Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1878-01-03 / 1. szám
% „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." 1878. I. SZÁM. — A magyar kisbirtokosok országos fölhitelegyesületét létesítő bizottság által kiküldött albizottság körében az előmunkálatok élénken folynak és befejezésük legközelebb várható, ugy hogy a létesítő bizottság már jövő közepe táján fogja az egyesület megalakítása czéljából az alapítvány gyűjtési mozgalmat országszerte megindítani. — A népgyűlések megakadályozásáról szóló állítólagos rendelet ellen nemcsak minden ellenzéki árnyalat, hanem a kormánypárt is fogja interpellálni a miniszterelnököt, minthogy azzal a szabadelvű párt nagy része sem ért egyel, A magyar büníetó'törvénykönyv népszerű ismertetess. I. (dr. 13.) Az uj magyar büntetfttörvénykönyv egyÍK szakasza rendeli, hogy senki sem védheti magát azzal, miszerint ezen törvény szabványait nem tudja. Pedig sok bűnténynek és vétségnek eleje vétetnék és egyáltalán a törvény inkább és általánosabban gyökeret verne a nép rétegeiben, ha törvényhozóink nem elégednének meg annak csupán tormalis kihirdetésével, hanem ha valósággal a néppnl újságokban ós könyvekben,szóval éo írással megismertetnék. Jelen sorok czélja a mi körünkbeu a büntetőtörvénykönyvre nézve teljesíteni azt, mit az országban mindenhol általánosan teljesteni kellene, t. i. olvasóinkkal röviden, érthető nyelven megismertetni a nemsokára életbe léptetendő törvény legnevezetesebb szabványait, hogy itt nálunk, mindenki, anélkül, hogy arra külön pénzt költene, a megyéje egyik újságából tisztán és világosan megtudhassa — ha csak akarja — mit szabad, illetve mit nem szabad tenni, mert mind azt, mit e törvény nem tilt, azt az állam polgár büntethetlenül megteheti. Előre is kimondjuk, hogy ezen itt közlött ismertetésünk egyáltalában igényt nem tart tudományos becsű bírálatra, mert nem akar az illető törvénykönyvnek itt-ott hangoztatott hiányaira mutatni, hanem a már meglevő, kész törvényt azokból ismertetni, hogy legalább^jwki ez nem is szake^p^^^rö, t , . . ., . , rasznosabb lehet\® z igénytelen ismerte es, mint a llosab b kés™ jövő biralat, mert ez utóbbi g>uu50i, « "-^u, hogy használna, az előbbi pedig ez ifánybat^ j s terjesztvén általánosabb ismeretét e törvénykönyv tartalmának, csak használhat. De ha részletesebb bírálatába nem is akarunk bocsájtaui az úllető törvényhozási nagyfontosságú munkának : armyit mégis legyen szabad konstatálnunk, hogy <} törvénykönyv behozatalával, érvénybeléptével, nemzetünk egy hatalmas lépéssel ment előre azo^ ösvényen, mely a nemzeteket az európai müveit népek sorába emeli. II. A büntetőtörvénykönyv, mely a büntetőtörvény általános hátározatait és az egyes bűntetteket, vétségeket es az azokra szabott büntetéseket tartalmazza : a büntetőeljárást szabályozó törvénynyel együtt fog életbe léptetni, illetve azon tör"ujs'figm viden tartalmát. vényes szabványokkal együtt, melyek az alakiságokat tartalmazzák, melyeknek szoros figyelembevétele mellett folytatható csak le akármely bíinper. A kinek mint biró, közvádló vagy védőnek Magyarországon bűnügyekben némi praxisa van, az tudja csak mily jótétemény az országra egy irott büntető és az abban követendő eljárásról szóló törvény. Eddig maguk a birák, vadlók és védőügyvédek sem voltak igen tisztában magukkal, hogy mi veendő nádink bűntettnek és mi nem annak, és ha egyik vagy másik cselekményt annak vették, nem voltak tisztábban az iránt, hogy mily büntetést alkalmazzanak, miről vádolják a vádlottat vagy mi Képen védjék? Ennek következménye az volt, hogy sokszor olyanok marasztaltattak el bizonyos bűntényekben, kik irott törvénykönyv létében tán felmentettek volna, és megfordítva olyanok mentettek fel, kik okvetlenül törvénykönyv létezése mellett elmarasstaltattak volna; .hogy az egyik törvényszék ugyanazon esetben és ugyanazon körülmények közt felmentő, a másik marasztaló itélet hozott; hogy különösen a büntetés kimérésénél, egyik