Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-01-25 / 7. szám

.BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 10. sz. a) A tagok kötelességei. 11. §. A rendes és pártoló tagok tagdijaikat 2 részletben félévenként september és február hónapokban előre fizetik. — Féléves hátralékot az igazgató választmánynak jogában áll törvényes uton behajtani. 12. §. Minden rendes tag köteles saját fiókegyletének értekezletein részt venni, mulasztás esetén pedig elmaradását igazolni. 13. §. Minden tag tartozik a közgyűlésre szánt felolvasását 20 nappal a gyűlés előtt az igazgató választmánynak megbirálás végett beküldeni. b) A tagok jogai. 14. §. Minden tag jogosult indítványozni, tanácskozni, az igazgató választmány által elfogadott munkáját felolvasni, szavazni, választani, választatni, — kivévén a pártoló tagokat a kiknek csak tanácskozási, inditványozási, ós felolvasási joguk van. (Folyt, köv.) MEGYEI HÍREK. * Lapunk kiadóhivatala teljes számú példányokkal még folyvást szolgálhat és február — márcziusi 2 hóra 1 frt 30 krjával előfizetéseket elfogad. — Éktelen két valami sártól, vértől undokon, dulakodott a napokban fényes nappal, a csabai piacz közepén. Miután róluk a sarat leöblítették, kisült hogy emberek és pedig az egyik bejegyzett kereskedő, a másik pinczér. Valami haszontalanságon tűztek össze. Az ügy a jbiróság előtt van — még elintézve nincs. De az köztudomásra van, hogy a kereskedő a gabnacsarnok tagjait nyomtatványban felhívta: hagyják azt a fogadót — hol a csarnok helyisége van — és a fogadóst, kit vaddisznónak, bestiának czimez, a kinek azonban a mint hitelesen tudva van, az egész históriában semmi része nincs; holott megfordítva, az a kérdés: ha vájjon lehet-e továbbra tisztességes társaságnak tagja oly egyén, a ki ily nyilvános botrányt követett el. * A „Békés-gyulai Kör" folyó évi február hó 10-én a „Korona" szálloda nagytermében saját könyvtára javára zártkörű tánczvigalmat rendez. Jegyek ára: Személyenként 2 frt. — Család-jegy 5 frt. Kezdete este 8 órakor. * Kivonat B.-Osaba város hirdetési köuyvéből. Szabad kézből eladók. Hrabovszki Mihály háza és kenderföldje 55. h. sz. a. Kojnok (iyörgynó jaminai szőlőbeli háza 545. sz. a. Fabulya János háza és kenderföldje 208. h. sz. a. Kucsara Mihály egy üres háztelke, lakik 447. sz. a. Dinye és zöldségre való főid kapható Brhlik Pálnál, kisrétben, lakik 2130. sz. a. Lipták Pikó Pálnál nagyrétoen, lakik 935. sz. a. Bohus Krajó Györgynél a nagyrétben lakik 2322. sz. a. Mistyurik Jánosnál a nagyrétben lakik 1690. sz. a. Gálik Andrásnál a nagyrétben lakik 390. sz. a. Széna eladás. Koeziha Andrásnál három boglya széna, lakik 639. sz. a. Belenta János békési lakos ád árpa ós kukoriczának való földet felibe, venni szándékozók jelentkezhetnek Csabán Kolarovszki Pálnál 2307 sz. a. Bankó András elád egy szőlőt Körösön tuli szőlőiben és egy hold földet alsó tehén járásban, lakik 80. sz. a * A levél- és koesipostai küldemények kéz" besitésére nézve a nem kincstárilag kezelt m. kir postahivataloknál, következő szabály lépett életbe

