Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-04-05 / 27. szám

..BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 27. szÁM. helyezett vissza. P] szerint a czikkiró által használt „tanügyi" bizottság helyébe, közigazgatásit gondoljunk, inert különben a czikknek nincs alanya. Az kétség kivül igen gyarló dolog, hogy a közigazgatási bizottság határozatának harmadik oka „látszik" szóval végződik. Szemet szúr ugyanis, hogy egy olyau tág jogkörű testület, mint a minő a közigazgatási bizottság, határozatának okát a látszatból meríti még akkor is, a midőn a világos törvény is rendelkezésére áll. Vagy meg van győződve a közigazgatási bizottság okának helyességéről, vagy ninc-s. Ha igen, akkor az ok nem „látszik," hanem legalább alanyilag, valóban megvan; ha nincs, akkor meg ne gyengítse határozatát látszatos, azaz, el nem fogadható, könnyen megtámadható okkal. Ezen kis fogalmazási hibát leszámitva, a közigazgatási bizottság eljárása egészen törvényes és kifogástalan azért, mert a törvénynek nemcsak nem „intencziója" a telekezet autonomikus jogait sérteni, sőt világosan megjelelvén a tankötelezettségre, a tanszerekre, a tanulók számára, a tanitó minőségére s a tantárgyakra vonatkozó azon §-kat, melyek a felekezeteket is kötelezik, egyebekben teljesen szabad kezet hagy nekik ; szabad kezet hagy tehát a tanitó elmozdítására nézve is. Helyes dolog volt-e szabad kezet hagynia minden egyébben? Az szemben a közigazgatási bizottsággal nem kérdés; elég az hozzá, hogy ugy van. Az 1868. XXXVIII. t. cz. 138. §. melyre czikkiró támadását alapítja, azjn tanítókról szól a kik az iskolai tanács, vagyis jelenleg a közigazgatási bizottság ítélete elé tartósnak. Ámde az 18ó8. XXXVIII. t. cz. 130. §. világosan kimondja, hogy az iskolai tanács a községi iskolai széknek a tanitó, vagy a tauitonak az iskolai szék elleni panaszában ítél; az 1876. XXVIII. t. cz. 6. §. 8. p. pedig azt mondja, hogy a közigazgatási bizottság intézkedik azon ügyekben, melyeket a törvények a tankerületi iskolai tanácshoz utasítanak. Ebből az következik, hogy nem a közigazgatási bizottság maradt innen kötelessége határán, midőn a felekezeti tanitó visszahelyezéséhez nem nyúlt hozzá; hanem a tanfelügyelőt vitte tul jó akarata jogának a határán. Hogy ez nincs különben, kiviláglik az 1869. május 21. a törvények megvilágosítására kelt miniszteri rendeletből, mely (40. §. c) pont) határozottan meghagyja a tanfelügyelőnek, hogy az 1868. XXXVIII. t. cz. 11. §-ábau a hitfelekezeteknek iskoláik felett íenhagyott jogaiba vagy • azok bármelyikébe ne avatkozzék, illetőleg eljárása által azokat ne sértse, az iskolai kormányzat szervezetébe éi miként gyakorlásába ne ártsa magát s á'talában semmi rendelkezési jogot ne gyakoroljon a felekezeti iskolábiu. Helyes-e ezen meghagyás? az szemben a feuforgó esettel megint netn kérdés; elég az hozzá, hogy igy van ináig is. Kapcsolatban a 138. §. hibás magyarázatával nem mellőzhetni czikkiró azon állítását sem, mely szerint „minden országos törvény, minden polgárra bir vonatkozással," azaz, minden polgárt kötelez. A polgári törvény nem tiz parancsolat, azaz, nem mindenkinek egyenlőn, hanem mindig bizonyos meghatározott egyéneknek szól. Ha nem igy volna, akkor például az özvegyek és árvák ellátására vonatkozó 140. §-t is magokra vehetnék a felekezeti tanitók, mert hisz ezen §-ban a „tanitó" kifejezés nincs megszorítva, igen de meg van szorítva előtte meg utánna. Azt is mondja czikkiró, hogy az állandó népnevelési bizottság értéke nulla. Lehet, uogy az lesz; ámde a megrovás akkor sem magát az intézményt, hanem a bizottságot illetné, minthogy semmis voltának oka csak az lehetne, ha tanácsát és véleményét a közigazgatási bizottság nem használhatná. Elég baj, hogy a legeslegelső tanácsa is ilyes természetű, már