Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-09-02 / 70. szám

.BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" IFCVI. 70. SZÁM. ból nem menthettek meg egyebet a puszta életnél én a bizalomnál, isten és embertársaik könyöiületessége iránt. És miután ama vidékeken, hova e szerencsétlenek menekülnek, az élelmi szerek hiánya legnagyobb oka a nyomornak, — mert ott már pénzért sem lehet kapni kenyeret, — adakozzunk nemcsak pénzben, hanem természetben is. Alig lesz még a legszegényebb földinivesek soraiban is fia Magyarországnak, ki ha többel nem, egy-két liter búzával vagy más élelmi szer rel ne járulhatna a felebaráti szeretet e müvéhez ; és nem lesz senki elég kőszivü arra, hogy feleslegéből megtagadjon égy darab kenyérre valót, metylyel tán egy embertársát mentheti meg az éhhaláltól. Ha akad Magyarország minden falujában egy-egy emberbarát, ki polgártársai adományainak átvételére vállalkozik, — ha akad minden vidéken vagy megyében egy vagy több buzgó férfiú, ki a távolabb fekvő falvak adományait egy forgalmi központon, vasúti vagy gőzhajózási állomáson összegyűjti : könnyűvé lesz téve a begyült adakozások elszállítása. Akik e nemes, emberbaráti czélra közreműködni hajlandók, azokat ezennel felkérjük egyrészt az adakozások gyűjtésére, másrészt a begyült adakozásoknak a vidék főbb pontjaira szállítására. *) A gyűjtés mindenre kiterjedhet, a mi az élet fenntartására szolgál, első sorban : búzára, rozsra, hüvelyes veteményekre s egyátalán könnyen eltartható élelmiszerekre. Az adakozások tömeges és ezáltal olcsóbb elszállítása ugy eszközölhető, ha a gyűjtők a vidék egyes főbb helyein összegyűlt adományok •minőségéről és mennyiségéről alulírtak megbízottját, Sztupa György országgyűlési képviselő urat (lakik: Budapest, kálvin-tér 1. sz.) irásbeIileg értesitik, ki az adományoknak az egyes vidékek fekvése szerint — Budapestre, vagy egyenesen rendeltetési helyökre szállítása iránt intézkedni fog. Az adományok hirlapilag nyugtáztatni fognak. Bizunk a magyar közönség emberbaiáti részvétében a háború e szerencsétlen és ártatlan áldozatainak kimondhatlan szenvedései iránt, és kérjük polgártársainkat, járuljanak adományaikkal e szegény menekültek nyomorának enyhítéséhez, kikre Oroszország irtó háborúja a legsúlyosabban nehezedik. Isten áldása lesz a felebaráti szeretet e müvén, s a műnek nemesszivü munkásain ! • Budapest, 1877. augusztus 16. Dr. Batizfalvy Sámuel, akad. tag, fővárosi bizottsági tag, dr. Barbás József, korodai főorvos, fővárosi bizottsági tag, Oabdebo István, fővárosi bizottsági tag, Köldváry Mihály, országos képviselő, megyei bizottsági tag, Forgó István, fővárosi bizottsági tag, dr. GebharJ Lajos, kórodai igazgató sat. . . . i; • — A ldrlapok jelentik, hogy a lifei törvényszék Gambetta ügyében megkezdette a vizsgálat 4 ; minden okmány kéznél van, és a tanuk kihallgatását azonnal megkezdik. Az államügyészség tegnap kiállította az idézést Gambetta részére. — Biztos hallomás szerint a német vám- és kereskedelmi szerződés tárgyalásai annyiban be vannak fejezve, hogy mind a két fél megbízottjai egészen megbeszélték az anyagot, és most már a két kormány elhatározását kérhetik a fönnmaradt dilferencziákat illetőleg. A végleges kiegyezés reménye lényegesen, növekedett. A békésmegyei tanitóegyesiiht aug. 28-ikán Gyulán tartott közgyűlése. A közgyűlés, mely mult hó 28-dikán tartatott Gyulán s melyre 110 tanitó sereglelt össze, élénk képét nyújtotta azon érdeklődésnek, melyet a fiatal egylet tagjai az őket érdeklő szakkérdésekben, általában az egyleti munkásság terén tanusitának. Alapos lehet reményünk, hogy a megyei tanítóegyesület közművelődési tényezőink között nevezetes helyet fog magának kivivni. Elismerést és köszönetet érdemelnek ugy a gyulai tanitó urak, elszállásolás körüli fáradozásaikért, mint különösen Gyula városának vendég*) Bárminemű szives adakozásokat a czélra szerk. is elfogad és illetősége helyére eljuttat. Szerk. szerető polgárai, a kik kitűnő szivélyességgel fogadták a megérkezetteket. A közgyűlést tekintetes Dobay