: A posta székhelyén lakó azon felek, kik közönséges és ajánlott leveleiket, nyomtatványokat, árumustrákat, levelező lapokat és hírlapokat a postáról maguk viszik, vitetik el, fiók-illeték fejében a postamesternek havonként előre 50 kr dijt fizetnek, ellenkező esetben, kik a házhoz hordásért a küldemény átvételekor fizetnek, az emiitett s hasonló küldeményekért darabonként 1 krajczárt kocsipostai küldeményekről és utánvételi jegyekről szóló értesitvényekert darabonkint 2 krajczár; ha pedig a kocsipostai küldemény kézbesítés végett házhoz vitetik, 2 krajczár helyett 3 krajczárt. A hírlapok rendszerint házhoz vive ném kézbesittetnek és azokat köteles a postahivatal ingyen kiszolgáltatni azon esetben, ha az illető azokat a posta megérkezése ós feldolgozása otán azonnal elviszi, vagy elviteti; de ha kívánatra házhcz vitetnek, tartozik az oly hírlapért, mely hetenként legalább négyszer jelenik meg, havonként előre 10 krajczárt, a hozzá tartozó estilap külön kézbesítéséért, havonként 20 krajczárt; ha a hirlap heteként négyszernél ritkábban, de legalább egyszer jelenik meg, havonként 5 krajczárt; és ha nem minden héten jelenik meg, példányonként 1 krt fizetni, mely utóbbi illeték azonban esak a kézbesítéskor fizetendő. Kocsipostai küldemények után járó 2 kr értesítési dijt minden a posta székhelyén, vagy azon kivül lakó magán fél, még azok is fizetni tartoznak, kik az 1. pont szerint fiókot tartanak. Ellenben a közszolgálatbeli portomentes küldemények számára fiókok illeték-fizetés nélkül tartandók: a portomentes kir. hivatalok és hatóságok, a törvényhatósági (megyei és városi) hivatalok, a cs. és kir. katonai, valamint a m. kir. honvédségi parancsnokságok és hivatalok, a postahivatal székhelyén lévő községi elöljáróság, a postahivatal székhelyén kivül eső, azonban kézbesítési köréhez tartozó minden egyes község számára. Kocsipostai küldemények után járó értesítési dij alól mentesek: a) hivatalok, hatóságok, községi elöljárók és egyéb hivatalos közegek, b) tettleges állományban lévő katonaság és honvédség. A hivatalos fiókba, nem csak a hivatalok és hatóságok számára érkező levelezés, hanem azok személyzetének magán levelezése is, ha csak az illető fél a házhoz való kézbesítést nem kívánja, valamint a kézbesítési körhöz tartozó községek fiókjába az illető községben lakó magánonosok levelezése kézbesítési dij szedése nélkül elhelyezendő és a hivatalos küldeményekért megjelenő közegnek kiadandó lesz. — ,Jaj-jaj-jaj-jaj-jaaaj !' „Mi a baja?" A vasúton jöttem, jaaaj! nos kisiklottak, felborultak ? .Dehogy borultunk jaj-jaaaj' „hát mi a baja?" ,A kocsijára csalt egy rosz ember jaj-jaj-jaaaj!' „Ugyan ne ordítson ugy, s hát aztán felborította ?" Dehogy borított, bár azt tette volna jaj-jaj-jaaaj' „ne ordítson már ha mondom, hát aztán?" Hát végig hozott ezen a (csabai) kőuton jaj-jaj-jaaaj.' „Azt tette? na az csúnya volt tőle." ,Jaj-jaaaj' „ugyan ne ordítson, menjen a doktorhoz, tudja, s kérjen vízire..." ,A vizemre ? jaaj!' „pertumot." Mi az kérem jaaaj.' Hát kőtára teszik a kínszenvedését tudja, avval aztán menjen a bírákhoz, ott lemuzsikáljak." ,Jaj-jaj-jaaaj." „Ugyan n« ordítson már, mert mindjárt azon nyomon vitetem vissza a vasútra." ,Mit engem azon a nyomon? s kapta magát az asszony s még talán most is fut. — Az 0. „Eötvös alap" érdekében a t. ivtartók felkéretnek, hogy adakozásaikat, illetve gyűjtéseiket az alap pónztárnokához Orley János igaz gató úrhoz (Budapest, VIII. ker. Őszutsza) beküldeni szíveskedjenek. Az üresen maradt ivek is ugyanoda beküldetni kéretnek. (i.) A békési fiatalság a tőrök sebesültek javára február hó 7-ik napján tánczvigalmat rendez s e czélból az előkészületek már is folyamatban vannak, egyúttal azt is megemlítjük, hogy folyó hó 27-ik napjára tervezett kaszinói bál — január 29. napján fog — okvetlenül megtartatni. (i.) Békésen szokasban van, ami felette rosz szokás, hogy az utczai járdát — ami 'Jgyis kevés van — az ácsorgó emberek naphosszant elállják s ott végzik az ország dolgát s a közönséget arról leszorítják; a közlekedést akadályozzák. Figyelmeztetjük, kérjük az erre felügyelő hatóságot intézkedjék ezen rendőrellenes ügyben, büntessen meg egyet kettőt s bizonyára meg fog szűnni ezen rosz szokás. (i.) Szabados Sándor békési ref. néptanító mint halljuk a török sebesültek javára segedelmet gyűjtöget s az eredményt a „Fővárosi Lapoknak" meg is küldötte. t Narczisz János a Mező-Berényben számos éveken által volt népszerű gyógyszerész, a ki ottan gyógyszertárát, ez előtt 4 évvel eladván, onnét Aradra költözött, s ugyanott jó modú ház birtokos lévén, családostól nyugalomban élt, folyó hó 22-én hosszasb szenvedés után éltének 55-ik évében meghalálozott, s szinte ott 23-án délután hátrahagyott szeretett családja bánatára el is temettetett. Nyugodjanak békével hamvai ! (?) B.-Gyulán pálnapi országos s nevezetesen, a marhavásár nem volt élénk, „eladó" is a szokottnál kevesebb volt, mi természetesen a rosz utaknak tulajdonitható, mind a mellett egy pár földes urnák „superált," igy egy bevett lovakért 6000 frtot, egy sertésekért közel 17000 irtot, egy másik 12000 frtot. Az egészben csak az a kár, hogy a pénz nem a mi zsebünkbe vándorolt. A belső vásár szintén csekély forgalommal bírt, még „könynyen keresők" sem voltak, mint például: zsebmetszök, spillerek, stb. (?) Gyulán nem régiben emeltetett panasz a honvédség részéről, hogy utczai gyermekek, ki tudja honnan kerített fúvó instrumentummal épen ugy trombitálnak, mint az igazi trombitás, mi által nem egy regrutát megtóvesztének; tétetett is akkor intézkedés, de most újból előlkezdik a gyermekek, — a rendőr csak reájuk kiált, a gyermekek egyet kaczagnak — s tovább fújják. (?) A gyulai polgári kör e hó 20-iki váasztmányi ülésén egy bálnak megtartása elhatároztatott s e végre február 3-ka tüzetett ki; a bejövendő netáni haszon a török sebesültek javára fog fordíttatni. — Megjegyzendő hogy e kör báljai Gyulán a legkedélyesebbek közzé sorozhatok. A részvétel tehát kétségkívüli. (?) Megkegyelmezés. Filippinyi Mátyás emberölés bűntényéért 3 évi rabságra ítéltetett, közelebb a „hátralevő" még f. é. aug. 5-ig tartandott raboskodástól ő felsége által kegyelmi uton felmentetvén, szabadlábra helyeztetett. * Az 1876. XY. t. cz. 19. §-a alapján az adóhivatalok szókhelyén működendő adókivető bizottságokhoz a folyó évre következő rendes és póttagok neveztettek ki, u. m. 1) A gyulai adóhivatal székhelyén alakított adókivető bizottsághoz: rendes tagokul, Vegh József, Lederer Lajos; póttagokul, Moldován István, Hoffmann József. 