t. i. az, mely szerint az 1878. XXX VIII. i. revízióját a nagyváradi kérvény értelmében látja jónak. Valószinü is, hogy a közigazgatási bizottság ezt a tanácsot is szépen félreteszi. Különben meg ne felejtsük el, liogy a közigazgatási bizottság utolsó rom-darabja az egykor oly hatalmas vármegyei önkormányzatnak s hogy az egyes bizottságok, már mint a népnevelési is, támaszai ezen tiszteletre méltó rom-darabnak. Ha mi mindjárt a kezdet elején azon törekszünk, hogy az egyiknek törvényes eljárását becsméreljük, a másikat meg már megalakulása napján a nonsens-ek közé gyömöszöljük: bizony-bizony rosz szolgálatot teszünk „az imádott szabadságnak," de annál jobbat az öszpontositott kormányzásnak. LEVELEZÉS. Békés, apr. 1. (r. 1.) A ki nem látja Békást, annak nincs fogalma, de nem is lőhet azon rendetlenség, vagy még jobban mondva ren.lőrellenessigr >1, mely itt divatozik. Nem is csoda! hiszen hol nincsen kitől félni, tartani s ovakodni, hol a rendelet csak papíron marad, ott nem is lehet másképen, mint a hogy nálunk van. Ismét az ellen akarok felszólalni, a mi ellen egy izben már tettem felszólalást. Tudjuk mindnyájau, hogy a Keresztény világ legnagyobb ünnepei közzé sorozza, de sőt nem csalódom, ha elsőnek nevezem a húsvét ünnepét, a mely napon apraja-nagyja, szegény, gazdag, bármiféle rendű s rangú nyugtot hagy foglalkozásának, siet leróni Megváltójának nálaadísát. Csend áll be mindenütt, legalább én ugy tapasztaltain mindenütt, a hol jártaiu-keltem. Ez állt be Békésen is, csupán egy röf is-kereskedő B. B. árulgatta egó-iz napon át kelendőségnek alig örvendhető portékáját, a mely napon aligha árult annyit, hogy jóféle sáfrányra elég lett volna, hanem tette azt csupa daczból, mintegy oda d >bva a békési közönségnek ezen szavakat : „Tartsátok szerencséteknek, hogy van köztetek egy, aki éjjel-napp d a g'sc

:iaft út in lát, — tanuljatok tőle!" Már tisztelet-becsület minden vallásfelekezetnek, mig az illem határát túl nem lépte; de ha ezt megtette, komoly megrovás alá esik. Hv B. B. ur megkívánja azt, nogy szombati napon ne háborgassa őt senki, ugy hiszem, akkor mi is megkövetelhetjük tőle, hogy legalább addig, mig a/, istenitisz .elet tart, húzassa be bütajtajit. MeggondMh itná már egyszer B. B. ur, hogy nem ő érte van Békés városa, hanem ő van a városért; ha többi hitsorIája. A gyermeket neveljük ugy, miként neveltek minket apáink; tagadjuk meg a magasztos ideált, kinek képére bennünket alkotának és igy tetszeni fogunka modern világnak! Hallgassuk el, mit józan ész sugall, nyomjuk el szivünknek érzetét, ha tisztán lángol mint a Veszta-túz, és dobjuk oda magunkat a romlott világ gonosz irányának. Becsület ós erény, erkölcs, szemérem, hazaszeretet, mind csak ódon rongy, mely a régi-régi világ történetének .mohos lapjairól mint elfelejtett lom vigyorg reánk. Nézd, hogy nevetik régiségüket. Divatunk nem róluk zeng éneket, e világ divatja mást diktál neked. A kor zománcza mást fogad örökbe, s uj irányban terjeszti a létalkotás ingatag nagyságát. Posvány az alapja, álnokság a fala, penész a belseje és ingoványos rozzant a teteje. Menj, lakjad a modern kor rongyos épületét, légy Sámson, ragadd meg az oszlopzatos csarnok piszkos kilincsét, tárd ki kapuit és kergesd be a latrokká aljas'tott proletár sereget, melynek zöme térdhajtva, szemhunyorgatva borul le templomid bálványa előtt, a kinek nagy és hatalmas neve: MAMMON! Ez a ti Molochtok. Ennek a gyomrába van eltemetve mind a mi szent, ennek van föláldozva, mind a mi nemes, a mi jó, a mi szép, a mi az isten képmására alkotott lényt a föld első állatjává tevé! Imádjátok ez aranyborjat ós tömjénezzetek neki mindazzal, a mi méltóvá tesz bennetek, hogy az utálat és megvetés martalékjaivá tegyenek a nagy mindenségnek m isod- és harmadrendű állatai