János polgármester ur üdvözlő beszéddel fogadta a városháza termében, melyben „Isten hozoü"-at mondott az egyesületnek s áldást kívánt munkálkodására. A „Szózat" együttes eléneklése után Németh Lajos alelnök, ki Klek Lajos eltávozta után az elnöki teendőket átvette, egy szépeit kigondolt s emelkedetten elmondott beszéddel megnyitottnak nyilvánít dia a gyűlést és azután felolvasta évi jelenlését. Allataiból küünt. hogy az egyesület tagjainak száma 178. Akik között 2 alapító, 64 pártoló s 112 rendes 8 fiókegyesület alakult ez év folytán, a mi mutatja, hogy a megye egész területén megindult az egyleti munkásság; igy Szarvason, ahol ez év folytán 4 szakkérdés tárgyaltatott. Orosházán, hol 2 értekezés s egy minta-leczke tartatott; Gyulán, a hol szintén hárman szerepeltek mint munkahozók; Békésen, a hol 5 paed. kérdést vitattak meg alaposan, MezőBerény-larcsán, hol egy dolgozat olvastatott, Csabán, a hol 10 ülésben 11 előadás volt, Gyomán, hol leginkább szervezkedéssel foglalkoztak A sárréti tanitóegylet belépését attól tette függővé, Irigy a tagsági dij 1 frtra szállíttassák le; sajnos dolog, hogy ez jelenleg keresztülvihetetlennek mutatkozott, mert az egyesületnek, ha könyvtárát kellő időben megakarja alapitani, egyelőre nagy kiadásai vannak. A könyvtár részére eddig 100 frt értékű nagyobb reszt paedagogiai mű vásároltatott A pénztálba 151 frt folyt be; hátralék 208 frt Az elnök évi jelentését 3 paed. kérdés tárgyalása követte. Eiőször Harsányi Sándor (Orosháza), olvasta fel költőt kedélyíyel irt, eszmegazdag dolgozatát. S jegyző előadta aztán .Vémeth Lajos (Csaba), Kovács László, Bányai Iinre^ (Békés), Sass István (Orosháza), Hermán Hugó (Gyula) és Donner Lajos (Csaba) dolgozatainak kivonatát, melyek szintqn „a hazafias szellem ápolásáról a népiskolában szólottak. A határozat Bánhegyi István, kir.' tanfelügyelő fogalmazása szerint fogadtatott el, melyben a magyar nyelv, történelem, földrajz és ének hazafias irányban való kezelése, a gyermekeknek áldozatkészségre s más vallásnak és nemzetiségűek tiszteletben tar tására való szoktatása,' a nemzeti ünnepélyek és i, tanitó jó példája harigsulyoztatnak. — 2-szor Mocskonyi Ágost (Szarva ) dolgozata olvastatott fel azon kérdésről, mennyiben és miként honosíthatja meg a tanitó a. házi ipart? Ezen gyakorlati felfogásról ós nagy ügyszetetről tanúskodó dolgozat után Donner Lajos munkájának kivonata is előadatván, az egyesület ezekot határozta : A népiskolának nincsen szüksége se házi iparra, se Frőbel-féle foglalkoztatásokra, nrnt czélját ezek nélkül is elérheti, s tantárgyait egyátalában már nem lehet szaporítani, különösen nem Békésmegyében. A tanito azt teheti a házi iparért, hogy a békésmegyei gazdasági egylet intentióit felfogva egy külön munkaiskolát tervezni törekszik, melyben ő ugyan nem tanítana, de gyermekeit télen szerda és szombat délutánján s nyáron a szünidők alatt elküldhetné, melyben különben a legnagyobb kontingenst inkább a felnőttek s ismétlő-iskolások szolgáltatnák. 3szor Bokor Imre (Békés) tárgyalta az ismétlőiskolák kérdését kimerítően, rendszeresen, világosan, e kérdés keltette Szlovák Soma (Szarvas) és egy tárcsái dolgozat kivonatos ismertetése után a legélénkebb vitát. A határozat főbb pontjai, hogy annyi ismétlő iskola állittassék tel a község által, ahány legfelsőbb népiskola van a községben, külön a fiuknak, külön a leányoknak, hogy 3 éves tanfolyamu s három osztályú legyen, hogy a részletes tanterv ós órabeosztás szerkesztessék, melytől semmi körülmények közt se térhessen el a tanitó, hogy Békésmegyében novembertől márcziusig hetenként 3-szor 2