törvényszék és másiknak nézete között a legkézzelfoghatóbb nézetkülönbség merült fel és hogy sokszor a kir. tábla vagy kir. kúria teljesen ártatlannak nyilvánitá azt, kit valamelyik törvényszék elmarasztalt, vagy még többször, hol a felsőbb bíróság a legjelentéktelenebb büntetést szabta, hol az első biróság évekkel sújtotta az illetőt vagy megfordítva. Jelen s>rok írója saját igénytelen gyakorlatából is legalább egy tuczat oly esetet tudna felemlíteni és számokra való hivatkozással bebizonyítani, melyekben a legellentétesebb, teljesen más, ép ellenkező alapból kiinduló Ítéletek jöttek ily formán létre a különféle bíróságoknál. Es a mi fő, a büntetőeljárás, a vizsgálat és előadas, épen mivel mind anyagi mind alaki határozott szabályaink hiányzottak, és legkönnyebb részének tekintetett a bírói praxisnak, a legjáratlanabb kezdőkre, a jpsgálat a legfiatalabb, bajusztalan jegyzőkre, az előadás pedig sok esetbenoly bírákra bízatott, kiket egyebbütt épenséggel' használni nem lehetett, és sokszor valóságos botrány volt végtárgyalásoknál azt a felületességet, tájékozatlanságot látni, melylyel az illető ügv^ek lemorzsoltattak, nem mintha oly helyen lel/ünk vólna, hol az embir legvitálisabb érdekei./a becsület, az egyéni szabadság forog szc^an, hanem mintha gyernekszinházban vala.-.mi komoly darabot agyonparodiroznának. J Ennek a nem nindenhol és hálaistennek nálunk épen nem, demáslol gyakran eM'oforduló állapotnak a törvénykön;v véget fjjtfg vetni, mert főelvei ^zok, hogy bűntett vagy vé vfeiy annak mond,és h^§v senkit más büntetéssel SMjtani nem leiet.y mint milyent a törvény előir, to-rábbá, hog^ *maga a biró, ki hanyagul, tölületesen ro>4 szándékkal jár el akkor midőn valaki fölött Wínfenyitő Ítéletben határoznia kell, szintén szigorú bünteléssel sújtandó. 7 / ségletekre, áldozni a hazai irodalom és művészet oltárára. Nem szivarozik, nem kártyázik, de azért a főispáni kedélyes és fesztelen ebédeken, vacsorákon vagy uzsonnákon minden böviben van, még szivar is, habár csak honi, mert a külföldit nem szereti, annál kevésbbé, mert ez csakugyan füstbe megy. Sohasem volt divatbáb, de barátságos, mert ö akarna privilegiáit „uszályhordozójamelynek híán^'a l\gfenségeseja l6^szmék keresztülvitelének gátlója^- engedi. Utaholnap arra ébredünk, hogy megyei hirh($t utaink a lehetőségig járhatók lesznek, hogy a legkisebb falu kanalizálva lesz. Egy-két betyke fertály mágnásnak, üres fejű uracsmik''nem tetszik, hogy mindenkihez egyaránt szívélyes, azért gondolkozásmodora és társalgásában tetőtől talpig dzsentlmen. y-^ Csak tessék megkérdezni a hölgyektől >Mint mondók, czylinder soha sem Tolt a fején, de azért ha jól sejtjük, toi lettjét illetőleg,' legtöbbet költhet kalapokra. Nincs gyermek, nincs jarnber a megyében, a ki nem ismerné, és ki nekie, yagy kinek ő ne köszönne. A sok köszönés pedig l^sttfíomásulag koptatja a kalapot. Népszerűsége-mesés. Ha egy adóst 10 frtért exequálnaLy-a-ifőispánra hivatkozik, ki „majd megmutatja," hogy Jrcetni n°m kell. Ha a piaczon egy pár kofa ^öSszevész, ós a rendőrség nem gátolná őket, okvetlenül a főispánhoz mennének, hogy egyenlítse ki perpatvarukat. Nincs a megyében oly falu melyet évenként néhányszor meg nem látogatna, ós bátran azt lehet mondani, hogy jobban ismeri a nép baját, mint a községi elöljáróság, ós segit is a hol kell, ós hol a mammon, lenni; egy pár megcsontosodott bürokrata pedig zokon veszi, hogy mindenbe „beleártja" magát, mert fél, hogy oly dolgokat találna észre venni, mikért ő kelmének meggyülne a baja. Ezzei azonban nem törődik a főispán, és marad a régi, udvarias, szívélyes embt r mindenki iránt, marad a régi szigorú ellenőrködő, magát minflenbe bele „ártó" tisztviselő. I J i Adja a főispánok istene Tisza ur, hegy njfinden megyének ily főispánja legyen. Adja az egek istene, hogy a mienk még sokáig megmaradjon köztünk olyannak, raiut a milye^, mert igy van az jól! ; / j % Ha pedig elviszik tőlünk, csak ugy fogunk