Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-06-02 / 44. szám

V. évfolyam. 1878

. 44. stórn. B.-Csaba, junius 2-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, hetenként kétszer : vasárnap és osütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyei szám ára 10 kr. kapható Biener B. uruál B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyllttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 5 kroi postautalványnyal. Mennünk kell! Menni fogunk .... Békés-Csabára, de hol van B.- Csaba, minek és miért kell oda mennünk ? Békés-Csaba Békósvármegyében van, azon vármegyében, ahol még 1543-ban országgyűlés tartatott, s amely vármegye egyedül dicsekedhetik azzal, hogy 1840-ik évig egész Európában a legnagyobb faluval birt, és mely csak azóta lett várossá. Ezen város Békés-Csaba. Hová azon okból kell mennünk, hogy a juniushó 9. és 10-én azaz a pünkösdi ünnepek alkalmával rendezendő iparos-ifjúsági országos II. vándorgyűlésén részt vegyünk, az ezzel egybekötött munkakiállitást éber figyelemmel megtekintsük, és az iránt, hogy a leendő önálló iparosok miként fejlődnek, miként tökéletesednek, meggyőződvén, őket támogassuk. Kötelesek vagyunk ugyanis oda hatni, hogy iparos-ifjuságunk sem szellemileg, sem munka, sem verseny-képességben bármely előre haladott nemzettől vissza ne maradjon, hanem vele legalább is egy uton haladjon. Ez okból kell az iparos-ifjuságot már most iparos élete reggelén serkenteni, neki a munkakiállitás által a versenyre alkalmat szolgáltatni, és időt engedni, hogy a szellem, mely minden műnek mestere, ne maradjon parlagon. Az ipar, már régi közmondás szerint, koldusbotra senkit sem juttat, de mellette mindenesetre vas szorgalommal és kitartással kell birni, küzdeni és tűrni tudni. Barátaim! Egy éve mult el annak, hogy Veszprémben az iparos-ifjúsági országos I-ső vándorgyűlés és ezzel egybekapcsolt munkakiállitás rendeztetett. Belátva az ország ennek kor- és czélszerü hatását, ez idő óta 16 egylet alakult, és alakulófélben van 18. Hiszem, hogy nekik, épugy mint nekünk, nincs mit rajta megbánnunk; azóta iparos-ifjuságunk egyetért, a testvéri szeretet bennük megfogamzott, összetartó és egyetértő. Szóval : az ifjúság ki van cserélve. Ezen idő óta belátta, hogy mire van hivatva, mire lehet még szorgalom-, verseny- és szakképzettség által a hosszú jövőbe jutni. Megtanulta, hogy szellemi kiképzés nélkül az iparos csak egy önként mozgó gép, mely ha a világ igényeinek meg nem felelhet, meg kell szűnnie működni, pedig megállnia annyit tesz, mint hátra menni. Tekintsünk vissza hazánk ipartörténetére, hogy oly váro&ok, hol azelőtt Magyarország királyai választattak és koronáztattak, hol három század multán először hangzott a nemzet nyelve a királyi trónról, hol a nemzet bölcse-. Deák Ferencz első parliamenti szónoklatát tartotta, értem Pozsonyt, megszűnt koronáztatási város lenni és iparvárossá fejlődött. Ipara által emelkedett is az állami és politikai életben. — A történelem bizonyítja, hogy Magyarországnak régebb időben is volt ipara, mogís azt kívánom, nogy a mai iparos-ifjak ós a majdan leendő önálló iparosok jelszava az legyen, miszerint: „Magyarországnak ipara nem volt, hanem lesz.