előtt, a kiket a természet utánatok valónak rendelt, de a kiket ti önkénytelenül magatok fölé emeltetek. Es Te leghatalmasabb ura az alkotásnak, a ki mái- megbántad, hogy a hátodik napon a világra sosa eleget tud tenni a közönség méltányos kívánalmainak, akik jobban reá vannak szorulva a napibevételekre, akkor ugy hiszem ő leginkább és legjobban megtehetné azt. Különben ajánljuk az illető közegeknek s felhívjuk,erre figyelmét. (Talán ne csiuálnánk belőle nagyobb dolgot minta minő az. Szerk.) POLITIKAI HÍREK. * London, ápril 2. A jegyzőkönyvnek a nagyhatalmak képviselői által történt aláíratása után mind az öt nagykövet tanácskozást tartott a franczia követség palotájában. — Berlin, ápril 2. Bismark berezeg legközelebb hosszabb szabadságidőt vesz igénybe s távolléte alatt valószínűleg Bülow és Camphausen fogják képviselni, amaz a kül, emez pedig a belügyek vezetésében. — Bukarest, ápril 2. A kamara 49 s/.óval 17 ellen elhatározta Boerescu volt miniszter vádállapotba helyezését. Öt bizottsági tag lemondott. Holnap fog a bizottság kiegészíttetni. MEGYEI HÍREK. * Lapunk szépirodalmi melléklete, a húsvéti ünnepek miatt jövő vasárnapon jelenend meg. * Felolvasás. A B.-Csabán Zsilinszky Endre ur rendezése mellett megtartott nyilvános felolvasás szép számú közönség részvétele mellett f. hó 2-án tartatott meg a városháza nagytermében. Felolvastak Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő és Donner Lajos tanár urak, előbbi Mátyás király korából egy sikerült művelődéstörténeti rajzot, utóbbi egy szellemes eszmefuttatást a „nők és virágokról." (Közelebb közölni fogjuk. Szerk.) * Hétfőn ápril 2-án délután Tisza Kálmán tniuiszlerelnök ur Gesztre utaztában Móricz Pál országgyűlési képviselő ur kíséretében a csabai indóháznál pihent meg ós itt ebédelt. * Tttz. Hétfőről keddre éjjel 3 óra Kor B.-Csabán a széles utczán tüz támadt. Az erősen kongó vészharang az egész várost felriasztá álmából ós a tömeges segédkezésnek volt köszönhető, hogy a romboló elem nagyobb kiterjedést nem nyert. * Itékés és Osaba között van koatudomáeulítg a legrosszabb kocsiút a megyében. Azaz hogy nem; van mellette néhány lépósuyire egy igen jó csinált töltés, mely Csaba város polgárainak pénze vagy munkája után készült, azonban ez el van zárva az utazó közönség elől és csak egy pár priviligiált egyén részesül a szerencsében, hogy rajta mehet. Miért van ez igy, és miért csináltak oda egy jó utat, ha a közönségnek mégis a rosz uton kell járni? ezen talány megfejtésével nem szolgálhatunk. * Gryomán az „iparos kör' Gelléri Mór urat az „Alföldi Iparlap" népszerű szerkesztőjét tiszteletbeli tagjának választotta. (?) Gyulán, roppant nagy lehet a sertések száma, legalább azt lehet következtetni, mert a rendőrség majd minden nap vesz oltalmába gazdátlan sertéseket. Vagy ha sok sertés nincs: akkor a nép oly szegény, hogy inkább útnak ereszti jószágait, mert eltartani nem képes. (?) A remetei országut oly rosz k?rban van, hogy majdnem járhatatlan, ezt különösen a tavaszi-árviz rongálta meg, ugy annyira, hjgy kevésbé vizenyős időben terhes szekérnek — összetörés nélkül — lehetetlen végig menni. Vájjon a legközelebbi megyei közgyűlésen lesz-e szó enneá kijavítása iránt ? Pedig ez égető dolog. hoztad azt az állatot, ki életének első órájában kijátszotta szigorú parancsod, Te, ki az élet fáját ültetód az édenkertbe, hogy arról a legnagyobb édet terjeszszed egymást faló első állatjaid között: vedd magadhoz k^vés jójaid ! Aztán oszd két részre nagy alkotásodat, csinálj a jóknak ott fönt ujabb ódent, ezeknek idelent pedig hadd meg a poklot, melyet maguk teremtettek önnön maguknak. Nekünk ott fönt a föltámadást, a boldog életet; ezeknek idelent az ősök bűnhődés mái lyriuinát. Ez lesz a földgolyónak Messiása majd ! . . Gelléri Mór.