2) A csabai adóhivatal székhelyén alakított adókivető bizottsághoz, rendes tagokul: Bartóky László, Fejér Béla, póttagokul Takács Soma, Lepény Pál. 3) A békési adóhivatal széidielyén alakított adókivető bizottsághoz rendes tagokul: Benedikty József, Tóth Ede, pottagokul Jantyik Mihály, Skultéty Báfa«l. 4) A szarvasi adóhivatal székhelyén alakított adókivető bizottsághoz, rendes tagokul: Vitályos Márton, Baltazár Lajos, póttagokul Viskovics Ignácz és Lusztig Sámuel neveztettek ki. Irodalom ós művészet. * Szerkesztőségünkhöz bekilldelett: Négy magyar suite. Válogatott dal- s tánezokból: Zongorára átdolgozta Gobbi H. (4 füzetben.) J— 2 füzet négy kézre. Egy füzet árai frt (2 M.)összesen 3 frt (6 M.) Kapható Táborszky és Parsehnál Budapesten. * A „Vasárnapi Újság" 1877. évi 3-ik száma következő tartalommal jelent meg: Nilsson Krisztina (arczképpel) — Válasz egy levélre. — Hatem bey paripája (folyt). — Edhem pasa és Hobert pasa (arczképpel.) — A dunai török hadsereg (képpel). — Adriai képek (folyt, képpel). — Lófuttatás a kirghizeknél (képpel). — Egyveleg. — Melléklet: Az állatkínzás szakaszából (ábrákkal). — Bál előtt, bál után. — Farsang a poiitikában. — A természettudományi társulat közgyűlése. — Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Ili újság — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló — Hetinaptár. * Könyvismertetés. „Altalános és különleges mezőgazdasági növénytermelés." Irta: Bálás Árpád. Jelen soraim által a tisztelt gazda-közönséget, de különösen ifjabb gazdatársaim figyelmét, ezen valóban helyesen szerkesztett, s mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati igényeknek megfelelőleg irt szakmunkára hivom fel. Az ösmertetó mű három részre oszlik. Az első rész magában foglalja s tárgyazza a különféle talajokat, ezek vegyi alkatrészeit, műveletét, a műveleti növények alá mily módoni előkészítését, virányát, trágyához és vizhez való viszonyát, s a netán rajtuk előforduló javításokat, telkesítéseket, az alagcsövezést, s ezzel kapcsolatban a gazdasági eszközöket, azok szerkezetét s a velők való bánásmódot. A másod részben a trágya-ismével foglalkozik. Előadja az istáló-trágyának alkatrészeit, az azzal való bánásmódot az istálóban, a trágyatelepen s kint a szántóföldön; kiterjeszkedik a gazdaságban előforduló mindennemű trágyákra, s azokat elemezve feltünteti azok hatását, becsértékét, s végűi vázlatosan előadja a vegyi s az u. n. egyoldalú trágyákat s ezek mikénti használati módját. A harmadik rész, mely az összes gazdasági műveleti növények termelését ösmerteti, valóban azt mutatja, hogy szerző nem csak az elmélet, de nagy részt a gyakorlati téren szerzett beható tanulmanyai alapján irta e könyvet. A növények leírásánál a lebető legtapintatosabban járt el, ugy anuyira, hogy a tanulni óhajtó ifjabb gazdák e könyv olvasása által ösmereteik gyarapításában oda jutnánk hova különben csak hosszas tapasztalat után jutnak. Az idősebb s gyakorlati tapasztalatokkal biró gazdák pedig szintén haszonnal s örömmel forgathatják e könyvet, a mennyiben egyes kételyeiket eloszlathatják, némely ritkábban előfordoló gazdasági növényeket, s a velők való eljárási módot megösinerhetik. A mai világban, midőn gazdasági uj könyveket gyakorta lehet tálalni a tönyvpiaczokon, a gazdaember alig tudja magát tájékozni, hogy melyiket szerezze meg. Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy tisztelt gazdatársaimnak e becses