Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-10-25 / 85. szám

ÍV. évfolyam. Í8<?. 85. s&aüi. IMisaba, okloi>er 2ÍHMI. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Me^jelenitt hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. i Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy^ évre ö frt félévre á frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok'-ra külön is előfizethetni, egész évro 2 fit, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és ? kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szára ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái ós a nyomdában, vidéken minde.i postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. A A párbaj a legészellenesebb, legjogtalanabb módja az igazságszolgáltatásnak. És ezt a czivilizaczió XlX-ik századában nem akarják belátni A párbaj ellen törvényeket hoztak már a törvény- és hittudósok, bölcsészek, társadalmi reformátorok. Hasztalan. Az elvek és okok egész légiója sem tudott megküzdeni a karddal és pisztolylyal. A humanizmus, az emberi ész és jog szellemének makacsul ellenálltak a barbarizmus, az esztelenség és jogtalanság e durva sötét tényezői. Nemcsak ellenállottak, de sőt a jogszerűség s tiszteletreméltóság bizonyos látszatát nyerték ki a maguk számára. Az elvvé csontosult előítélet megszokta e kárhozatós eszközöket ugy tekinteni, mint az egyéni becsületkérdések jogos, illetékes megoldóit. A társadalom maga istápolja előítéletei s bal fogai maival a barbár időkből átöröklött ezen otromba torzalakját az igazságszoltatásnak. Annyi bizonyos, hogy e társadalmi fekélyt szép szavak, humánus elvek és eszmék hangoztatásával soha ki nem irthatni. Sokan egy szigorú törvényhatározat s annak drákói végrehajtásától reménylenek hatékony eredményeket. Meglehet, igazuk van. A törvény szigora sok visszaélést megakadályozott már, talán ez ellen is lesz orvosló ereje. A magyar büntetőkodexet tárgyaló kormányjavaslat, melyet a képviselőház jogügyi bízott sága oly egykedvűséggel tárgyalt le a mult or szággyülési ülésszak idején, figyelmet fordított a párbaj ügyekre is. Azonban általános a nézet, hogy a kódex ide vonatkozó szakaszai, még a jogügyi bizottság módosításai után is, sok kiváani valót hagytak hátra. A miniszterelnök egy közelebbi nyilatkozata szerint a búntetőkodex legközelebb a képviselőház asztalára kerül. Ott talán egy szigorú felülbirálat által segítenek a javaslat ide vonatkozó szakaszainak hiányain s azon ellent mondások, következetlenségek és erélytelen félszabályok, miktől hemzseg a javaslat, gyökeres és praktikus módosítások által kigyomláltatnak; mert csak igy adható szigorú és félremagyarázhatlan jelleg azon égetőleg szükséges törvénynek, melylyel egy mélyen gyökeredző baj orvosoltatni szándékoltatik. Lesz-e hatása a törvénynek? Majd a jövő megfogja mutatni. Azonban, mint a társadalmi kóros tünetek legtöbbje ellen, ugy a párbaj ellen is társadalmi uton érhető el, ha ugyan elérhető, a gyógyítás sikere. A társadalom a hibás, mely a sértett becsületnek is oly észbántó barbár módok- és eszközökkel akar orvoslást nyújtani, mi az őserdők vadjához igen, de czivilizált emberhez sehogy sem illő. Emberi méltóságról szeretünk beszélni s a legtiszteletreméltóbb elvek védelménél a legemberietlenebb, leglealacsonyitóbb eszközhöz — az életveszélyes verekedéshez nyulunk. Legyünk már egyszer igazi emberek! Hagyjuk a vadállatoknak azon bestiális szabadalmat, hogy egymást szótmarczai^,ol!ííÉ)IWí I S. leányi Ödön. — Monarchiánk részéről Bukarestben erélyes felszólalás történt a magyar önkényteseknek Romániába aló állítólagos betöréséről terjesztett hirek miatt, — kifejezvén egyúttal azon várakozást, hogy az oláh kormány jövőben meg fog gátolni ilynemű és

