben, midőn még technikai szerszámok alig léteztek, midőn a sziklarepesztéshez szükséges puskapor ismeretlen volt! Hány évtized és hány rabszolga munkája és kina kellett égy ily mű létrehozásához — ki tudná azt megmondani? Mert a régi kornak is még volt a maga á<;ka; akkor sem él(ek az emberek csupa paradicsomban, mint azt a költők elbeszelése után képzelni lehetne/ :- Ha e paradicsomi vidék történeti multjara gondolunk — mély megilletődés fogja el lelkünket. Mennyi gögőt, mennyi zsarüokságot, mennyi rabszolgaságot és erkölcsi nyomort látott e vidék! Mennyi vér ós mocsok tapad ezekhez a falakhoz, melyek most komoran tekintenek reánk! Itt gyilkolta meg Nero saját édes anyját; itt őrjöngött Caligula és Spartakus ; itt halt meg az utolsó Caesar, a nyomorult Romulus Augustulus: itt dúltak Belizár vad katonai; itt vérzett el az utolsó Hohenstaufeni császár, a gyermek Konradin, — ós gyilkoltatta meg Johanna királyné férjét András magyar királyi herczeget — és a hasonló gaztetteknek, melyek itt történtek, nincs se vége se hossza! Talán a természet bája táplálta az emberekben az élvezet vágyát, az uralom vad szenvedélyét, mely itt századokon söt ezredeken át pusztított. Tény, hogy sehol a világon nem tűnt fel annyi dicsvágy, annyi nemtelen törökvés a korona után, mint itt Nápolyban. A római sasok és a kereszténység jelvénye, a császári korona és a pápai ti ara, — mind rablást, gyilkolást és pusztulást jelentettek itt. Nápoly története valóban rettenetes dolgok története! Görögök és rómaiak, vandalok és góthok, longobárdok és arabok, normánnok és germánok, spanyolok ós francziák, sőt egy ideig még magyarok is uralkodtak itt; — voltak népforradalmak és lázadások, melyekből egy Gonsalvo, egy Alba, egy Olivarez és Massianello neve •nás és másnemű gyász jelzőivé lettek. Ezeknek fölidezése mellett csakugyan szükségünk van a természet nagyszerű csodáira, hogy a gyászemlókek okozta fájdalmas érzést ellensúlyozzák. Talán azért oly heves itt a napsugár, hogy a hatása alatt tényesző virágok elfedjék az ártatlan áldozatok vé^ét; talán azért oly tiszta a levegő, s oly kellemes a tenger felöl fuvaló szellő, hogy a katakombát halottjainak rideg lakát elfeledtessék az utazóval; s talán azért susog oly rejtélyesen a tenget habja és pálma-levele, hogy a régi Syrénákat ós isteneket idézzék fel emlékezetünkbe lelket viditó mythosaikkal; Valóban ha lelkünket átengedjük azon benyomásoknakmiket e paradicsom-természet okoz, — elfeledjük a múltnak gyászeseményeit, — s ugy látszik, mintha az ősvilági lények most is itt laknának még, mintha itt volna Pan furulyájával, Ceres kalászos koszorújával, Minerva olajágával, Bachus szőlővenyigéjével ós Neptun hármas szigonyával és habos lovaival. Ez a Nápoly vidékének csodálatos varázsa, mely magához vonzza az embereket, mely felüdit kellemes szellőjével, táplál zamatos gyümölcsével, meggyógyít éltető melegével, gyönyörködtet páratlan tengerével és viola színben játszó szigeteivel. De ime az est sötét szárnyait kezdi kiteríteni a vi. dók felett; a nap utolsó sugára is eltűnt a tenger aranyos tükréről, s átvette uralmat a hold és a csillagok roppant serege. Ismét uj kép, uj világítás! Ezüst fény ragyog a fodros hullámokon. A Monte-S.-Angelo, Capri és Ischia ormai eltűntek, csak a Vezúv koronája látszik kettős világításban: felülről a hold ezüstje fehérre, alulról a kráterben izzó tüz vörösre festvén a kiömlő füstgomolyoáat. Az olaj- és citromfaerdők, a fügefák, borostyán és myrtus ligetek ámorokkai nepesülnek meg; a tengerparti sétányok szobrai kísérteties alakot vesznek fel; a tenger felöl hangzik a halászok altató dala: 0 dolce Napoli 0 suol beato! Dove sorridere Volle il creato. Tu sei l'impero Dell' armonia Santa Lucia! Santa Lucia! Oh te kedves Nápoly Oh te áldott föld! A teremtő ugy akarta, Hogy te légy az öszhang Nagy hatalma Szent Luczial Szent Luczia! Zsilinszky Mihály.