u Nemcsak hazánkban, de még Francziaországban is megtörtént, hogy a koronáztatási város nagy és világhírű iparvárossá változott, ez: Rheims városa. Hisz a királyok és herczegek is nemesak elméletből, hanem gyakorlatból is ismerik egyik-másik iparágat. Föl tehát iíju barátim! menjünk a verseny színhelyére Békés-Csabára; itt, az alkalom, hogy a haza, a még most iparos-ifjak, de a jövő iparosai érdekében is oda hassunk, hogy amit tavaly Veszprémben elkezdettünk, folytattassék. Békés-Osabán meg fogjuk látni, hogy menynyire haladt az elmúlt évben az iparos-iíjuság, melyek igényei és működései folytatásánál minő segédeszközökre van és leend szüksége? Munkálkodjunk, hogy iparos-ifjuságunk szellemileg minél hamarabb és előre haladhasson, s hogy helyzetén, hol szükséges, könnyitsünk. -Fölleljük-e Békés-Osabán azon részvétet, melyet tavaly Veszprémben tapasztaltunk? Oly kérdés, melyre most nem felelhetünk ugyan, de az adandó felelet, hiszem, megnyugtató és teljesen kielégítő leend. Nem-e a munka az, mely hazánk nemzeti jólétét emelheti, mely fönnállását és vagyonosságát biztosithatja ? A munka dicső, nagyszerű és nemes elvei, a függetlenség és szabadság, az erény és erkölcsi érzet az anyagi jólét főkutforrásai. Ezen források üditnek, táplálnak, de ismernünk kell azokat. Nálunk az ipar a megélhetési kenyérkeresethez tartozik, miután nálunk még erősen tartja magát azon előítélet, hogy az iparos nem lehet juuvelt. sem ö*mUió. a^aba-i •—• v zett ur csakis birtokos, hivatalnok vagy általában munkátlanul élő ember lehet; pedig a honszeretet a munkánál kezdődik, mert ki saját javára munkálkodik, az a hon javára is dolgozik, az a jövőre is számit, az ilyen ember nemcsak magának, hanem e drágán szerzett földnek, szép hazánknak is öntudatos ura. Koszorús költőnk mondja: „Nincs igazabb a nap alatt, Aki iparkodik, bálád; Megbecsüli a keveset, Ez az igazi kereset." Veszprémben, 1878. május 29. Benkö János, az iparos-ifjusági egylet elnök*. ü Jtagysi Közlöny" tárnája. Csabai zászló-lelepzési ünnepély. A b.-esaba' Széchényi-liget nagy mozgalom színhelye volt csütörtökön délután, midőn a b.-csabai iparosifjak ön képző-egylete zászlaját ünnepélyesen leplezte le. Az ifjú egylet, mely létezéséről és működéséről már eddig is többszörös jelt adott: városunk minden körének tetszésé' és pártfogását bírja s jó nevének, az egyesület társadalmi fontosságának s az alkotó elemek iránti bizalomnak kifolyása, hogy az ünnep ly városunk legszebb közönsége jelenlétében, a megye első asszonya védelme alatt folyt le, s egyik legszebb lapját képezi városunk ipari történetének évkönyvében, mely óhajtanok, kötetekre menne, s évfolyamonként gazdagabb gazdagabb tartalommal olvastassa magát azokkal, kik nemzetünk ügyéért, fennmaradásáért élve, be nem érik a mult harczi kalandjainak s hadi dicsőségének emlékével, de egy szebb jövő zálogául tekintik a műhelyek csöndes munkásságát és sikereit, melyek a nyugati nemzeteknek oly kiváló előnyt biztosítanak felettünk, kik a termő földből élünk, s tengő létünk az időjárástól függ. Örvendetes jelenség volt a csütörtöki ünnepély a békés haladás érdekében s a részvét nagy kitüntetéssel emelte eseménynyó. Mellőzve minden subjectivitást, egyszerűen az ünnepély lefolyásáról adunk hírt. A délutáni órákban a különben nem nagyon látogatott szép csabai liget, a legszebb közönség százaival telt meg, mely ugy a bekerített helyiség minden zugát, mind a korlátokon kivül eső tereket foglalta el. Hölgyek nagy számmal, kiknek tarka napernyői közzül négy óra körül a háttérben előtűnt beborított zászlót vettük ki, melyet zene kisórt. 0 méltósága a főispánná fogata s utána a koszorulányok kocsijai következtek, s midőn az egyleti elnök Launer Károly ur ő méltóságát a közönségnek szánt helyek közt hagyott uton az emelvényre kisérte, élénk, zajos éljenek üdvözölték a demokraczia papnőjét, ki oly kegyes vala a zászlóanya tisztét elfogadni; körülötte az egylet színeibe öltözött szép leányok álltak a zászlóanya kíséreteként. Elnöki megnyitó után, mely a fiatal elnök ajkairól jó hatást tett: Horváth János gymn. igazgató ur tartá emelkedett hangulatu üdvö/lő beszédét, melyben munkásságra szólítja az uj nemzedéket s óva inti csalóka illúziók ápolásától, melyek az iparos-világ jólétét nem mozdítják elő, s nem is mozdíthatják elő soha, hanem aláássák a társadalmi rendet, a békét s keletkezésében ölnék meg hazánk iparoí életét, melynek felvirágoztatásához egyetértés, békeszeretet, munkakedv, szerénység s takarékosságra van szükség. A tartalmas beszédet nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. A kék-fehér színű lobogó kibontatván, melynek lefüggő széles szalagján e sorok voltak arany hímzésben olvashatók: ,A munka a jólét forrása" „Beliczty Antónia 1878. május 30.": a szögbeverés vette kezdetét, melynél városunk minden testülete részt veit. Jelmondatok kíséretében, melyek elég változatos tartalmúak s az alkalomnak ügyesen megfelelők voltak, folyt le a felavatás. Erre a díszes zászlóra feltétetett a koszorú, melyet főjegyzőnk kedves leánya Szemián Giza k. a. hozott. Ezután következett Dobay Sándor alelnök beszámolója az egylet eddigi működéséről ; utána Fábry Károly ur élénken szavalta el Csepreghi Ferencz költeményét a munkásokhoz e refrainnel: -Ifjú barátim csak dolgozzatok." Az érdekes ós zajos ünnepélyt elnöki zárszó s az egyleti dalkar éneke zárta be, mire elnök, ő mltságát a fóispánnét a közönség szűnni nern akaró óljenei közt kísérte fogatáig. Az ünnepély benyomása általában impozáns volt s ékes tanujeleként tűnik fel azon érdek érzetének, vajha az egyesület jövője megteremné ama gyümölcsöket, melyeket hasonló egyesületek működésétől várhatunk ! Este tánczestély következett, melyet szokatlan nagy számú mulatók élénkítettek meg. A koszoruleányokon kivül, számos szép ós kedves leány, egyenruhás s egyenruhátlan ifjúság mulatott reggeli kakasszóig, midőn a táncznak véget vetettek s az ifjú kedv mámorával hagyták el a vigalom helyiségét. Legyen e nap kiindulási pontja egy szép jövönek a csabai iparos ifjak egyletének életében s évek utás i»