; Ausztria-Magyarországot kompromitáló híreszteléseket. — Az osztrák dejiczit a kedden előterjesztendő budget szerint több lesz busz milliónál. Miután kétséges, hogy a költségvetés még ez évben letárgyalható lesz, a kormány indemnitit szándékozik kérni az első negyedre, s azonkívül felhatalmazást egy pénztári műveletre is a januári szükséglet fedezése végett. — A pénzügyminiszter rendeletet intézett a közigazgatási bizottságokhoz és az adófelügyelőségekhez, utasítván őket, bogy a tűz-, jég- ós árvízkárosultak adóelengedése iránt hozott végzéseket ne mint eddig esetenkint, hanem együttesen terjeszszék föl a kormányhoz felülvizsgálat s ellenőrzés végett, minden év-negyed végével. — Crispi ur Magyarországon idözésóre vonatkozólag a „Daily Telegraplr Béc-böl „kitűnő értesülésen" alapuló táviratot közöl, mely azt mondja, hogy Andrássy gróf Crispi ur előtt ki fogja jelenteni, mikép Olaszország, ha politikája valóban önzéstelen, egyszerűen csatlakozható azon nézetekhez, melyeket Ausztria-Magyarország és Anglia a keleti kérdésre vonatkozólag magáévá tett. Andrássy gróf hozzáteszi még, hogy Ausztria-Magyarország erősen el van határozva tiszteletet szerezni az ottomán birodalom függetlenségének, s hogy következőkép Oláhország nem fog hasznot húzni a fennforgó válságból. — A képviselőházból. Okt. 22-én az ülés megnyitása után Tisza Kálmán miniszterelnök benyujtá törvényjavaslatát a megyei mérnöki állások megszüntetéséről és teendőinek az államépitészeti hivatalokra ruházásáról. — Egy különös hir szárnyal, t. i. az, hogy a delegációkat nem hivják addig össze, mig a kiegyezés megnem történik. Miután ennek értelme az volna, hogy a hadügyérség és a külügyérség közös szükségleteinek fedezésére minden felhatalmazás nélkül szolgáltatna pénzt a közös pénzügyminiszter, elképzelhetni, mennyire emelné ezen ujabb tapasztalás a delegáeziók szükségintézmónye iránti szeretetet ós ragaszkodást, ugy Ausztriában mint Magyarországon. -i —• Az ázsiai harsztérről orosz és török források ellenkező híreket terjesztenek. Mig az oroszok 7000 katona és 280 tiszt elfogásaval dicsekednek, a török hivatalos forrás ezt a tényt határozottan tagadja, s azt mondja, hogy az Aladsa-Digon maradt 30 zászlóalj áttört az orosz vonalokon. Az oroszok csak 3 zászlóaljat (300 emberével) fogtak el. Biztat továbbá azzal, hogy Mukhtár pasa összegyűjtheti szétziillött hadait s ujabb erősítést kap a szenvedett csorba kiköszöriilésére. Községi közigazgatás. II. Az előadottakból következtetni lehet, liogy a központi hatalomnak befolyása azon mérvben szaporodik, mily arányban nevezhet a közigazgatás, A 61 •« tártzáia. A gárda csillaga. — Elbeszélés. — Irta : if j. Jancsovits Pál. (Folytatás.) — Köszönöm a figyelmet bátyám — viszonzám viszszarázva kezét — valóban sokszor emlegette édes apám. — Hát ho^y van az én kedves Pistám ? — kérdé az öreg ur, s feltett még vagy ötven kérdést családi körülményeimről. Miután jól megexamhált, a „kertben" előbb még üresen állott hosszú asztalhoz vezetett, hol a temetési gyülekezet több tagja volt összegyűlve, többnyire a vidéki vendégek. Ot perez alatt az egész társasággal megismerkedtem. Egy ifjú ember vonta leginkább magára figyelmemet, részint mert városiasabb kinézése megkülörihözteté a többiektől, részint -- s főleg azért, mert Simon Béla volt a neve s hirböi mar ismert Alice bátyjának tartam öt. Lassankint egy-egy barát hagyta el a fogadó udvarát, s aszerint fogyott az asztal vendégeinek szama is. Rövid óra múlva az utolsó is bucsut vett s csak ketten maradtunk Simon Bélával. — Hát ön nem indul még, uram ? — kérdém. — Csak reggel megyek haza, egy kis elintézni valóm van még itt. — Nagyon örülök rajta; igy nem maradok egészen egyedül s holnap talán együtt mehetünk. — Hogyan, kegyed felénk jő? — Epan Háromvárosra szándékozom, de fáradt lovaimmal ma n°m mehettem tovább. — Na az derék! Reménylem nem veszi tolakodásnak, ha vendégszerető házunkat felajánlom. — Bocsásson meg, de nem szeretnék senkinek terhére lenni. — Bocsánat, hogy oly szerénytelen valék. — Kérem, egyátalán ne tessék ugy értelmezni; igen leVö'elezett szives meghívásával s kitüntetésnek tartom azt szerény egyéniségemre, s épen nem szerényfelenségnek az ön részéről • igyekeztem kiengesztelni őt. — Ugy tehát csapjon fel — szólt, mosolyogva nyújtván jobbját; el keile fogadnom. — Nos tehát rendben vagyunk — mondá kedélyesen — mit szándékozik ma tenni Zalai ur'? •-— En, semmit; egyátalában semmit. — ügy tehát, már vendégemnek tekintve önt, e^y kirándulást ajánlok. Egy jó barátom lakik a falu alatt, vele van egy kis dolgom. — Szívesen uram. — Ugy tehát, Jancsi! — kiáltott kocsisára — lógj. — Szép két csikó — jegyzém meg, midőn kó* szép vasderes hámost vezetett elő Jancsi, — Nem csikók már, épen az a bajuk — viszonzá Béla — nem elég futósok már nekein s maholnap átadom az öregemnek, jó lesz az asszonyokat kocsikáztatni. Most épen két csikór?, vagyok alkuban Várajtaival, azért megyek ki most hozzá. Ezalatt Jancsi befogott és előállt. — Ért ön a lovakhoz? — kérdé, mialatt a könnyű kocsira felültünk. — Igen, mint a tyúk az abc-hez — jobb hasonlat nem jutott eszembe. — Kár — szólt, mosolyogva — itt pedig volna látnivalója egy szakértőnek; a bárónak híres ménese van

t — Majd megnézzük azért! — mondám én. mialatt a fogat szélsebesen robogott végig a sima talajon. (Folyt, köv.)