Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-03-25 / 24. szám

IV. évfolyam. 1877. 87. szám. B.-Csaba, februárhó 25-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap, Megjelenik, hetenként kétszer : vasárnap és ostitörtökön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. A „Saépirodalrai Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség: Gyulai-ut, Beök-ház. Kiadó-hivatal: Vasut-wtcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-CB»bám Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felliivás jKÍSKUTil KÖZLÖNY" és „SZÉPIRODALMI IM"-ra. Háromnegyedévre 6 frt. Félévre 4 frt. Negyedévre 2 frt. A „Szépirodalmi Lapok"-ra a hátralevő 3/

4 évi folyamra 1 frt 50 krjával, az egész évi folyamra 2 írtjával elő lehet fizetni. igj^- A lap a fenti előfizetési dijért helyben házhoz hordatik, vidéken bérmentesen küldetik. Az előfizetés vidékről legczélszerübben 5-kros postautalványnyal történik. B.-Csaba, márczius-hóban. A kiadóhivatal. B.-Csaba, márcz. 24. Korizmios László ily czim alatt: „Tanulmányok és reflexiók az osztr á k-m agyar monarchia ki- és bevételi forgalmát illetőleg (1851—1874.)" ,nosce te ipsum' jeligével figyelmet keltő és szomorúan tanulságos czikksorozatot inditott meg a „Gazdasági Lapok" f. é. 11. számában melylyel t. olvasóinkat megismertetni óhajtjuk, most, midőn a vámügyi kérdés annyira foglalkoztatja az elméket. „Tárgyunkra nézve a számokat fogom főleg beszéltetni, melyek helyes értelmezéssel kétség kivül a legnyomatékosabban szólnak s melyeket én csak megjegyzés és következtetéssel fogok törekedni megérthetőbbé tenni. Igy a jeles szerző. Vámozási könnyebbség okaéri az osztrákmagyar birodalomnak forgalmi czikkei 22 főcsoportba vannak szorítva. Szerző az áttekinthetésre vetvén a fősúlyt, forgalmunk ismertetésénél magát a egyes czikkek szerint tartotta. S hogy az áttekintést az irányban is könnyebbé tegye, hogy kitessék, mely czikkekben vagyunk erősek s melyekben gyengék: a forgalom czikkeit is két felé osztotta a szerint, a mint p a s s i v e vagy aktive állunk. Szerző először is azon czikkeket mutatja be, melyekkel a forgalom, a külfölddel szemben passive áll, s mint ilyet 57. czikket mutat be. 1. Nyers kávé: behozatal(1851—44) átlag évenként 14.754,400 frt érték; kivitel 4,3s3 frt. A behozatal tetemesen növekvőben volt. Vám-jövedelem volt 4.872,000 átlag. Erős vám-leszállitás történt időközben. 2. f»éli gyümölcs finom: beh. 1.814,600 frt. átlag évenként; kiv. 2.040 frt. A fogyasztás nem nagyot változott. Vjöved. 529,000 frt. 8. Déli gyümölcs közép finom : behoz. 932,000 frt. kiv. 9,100 frt. Fogyasztás erősen növekvőben. Vjöved. emelkedőben 243,000-726,000 frt. 3. Déli gyümölcs közönséges: behoz. 169.8000 frt. kiv. 29,600 frt. A forgalom keveset változott. Vám-jövedelem 57,000-65.000 frt. 5. Rozs, kétszeres, hüvelyesek együtt: beh. 7.144,800 frt. kiv. 6.291,800 frt átlag. A hiány 24 óv folytán csaknem megtízszerezte magát. Szomorú jelenség földmi v el ő országra. Vjöved. 549,000-553,000 frt. A vám időközben nagyban mérsékeltetett, a helyett, hogy a termelés emelkedett volna. 6. Kukoriczca: beh. 4.209,000 frt. kiv. 1.709,000 frt. érték átlag. 1871—74. Roppant hauyatlás; e számokban erős felhívás fekszik ránk nézve ezen czikk felkarolására. Vjöved. 240,000—465,000 frt. mely a behozott mennyiséggel nem áll arányban: nagy vám-mérséklés történt. 7. Rizs: beh. 2.121,800 frt. kiv. 389,400 frt. érték átlag, A termelés nagy hanyatlásban, mivelhogy Olaszhon időközben elesett. 1871—74. közt átlag 6.061,000 frt. az évi hiány. Ezért lehetne egy kis érélyt kifejteni. Ott van Bácskában a S z t a p á rUjvidéki öntöző csatorna, mely ugy fekszik a rónaságon, mint a csapra üthető hordó. Vjöved. 1851—55. 117,000 frt. 1871-74. 