megnyugodni sorsunkba, ha földmivelés, ipsr- ós kereskedelemügyi miniszternek viszik! MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye törvényhatósági bizottságának választmányai. l-ör. Az állandó választmány : Jancsovics Pál, elnök. Kalmár Mihály, Farkas Béla, Keblovszky Lajos, Ormos János, Ladics György, Ambrus Lnjos, Keller Imre, Szigethy Lajos, Jantsovits Emil, Ferenczy Alajos, Kertay Zsigmond, Szulimán István, Paity Ferencz, Nagy Károly, Gőndöcs Benedek, Németh József, Eördögh Lajos, Omazta Szilárd, Szucsu Béia, Vidovszky János, Zsilinszky Mihály, Mikolay István, Dobay János, Kövér László, Asztalos István, Dr. Kovái-s István. II. Kórházi bizottság : Jancsovits Pál alispán, elnök. Ambrus Lajos, Kalmár Mihály, Ferenczy Alajos, Ormos János, Farka*/ Béla, Kertay Zsigmond, Nagy Károly, Szulimán István, Parthy Ferencz, Dr. Kovács István, Dr. Dabányi JáÁos, I)r. Glaser Károly, Dr. Erkel Rezső, Márky Lajos / III. Igazoló választmány : / Göndöcs Benedek, kinev. elnök. Kert*»y Zsigmond vál., Ferenczy Alajos vál., Végh Józse-f vál., Keller Imre kinev., Parthy Ferencz kinev., 'Eudrefi Károly vál., Pollner Lajos vál., Szigethy LijwS kinev. IV. Bíráló választmány : Kalmár Mihály, Farkas' Héla, Ladics György, Nagy Károly, Asztalos István. V. Jegyzői szigorlati tagok : Jancsovics Pál alispán, elnök. Kalmár Mihály, Szulimán István, Nagy Karoly, Kertay Zsigmond, Ladics György, Hajóssy Ottó- Popovics Jusztin, Farkas Béla, Juslh Gyula, MiiHe* Gusztáv kir. adófelügyelő, esetleg Helyettese, Szemi^n Sámuel, Pollner Lajos, Omazta Szilárd. VI. Jegv^'i nyugdij-alap igazgató választmány. j an f,sovics Pál alispán elnök, Ambrus Lajos, Ladics Gyprgy, Party Ferencz, Popovics Jusztin, Szulimán István. Szemián Sámuel, Rapcsák József, Mezey Lajos. VII. Statisztikai bizottsági tagok : Törvény által megállapittattak : Alispán, elnök, főjegyző, aljegyző, árvaszéki Slnök, fopén'ztáriíók, álp'étiztárnok, főorvos, mérnök, levéltárnok, főszámvevő, központi gyám, árvaszéki ülnökök, árvaszéki jegyző, állatorvos, járási szolgabirák, polgármester. Közgyűlés által választattak: Szmetan Fülöp, Scher Konrád, Göndöcs Benedek, Ferenczy Alajos, Bánhegyi István, Hajnal Ábel, Háán Lajos, Kirileszku Péter, Tatay István, Vincze Sándor, Horváth János, Szucsu Béla, Mokri Sámuel, br. Wenckheiin László, Sztojánovits Gyula, Bartóky László. VIII. Közegészségügyi bizottság : Kalmár Mihály elnök, Ormos János, Endrefi Károly . Farkas Béla, Végh József, Ferenczy Alajos, Seres József, Badics Elek, Popovits Jusztin, Dr. Styaszni Miksa, Petik Ambrus, Léderer Ede, Hody Lajos, Varságh Béla, PetroVics János, Hoffer Sámuel, Dr. Dubányi János, Dr. Kovács István, Dr. Hajnal István, Dr. Réthy Pál, Dr. Christó Pál, Dr. László Eletí, Dr. Télessy József. IX. Népnevelési bizottsági tagok : Keblovszky Lajos elnök, Horváth János t. elnök, Zsilinszky Mihály, Göndöcs Benedek, Ferenczy Alajos, K leopa.tr* a. — Elbeszélés. — I. Egyszerű történet: egy szegény ifjú megszerzett egy gazdag, előkelő nőt, — a nö viszonozza érzelmeit, s a kölcsönös szerelem daczára elválnak, minden remény nélkül. Ölyvödi Imre, mint a x—í gymnazium legjelesebb növendéke- óbban a szerencsében részesült, hogy gróf Ófalvay iS^-e őt egyetlen fia nevelőjefii Koltra, — s az ifjú ott maradt néhány évig, a mennyi kellett Kálmán úrfinak ahoz, hogy egy katonai intézetbe felvétessék. A grófnak két fránya is volt: Hilára és Malvina. Imre az tiíió szerelem heve s platói tisztaságával szerette, Hilárátv d* érzelmeit önmaga előtt is alig merte bevallani, annál kevésbbé imádotta tárgyának. De nem észreveszi-e a azt a nő, ha szerettetik ? Hilára is tudta jól, s önkénytelenül összehasonlitá Imrét azon ifjaL'J, kik körülötte jártak, kik léha, üres beszédjükkel gyakran untatták, a mit röviden udvarlásnak nevez a világ. Báró Kolthy Ervin volt Mára legtüzesebb udvarlója, s igy reá nézve volt ez ö4..ehasonlitás legkeserűbb, mert határozottan Imrt olőnyére itött ki.