1/, óráig tartsanak az előadások, hogy a tanitó anyaés osztályzati-könyvet vezessen, a növendék vizsgát tegyen ós bizonyítványt kapjon. Ezután a tisztikar lemondott. Bokor Imre elnöklete alatt kandidáló bizottság alakult, mely-^ ben minden község képviselve volt. A választás eredménye : Németh Lajos elnök, Harsányi Sándor alelnök ; jegyzők: Donner Lajos és Braun Jónás. Simkó István pénztárnok. Bizottsági tagok : Benka Gyula, Szarvas; Braun Mihály, Berény; Plank Alajos, Gyula ; Török Gábor, Békés ; Fábián Gábor, Tarcsa; Szomora Tivadar, Csaba; Papp Lajos, Füzes-Gyarmat. Bizottsági póttagok : Bokor Imre, Békés; Domonkos József, Gyula; Arany András, Gyónta; Nagy Mátyás, Kígyós. A közebéd a „Magyar király"-ban derült hangulatit s toasztokban bővelkedő volt; nsgos Bánhegyi István tanfelügyelő ur, Harsányi Sándor, Benka Gyula, Arany András s Mogyoróssy János, az ő^zfejü, de lángbuzgalmu régiséggyűjtő és sok mások vettek részt a társasebéd élénkítésében. Éltették ezen kiválóan mólt. ~ Beliczey István főispán urat, aki a közügyek iránti válogatás nélküli meleg érdeklődésével most is kellemesen lepte meg a közgyűlést, midőn sürgönyében áldást kivánt munkásságára, eltették Elek Lajost, az egyesület volt elnökét, ki az egyesületet első, legnehezebb évében oly kitűnő tapintattal vezette, s a távolból is, hová őt rendeltetése szólította, megemlékezett a közgyűlésről egy távirati üdvözlettel. A közgyűlés délutáni része kevesebb tag jelenlétében ugyan, de szintén élénken folyt le. Elfogadtatott az előre kidolgozott könyvtári rendtartás Zsilinszky Endre több rendbeli módosításával s ajánltatott kir. tanfelügyő, Bánhegyi István fiókegyesületi rendtartás-javaslata a fiókok figyelmébe. Békésmegye földrajzi tankönyvének tnesnratására a kellő előintézkedések s az EötvösO 1, 1 11 alap ügye, miután a gyűlés kifogyott az időből, az igazgató választmányra bízatott. Méltán megérdemli a dicséretet és köszönetet a gyulai fiókegylet, mely mint házigazda és rendező szerepelt, hogy mindent megtett az egyesületi tagok épülésére és mutatására egyaránt. A megyei muzeum megtekintése, a midőn is Mogyoróssy, a gyűjtemények érdekében „még a tudósokkal is megvívott" igazgató szakavatott magyarázataiban gyönyörködött a nagyszámú hallgatóság, a méhészeti pavillon megszemlélése, hol főtisztelendő Göndöcs Benedek, apát és lelkész ur a legszivélyesebben mutogatta és mutattatta Brózik Károly inéhószegyleti titkár ur által a készítményeket és kísérleteket, a gyulai iskolák tanszereinek kiállítása, melyet Homolya István kiváló ügyességgel rendezett és magyaráz )tt, kísérletekkel mutatva ki a tanszereket : mind felejthetetlenné teszi az egyesületi tagoknak azt a szép napot, melyet Gyulán töltöttek. Még két dolgot szükséges megemlítenem. Az egyik a Braun Jónás által reg. 7—8-kor tartott próbaleczke a világtájakról, melyet nagy routinnal végezett 2-dik osztályú növendékekkel s melyért neki köszönet szavaztatott. A másik az az önfeláldozo buzgalom, az a barátságos közeledés a legigénytelenebbhez is, melyet ngos Bánhegyi István tanfelügyelő ur kitüntetett, valóban a legmélyebb tiszteletre indított mindenkit. S lehetetlen legmélyebb köszönetünket hirlapilag is ki nem lejezni a felett, hogy tulhalinozva munkával mégis időt kerített egy érdekes felolvasás tartására, melyben a szénsav fontosságáról az iskolában beszélt a legalaposabban s mégis népszerűen kísérletekkel bizonyítva be mindent. —0— MEGYEI KÖZÜGYEK. Tárgysorozata Békésmegye töi vény hatóságának szeptember hó 10-ikeés következő napján tartandó rendes őszi gyűlésének. 1. Alispáni jelentés a megye állapotáról ós időközben tett intézkedésekről. 2. A közigazgatási bizottság félévi jelentésp. 3. A f. óv végével kilépendő, s a közigazgatás által kisorolt öt közigazgatási bizottsági tag megválasztása. 4. Az állandó választmány 36 tagjainak megválasztása. 5. a közpon'i választmány 16 tagjának megválasztása, s a tiszti ügyész helyettesének kijelölése; az igazoló választmány 5, a biráló választmány 5 tagjának, a községjegyzői nyugdij-aíap igazoló választmány 8 tagjának s a jegyzővizsgáló szakbizottság 15 tagjának megválasztása. Továbbá Lonovies Ferencznek, mint a szarvasi 3 megyei képviselő-választó kerület elnökének lemondásával megürült elnöki állomás betöltése. 6. A szervező bizottság véleményes előterjesztése. 7. Ministeri rendeletek; jelesen : belügy ministeri rendeletek a Boczkó-féle tartozás törlesztésére, a közmunka-váltsági pénztárból kikölcsönzött 3000 ftnak a házi