178,000 frt. Időközben nagy vámmérséklés történt. 8. Ökör és bika: beh. 4.793,800 frt. kiv. 2.925,800 frt. A hiány növekvő ü íí f r' arszaia. A nők az ipari foglalkozásban. Gelléri Mór urnák B.-Osabán febr. 17-én tartott fölolvasásából. (Folyt, és vége.) A mód nélküli garázdálkodás ós a végletekig menő őrjöngés, hosszabb időre elzárta útját a nőkérdés megoldásának. Nagy tekintélyek sem voltak tehát képesek azt a rendes mederue visszaterelni. Eá kellett bízni az időre, mely a csorbát kiköszörülje, várni kellett a hirt, melyben a kérdés felszínre kerülése és megoldása szükségszerűvé válik. Ez idő, e kor itt van. Lássuk tehát a kérdést jelenlegi stádiiíinában. A természet és a társadalom tőrvényei minden emberre egyformán kiterjednek. A nőnek is vannak kötelességei, melyeket teljesítenie kell, tehát a nőnek is módot kell nyújtani, hogy ezen törvényeknek, emberi és társadalmi kötelességeinek megfelelhessen. Szóval: a nőnek is igényei vannak a gazdaiági existenczia szabadságára. Nem tudhatjuk mit rejt magában a jövő. Lehet, hogy a jövő ezredévben a társadalom másként fog fejlődni, mint azt különben az utóbbi ezer óv örtónetéből következtetnünk szabadna. l)e a nőnem nem siettetheti, nem másíthatja, nem előzheti meg ezen fejlődést, a nélkül, hogy az emberiségnek ártson. Ez idő szerint le kell mondanunk minden túlzott követeléstől. A munka, mely mindenfelé kiterjeszté termelő, föntartó erejét, mely a nőket a szellemi tudatlanság és a gazdasági tehetetlenség alól felmenti, ez a munka emanczípálja ez idő szerint a nőnemet. A munkának kell alkalmat nyújtani arra, hogy a magukra utalt nők az erkölcstelenség, szegénység és nyomor ellen oltalmat találjanak; a társadalom kötelessége viszont a munka iránti előítéletekről egyszer s mindenkorra letenni, becsülni azt a ki dolgozik és megvetni a henyélőt. Ki merné ma már a munkát kicsinyíteni, ki merné a munkálkodókat lenézni? Ma, midőn — mint koszorús regényírónk, Jókai Mór egyik hirlapi czikkében irja — „a munka az ima után a legszentebb isteni tisztelet. A munkás kéz sikere a világon a legelső diadal ; a munka a legjobb eszköz a megélhetésre, a legbiztosabb a függetlesóg megállapítására. A munka a legnagyobb tisztesség s a legszebb nemesi czimer a kézműves czimere a műhely ajtaja fölött" . . . És mért ne vegyék ki a közös munkálkodásból a nők is az őket jogosan megillető részt? Ma a társadalomnak oda kell működni, hogy a nő is megtalálja a maga munkakörét a családi életén kivül, hogy tehetségeit érvényesítse és. alkalmazást nyerjén oly szakmákban melyek egyéniségével ós képességeivel megférnek! Hogy ez lehetséges és a túlzás mellőzésével keresztülvihető, ezt bebizonyította a szabad ÉszakAmerika. Itt a nő állása tiszteletreméltó, és tiszteletet gerjesztő. Igaz, mert itt a nő hivatásának, az erkölcsösség fentartása körül teljesen megfelel, ós különösen mert a nő gazdasági tehetségének fejlettségében nincs korlátozva, tehát független. Minden pálya nyitva áll a nő előtt, és azon szakmák, melyek betöltésére kiválólag ők alkalmasak, a férfiak részéről nem zsákmányoltatnak ki. De azért koi ántsem kívánhatjuk, hogy nálunk is oly szabadság uralkodjék a nők foglalkozásainak megválasztásában, mint Észak-Amerikában. Nálunk erre szükség nincs, nem is lehet, mert nincs oly hiány a munkáskezekben, mint ott. Nálunk nem oly nagy azon nők száma, kiknek keresetforrásokat hozzáférhetőkké kell tenni, mint amott. De elég azt tudnunk, hogy vannak nők, kiknek ke 11 dolgozni, vannak nők kiknek a gazdasági élet fejlő lésében helyet kell szorítani és vannak iparágak, foglalkozások, melyek a nők által bátran elfoglalhatok, anélkül, hogy ez által női hivatásuktól elvonatnának. És mindehez mindenekelőtt a rend. szeres oktatás ós szakképzés szükséges!...