Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-03-18 / 22. szám

IV. évfolyam. 1877. 22. szám. B.-Csaba, márczius 18-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer*: vasár-nap és csütörtökön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 8 frt; féfévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre I írtjával. Szerkesztőség: Gyulai-ut, Reök-ház. Kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes száin ára 10 kr. kapható Biener 11. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás JíffilMl KÖZLÖNY' és „SZÉPHALMI IM"-ra. Hároranegyedévre 6 frt. Félévre 4 frt. Negyedévre 2 frt. A „Szépirodalmi Lapok"-ra a hátralevő 3/ 4 évi folyamra 1 frt 50 krjával, az egész évi folyamra 2 írtjával elő lehet fizetni. jH^T" A lap a fenti előfizetési díjéit helyben házhoz hordatik, vidéken bérmen­tesen küldetik. Az előfizetés vidékről legczélszeriibben 5-kros postautalványnyal történik. B.-Csaba, márczius-lióban. A kiadóhivatal. B a g a t e I f-ü gyek. A bagatell-javaslat tárgyalása a kor­mány indítványára elhalasztatott. Kár volt; jobb lett volna mindjárt el­temetni. Köztudomás szerint az az égető kérdés, vájjon jövőre a bagatell-ügyekben ki legyen a biró, az igazi-e, vagy a mondva csinált, a járásbiró-e vagy a szolgabiró ? Az igazság­szolgáltatás maradjon-e különválasztva a köz­igazgatástól, a mint elhatározták csak nem régen, vagy újfent összevegyittessék azzal ? Csodálatos ez a mi sorunk, hogy mi alig tudunk valamiben következetesek ma­radni, hanem ma igy, holnap máskép, ár­kot ásunk, árkot húzunk. Metternich korában egy hires komikus előadás közben improvizálva, mint hivatal­szolga egy zsineg két végére két nyaláb ak­tát kötött, az egyiket elöl, a másikat hátul lóggatván alá válláról. Kérdi tőle a másik mit visz : ,Hold aktén' válaszola, ezek itt elől „szan di Veruortnungen," hátul „szan di Wiederruefungen." Ez a mi eljárásunk képe ; ma rendel­kezünk nagy garral, olykor tudományos os­tentatióval, hangzatos definicziókkal igy, hol­nap jönnek a Wiederrufungok. Most is igy. A szolgabiró ma eo ipso nem is biró­képzett egyén, ö napról-napra inkább elfog­laltatik a maga hatáskörében, azt kívánjuk tőle, hogy a járást is látogassa — nos a bagatelleket is a nyakába varrjuk, s elvesz­sziik azt a járásbirótól, a ki ex professo bi­ró, tisztjét gyakorolja és érti. Már most egymaga a szbiró valószínű­leg nem lesz elegendő az uj kör betöltésére, adjuuk tehát neki segítséget s fizessük majd a házipénztárból. A jbiróság imigy nevezetes százalékban szabadulván dolgaitól, ott meg egyének vál­nak majd feleslegessé, nos azokkal mit te­gyünk ? proponáljuk, hogy az adókezelést meg a j bírósághoz relegáljuk, miért ne ! Nevezetes kodifikátorok vagyunk, meg kell vallani. S ha egyszer-egyszer neki fo­hászkodva egy-egy törvényt megalkotunk, hát kezdve a rá következő napon kezdjük azt mindinkább nem érteni s a hány em­ber, annyi a hermeneftája. Mindennel en bagatell bánunk el, minta bagatell-ügyekkel. S mennyi vajúdás, mennyi küzdelem ! Most többek közt az a pikáns oldala is van a dolognak, hogy a kormánypárt több­ségének az összevissza fe' : ,czelt javaslat nem kell s ha az mégis törvénynyé válik, hát ez ugy fog megesni, hogy a kormány, pártjá­nak zömét leszavaztatja a szélsők frak­czióival. Ez is megteszi egynek. Csak azt nem tudjuk, hogy ezután az a zöm, hogy áll majd rúdnak, ha a vám, kereskedelmi ós bank-egyezség megszavazá­sára kerül a sor. Arra kíváncsiak vagyunk. Csak az imént nagy barátságot kötöt­tünk a törökkel, ini magunk is lelkesültünk azért, saját álláspontunk szerint. Ugyan nem-e vagyunk mi és a török egy tőrül szakadt két testvér valóban — ? A gazdálkodásunk ezt a thesist gyengén impugnálja. MEGYEI KÖZÜGYEK. Bdkésmegye közigazgatási bizottságának márcz. 5. és következő napjain tartott gyűléséből. — Alispáni jelentés. — (Folyt, és vége.) 10. A törvényhatóságok közigazgatási bizott­ságai pénzügyminiszteri körrendelet által felhívat­ván, miszerint a közigazgatási hatóságokat az 1875. XXIX. t. 8. §-ában a házaló kereskedőkre nézve reájuk rótt kötelességek teljesitósében ellenőrizzék : szükségesnek taitom felemlíteni, miként részemről megtettem a kellő intézkedéseket, hogy a megyé­ben házalási engedély kieszközlése, s kereseti adó lefizetése nélkül senki ne házalhasson, és hogy e rendelet áthágói megbirságoltassanak. 11. Az aradi kereskedelmi és iparkara ara m. évi január 5-éu kelt átiratában iskola-ügyi járulék fejében 152 frt 76 krt küldvén: ezen összeget ugyan­azon év január 20-án nagyságos Vadász Manó kir. tanácsos és csongrád-bókósmegyei volt tanfelügyelő urnák további intézkedés végett megküldöttem, kinek az átvételről szóló elismervényét a kamarához át­tettem. — A „Békési Lapok" czimü heti lap f. é. 4. számában ezen összeg hová fordítása iránt hoz­zám kérdés tétetvén: fentnevezett tanfelügyelő urat felkértem, hogy e kérdéses összeg elhelyezéséről en­gem értesíteni szíveskedjék, — s miután a tanfel­ügyelő ur nemcsak arról értesített, hogy ezen ösz­szeg gyümölcsöztetés végett takarókpén4árilag ke­zeltetik, de egyúttal kijelenté, hogy az e megyében töltött hivataloskodása körül tapasztalt szives támo­gatás elismeréseül a megyénkben felállítandó keres­kedelmi iskola alapjához életfogytáig évenként 10 fttal járulni hajlandó, midőn nevezett tanfelügyelő urnák ezen nemes ajánlatáért a megye nevében há­lás köszönetet szavazni kedves kötelességemnek tar­tottam, egyúttal felkértem, hogy a kamatok tőkésí­tésével már 162 frtra felszaporodott e íórdéses ösz­szeget további illetékes kezelés végett Békésmegyé­liez átszármaztatni szíveskedjék. 12 A gyulai „Bánom" földek belvizeinek le­vezetését gátló akadályok elhárittatását rendelő köz­igazgatási bizottsági 47. számú végzés következté­ben tett rendelkezésekről folytatva jelentem, miként a gyulai polgármester az alföld fiumei vaspálya osz­tálymérnőkt't az átereszeknek február 28-ig való kinyittatására oly hozzáadással hitta fel, hogy el­lenkező esetbsn azok hatóságilag fognak kinyittatni. — E tárgyra vonatkozólag az alföldfiumei vasút nagyvárad eszéki része üzlet igazgatósága f. é. feb­ruár 26-án 3617. sz. alatt a megye közönségéhez czimzett átiratában értesítvén a megye közönségét arról, hogy a nagymit. közmunka és közlekedési m. kir. minisztérium a sarkad-gyulai vonalon tervezett töltés emelést jóváhagyva a társulatot utasította, miszerint a.z e vonalon betöltetni szándékolt három áteresz tárgyában az érdekelt felek beleegyezését kieszközölje: ezeii ujabb átereszek iránt bizottság­tárgyalást kér kitűzni; — mely átiratra nézve ha­tározati javaslatomat annak rende szerint előterjesz­tendem. 13. A tek. megyei kir. adófelügyelő ur a csa­bai jszolgabiráját f. évi február 9-éo 1021. sz. alatt kelt átiratában az endrődi jegyzők ellen, tapasztalt hivatali hanyagságuk miatt fegyelmi vizsgálat elren­delésére hiván fel: miután a jszolgabiró ur által beterjesztett vizsgálat több tekintetben hiányosnak találtatott, a jszolgabiró ur a vizsgálat kiegészíté­sére utasitlatott. — Nem különben jelentem, hogy több szt.-andrási lakos által az ottani jegyző ellen főispán ur ő móltóságához beterjesztett vádlevól nyomán a községi jegyző ellen vizsgálat rendeltet­vén el: a jszolgabiró ur a beterjesztett vizsgálat ki­pótlására hivatott fel. f4. Végtére tisztelettel jelentem, hogy a so­rozás öt járásban már befejeztetvén: — f. hó 6-án s következő napokon a csabai járásban fog végre­hajtatni. (Már befejeztetett. Szerk.) Gyulán, 1877. márczius 4-én. Jancsovics Pál, alispán. LEVELEZÉS. Endró'd, márczius 12. T. szerkesztő ur! Engedje meg szerkesztő ur, hogy becses tu­domására hozzam azon gyönörüséges „Wirthschaf­tot," melyet Endrődön az izraeliták az oktatásügy­ben űznek. Endrőd községében ugyanis mintegy 25 izr. család lakik 30 iskolaköteles gyermekkel, mely csa­ládok jó része azonban annyira szegény, nogy a gyermekek taníttatására keveset áldozhat, mig azok egyik része ezt teheti. Egy év előtt- hosszú súr­lódás után teljes szakadás állott be ezen „Rrözusok" és „Lázárok" között azon finyás okból, mert az előb­biek nem tűrhetik, hogy bíborban született magzat­jaik az utóbbiak ilyen-olyan gyermekeivel egy isko­lába járjanak. Hozott tehát magának a haute volée külön tanitót, ki az „aristokrata" sarjadókot elkü­lönítve oktassa, mig a „Lázárok" gyermekeinek ok­tatóját jó részben lvlaus Lázár ur díjazta, ki a tan­ügyet mindig tetemes összegekkel támogatta. Ezen leirt manoeuvre a jövő szemeszterrel (Irasvét után) ismét megkezdetik, melyhez a vagyo­nosabbak már tömörültek is; természetesen a sze­gény tankötelesek kizárása lévén ismét a jelszó. Hogy ily intoleráns eljárás mellett a kizárt tankö­telesek a társadalom milyen tagjaivá érlelődhetnek, az világos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom